E topik témája: Egyedül a Biblia, amely mind az Ó-, mind az Újszövetséget magába foglalja.
Felekezet mentesen csak a Bibliáról, illetve a Bibliában foglaltakról:
- Eredete
- Tartalma
- Értelmezése
- Ige magyarázatok
Kiknek lett nyitva ez a topik?
1. Azoknak, akiket érdekel a Biblia.
2. Azoknak, akiknek őszinte tudásvágyból fakadó kérdéseik vannak a Bibliával kapcsolatban.
3. Azoknak, akik nem megcáfolni akarják mindenáron a Biblia létjogosultságát, hanem tanulni, és épülni szándékoznak általa.
4. Azoknak, akik nem más írások, és nem a teljes Biblia szövegkörnyezetéből kiragadott részek alapján, hanem a Biblia egészét figyelembe véve értelmezik magát a Bibliát.
5. Azoknak, akik hajlandóak saját, de téves nézeteiket józan és logikus érvek hatására hátuk mögé dobni.
6. Azoknak, akik szelíd, egymást tisztelő hangnemben, egymás épülésére meg kívánják osztani a Bibliával kapcsolatos tudásukat. ("Amit akartok azért, hogy az emberek ti veletek cselekedjenek, mindazt ti is úgy cselekedjétek azokkal…" Mt. 7:12)
7. Azoknak, akik a másik embert is embernek tartják...
2 Mivel emiatt zavar és nagy vita támadt Pál, Barnabás és közöttük, azt határozták, hogy Pál és Barnabás néhányukkal menjen fel Jeruzsálembe, s ebben a vitás ügyben forduljon az apostolokhoz és a presbiterekhez…..
Az apostoli zsinat.
9 Nem tett különbséget köztünk és köztük, amikor a hittel megtisztította a szívüket…..11 Az a hitünk, hogy Urunk Jézus kegyelméből üdvözülünk mi is, s ugyanígy ők is.”.12 Erre az egész gyülekezet elhallgatott, és meghallgatták Pált meg Barnabást, hogy milyen csodákat tett általuk az Isten a pogányok között….
19 Ezért az a véleményem, hogy nem kell terhet rakni azokra, akik a pogányságból tértek meg az Istenhez, 20 hanem csak azt írjuk elő nekik, hogy tartózkodjanak a bálványoktól, nehogy tisztátalanná váljanak miattuk, továbbá a paráznaságtól, a fojtott állattól és a vértől.21 Mert Mózesnek ősi nemzedékek óta hirdetői vannak a városokban, akik minden szombaton felolvassák a zsinagógákban.”
24 Hallottuk, hogy közülünk néhányan – megbízásunk nélkül tanítva – megzavartak titeket, feldúlták lelketeket…..33 Hosszabb ott-tartózkodás után a testvérek békét kívánva megváltak tőlük, hogy visszatérjenek megbízóikhoz….
A határozatok kihirdetése.
34 De Silásnak tetszék ott maradni.
35 De Pál és Barnabás Antiochiában maradtak, tanítottak, és hirdették az Úr szavát, sok más (társukkal) együtt.
IV. PÁL MISSZIÓS ÚTJAI
Pál elindul második útjára.
41 Bejárta Szíriát és Kilikiát, és megszilárdította az egyházakat.
1 Néhányan, akik Júdeából jöttek, így tanították a testvéreket: „Ha nem metélkedtek körül Mózes törvénye szerint, nem üdvözülhettek.”
….3 Az egyház egy darabon elkísérte őket, aztán átszelték Föníciát és Szamáriát, és elbeszélték a pogányok megtérését. Ezzel nagy örömet szereztek minden testvérnek.4 Amikor megérkeztek Jeruzsálembe, szívesen fogadta őket az egyház: az apostolok és a presbiterek. Beszámoltak róla, mi mindent tett közreműködésükkel az Isten.5 Azok közül, akik a farizeusok felekezetéből lettek hívővé, néhányan felálltak, és kijelentették: „Körül kell nekik metélkedni, és rájuk kell parancsolni, hogy tartsák meg Mózes törvényét.”
Az apostoli zsinat.
6 Összegyűltek az apostolok és a presbiterek, hogy megvizsgálják ezt az ügyet.7 Heves vita támadt, végül felállt Péter, és ezt a beszédet intézte hozzájuk: „Testvérek! Tudjátok, hogy az Isten kezdettől fogva kiválasztott közületek, hogy a pogányok az én számból hallják az evangélium tanítását, és higgyenek.8 S maga az Isten, aki ismeri a szívet, tanúsította, hogy nekik is megadta a Szentlelket, éppúgy, mint nekünk….1 0 Mit teszitek hát próbára az Istent, miért akarjátok a tanítványok nyakára rakni az igát, amelyet sem atyáink, sem mi nem bírtunk elviselni?....
13 Amikor befejezték a beszámolót, Jakab vette át a szót: „Testvéreim, hallgassatok meg!14 Simon elmondta, miként gondoskodott róla Isten először, hogy a pogányok soraiból népet szerezzen nevének….16 Aztán visszatérek,és újra fölverem Dávidnak bedőlt sátrát. Roncsait helyrehozom és a sátrat felállítom,17 hogy a többi ember is keresse az Urat,minden nép, mely hívja nevemet. Az Úr mondja ezt, s meg is teszi,18 amit öröktől fogva kinyilvánított…..
22 Erre az apostolok, a presbiterek és az egész egyház jónak látták, hogy kiválasszanak maguk közül néhány férfit, és Pállal és Barnabással elküldjék őket Antiochiába, mégpedig Júdást, másik nevén Barszabbászt, meg Szilást, akik a testvérek között vezető szerepet vittek.23 Ezt írták a kezük által:„Az apostolok és a presbiterek, a testvérek, üdvözletüket küldik az Antiochiában, Szíriában és Kilikiában élő, pogányságból megtért testvéreiknek!... 25 Ezért közmegegyezéssel elhatároztuk, hogy kiválasztunk néhány férfit, és elküldjük őket hozzátok a mi szeretett Barnabásunkkal és Pálunkkal,26 ezekkel az emberekkel, akik egész életüket Urunk, Jézus Krisztus nevének szolgálatára szentelték.27 Elküldtük hát Júdást és Szilást, ők majd élőszóval is elmondják nektek ezeket.28 Úgy tetszett a Szentléleknek és nekünk, hogy ne rakjunk rátok több terhet a szükségesnél, annál,29 hogy tartózkodnotok kell a bálványoknak áldozott eledeltől, a vértől, a fojtott állattól és a paráznaságtól. Ha ezektől tartózkodtok, helyesen jártok el. Jó egészséget!”
A határozatok kihirdetése.
30 Amint útnak indították őket, elmentek Antiochiába, összehívták a közösséget és átadták a levelet.31 Azok örömmel olvasták a vigasztaló sorokat.32 Júdás és Szilás szintén próféták voltak, beszédeikben vigasztalták és erősítették a testvéreket…..
IV. PÁL MISSZIÓS ÚTJAI
Pál elindul második útjára.
36 Néhány nap elteltével Pál így szólt Barnabáshoz: „Menjünk s nézzük meg, hogy vannak a testvérek azokban a városokban, ahol hirdettük az Úr szavát.”37 Barnabás magával akarta vinni a Márknak nevezett Jánost is, 38 de Pál arra kérte, hogy ne vigyék magukkal, hisz Pamfiliában is otthagyta őket, nem ment velük dolgozni.39 Így nézeteltérés támadt köztük, s elváltak egymástól. Barnabás magával vitte Márkot, és Ciprusba hajózott.40 Pál Szilást választotta társul, és a testvérektől az Úr kegyelmébe ajánlva útra kelt…..
1 Karoljátok fel a hitben gyengét, anélkül, hogy felfogását elítélnétek….
3 Aki eszik, ne nézze le azt, aki nem eszik. Aki meg nem eszik, ne ítélje el azt, aki eszik. Hiszen Isten azért a magáénak tekinti.4 Ki vagy te, hogy más szolgája fölött bíráskodik? Saját ura előtt áll, vagy bukik. De állni fog, mert elég hatalmas az Isten, hogy fenntartsa.5 Van, aki különbséget tesz a napok között, a másik meg minden napot jónak tart. Kövesse mindegyik a meggyőződését. 6 Aki tekintettel van a napokra, az Úrért teszi, aki meg eszik, az Úrra való tekintettel eszik, hiszen hálát ad az Istennek. Aki viszont nem eszik, az Úrra való tekintettel nem eszik, és ő is hálát ad az Istennek.7 Senki közülünk nem él önmagának, és senki nem hal meg önmagának. 8 Míg élünk, Istennek élünk, s ha meghalunk, Istennek halunk meg. Tehát akár élünk, akár meghalunk, az Úréi vagyunk. 9 Krisztus ugyanis azért halt meg és támadt fel, hogy halottnak, élőnek ura legyen.10 Miért ítéled el tehát testvéredet, vagy miért nézed le embertársadat? Hiszen mindnyájan Isten ítélőszéke elé jutunk.11 Ezt mondja az Írás:Amint igaz, hogy élek – mondja az Úr –,előttem meghajlik minden térd,s minden nyelv magasztalja az Istent.12 Tehát mindegyikünk magáról ad számot Istennek…..14 Tudom, s meg vagyok róla győződve Urunk Jézusban, hogy magától semmi sem tisztátalan, csak annak, aki tisztátalannak tartja.15 De ha testvéred elszomorodik az ételed miatt, nem jársz el a szeretet szellemében. Ne okozd ételeddel annak vesztét, akiért Krisztus meghalt…..17 Hiszen az Isten országa nem eszem-iszom, hanem igazságosság, béke és öröm a Szentlélekben.18 Aki így szolgál Krisztusnak, az kedves Isten előtt, és rokonszenves az embereknek….20 Étel miatt ne rontsd le Isten művét. Minden tiszta ugyan, de ártalmára lesz annak az embernek, aki botrányt okozva eszik.21 Jobb, ha nem eszel húst, nem iszol bort, és egyebet sem teszel, ami miatt testvéred megütközik, megbotránkozik vagy meginog.22 Meggyőződésedet tartsd meg magadnak Isten előtt. Boldog az, akinek nem kell visszavonnia, amit helyesnek tart. 23 Akinek azonban kétsége támad, és mégis eszik, ítéletet von magára, mert nem járt el jóhiszeműen. Ami nem meggyőződésből fakad, az mind bűn.
2 Némelyik azt hiszi, hogy mindenfélét ehet, az aggályos azonban csak zöldségfélével táplálkozik….13 Ezért többé ne ítélkezzünk egymás fölött, inkább legyetek azon, hogy a testvér miattatok ne ütközzék meg s ne botránkozzék…..16 Ne engedjétek tehát ócsárolni szabadságotokat…..19 Ezért arra törekedjünk, ami a békességre és kölcsönös épülésünkre szolgál….
Lábjegyzetek
Róm:14:1-6 A megtért zsidók között mindig akadtak, akik a különféle ószövetségi törvényeket és szokásokat nem merték elhagyni (lásd 1Kor 8,1-11,1). Az apostol ezt a jámborságból folyó magatartást nem kifogásolja, csak azok ellen küzd, akik továbbra is szükségesnek mondták az ószövetségi törvény megtartását (Kol 2,16; Gal 4,9).
Róm: 14:11 Iz 45,23.
Róm:14:21 A szeretet követeli, hogy megértők, tapintatosak legyünk. Olykor a szabadságról is le kell mondanunk, nehogy megzavarjuk mások egyszerűbb lelkületét.
Róm: 14:23 Kétes lelkiismerettel nem szabad cselekedni, mert az ember kiteszi magát annak, hogy a rosszat választja.
1 „Testvérek, férfiak és apák! Hallgassátok meg védekező szavaimat, amelyet most elétek tárok!”2 Amint meghallották, hogy héber nyelven szól hozzájuk, még inkább elcsendesedtek. Ő meg folytatta: 3 „Zsidó vagyok, a kilikiai Tarzuszban születtem, de ebben a városban nevelkedtem, s Gamáliel lábánál az atyai törvény szigorú megtartására tanítottak. Az Isten szolgálatában éppúgy buzgólkodtam, mint most ti mindannyian….
5 Maga a főpap és a vének tanácsa a tanúm. Megbízólevelet is kaptam tőlük, azzal mentem el Damaszkuszba, a testvérekhez, hogy bilincsbe verve Jeruzsálembe hurcoljam őket, hadd bűnhődjenek.6 Ekkor történt, hogy amint az úton Damaszkusz közelébe értem, az égből hirtelenül nagy fényesség vett körül.7 A földre zuhantam, és egy hangot hallottam, amint megszólított: Saul, Saul, miért üldözöl? 8 Megkérdeztem: Ki vagy, Uram? Így folytatta: Én a názáreti Jézus vagyok, akit üldözöl.9 Útitársaim látták a fényességet, de a hangot nem hallották.10 Megkérdeztem: Mit tegyek, Uram? – Állj fel, és menj Damaszkuszba – felelte az Úr –, ott majd megmondják neked, mit kell tenned…..
12 Itt egy törvény szerint élő, vallásos férfi, Ananiás, akiről az ottani zsidók mind jó véleménnyel voltak,13 fölkeresett, megállt mellettem, s azt mondta: Saul testvérem, láss! És abban a pillanatban visszakaptam a szemem világát. 14 Ő meg folytatta: Atyáink Istene kiválasztott, hogy ismerd meg akaratát, lásd az Igazat, és halld szájából a szót. 15 Mert tanúsítani fogod minden ember előtt, amit láttál és hallottál….
17 Később, amikor visszatértem Jeruzsálembe, és imádkoztam a templomban, elragadtatásba estem….19 Uram – feleltem –, tudják rólam, hogy én voltam, aki zsinagógáról zsinagógára járva börtönbe hurcoltam és megvesszőztettem azokat, akik hittek benned….21 De ő azt mondta: Csak menj, mert én messzire, a pogányok közé küldelek.”
Pál római polgárjogára hivatkozik.
….23 Ordítoztak, lengették köntösüket, és port szórtak a levegőbe.24 Az ezredes ezért a várba vitette, és megparancsolta, hogy ostorozzák meg, s úgy vallassák ki, hogy miért kiabáltak annyira ellene.25 Amikor szíjakkal lekötözték, Pál odaszólt a mellette álló századosnak: „Szabad nektek római polgárt ítélet nélkül megostorozni?” 26 Amikor ezt a százados meghallotta, az ezredeshez ment és jelentette: „Mit akarsz tenni? Hisz ez az ember római polgár!” 27 Erre az ezredes odasietett, és megkérdezte: „Mondd, csakugyan római polgár vagy?” – „Igen” – felelte.28 Az ezredes megjegyezte: – „Én drága pénzen jutottam hozzá ehhez a polgárjoghoz.” – „Én meg beleszülettem” – válaszolta Pál.29 Akik vallatni akarták, nyomban félreálltak. Az ezredes is megijedt, amikor megtudta, hogy római polgár létére megkötöztette.
Pál a főtanács előtt.
30 Másnap pontosabban is meg szerette volna tudni, hogy mivel vádolják a zsidók, ezért levétette a bilincseit, összehívta a főpapokat és az egész főtanácsot, elővezettette Pált, és eléjük állította.
4 Halálra üldöztem ezt az „utat” (tant), férfiakat és nőket kötöztem meg, és vetettem börtönbe…11 Mivel a ragyogó fényesség elvette látásomat, útitásaim kezemnél fogva vezettek, így értem be Damaszkuszba…..16 És most mit késlekedsz? Indulj, vedd fel a keresztséget, s nevét segítségül híva mosd le bűneidet.
18 Láttam, amint szól hozzám: Siess, gyorsan hagyd el Jeruzsálemet, mert nem fogadják el rólam szóló tanúságtételedet…..20 És amikor tanúdnak, Istvánnak a vére kiomlott, ott voltam, helyeseltem, s őriztem a gyilkosai ruháját…..
Pál római polgárjogára hivatkozik.
22 Eddig meghallgatták, de most elkezdtek kiabálni: „Vesszen a föld színéről az ilyen! Nem szabad, hogy éljen!”
Csel:22:17-21 Beszél arról a látomásról, melyet a templomban kapott az Úr Jézustól anélkül, hogy nevét említené. Ezt a látomást csak innét ismerjük. A pogányok nevének említésére azonban kitör a vihar.
Csel:22:22-29 A tömeg tombolására az ezredes Pált azonnal bevitette az Antóniavárba, és ott meg akarta korbácsoltatni, hogy vallomást csikarjon ki tőle. Pál római polgárjogára hivatkozott. Ennek jelentőségét mutatja az, hogy azonnal leálltak a vallatás előkészületeivel, maga az ezredes is mindjárt lesietett, amikor megtudta, hogy római polgárról van szó.
1 Nos, szent testvéreim, akiknek mennyei hivatás jutott osztályrészül, nézzétek hitvallásunk követét és főpapját, Jézust:2 milyen hűséget tanúsított az iránt, aki őt küldte, akárcsak Mózes Isten egész házában….4 Minden házat épít valaki, a mindenséget azonban Isten alkotta.5 Mózes mint szolga volt hűséges Isten egész házában, és jövőbeli kinyilatkoztatásról tett tanúságot.6 Krisztus azonban mint fiú állt háza élén. Mi vagyunk az ő háza, ha mindvégig rendületlenül kitartunk a bizalomban és a diadalmas reményben.
Buzdítás az állhatatosságra
7 Ezért, mint a Szentlélek mondja:Ma, amikor majd meghalljátok szavát,8 ne keményítsétek meg a szíveteket,mint a lázadáskor, a kísértés napjána pusztában tettétek…..11 Megesküdtem hát haragomban,hogy nyugalmamba nem mennek be…..
14 Hiszen Krisztus részesei vagyunk, de csak úgy, ha kezdeti szilárd hitünkben mindvégig állhatatosan kitartunk.15 Azt mondja ugyanis:Ha ma majd meghalljátok szavát,ne keményítsétek meg a szíveteket,mint a lázadáskor tettétek.16 Kik voltak, akik szavának hallatára lázadoztak? Nemde mind olyanok, akik Mózes vezetésével kivonultak Egyiptomból?17 Kiktől viszolygott negyven éven át? Nemde a bűnösöktől, akiknek teste a pusztában veszett el.18 És kiknek esküdött meg, hogy nem jutnak el nyugalma (országába)? Nemde a hitetleneknek?19 Látjuk tehát, hogy a hitetlenség következtében nem juthattak el oda.
3 De ő Mózesnél annyival nagyobb dicsőségre volt méltó, amennyivel nagyobb tiszteletet érdemel a ház építője, mint a ház…..
Buzdítás az állhatatosságra
9 Atyáitok ott próbára tettek,megkísértettek, bár szemükkel látták10 negyven évig, amiket tettem. E néptől viszolyogtam és azt mondtam: Tévelygő szívűek ezek,utaimat nem ismerték meg….12 Vigyázzatok, testvérek, hogy ne legyen hitetlenségre hajló, gonosz a szívetek. Senki ne szakadjon el közületek az élő Istentől,13 ehelyett lelkesítsétek egymást mindennap, amíg a „ma” tart, hogy senkit meg ne keményítsen a csalárd bűn…..
Lábjegyzetek
Zsid:3:1-6 Krisztus mint Istenember fölötte áll az Ószövetség emberi közvetítőjének, Mózesnek, ezért az általa közvetített újszövetségi vallás kegyelmi rendje is felsőbbrendű.
Zsid:3:7-19 A szerző a 95. zsoltár szavaival (8 – 11) óv a hit elhagyásától. A zsoltárban megörökített figyelmeztetés arra az eseményre vonatkozik, amikor a nép a pusztai vándorlás idején fellázadt Mózes és Áron ellen (Szám 20,23). Isten azzal büntette a lázadókat, hogy meghaltak a pusztában a vándorlás idején, és nem juthattak be az Ígéret földjére. A zsoltárban szó szerint: nyugalmamba. Az „Isten nyugalma” kifejezés az Ígéret földjének békés birtoklását jelenti, újszövetségi értelemben azonban az üdvösséget.
Zsid:3:13„Ma” az egész újszövetségi időszak, de az egyes ember számára a földi élet ideje. Isten mind az Ígéret földjének békés birtoklását, mind kegyelmi országának megszerzését feltételhez kötötte. A feltétel az, hogy a hitet megőrizzük és belőle éljünk.
1 Ezért mellőzzük Krisztus tanításának az elemi részleteit, és térjünk át a tökéletesebb dolgokra. Ne ismételjük újra az alapvető igazságokat: a holt cselekedetekből való megtérést, az Istenbe vetett hitet,2 a keresztségről, a kézföltételről, a halottak feltámasztásáról és az örök ítéletről szóló tanítás megalapozását…..4 Azt ugyanis, aki egyszer már részesült a világosságban, megízlelte az égi ajándékot, megkapta a Szentlelket,5 felfogta az Isten tanítását, és megtapasztalta az eljövendő élet erőit,6 aztán mégis elpártol, lehetetlen újra bűnbánatra indítani. Hiszen ha rajta áll, újra keresztre feszíti az Isten Fiát, és csúfot űz belőle.7 A föld ugyanis, amely beissza a gyakori esőt, és jó termést hoz művelőjének, az Isten áldásában részesül.8 De ha bojtorjánt és gazt terem, nincs értéke, átokra méltó, és végül is fölégetik. 9 Rólatok azonban, szeretteim, ha így beszélünk is, jobbat föltételeztünk, azt tudniillik, hogy munkáljátok az üdvösséget……13 Amikor Isten az ígéretet adta Ábrahámnak, saját magára esküdött, hiszen semmi nagyobbra nem esküdhetett,14 ezért mondta:Bizony gazdagon megáldalak,és nagyon megsokasítlak.15 Így aztán Ábrahám türelmesen várakozva elnyerte az ígéretet.16 Az emberek saját maguknál nagyobbra esküsznek; a pörlekedésnek az eskü bizonyítéka vet véget…..18 Így a két változhatatlan dologban, amelyben Isten nem téveszthet meg, erős támaszt kaptunk mi, akik arra törekszünk, hogy az előttünk levő reményt megragadjuk….
3 Erre is visszatérünk, ha Isten megengedi…..10 Hiszen az Isten nem igazságtalan: nem feledkezik meg szeretetetekről, amelyet az ő nevében gyakoroltatok, amikor a szenteknek szolgáltatok és szolgáltok.11 Nagyon szeretnénk azonban, ha mindegyiketek ugyanazt a buzgóságot tanúsítaná, hogy reményetek mindvégig tökéletesedjék. 12 Ne legyetek tehát hanyagok, hanem kövessétek azokat, akik a hitben és a béketűrésben az ígéret örökösei lettek…..17 Ezért amikor Isten az ígéret örökösei előtt nagyobb nyomatékkal akarta igazolni elhatározása szilárdságát, esküvel vállalt kezességet…..19 Lelkünk biztos és szilárd horgonya ez, amely a függöny mögé ér,20 ahová elsőnek lépett be értünk Jézus, a Melkizedek rendje szerint való főpap…..
Lábjegyzetek
Zsid:6:1 A holt cselekedetek a bűnök: akadályozzák a Krisztusban gyökerező kegyelmi életet.
Zsid:6:4 Az égi ajándék ugyanaz, mint a Gal 5,22-ben: a Lélek gyümölcsei.
Zsid:6:6 Aki elfordul a hittől, azt „lehetetlen” bűnbánatra indítani. A kifejezést lélektani értelemben kell vennünk. A hit elvesztésével egészen megszűnik a kapcsolat az Istennel, az ember nem kíván visszatérni hozzá. Isten ugyan adhat új kegyelmet a megtérésre, de ő sem erőszakolja adományát arra, aki teljesen el akar fordulni tőle.
Zsid:6:10 A szeretetből fakadó cselekedetekkel érdemeket szerzünk az örök életre. A szenteknek szolgálni annyi, mint egymásnak, a megszentelteknek szolgálni.
Zsid:6:14 Ter 22,16.
Zsid:6:18 A két változhatatlan dolog: Isten esküje és Krisztus főpapsága.
Zsid:6:19 A keresztény reménnyel belekapaszkodunk az örök élet javaiba, s bizalmunk az előbbi két változhatatlan dolgon nyugszik, Isten be akarja váltani ígéretét, tehát
életünk nincs kitéve a véletlen játékának. Ahová Krisztus belépett mint főpap, mi is oda tartunk. A „függöny mögé” annyi, mint a mennyei szentélybe, amelynek jelképe volt a függönnyel elválasztott földi szentély.
1Te ellenben azt hirdesd, ami az üdvös tanításnak megfelel.
2 Az idős férfiak józanok, tisztességesek, megfontoltak legyenek a hitben, szeretetben és türelemben.
3 Az idős asszonyok hasonlóképpen legyenek komoly magaviseletűek, senkit se rágalmazzanak, ne igyanak sok bort, hanem tanítsanak a jóra.
4 A fiatal asszonyokat tanítsák arra, hogy ragaszkodjanak férjükhöz, szeressék gyermekeiket, 5 legyenek komolyak, tiszták, háziasak, gyöngédek, a férjük iránt engedelmesek, nehogy az Isten szavát káromlás érje.
6 Buzdítsd az ifjakat is, hogy mindenben fegyelmezetten éljenek.
7 Magad járj elöl jó példával, a tanításban légy kifogástalan és komoly.
8 Beszéded legyen találó, megcáfolhatatlan, hadd valljon szégyent az ellenfél, mivel semmi rosszat nem tud ránk fogni.
9 A szolgák mindenben engedelmeskedjenek gazdáiknak, keressék kedvüket, ne ellenkezzenek,10 ne okozzanak kárt, hanem tanúsítsanak mindenben igaz hűséget, hogy minden tekintetben díszére váljanak üdvözítő Istenünk tanításának.
11 Megjelent ugyanis megváltó Istenünk kegyelme minden ember számára,12 s arra tanít minket, hogy szakítsunk az istentelenséggel és az evilági vágyakkal, éljünk fegyelmezetten, szentül és buzgón ezen a világon.
13 Várjuk reményünk boldog beteljesülését: a nagy Istennek és Üdvözítőnknek, Jézus Krisztusnak dicsőséges eljövetelét,14 aki önmagát adta értünk, hogy minden gonoszságtól megváltson, megtisztítson, és jótettekben buzgolkodó, választott népévé tegyen.
15 Erről beszélj, erre buzdíts és figyelmeztess teljes határozottsággal. Senki meg ne vessen!
Lábjegyzetek
Tit:2:1-8 Az apostolnak főleg arra van gondja, hogy a keresztények először a szó természetes értelmében legyenek rendes, megbízható, jó szándékú, lelkiismeretes és szeretetre méltó emberek.
Tit:2:12 Isten kegyelme megvilágosít, tanít, de egyszersmind erőt is ad, hogy leküzdjük a rosszat és tegyük a jót.
Tit:2:13 Jézus Krisztust határozottan Istennek mondja. Ő személy szerint a Fiúisten, aki magára vette az emberi természetet.
1 Kérve kérlek az Istenre és Krisztus Jézusra, aki ítélkezni fog élők és holtak fölött, az Ő eljövetelére és országára:2 hirdesd az evangéliumot, állj vele elő, akár alkalmas, akár alkalmatlan. Érvelj, ints, buzdíts nagy türelemmel és hozzáértéssel.3 Mert jön idő, amikor az egészséges tanítást nem hallgatják szívesen, hanem saját ízlésük szerint szereznek maguknak tanítókat, hogy fülüket csiklandoztassák.4 Az igazságot nem hallgatják meg, de a meséket elfogadják.5 Te azonban maradj mindenben meggondolt, viseld el a bajokat, teljesítsd az evangélium hirdetőjének feladatát, töltsd be szolgálatodat.6 Az én véremet ugyanis nemsokára kiontják áldozatul, eltávozásom ideje közel van.7 A jó harcot megharcoltam, a pályát végigfutottam, hitemet megtartottam…..
Személyes közlemények.
9 Siess, gyere mielőbb!10 Démász ugyanis elhagyott a világ kedvéért, és Tesszalonikába ment, Kreszcensz meg Galáciába, Titusz meg Dalmáciába.11 Csak Lukács van mellettem. Márkot is vedd magad mellé, és hozd el, jó szolgálatot tenne nekem.12 Tichikuszt elküldtem Efezusba.13 Köpenyemet Troászban hagytam, Karpusznál, ha jössz, hozd magaddal. A könyveket is, főleg a pergamentekercseket…….15 Te is óvakodj tőle, nagyon ellene szegül tanításunknak.16 Első védekezésem alkalmával senki sem állt pártomra, mindenki cserbenhagyott. Ne számítson nekik bűnül! 17 Ám az Úr mellém állt, és erőt öntött belém, hogy befejezzem az evangélium hirdetését, s tudomást szerezzen róla minden pogány. Így megmenekültem az oroszlán torkából.18 Az Úr ezután is megszabadít minden gonosz cselvetéstől, és átment mennyei országába. Dicsőség neki mindörökké! Ámen.19 Köszöntsd Priszkát és Aquilát meg Oneziforusz családját.20 Erasztusz Korintusban maradt, Trofimuszt betegen hagytam Milétuszban.21 Siess, hogy a tél beállta előtt ideérj! Köszöntenek Eubulusz, Pudensz, Linusz, Klaudia és a testvérek mind.22 Az Úr legyen a lelkeddel! Kegyelem veletek!
…8 Készen vár az igazság győzelmi koszorúja, amelyet azon a napon megad nekem az Úr, az igazságos bíró, de nemcsak nekem, hanem mindenkinek, aki örömmel várja eljövetelét.
Személyes közlemények. 14 Alexander, a bronzműves sokat ártott nekem. Az Úr megfizet majd neki tettei szerint.
Lábjegyzetek
2Tim:4:2 Az evangéliumnak és Isten országának hirdetése az Egyház legsúlyosabb kötelessége.
2Tim:4:6 Szó szerint: „áldozatként kiöntenek”, mint az áldozati vért. A körülményekből látja, hogy fogsága halálos ítélettel fog végződni. De érzi a hit vigasztalását is: fáradozásai jutalmául megkapja az örök életet.
2Tim:4:10 Démász fogsága idején mellette volt (Kol 4,14; Filem 24).
2Tim:4:14 Alexandert az apostol kizárta az Egyházból (1Tim 1,20), valószínűleg ezt bosszulta meg.
2Tim:4:16 Pálnak római polgárjoga volt, ezért ügyét alaposabban kivizsgálták, és alkalmat adtak neki a többszöri védekezésre, illetőleg tanúk bevonására. Az időnyerésnek örül, mert környezetében addig is hirdetheti az evangéliumot.
2Tim:4:19 Priszka és Aquila az apostol házigazdái voltak Korintusban és Efezusban.
….2 A férjes asszonyt például törvény köti életben levő férjéhez, a férj halálával azonban felszabadul a férj törvénye alól.3 Ha férje életében más férfié lett, házasságtörőnek mondják. A férj halála után azonban felszabadul a törvény alól, és nem válik házasságtörővé, ha más férfié lesz. 4 Éppígy, testvérek, Krisztus testében ti is meghaltatok a törvénynek, hogy ahhoz tartozzatok, aki feltámadt a halálból. Ezért most teremjünk gyümölcsöt Istennek.5 Amíg ugyanis testi emberként éltünk, a törvény fölébresztette bűnös szenvedélyek működtek tagjainkban, hogy a halálnak teremjünk gyümölcsöt.6 Most azonban felszabadultunk a törvény alól, mert meghaltunk annak, ami fogva tartott, s ezért új lélekkel szolgálunk, nem az elavult betű szerint.7 Mit mondjunk tehát? Talán a törvény bűn? Semmi esetre sem. De a bűnt a törvény alapján ismertem meg, hiszen a bűnös kívánság nem vált volna bennem tudottá, ha a törvény nem mondaná: Ne kívánd meg!
8 A tilalom tehát alkalmat nyújtott a bűnnek arra, hogy fölébresszen bennem mindenféle kívánságot. Törvény nélkül ugyanis a bűn halott volna.
9 Valamikor törvény nélkül éltem, de azután jött a parancs, a bűn föléledt, én pedig meghaltam.10 Így a parancs, bár életre szólt, halálomra vált.11 A bűn ugyanis a tilalommal kapta vonzóerejét, ezzel tévútra vezetett, és megölt.12 A törvény természetesen szent, a parancs is szent, igaz és jó.13 Az vált tehát halálomra, ami jó? Egyáltalán nem. Inkább a bűn, amely – hogy bűnként nyilvánuljon ki – azzal okozta halálomat, ami jó, így a bűn a parancs által mutatta meg igazi bűn jellegét.
Az ember benső meghasonlottsága.
14 Tudjuk, hogy a törvény lelki, magam azonban testi vagyok, és a bűn rabja.15 Azt sem tudom, mit teszek, hiszen nem azt teszem, amit szeretnék, hanem amit gyűlölök.16 De ha azt teszem, amit nem akarok, elismerem a törvényről, hogy jó,17 és valójában nem is én cselekszem, hanem a bennem lakó bűn.18 Tudom ugyanis, hogy semmi jó nem lakik bennem, azaz a testemben, mert készen vagyok ugyan akarni a jót, de arra, hogy tegyem is, nem vagyok képes…..
21 Így ezt a törvényt látom: bár a jót szeretném tenni, a rosszra vagyok készen.22 A belső ember szerint az Isten törvényében lelem örömöm, 23 de tagjaimban más törvényt észlelek, s ez küzd értelmem törvénye ellen, és a tagjaimban levő bűn törvényének rabjává tesz. 24 Én nyomorult! Ki vált meg e halálra szánt testtől?25 Hála az Istennek Urunk, Jézus Krisztus által! Értelmemmel tehát Istennek szolgálok, de testemmel a bűn törvényének.
A törvény igája helyett a kegyelem segítsége.1 Nem tudjátok, testvérek – a törvény ismerőihez szólok –, hogy a törvénynek csak addig van hatalma az emberen, amíg él?
Az ember benső meghasonlottsága. 19 Hiszen nem a jót teszem, amit akarok, hanem a rosszat, amit nem akarok.20 Ha pedig azt teszem, amit nem akarok, akkor nem is én cselekszem, hanem a bennem lakó bűn.
8 Nem ő volt a világosság, csak tanúságot kellett tennie a világosságról….
I. AZ ELSŐ HÚSVÉT
Keresztelő János első tanúságtétele.
19 János így tett tanúságot: A zsidók papokat és levitákat küldtek hozzá Jeruzsálemből, s megkérdeztették: „Ki vagy?” 20 Erre megvallotta, nem tagadta, hanem megvallotta: „Nem én vagyok a Messiás.” 21Ezért megkérdezték tőle: „Hát akkor? Talán Illés vagy?” „Nem vagyok” – felelte. „A próféta vagy?” – Erre is nemmel válaszolt….. 23 Ezt felelte: „A pusztában kiáltó szó vagyok: Egyengessétek az Úr útját”, amint Izajás próféta mondta…..31 Én sem ismertem, de azért jöttem vízzel keresztelni, hogy megismertessem Izraellel.”….
1Kezdetben volt az Ige, az Ige Istennél volt, és Isten volt az Ige,2 ő volt kezdetben Istennél.3 Minden általa lett, nélküle semmi sem lett, ami lett.4 Benne az élet volt, s az élet volt az emberek világossága.5A világosság világít a sötétségben, de a sötétség nem fogta fel. 6 Föllépett egy ember, az Isten küldte, s János volt a neve.7Azért jött, hogy tanúságot tegyen, tanúságot a világosságról, hogy mindenki higgyen általa….
9 (Az Ige) volt az igazi világosság, amely minden embert megvilágosít.10 A világba jött, a világban volt, általa lett a világ, mégsem ismerte föl a világ.11 A tulajdonába jött, de övéi nem fogadták be.12 Ám akik befogadták, azoknak hatalmat adott, hogy Isten gyermekei legyenek. Azoknak, akik hisznek nevében,13 akik nem a vérnek vagy a testnek a vágyából s nem is a férfi akaratából, hanem Istentől születtek. 14 S az Ige testté lett, és közöttünk élt. Láttuk dicsőségét, az Atya Egyszülöttének dicsőségét, akit kegyelem és igazság tölt be.15 János tanúbizonyságot tett róla, amikor azt mondta: „Ez az, akiről hirdettem: Aki nyomomba lép, nagyobb nálam, mert előbb volt, mint én.”16 Mindannyian az ő teljességéből részesültünk, kegyelmet kegyelemre halmozva.17 Mert a törvényt Mózes közvetítette, a kegyelem és az igazság azonban Jézus Krisztus által lett osztályrészünk.18 Istent nem látta soha senki, az Egyszülött Isten nyilatkoztatta ki, aki az Atya ölén van…..
I. AZ ELSŐ HÚSVÉT
Keresztelő János első tanúságtétele…..
22 Így tovább faggatták: „Akkor ki vagy? Választ kell vinnünk azoknak, akik küldtek minket. Mit mondasz magadról?”….. 24 A küldöttek a farizeusoktól jöttek,25 s tovább kérdezgették: „Akkor miért keresztelsz, ha nem vagy sem a Messiás, sem Illés, sem a próféta?”26 János így válaszolt: „Én csak vízzel keresztelek. De köztetek áll az, akit nem ismertek,27 aki a nyomomba lép, s akinek még a saruszíját sem vagyok méltó megoldani.”28 Ez Betániában történt, a Jordánon túl, ahol János keresztelt. 29 Másnap, amikor látta, hogy Jézus feléje tart, így szólt: „Nézzétek, az Isten Báránya! Ő veszi el a világ bűneit.30 Róla mondtam: A nyomomba lép valaki, aki nagyobb nálam, mert előbb volt, mint én…..32 Ezután János tanúsította: „Láttam a Lelket, amint galamb alakjában leszállt rá a mennyből, s rajta is maradt.33 Magam sem ismertem, de aki vízzel keresztelni küldött, azt mondta: Akire látod, hogy leszáll a Lélek, s rajta is marad, az majd Szentlélekkel fog keresztelni.34 Láttam, és tanúskodom róla, hogy ő az Isten Fia.”
Az első tanítványok.
35 Másnap megint ott állt János két tanítványával,36 s mihelyt meglátta Jézust, amint közeledett, így szólt: „Nézzétek, az Isten Báránya!”37 E szavak hallatára a két tanítvány Jézus nyomába szegődött.38 Amikor Jézus megfordult, s látta, hogy követik, megkérdezte: „Mit akartok?” Így feleltek: „Rabbi – ami annyit jelent, mint Mester –, hol lakol?” 39 „Gyertek, nézzétek meg!” – mondta nekik. Elmentek vele, megnézték, hol lakik, s aznap nála is maradtak. A tizedik óra körül járhatott.40 A kettő közül, aki János szavára követte, az egyik András volt, Simon Péter testvére.41 Reggel találkozott testvérével, Simonnal, s szólt neki: „Megtaláltuk a Messiást, vagy más szóval a Fölkentet”, s 42 elvitte Jézushoz. Jézus ráemelte tekintetét, s így szólt hozzá: „Te Simon vagy, János fia, de Kéfa, azaz Péter lesz a neved.”
43 Másnap Galilea felé tartva találkozott Fülöppel. Felszólította: „Gyere és kövess!”44 Fülöp Betszaidából, András és Péter városából való volt.45 Fülöp találkozott Natánaellel és elmondta neki: „Megtaláltuk, akiről Mózes törvénye és a próféták írnak, a názáreti Jézust, Józsefnek a fiát.”46 „Jöhet valami jó Názáretből?” – kérdezte Natánael. „Gyere, és győződjél meg róla!” – felelte Fülöp.47 Amikor Jézus meglátta Natánaelt, amint feléje tartott, ezt mondta róla: „Lám, egy igazi izraelita, akiben nincs semmi álnokság.”48 Natánael megkérdezte tőle: „Honnét ismersz?” Jézus így válaszolt: „Mielőtt Fülöp hívott volna, láttalak, a fügefa alatt voltál.”49 Natánael erre felkiáltott: „Rabbi (azaz: Mester), te vagy az Isten Fia, te vagy Izrael királya!”50 Jézus ezt felelte neki: „Mivel megmondtam, hogy láttalak a fügefa alatt, hiszel. De nagyobb dolgokat is fogsz még látni.” Majd hozzátette:51 „Bizony, bizony, mondom nektek: Látni fogjátok, hogy megnyílik az ég, s az Isten angyalai föl- s leszállnak az Emberfia fölött.”
1 Öt nap múlva Ananiás főpap néhány vén és egy Tertullusz nevű ügyvéd kíséretében elment, hogy vádat emeljen Pál ellen a helytartónál.2 Amikor előállították, Tertullusz hozzálátott a vád előadásához: „Jóvoltodból teljes békében éltünk, és gondoskodásod folytán nagy javulás állt be ennek a népnek az életében.3 Mindig és mindenütt, kegyelmes Félix, ezt nagy hálával fogadjuk.4 De hogy hosszan fel ne tartsalak, kérlek, kegyeskedj röviden meghallgatni minket.5 Itt van ez a hitvány ember, ez az egész földkerekségen viszályt szít a zsidók között, és a názáretiek felekezetének is ő áll az élén.6 Még a templomot is meg akarta szentségteleníteni, ezért elfogtuk, s törvényünk szerint akartunk ítéletet tartani fölötte…..9A zsidók helyeseltek, s bizonygatták, hogy így áll a dolog.
Pál védekezése.
10 Amikor a helytartó bólintott feléje, hogy beszéljen, Pál így védekezett: „Tudom, hogy hosszú évek óta bírája vagy ennek a népnek, ezért nyugodt lélekkel terjesztem eléd védekezésemet…..12 Sem a templomban, sem a zsinagógában nem láttak úgy, hogy valakivel vitatkoztam vagy csődületet okoztam volna, de még a városban sem.13 Semmit sem tudnak bizonyítani abból, amivel előtted vádolnak.14 Azt azonban megvallom neked, hogy atyáim Istenének a szerint a tanítás szerint szolgálok, amelyet ők eretnekségnek mondanak, de hiszek mindabban, ami a törvényben és a próféták könyvében meg van írva.15 Istenbe vetett bizalommal remélem, hogy az igazak és a gonoszok feltámadnak, s ebben ők is osztoznak velem.16 Magam is arra törekszem, hogy lelkiismeretem mindig tiszta legyen Isten és az emberek előtt.17 Több év eltelte után azért jelentem meg, hogy adományokat hozzak népemnek, és hogy áldozatot mutassak be.18 A tisztulási szertartás végzésekor rám találtak a templomban, de nem tömegben vagy zavart okozva.19 Annak a néhány ázsiai zsidónak meg kellett volna előtted jelennie, hogy vádat emeljen, ha valami panasza van ellenem…...
Pál cezáreai fogsága.
……23 A századosnak meg azt az utasítást adta, hogy tartsa őrizetben, de hagyja nyugton, és ismerősei közül ne akadályozzon meg senkit, ha szolgálatára akarna lenni. 24 Néhány nap múlva megjelent Félix, zsidó feleségével, Druzillával együtt, aki zsidó nő volt, hívatta Pált, és meghallgatta a Krisztus Jézusra vonatkozó hit felől.25 Amikor azonban az igazságosságról, az önmegtartóztatásról és az eljövendő ítéletről beszélt, Félix megrettenve félbeszakította: „Most elég, mehetsz. Majd alkalomadtán hívatlak.” 26 De közben azt is remélte, hogy pénzt tud majd Páltól kizsarolni. Ezért gyakrabban hívatta, hogy elbeszélgessen vele.27 Két év múlva Félixnek Porciusz Fesztusz lett az utódja. De mert kedvükben akart járni a zsidóknak, Félix Pált fogságban tartotta.
7 Eljött azonban Liziász ezredes, kiragadta kezünkből, és arra utasított minket, hogy vádlóiként hozzád forduljunk.8 Ha kihallgatod, magad is meggyőződhetsz, mennyire igaz, amivel vádoljuk.”…
Pál védekezése.
11 Meggyőződhetsz róla, nincs több, mint tizenkét napja, hogy fölmentem Jeruzsálembe imádkozni….20 Vagy legalább ezek mondják itt meg, hogy találtak-e vétket bennem, amikor a főtanács előtt álltam, 21 hacsak nem azt az egy kijelentést, amelyet köztük állva tettem: A halottak feltámadása miatt állok ma bírói széketek előtt.”…
Pál cezáreai fogsága.
22 Félix elodázta az ügyet, mert sok mindent tudott erről a tanításról: „Ha majd Liziász ezredes megérkezik, döntök ügyetekben.”.
…
Lábjegyzetek
Csel:24:1-9 A főpap Pál ellen ügyvédet fogadott, aki lázítással és a templom megszentségtelenítésével vádolja Pált. Az ügyvéd nem volt zsidó, mert ennek a népnek az életéről beszél.
Csel:24:10-21 Pál védőbeszédében arra hivatkozik, hogy a tanítás (eredetiben: út), melyet hirdet, nem eretnekség, mert a törvény ezt készítette elő, és a próféták erről jövendöltek. És újból állítja, mint a főtanácsban, hogy a feltámadás miatt áll a bíróság előtt.
Csel:24:22-23 A helytartónak el kellett volna bocsátania Pált, de nem mert a főtanács ellen dönteni, ezért elodázta az ügyet. Pál katonai fogságban maradt.
Csel:24:24-27 Druzilla – I. Heródes Agrippa legifjabb leánya volt, 14 éves korában ment először férjhez, de két hónapi házasság után otthagyta férjét, és Félixnek a harmadik felesége lett.
Jel:8:7-12 A csapások nem sújtják az egész emberiséget, csak egy részét, ezt mondja az egyharmad. – A csillag azért kapja az Üröm nevet, mert gázaival keserűvé, ihatatlanná teszi a vizeket.
Jel:8:13 A negyedik és ötödik harsonaszó közt megjelenik a sas. A sas az ókori emberek szemében az istenek madara és a szerencsétlenség hírnöke.
1 Amikor feltörte a hetedik pecsétet, csönd lett az égben, úgy egy félórára.
A hét harsona
3 Jött egy másik angyal, megállt az oltár előtt, aranyfüstölő volt nála. Sok tömjént kapott, hogy az összes szent imádásával tegye az aranyoltárra, amely az Isten trónusa előtt állt.4 Az angyal kezéből a tömjén füstje a szentek imádásával felszállt az Isten elé.5 Most az angyal fogta a füstölőt, megtöltötte az oltár parazsával, és leszórta a földre. Erre mennydörgés, égzengés, villámlás és földrengés támadt.6 A hét angyal pedig, akinél a hét harsona volt, felkészült, hogy megfújja a harsonát.
……..
Az első négy harsonaszó.
7 Az első angyal megfújta a harsonát. Erre vérrel vegyes jégeső és tűz záporozott a földre. A föld harmada elégett, a fák harmada pernyévé lett, és a zöldellő fű mind elhamvadt.8 A második angyal is megfújta a harsonát. Erre mint lángban égő hatalmas hegy, valami a tengerbe zuhant. A tenger egyharmada vérré vált,9 a tengerben élő állatok egyharmada elpusztult, és a hajók egyharmada elsüllyedt.10 A harmadik angyal is megfújta a harsonát. Erre az égből lehullott egy nagy csillag, s mint égő fáklya, lobogott. A folyó egyharmadára hullott és a vízforrásokra…….12 A negyedik angyal is megfújta a harsonát. Erre a Nap harmadát, a Hold harmadát és a csillagok harmadát érte a csapás: harmadrészük elsötétedett, a nappal és az éjszaka világossága a harmadával csökkent.
A sas megjelenése.
13 És láttam meg hallottam, hogy az ég magasában egy sas repült, hallottam, amint hangosan kiáltozott: „Jaj, jaj, jaj a föld lakóinak a többi három harsona miatt, amit az angyalok most készülnek megfújni.”
2 Ekkor hét angyalt láttam, az Úr előtt álltak, és hét harsonát kaptak.
Az első négy harsonaszó.
11 A csillagnak Üröm volt a neve. A vizek egyharmada ürömmé vált, és sok ember meghalt a víztől, mert megkeseredett.
Lábjegyzetek
Jel:8:1 A hetedik pecsét feltörésekor csend áll be, nemcsak azért, mert ez az utolsó, hanem oly események következnek be, amelyeket szavakkal szinte le sem lehet írni. Ezeket az új csapásokat a harsonázó angyalok hirdetik ki.
Jel:8:2-6 Hét angyal áll az Isten előtt, ez a hét főangyal a zsidó hagyományból ismeretes. De mielőtt még Isten határozatát kihirdetnék, előbb a szentek imái fejtik ki hatásukat. Ezt, mint illatáldozatot, egy angyal mutatja be, aki az oltáron, annak lépcsőjén áll. – A csapások nagyon emlékeztetnek az egyiptomi csapásokra (Kiv 7,14-10,27).
1 A trónon ülő jobbjában egy kívül-belül teleírt könyvtekercset láttam, amely hét pecséttel volt lepecsételve.2 Aztán láttam egy hatalmas angyalt, aki nagy hangon kérdezte: „Ki méltó rá, hogy kibontsa a tekercset, feltörje pecsétjeit?” 3 De senki sem tudta, sem a mennyben, sem a földön, sem a föld alatt kibontani és elolvasni a tekercset…..5 Ekkor a vének közül az egyik így szólt hozzám: „Ne sírj! Íme, győzött az oroszlán Júda törzséből, Dávid sarja. Ő majd kinyitja a könyvet, feltöri hét pecsétjét.”
A Bárány. …….7 A (Bárány) odament, és átvette a trónon ülő jobbjából a könyvet.
8 Amikor átvette a könyvet, a négy élőlény és a huszonnégy vén leborult a Bárány előtt. Hárfája volt mindegyiknek és tömjénnel tele aranycsészéje – ezek a szentek imádságai.
9 Új éneket énekeltek: „Méltó vagy, hogy átvedd a könyvet, és feltörd pecsétjeit, mert megöltek, és véreddel megváltottad (az embereket) Istennek, minden nyelvből, népből és nemzetből,10 Istenünk országává és papjaivá tetted őket, és uralkodni fognak a földön.”
11 És láttam meg hallottam sok angyalt, az élőlények és a vének hangját, akik a trón körül voltak, számuk tízezerszer tízezer, és ezerszer ezer volt,12 és nagy szóval mondták: „Méltó a Bárány, akit megöltek, hogy övé legyen a hatalom, a gazdagság, a bölcsesség, az erő, a tisztelet, a dicsőség és az áldás.”
13 Majd hallottam, hogy minden teremtmény a mennyben, a földön, a föld alatt és a tengerben levőkkel együtt ezt mondta: „A trónon ülőnek és a Báránynak áldás, tisztelet, dicsőség és hatalom örökkön-örökké!”
14 A négy élőlény így felelt: „Ámen!” A vének pedig leborultak és imádták.
4 Erre sírva fakadtam, hogy senki sem volt méltó a tekercset kinyitni és elolvasni.
A Bárány.
6 Most azt láttam, hogy a trón és a négy élőlény és a huszonnégy vén között ott áll a Bárány, mintha leölték volna. Hét szarva volt és hét szeme – ezek az Isten hét szelleme, akiknek küldetésük az egész földre szól.
Lábjegyzetek
Jel:5:1-5Isten jobbjában tartja a világhatározat könyvét. Ez mindkét oldalán sűrűn teleírt könyv. Hét pecséttel van lezárva. A pecséteket nem a trónon ülő töri fel. Egy angyal felszólítja azt, aki méltó rá, Júda oroszlánját, a Messiást.
Jel:5:6-14A szerző bemutatja a Bárányt, vagyis Jézust. Magán hordozza a keresztre feszítés sebeit, ezt jelenti a mintha leölték volna kifejezés. A hét szarv a hatalom teljességét, a hét szem a mindentudást jelzi. A hét szellem a hétajándékú Szentlélek. Mielőtt a Bárány feltörné a pecséteket, mennyei istentiszteletet tartanak, amelynek középpontjában a Bárány áll.
12 Éljetek szép életet a pogányok között, hogy lássák jótetteiteket, és látogatása napján majd magasztalják Istent, épp amiért most gonosztevőnek rágalmaznak benneteket.
Kötelességeink a feljebbvalók iránt.
13 Engedelmeskedjetek az Úrért minden emberi hatalomnak, mind a királynak, a legfőbbnek, mind a helytartóknak, akiket ő küldött,14 hogy a gonoszokat megbüntessék, a jókat pedig kitüntessék…..
A rabszolgák kötelességei
…. 24 Vétkeinket a saját testében fölvitte a (kereszt)fára, hogy meghaljunk a bűnöknek, s az igazságnak éljünk. Sebei szereztek számotokra gyógyulást….
Lábjegyzetek
1Pét:2:1-10A keresztényeknek szakítaniuk kell minden gonoszsággal, főképp azokkal a bűnökkel, amelyeket az újonnan megtértek magukkal hoztak a pogányságból. – Milyen édes az Úr – eredetileg az Istenre vonatkozott (Zsolt 33,9), de itt Jézusra, az Istenemberre. – Az élő kő (csak itt szerepel ez a kifejezés a Szentírásban) Jézus, akit nem ismertek el (vö. Zsolt 118,22). Őrajta épülnek a hívők lelki házzá, tehát szerves egészet alkotnak, amelynek éltetője a Szentlélek. Az idézet az Iz 28,16-ból való. Az épület allegóriája úgy mutatja be az Egyházat, mint szervezett egészet, ahol minden egyes elemnek megvan a maga helye, Krisztus pedig mint szegletkő, az egészet egybekapcsolja. – Valamikor nem voltatok nép… nem nyertetek kegyelmet – utalás Ozeás két gyermekének a nevére: „Nincs irgalom” és „Nem népem” (Oz 1,6.9). A keresztények sem voltak azelőtt Isten népe, most pedig választott nemzetség, királyság, papság (Kiv 19,6).
1 Pét:2:11-12A hívők adjanak példát életükkel a pogányoknak.
1 Pét:2:13-17A keresztény az állami hatalomnak engedelmességgel tartozik, mert minden hatalom az Istentől származik. A testvéri közösség kifejezés az Egyházra vonatkozik.
1Pét:2:18-25Az akkori társadalom szociális kérdését érinti. Nem hirdet forradalmat, ehelyett a szenvedő Krisztus példájára hivatkozik, aki átadta magát az igazságos bírónak, vagyis az Istenre bízta ügyét. – Tévelygő juhok voltak a keresztények meghívásuk előtt.
1 Szakítsatok hát minden gonoszsággal, minden álnoksággal, képmutatással, irigységgel és minden rágalmazással.2 Mint újszülött csecsemők kívánjatok lelki, vizezetlen tejet, hogy rajta felnőjetek az üdvösségre,3 hisz tapasztaltátok, hogy milyen édes az Úr.4 Őhozzá járultatok, az élő kőhöz, amelyet – bár az emberek elvetettek – Isten kiválasztott és megbecsült,5 és magatok is, mint élő kövek, épüljetek lelki házzá, szent papsággá, hogy Istennek tetsző lelki áldozatokat ajánljatok fel Jézus Krisztus által.6 Ezért van benne az Írásban:Lám, kiválasztott, becses szegletkövet rakok le Sionban. Aki hisz benne, az nem vall szégyent.7 Nektek tehát, mivel hisztek benne, dicsőségetekre válik, a hitetlenekre ellenben ez vonatkozik: „Az a kő, amelyet az építők elvetettek, szegletkő lett”, a botlás köve és a botrány sziklája:8 megbotlanak benne, mert nem fogadták el hittel a tanítást, amelyre meghívást kaptak.9 Ti azonban választott nemzetség, királyi papság, szent nemzet, tulajdonul kiválasztott nép vagytok, hogy annak dicsőségét hirdessétek, aki a sötétségből meghívott benneteket csodálatos világosságára.10 Ti valamikor nem voltatok nép, most pedig Isten népe vagytok; régen nem nyertetek kegyelmet, most pedig irgalomra találtatok.
Magatartás a pogányok között.
11 Szeretteim, kérlek benneteket, hogy mint idegenek és zarándokok, tartózkodjatok a testi kívánságoktól, mert ezek a lélek ellen törnek….
Kötelességeink a feljebbvalók iránt
….15 Mert az az Isten akarata, hogy tetteitekkel némítsátok el az ostoba emberek tudatlanságát.16 Szabad emberek vagytok, de nem arra való a szabadságotok, hogy a gonoszság takarójának használjátok, hanem mint Isten szolgái (úgy éljetek vele).17 Mindenkit tiszteljetek, szeressétek a testvéri közösséget, féljétek az Istent, s tiszteljétek a királyt.
A rabszolgák kötelességei.
18 Szolgák, köteles tisztelettel vessétek alá magatokat uratoknak, nemcsak a jóknak és a szelídeknek, hanem a durváknak is.19 Mert érdemet szerez, aki Istenre való tekintettel türelmesen elviseli a fájdalmat, még ha igazságtalanul szenvedi is el.20 Mert milyen dicsőség az, ha mint bűnösök, eltűritek az arculütést? Ha ellenben jót tesztek, és mégis türelmesen szenvedtek, az kedves Isten előtt.21 Mert erre vagytok hivatva, hiszen Krisztus is szenvedett értünk, példát adva nektek, hogy kövessétek nyomdokait.22 „Bűnt nem követett el, hamisság nem volt ajkán.” 23 Amikor szidalmazták, nem viszonozta a szidalmat; amikor szenvedett, nem fenyegetőzött, hanem rábízta magát az igazságos bíróra…..25 Olyanok voltatok, mint a tévelygő juhok, de most megtértetek lelketek pásztorához és oltalmazójához.
4 Nem volt részrehajló ítéletetek? Nem gonosz gondolatok alapján ítéltetek?5 Hallgassatok ide, szeretett testvéreim! Hát Isten nem azokat választotta-e ki, akik a világ szemében szegények, hogy a hitben gazdagok legyenek, és örököljék az országot, amelyet azoknak ígért, akik őt szeretik? 6 Ti mégis lenézitek a szegényt. Hát nem a gazdagok zsarnokoskodnak fölöttetek és hurcolnak benneteket a bíróság elé?.....
8 Természetesen, ha megtartjátok a királyi törvényt az Írás szerint: „Szeresd embertársadat, mint saját magadat”, helyesen jártok el. 9 De ha a személyek között különbséget tesztek, bűnt követtek el, s a törvény, mint törvényszegőket, elmarasztal benneteket.10 Aki minden törvényt megtart, egy ellen azonban vét, mindegyik ellen vét.11 Mert aki azt mondja: „Ne törj házasságot!”, azt is mondta: „Ne ölj!” Ha nem is törsz házasságot, de ölsz, törvényszegővé válsz.12 Úgy beszéljetek és úgy cselekedjetek, mint akik fölött majd a szabadság törvénye szerint ítélkeznek……
Tett nélkül a hit nem élő. ……
15 Ha valamelyik testvérnek nincs ruhája és nincs meg a mindennapi tápláléka,16 és egyiketek így szólna hozzá: „Menj békében, melegedj, és lakjál jól!”, de nem adnátok meg neki, amire testének szüksége van, mit használna?17 Ugyanígy a hit is, ha tettei nincsenek, magában holt dolog…..19 Hiszed, hogy csak egy Isten van, s jól is teszed. Ám ezt a gonosz lelkek is hiszik, mégis remegnek.20 Akarod-e tudni, balga ember, hogy a hit tettek nélkül mennyire meddő?21 Ábrahám, a mi atyánk, nem a tettei alapján igazult meg, amikor odatette fiát, Izsákot, áldozatul az oltárra? 22 Láthatod, hogy hite működött tetteiben, és tettei tették teljessé a hitét.23 Így teljesült az Írás szava: „Ábrahám hitt Istennek, ez megigazulására vált”, és: „Isten barátjának” nevezték.24 Látjátok tehát, hogy az embert a tettek teszik igazzá, nem a hit egymagában.25 Ugyanígy a parázna Rácháb is nem a tettek által igazult-e meg, amikor menedéket adott a hírszerzőknek, s aztán más úton engedte őket tovább? 26 Mert ahogy lélek nélkül halott a test, a hit is halott tettek nélkül. …..
Személyválogatás. 1 Testvéreim, Urunk, a megdicsőült Jézus Krisztus hitét ne személyválogatással tartsátok. 2 Ha közösségetekbe belép egy férfi pompás öltözékben, aranygyűrűvel az ujján, és belép egy szegény is elnyűtt ruhában, 3 figyelmetek a pompás öltözékű felé fordul, és így szóltok hozzá: „Foglalj itt kényelmesen helyet.” A szegénynek meg azt mondjátok: „Állj oda oldalra!” Vagy: „Ülj ide zsámolyomhoz!”…
7 Hát nem ők gyalázzák meg azt a fönséges nevet, amely le van híva rátok?... 13 Mert az ítélet irgalmatlanul lesújt arra, aki nem irgalmas. Ám az irgalom győzelmet arat az ítélet fölött…..
Tett nélkül a hit nem élő. 14 Testvéreim, mit használ, ha valaki azt állítja, hogy van hite, tettei azonban nincsenek? Üdvözítheti a hite?.... 18 Azt is mondhatja valaki: „Neked hited van, nekem meg tetteim.” Ha tettek nélkül megmutatod nekem a hitedet, tetteim alapján én is bebizonyítom neked a hitemet….
Lábjegyzetek
Jak:2:1-13Az apostol rámutat a keresztények elterjedt hibájára, a személyválogatásra. Ennek nem szabad előfordulnia, mert mindannyian testvérei egymásnak. A keresztényeket csak a szeretet törvénye köti. Ez a szabadság törvénye.
Jak:2 14-26A hit a belőle fakadó tettek nélkül halott. A törvény rituális előírásainak megtartása nem nevezhető „tettek”-nek, csak a szeretet tettei, amelyekre Jézus az irgalmas szamaritánus példabeszédében hívta fel a figyelmet (Lk 10,25-37). Jakab az ószövetségi Szentírásból hoz bizonyítékot, amikor Ábrahám áldozatáról (Ter 22,1-14) beszél, aki az Isten akaratát akkor is kész volt teljesíteni, amikor az Isten a fiát követelte tőle áldozatul. Ezért lett az Isten barátja (Iz 41,8; 2Krón 20,7). A második bizonyíték Rácháb története (Józs 2,1-24; 6,17-25). Jakab állítása („A hit tettek nélkül holt dolog.”) és Pál tanítása („Az ember hit által válik igazzá, törvény szerinti tettek nélkül.”; vö. Róm 3,28) között nincs ellentmondás: Pál a Mózes-féle szertartási törvények előírásairól beszél, míg Jakab a szeretetből fakadó tettekről.
1Ezért mi, akiket a tanúknak ilyen felhője övez, váljunk szabaddá minden tehertől, különösen a bűntől, amely behálóz minket, és fussuk meg kitartással az előttünk levő pályát. 8 Ha nem részesültök a fenyítésben, ami mindenkinek kijár, akkor fattyak vagytok, nem fiak. 12 Ezért erősítsétek meg a lankadt kezeket és a megroggyant térdeket.
A hit megőrzésének szent felelőssége….
14 Törekedjetek rá, hogy mindenkivel békességben éljetek, és a megszentelődésre eljussatok, mert enélkül senki nem látja meg az Urat.
17 Hiszen tudjátok, mennyire szerette volna később az áldást örökölni, de elutasították, és nem talált módot a dolog megváltoztatására, noha könnyek között kérte . 25 Vigyázzatok, ne utasítsátok vissza azt, aki hozzátok szól. Mert ha azok sem menekültek meg, akik a földön szólót elutasították, mi még kevésbé fogunk megmenekülni, ha elfordulunk attól, aki az égből szól hozzánk. 27 Ez a „még egyszer” annak átalakulását jelenti, ami mint teremtett dolog megrendíthető, hogy azután megmaradjon az, ami változhatatlan.
Lábjegyzetek
Zsid:12:2Krisztus a hit szerzője, mert tőle kaptuk a kinyilatkoztatást, és egyszersmind a bevégzője is, mert megdicsőülésében bizonyságot kapunk a hit ígéreteinek teljesedéséről.
Zsid:12:5Péld 3,11-12.
Zsid:12:12Iz 35,3.
Zsid:12:16Utalás a Ter 25,33-ra. A parázna szó itt abban az értelemben áll, ahogy a próféták házasságtörésnek nevezték az Istennel kötött szövetség megszegését.
Zsid:12:18A régi szövetség megkötése a Sínai-hegynél ment végbe. A tűz és a felhő, a mennydörgés és a harsonazengés az Isten erejét és hatalmát jelképezte (Kiv 19,12-18).
Zsid:12:23A szerző már együtt látja a földi és a mennyei egyházat.
Zid:12:25A Sínai-hegynél az Isten szava földi szerepre és életre szóló parancsokat tartalmazott. Jézus Krisztusban azonban az utolsó, a végső idejű kinyilatkoztatást adja meg, amely az Isten országáról szóló tanítást és reményt jelentette.
Zsid:12:26Ag 2,6. A Krisztus közvetítette Újszövetség örök. Megmarad akkor is, ha majd a látható világ átalakul, és átveszi természetfölötti állapotát. Ezért az újszövetségi vallás törvényei és tételei szentek, s megtartásuk az örök életet biztosítja.
Zsid:12:29Iz 33,14; MTörv 4,24. A tűz az Istennek mint ítélő bírónak a jelképe.
2 Emeljük tekintetünket a hit szerzőjére és bevégzőjére, Jézusra, aki a rá váró öröm helyett elszenvedte a keresztet, nem törődött a gyalázattal, és most Isten trónjának jobbján ül.3 Igen, gondoljatok őrá, aki a bűnösök részéről ekkora ellentmondást viselt el, hogy ne lankadjatok, és bensőleg el ne csüggedjetek.
4 A bűn elleni küzdelemben még nem álltatok ellen a véretek ontásáig.5 Megfeledkeztetek a vigasztalásról, amely nektek, a fiaknak szól:Fiam, ne vedd kevésbé az Úr fenyítését,s ne csüggedj el, ha korhol.6 Mert megfenyíti az Úr, akit szeret,s megostoroz mindenkit, akit fiává fogad.7 Maradjatok állhatatosak a fenyítéskor: Isten úgy bánik veletek, mint fiaival. Hol van olyan fiú, akit az apja nem fenyít?.... 9 S aztán test szerinti apáink is fenyítettek bennünket, mégis tiszteltük őket. Nem kell-e hát sokkal inkább a lelkek Atyjának engedelmeskednünk, hogy így elnyerjük az életet?10 Azok csak rövid ideig és hangulatuk szerint fenyítettek bennünket, ő ellenben a legjobbat akarja nekünk, hogy szentségének részesévé legyünk.11 Igaz, most minden fenyítés inkább szomorúságot okoz, mintsem örömet szerez, később azonban a megigazulás békés gyümölcsét termi annak, aki elviseli….
13 Lábatokat szoktassátok biztos járáshoz, nehogy kificamodjék, inkább gyógyuljon meg.
A hit megőrzésének szent felelőssége….
…..
15 Vigyázzatok, Isten kegyelmét közületek senki le ne késse, nehogy valami mérges gyökér szárba szökkenjen, kárt okozzon, és sokakat megfertőzzön.16 Senki ne legyen parázna és alantas lelkületű, mint Ézsau, aki egy tál lencséért eladta elsőszülöttségét…..18 Ti nem kézzel tapintható hegyhez, lobogó tűzhöz, sötét felhőhöz, forgószélhez,19 harsonazengéshez vagy mennydörgő szózathoz járultatok, amelynek hallatára könyörögni kezdtek, hogy ez a hang ne szóljon tovább hozzájuk, 20 mert nem tudták elviselni a parancsot: „Még ha állat ér is a hegyhez, meg kell kövezni.” 21 A látvány annyira rettenetes volt, hogy még Mózes is ezt mondta: „Félelem és rettegés fog el.”22 Nem, ti Sion hegyéhez járultatok, az élő Isten városához, a mennyei Jeruzsálemhez, az angyalok ezreihez,23 az égben számon tartott elsőszülöttek ünnepi sokadalmához és gyülekezetéhez, mindnyájunk bírájához, Istenhez, a tökéletes igazak lelkeihez, 24 az új szövetség közvetítőjéhez, Jézushoz, a ránk hulló vérhez, amely hathatósabban kiált, mint Ábelé…..26 Hangja akkor a földet rendítette meg, most pedig ezt ígéri: „Még egyszer megrendítem, de nemcsak a földet, hanem az eget is.”…. 28 Így tehát mi, akik rendíthetetlen országot kaptunk hazánkul, legyünk hálásak, s szolgáljunk Istennek neki tetsző módon: tisztelettel és félelemmel.29 Mert a mi Istenünk emésztő tűz.
1Tudd meg, hogy az utolsó napokban nehéz idők következnek.
2 Az emberek önzők, kapzsik, elbizakodottak, kevélyek, szüleik iránt engedetlenek, hálátlanok, istentelenek,3 szeretetlenek, összeférhetetlenek, rágalmazók, mértéktelenek, kegyetlenek, lelketlenek,4 árulók, vakmerők és felfuvalkodottak lesznek. Inkább az élvezetet keresik, mint az Istent;5 a jámborságnak a látszatát még megtartják, de a lényeget megtagadják. Kerüld az ilyen embereket.
6 Mert közülük valók azok, akik betolakodnak a házakba, és megnyernek maguknak olyan nőket, akiket bűnök terhelnek, s mindenféle vágyak hajtanak,7 akik mindig csak tanulnak, de az igazság megismerésére soha el nem jutnak.
8 Mint ahogy Jannesz és Jambresz ellenszegültek Mózesnek, úgy ezek is szembeszállnak az igazsággal – romlott agyú, ingadozó hitű emberek.
9 De sokra nem viszik, mert ostobaságuk mindenki előtt nyilvánvalóvá válik, mint ahogy azoké is nyilvánvalóvá vált.
Kitartás az apostoli munkában.
…..12 S az üldözésből mindenkinek kijut, aki buzgón akar élni Krisztus Jézusban.13 A gonoszok és csalók viszont egyre mélyebbre süllyednek: tévúton járnak és tévútra vezetnek.
14 Te azonban tarts ki amellett, amit tanultál, s amiről meggyőződtél, hiszen tudod, kitől tanultad.15 Gyerekkorod óta ismered a Szentírást: ez megadja neked az útmutatást ahhoz, hogy a Krisztus Jézusba vetett hitben eljuss az üdvösségre.16 Minden Írás, amit az Isten sugalmazott, jól használható a tanításra, az érvelésre, a feddésre, s az igaz életre való nevelésre,17 hogy az Isten embere tökéletes legyen és minden jóra kész legyen.
10 Te követtél a tanításban, életmódom és életcélom tekintetében, a hitben, a kitartásban, a szeretetben, a türelemben,11 az üldöztetésekben és a szenvedésekben, amelyek Antiochiában, Ikóniumban és Lisztrában értek. Mi minden üldöztetést magamra vállaltam! De az Úr mindig kimentett.
Lábjegyzetek
2Tim:3:1 A végső napok egyszerűen az újszövetségi időszakot jelentik (ApCsel 2,17). Isten végérvényesen megadta az üdvrendet; új kinyilatkoztatás és beavatkozás a világ végéig nem várható.
2Tim:3:8-11 A két egyiptomi varázsló nevét a zsidó hagyomány alapján közli. (Kiv 7,11,22).
2Tim:3:11 Lásd ApCsel 13,45köv.; 14,2köv. Lisztra Timóteus szülővárosa.
2Tim:3:16 Az ószövetségi szent könyvekre gondol, s állítja, hogy isteni sugalmazásra írták őket (2Pt 1,21).
1Tudjuk ugyanis, hogy ha földi sátrunk leomlik, Istentől kapunk lakást: örök otthont a mennyben, amit nem emberi kéz épített.2 Azért is sóhajtozunk itt, mert szeretnénk beköltözni mennyei otthonunkba…..4 Amíg tehát e sátorban lakunk, szorongva sóhajtozunk, mert nem azt akarjuk, hogy levetkőztessenek, hanem hogy felöltöztessenek, s így ami halandó, azt elnyelje az élet.5 Maga Isten készített erre elő, a Lelket adva nekünk foglalóul…..
7 A hitben élünk, a szemlélet még nem osztályrészünk.8 Ám bizalom tölt el bennünket, így jobban szeretnénk megválni a testtől, és hazaérkezni az Úrhoz…..10 Mindnyájunknak meg kell ugyanis jelennünk Krisztus ítélőszéke előtt, hogy ki-ki megkapja, amit testi életében kiérdemelt, aszerint, hogy jót vagy gonoszat tett-e.
Az apostol felelőssége.
11 Mivel az Úr félelme átjár bennünket, igyekszünk meggyőzni az embereket, hiszen az Isten ismer minket, és remélem, hogy a ti lelkiismeretetek előtt is tisztán állunk…..14 Mert Krisztus szeretete ösztönöz minket, hiszen arra a meggyőződésre jutottunk, hogy ha egy mindenkiért meghalt, akkor mindenki meghalt…..16 Ezután tehát nem ismerünk senkit emberi szempontból. Ha Krisztust azelőtt emberileg ismertük is, most már nem úgy ismerjük.17 Mindenki, aki Krisztusban van, új teremtmény. A régi megszűnt, valami új valósult meg.18 De ezt Isten viszi végbe, akit Krisztus kiengesztelt irántunk, és aki minket a kiengesztelődés szolgálatával megbízott.19 Isten ugyanis Krisztusban kiengesztelődött a világgal, nem tartja számon vétkeinket, sőt ránk bízta a kiengesztelődés igéjét.20 Tehát Krisztus követségében járunk, maga az Isten int benneteket általunk. Krisztus nevében kérünk: engesztelődjetek ki az Istennel!21 Ő azt, aki bűnt nem ismert, „bűnné” tette értünk, hogy benne „Isten igazságossága” legyünk.
3 Ha beköltözünk, többé nem látszunk ruhátlannak….
6 Ezért tölt el a bizalom minket, s nem feledkezünk meg róla, hogy míg e testben vándorként élünk, távol járunk az Úrtól…. 9 Ezért is igyekszünk kedvében járni, akár közel vagyunk hozzá, akár távol járunk tőle….
Az apostol felelőssége.
12 Ezzel nem akarjuk magunkat nektek ismét ajánlani, csak arra nyújtunk módot, hogy velünk dicsekedhessetek, s így azoknak, akik látszatra ugyan dicsekedhetnek, belsőleg azonban nem, legyen mit felelnetek. 13 Ha ugyanis nem vagyunk eszünkön, az Istenért nem vagyunk, s ha eszünkön vagyunk, értetek vagyunk…. 15 És ő azért halt meg mindenkiért, hogy akik élnek, ne maguknak éljenek, hanem annak, aki értük meghalt és feltámadt….
Lábjegyzetek
2Kor:5:1-4 Földi sátrunk a test, égi lakásunk a feltámadt test.
2Kor:5:6-10 A szemlélet, a színről színre látás az üdvözültek kiváltsága.
2Kor:5:13 Talán célzás arra, hogy az apostolnak a különleges kegyelmekre való hivatkozásait némelyek dicsekvésnek vették.
2Kor:5:21„Bűnné tette”, mert Krisztus magára vállalta a világ bűneit, és áldozatul adta magát a bűnök levezeklésére.
1 De akadtak a nép körében hamis próféták is, ahogy a ti körötökben is föllépnek majd hamis tanítók, akik romlásba döntő tévtanokat terjesztenek, s még megváltó Urunkat is tagadják, s ezzel gyors pusztulást vonnak magukra.2 Sokan követik majd őket erkölcstelenségükben, s miattuk szidni fogják az igaz vallást.3 Kapzsiságukban megkísérlik, hogy hízelgő szavakkal becsapjanak majd titeket. De már rég kimondatott az ítélet, s pusztulásukat nem kerülik el…..7 Ugyanakkor megmentette az igaz Lótot, aki ezeknek a gonoszoknak kicsapongó életmódja miatt annyira szenvedett.8 Az igaznak ugyanis, aki köztük élt, napról napra látnia és hallania kellett a törvénysértő tetteket, s ez vallásos lelkének nagy gyötrelmet okozott.9 Ért hozzá az Úr, hogy az Isten szerint élőket kiragadja a kísértésből, a gonoszok büntetésével pedig várjon az ítélet napjáig,10 főként azokéval, akik szennyes testi vágyakat hajszolnak és (Isten) felsőbbségét nem ismerik el. Vakmerők, önhittek, nem félnek káromolni (az égi) hatalmasságokat,11 noha a náluknál erősebb és hatalmasabb angyalok igazságtalanul nem vádolják őket az Úr előtt.12 De ezek, mint az oktalan állatok, amelyek természetüknél fogva megfogásra és levágásra valók, azt káromolják, amit nem ismernek. Mint azok, ezek is elpusztulnak,13 az igazságtalanok az igazságtalanság bérét kapják. Élvezetnek tartják világos nappal a dőzsölést, szenny- és piszokfoltok, kéjelegnek az élvezetekben, amikor veletek együtt lakmároznak.14 Szemük tele van azzal, akivel házasságot törnek, és éhes a bűnre. Csábítgatják az állhatatlan lelkeket, szívük hozzá van szokva a kapzsisághoz: az átok gyermekei!..... 17 Kiszáradt források, szélvész kergette fellegek, akikre a sötétség homálya vár.18 Mert nagyhangú, üres szólamokkal buja testi vágyakra csábítják azokat, akik éppen csak hogy kiszabadultak azok közül, akik tévúton járnak.19 Szabadságot ígérnek nekik, jóllehet a romlottság rabjai, hisz mindenki annak a rabja, aki legyőzte……21 Mert jobb lett volna nekik, ha nem ismerték volna a nekik adott szent parancsokat, mint hogy aztán hűtlenek lettek hozzájuk….. >>>>
A tévtanítók. 4 Mert Isten az angyaloknak sem kegyelmezett, amikor vétkeztek, hanem az alvilág sötét mélyébe taszította őket, hogy maradjanak őrizetben az ítéletre,5 és a régi világnak sem kegyelmezett, hanem csak Noét, az igazság hírnökét mentette meg nyolcadmagával, amikor az istentelen világra rázúdította a vízözönt,6 vagy amikor Szodoma és Gomorra városát elhamvasztotta, és végpusztulással büntette, hogy példát adjon a későbbi korok bűnöseinek. …15 Az egyenes utat elhagyták és eltévelyedtek, Beor fiának, Bileámnak útjain járnak, aki igazságtalan bérre vágyott,16 de igazságtalansága miatt kapott feddést: a néma teherhordó állat emberi hangon szólalt meg, és megakadályozta a próféta esztelenségét….. 20 Mert akik a világ romlottságából
kimenekültek az Úrnak és Megváltónak, Jézus Krisztusnak megismerése útján, aztán újra belemerültek és hatalmába estek, azoknak ez az utóbbi állapotuk rosszabb, mint az azelőtti volt…. 22 Illik rájuk, amit a közmondás mond: „Visszatért a kutya a hányadékához”, és: „A megfürdött disznó pocsolyában hentereg.”
Lábjegyzetek
2 Pét:2:1-22 Ebben a fejezetben a szerző szembefordul a hamis tanítókkal. Péter levele itt nagyon hasonlít – még szókincsében is – Júdás apostol leveléhez.
Az apostol példája és önzetlensége….2 Ha másoknak nem volnék is apostola, nektek az vagyok, hiszen apostolságomnak ti vagytok a pecsétje az Úrban…..
5 Nincs jogunk ahhoz, hogy asszony nővért magunkkal vigyünk, mint a többi apostol és az Úr testvérei vagy Kéfás is teszi?..... 7 Ki katonáskodik saját költségén? Ki ültet szőlőt, és nem eszik a terméséből? Ki legeltet nyájat, és nem issza a nyáj tejét? 8 Talán csak emberi megfontolásból mondom ezeket, nem így nyilatkozik a törvény is? 9 Hiszen Mózes törvényében ez áll: „Nyomtató ökörnek ne kösd be a száját!” Talán az ökörre van az Istennek gondja,10 s nem inkább értünk mondja ezt? Kétségtelenül értünk írták meg, hogy aki szánt, reménykedve szántson, s aki csépel, abban a reményben csépeljen, hogy részesedik a termésből……15 Én azonban mindebből semmit sem élveztem. De nem azért írom, hogy ezután így legyen, hiszen jobb meghalnom, semhogy valaki lerontsa jóhíremet.16 Hogy az evangéliumot hirdetem, azzal nem dicsekedhetem, hiszen ez kényszerű kötelességem. Jaj nekem ugyanis, ha nem hirdetem az evangéliumot…..19 Bár mindenkitől független voltam, mégis mindenkinek szolgája lettem, hogy minél többet megnyerjek.20 A zsidók előtt zsidóvá váltam, hogy megnyerjem a zsidókat. A törvény alá rendeltek között a törvény alárendeltje lettem – noha magam nem vagyok a törvénynek alárendelve –, csak hogy megnyerjem azokat, akik a törvény alárendeltjei. 21 Azok közt, akikre a törvény nem vonatkozik, olyan lettem, mint aki a törvényen kívül áll – pedig nem állok Isten törvényén kívül, hanem Krisztus törvényének vagyok alárendelve –, csak hogy megnyerjem a törvény alá nem rendelteket…..23 Mindezt az evangéliumért teszem, hogy nekem is részem legyen benne…. 25 A versenyzők valamennyien megtartóztató életet élnek, minden tekintetben. Ők hervadó koszorúért, mi pedig hervadhatatlanért…..
Az apostol példája és önzetlensége. 1 Vajon nem vagyok szabad ember? Nem vagyok apostol? Nem láttam Urunkat, Jézust? Nem vagytok-e az én művem az Úrban?... 3 Ezzel igazolom magam azok előtt, akik felelősségre vonnak. 4 Nincs jogunk az evéshez és iváshoz?.... 6 Csak nekem és Barnabásnak nincs jogunk mentesülni a kétkezi munkától? …11 Ha lelki javakat vetettünk köztetek, nagy dolog az, hogy majd anyagi javaitokat aratjuk? 12 Ha mások rendelkezhetnek veletek, nekünk nincs több jogunk hozzá? De nem élünk jogunkkal, hanem elviselünk mindent, csak hogy gátat ne vessünk Krisztus evangéliumának. 13 Nem tudjátok, hogy akik a templomban szolgálnak, a templomból is élnek, s akik az oltárnál szolgálnak, az oltárról részesednek? 14 Éppen így rendelte az Úr is, hogy az evangélium hirdetői az evangéliumból éljenek…… 17 Ha önszántamból teszem, jutalmam lesz, ha nem önszántamból, csak megbízott hivatalnok vagyok. 18 Mi tehát a jutalmam? Az, hogy mint az evangélium hirdetője, ingyen nyújtsam
…. az evangéliumot, s ne éljek az evangéliumban gyökerező jogommal….. 22 A gyöngék közt gyönge lettem, hogy megnyerjem a gyöngéket. Mindenkinek mindene lettem, hogy mindenkit üdvözítsek. ….24 Nem tudjátok, hogy a pályán küzdők mind futnak ugyan, de a díjat csak egy nyeri el? Úgy fussatok, hogy elnyerjétek!.... 26 Én is futok, de nem céltalanul, az ökölvívásban nem a levegőt csapkodom, hanem megzabolázom,27 és rabságba vetem testemet, hogy míg másokat tanítok, magam méltatlanná ne váljak.
Lábjegyzetek
9,5Egyes apostolok, különösen amíg zsidó területen működtek, igénybe vették jámbor női csoportok szolgálatát, mint ahogy azt Krisztus esetében is láttuk. Bár az „asszony nővér” az apostolok feleségét is jelentheti.
9,9MTörv 25,4.
9,13Az Ószövetségben az áldozat egy része az oltár szolgáinak jutott (Szám 18,8-32). – 16. Az apostol megtérésekor külön parancsot kapott az evangélium hirdetésére. A nagyobb mennyei jutalom vágya hajtja, hogy a földön lehetőleg ne fogadjon el semmit fáradozásaiért.
9,20Külső életmódjában is alkalmazkodott azokhoz, akik között működött.
9,26Az egyéni önfegyelmezés alól nem ment fel a közösségi munka sem.
Elöljárók és embertársak. 1 Figyelmeztesd őket, hogy vessék alá magukat a fölöttes hatóságoknak, engedelmeskedjenek, és legyenek készen minden jóra.
2 Senkit ne szidalmazzanak, legyenek békeszeretők és barátságosak, s tanúsítsanak kellő szelídséget mindenki iránt…..
4 Amikor azonban üdvözítő Istenünk kinyilvánította jóságát és emberszeretetét, megmentett minket.5 Nem azért, mert igazak voltak tetteink, hanem irgalmasságból, s a Szentlélekben való újjászületés és megújulás fürdőjében,6 akit Üdvözítőnk, Jézus Krisztus által bőven árasztott ránk,7 hogy kegyelmével megigazuljunk, s az örök élet reménybeli örököseivé váljunk.8 Igaz beszéd ez, s kívánom, hogy erről megbizonyosodj: Akik hisznek az Istenben, igyekezzenek a jóban példát adni. Ez válik az embereknek javukra és hasznukra.9 Kerüld azonban az oktalan vitát, a nemzetségfákat, a veszekedést, a törvényen való szóharcot, mert ez hiábavaló és haszontalan dolog.10 Az eretnek embert néhány figyelmeztetés után kerüld,11 hiszen tudod, hogy az ilyen ember megromlott, bűnben él és saját magát ítéli el.
Befejezés. 12 Ha majd elküldöm Artemászt vagy Tichikuszt, azonnal gyere hozzám Nikopoliszba, mert az a tervem, hogy a telet ott töltöm.13 Zénászt, a törvénytudót és Apollót lásd el mindennel az útra, hogy ne szenvedjenek hiányt semmiben.14 Tanulják meg a mieink is, hogy másokkal a kényszerítő szükségben jót tegyenek, különben gyümölcstelenek lesznek.15 Köszöntenek mindnyájan, akik itt vannak. Köszöntsd azokat, akik szeretnek minket a hitben!Kegyelem mindnyájatokkal!
Elöljárók és embertársak. 3 Hiszen egykor mi magunk is balgák, engedetlenek és tévelygők voltunk, mindenféle szenvedély és gyönyör hatalmában tartott bennünket; gonoszságunk, irigységünk miatt utálatra méltók voltunk, és gyűlöltük egymást.
Lábjegyzetek
Tit:3:4 Az Atya Krisztusban irgalmas szeretetét akarta véglegesen kinyilvánítani. Viselkedése is tükrözte a jóságot és a szeretetet.
Tit:3:5 Az újjászületés fürdője a keresztség (vö. Jn 3,5).
Tit:3:7 A kegyelem valóságos megigazulást ad, Isten gyermekévé tesz, az örök élet tapasztalható bírását azonban csak reméljük.
Az apostoli munka jutalma. 1 Légy hát, fiam, Jézus Krisztus kegyelmében erős,2 s amit tőlem számos tanú jelenlétében hallottál, azt közöld megbízható emberekkel, akik alkalmasak rá, hogy másokat tanítsanak. 3 Vállald velem együtt a nehézségeket, mint Krisztus Jézus hű katonája. 4 Aki harcol, nem bonyolódik bele az élet mindennapi dolgaiba, különben nem vívja ki vezére elismerését.5 A versenyző is csak akkor nyeri el a babérkoszorút, ha szabályszerűen küzd.6 A fáradozó földműves is elsőnek részesül a termésből.7 Gondold át jól, amit mondok, az Úr majd megadja neked, hogy mindent meg is érts. 8 Ne felejtsd, hogy Jézus Krisztus, Dávid sarja feltámadt a halálból, ahogy evangéliumom hirdeti, amelyért meghurcoltak,9 sőt mint valami gonosztevőt, még bilincsbe is vertek, de az Isten szava nincs megbilincselve.10 A választottakért tehát mindent eltűrök, hogy az örök dicsőségben ők is elnyerjék az üdvösséget Krisztus Jézusban…..
Az evangélium tanítójának feladatai. 14 Ezeket idézd emlékezetükbe, és hívd Istent tanúul, nehogy üres szóharcba bocsátkozzanak. Nem jó az semmire, csak a hallgatók tönkretételére.15 Törekedj rá, hogy az Isten színe előtt megbízható maradj, munkás, akinek nincs miért szégyenkeznie, s aki az igazság hirdetésében a helyes úton jár.16 A haszontalan, üres szócsépléstől azonban óvakodjál. Ezek ugyanis egyre inkább belesodornak az istentelenségbe,17 s fecsegésük úgy terjed, mint a rákos daganat. Közéjük tartozik Himeneusz és Filétusz is,18 akik eltévelyedtek az igazságtól, mert azt állítják, hogy a feltámadás már végbement, s ezzel nem kevés embert megzavartak hitében…..21 Aki tehát távol tartja magát az ilyen dolgoktól, az megtisztelő rendeltetésű edény lesz, gazdájának megszentelt, hasznos és minden jóra alkalmas eszköze…..23 Az oktalan és értelmetlen viták elől térj ki, hisz tudod, hogy csak veszekedéssé fajulnak.24 Márpedig az Úr szolgája ne veszekedjék, inkább legyen mindenkihez barátságos, a tanításban ügyes és türelmes…..
Az apostoli munka jutalma. 11 Igaz kijelentés ez: ha meghalunk vele, majd élünk is vele;12 ha tűrünk vele, uralkodni is fogunk vele. Ha azonban megtagadjuk, ő is megtagad minket,13 de ha mi hűtlenné válunk, ő hű marad, mert önmagát nem tagadhatja meg.
Az evangélium tanítójának feladatai. 19 De azért az Isten alapköve szilárdan áll, s ez van ráírva: „Az Úr ismeri övéit.” Továbbá: „Aki az Úr nevét hívja segítségül, szakítson a bűnös élettel.” 20 Egy nagy házban nemcsak arany- és ezüsteszközök vannak, hanem fa- és cserépedények is akadnak: azok megtisztelő, ezek alantas használatra. 22 Kerüld az ifjúkor vágyait, törekedj igaz életre, hitre, szeretetre és békességre azokkal egyetemben, akik tiszta szívvel hívják az Urat segítségül. 25 Ellenfeleit szelíden intse, hátha megadja nekik az Isten a megtérést, felismerik az igazságot,26 és kikerülnek az ördög kelepcéjéből, aki foglyul tartja őket, hogy alávessék magukat akaratának.
Lábjegyzetek
2Tim:2:2Hivatkozás az egyházkormányzás átadására. Timóteusnak is így kell további vezetőkről gondoskodnia.
2Tim:2:3-7A tanítás és az egyház vezetése egész embert kíván, nem lehet megosztott lélekkel csinálni. A katona, a versenyző, a földműves csak akkor ér el eredményt, ha egész erejét beleadja vállalkozásába.
2Tim:2:19Szám 16,9 és Iz 26,13. Isten vigyáz Egyházára, hogy feladatát az emberi gyarlóságok ellenére is teljesítse.
Az üres sír. 1 A hét első napján, kora reggel, amikor még sötét volt, Mária Magdolna kiment a sírhoz. Észrevette, hogy a követ elmozdították a sírtól. 6 Nem sokkal később Péter is odaért, bement a sírba, és ő is látta az otthagyott gyolcsot 7 meg a kendőt, amellyel a fejét befödték. Ez nem a gyolcs közt volt, hanem külön összehajtva más helyen. 9 Eddig ugyanis nem értették az Írást, amely szerint föl kellett támadnia a halálból. 10 Ezután a tanítványok visszatértek övéikhez
Jézus megjelenik Mária Magdolnának. 11Mária ott állt a sír előtt és sírt. Amint így sírdogált, egyszer csak benézett a sírba. 15 Jézus megkérdezte: „Asszony, miért sírsz? Kit keresel?” Abban a hiszemben, hogy a kertész áll mögötte, így felelt neki: „Uram, ha te vitted el, mondd meg, hova tetted, hogy elvihessem magammal.” 16 Jézus most nevén szólította: „Mária!” Erre megfordult, s csak ennyit mondott: „Rabboni”, ami annyit jelent, mint „Mester”. 18 Mária Magdolna elment, és hírül adta a tanítványoknak: „Láttam az Urat, s ezt mondta nekem.”
Jézus megjelenik a tanítványoknak. 21 Jézus megismételte: „Békesség nektek! Amint engem küldött az Atya, úgy küldelek én is titeket.” 24 A tizenkettő közül az egyik, Tamás, vagy melléknevén Didimusz, nem volt velük, amikor megjelent nekik Jézus.
26 Nyolc nap múlva ismét együtt voltak a tanítványok, s Tamás is ott volt velük. Ekkor újra megjelent Jézus, bár az ajtó zárva volt. Belépett, megállt középen, és köszöntötte őket: „Békesség nektek!” 27 Aztán Tamáshoz fordult: „Nyújtsd ide az ujjadat, és nézd kezemet! Nyújtsd ki a kezedet, és tedd oldalamba! S ne légy hitetlen, hanem hívő!”
Lábjegyzetek
Ján.20:1-10A hét első napján, azaz vasárnap, mely szombat után következett, Mária Magdolna több jámbor asszonnyal együtt kora reggel a sírhoz sietett (vö. Mt 28,1; Mk 16,1; Lk 23,55-24,8). János itt csak Mária Magdolnát említi. A két tanítvány látta a lenvásznakat, külön helyen a fejkendőt összehajtva. Ebből rögtön következtethettek arra, hogy Mária tévedett: nem lopták el a sírból Jézus holttestét.
Ján:20:11-18(Vö. Mk 16,9-11) Mária Magdolna, miután megvitte a hírt az apostoloknak, visszatért az üres sírhoz. Mária csak akkor ismeri meg Jézust, amikor megszólítja.
Ján:20:19-23Jézusnak az itt elbeszélt megjelenését leírja Márk (16,14) és Lukács is (24,36-49). De csak János számol be arról, hogy ez alkalommal adta meg apostolainak a bűnbocsátó hatalmat.
Ján:20:24-29Jézus megjelenik Tamásnak. Az eseményt csak János evangéliuma írja le.
Ján:20:30-31Ezek a szavak világosan és félreérthetetlenül megadják az evangélium célját, de ugyanakkor be is fejezik azt. A 21. fejezetet – mint kiegészítést – később függesztették az evangéliumhoz.
Az üres sír…..2 Erre elfutott Simon Péterhez és a másik tanítványhoz, akit kedvelt Jézus, és hírül adta nekik: „Elvitték az Urat a sírból, s nem tudni, hova tették.”3 Péter és a másik tanítvány elindult, és a sírhoz sietett.4 Mind a ketten futottak. De a másik tanítvány gyorsabban futott, mint Péter, és hamarabb ért a sírhoz.5 Benézett, s látta a gyolcsot, de nem ment be…..8 Most már a másik tanítvány is bement, aki először ért oda a sírhoz. Látta, és hitt…..
Jézus megjelenik Mária Magdolnának. 12 Látta, hogy ott, ahol Jézus teste volt, két fehér ruhába öltözött angyal ül, az egyik fejtől, a másik lábtól.13 Megszólították: „Asszony, miért sírsz?” „Mert elvitték Uramat – felelte –, s nem tudom, hová tették.”14 E szavakkal hátrafordult, s látta Jézust, amint ott állt, de nem tudta róla, hogy Jézus…..17 Jézus ezt mondta neki: „Engedj! Még nem mentem föl Atyámhoz. Inkább menj el testvéreimhez, és vidd nekik hírül: Fölmegyek Atyámhoz és a ti Atyátokhoz, Istenemhez és a ti Istenetekhez.”…..
Jézus megjelenik a tanítványoknak. 19 Amikor beesteledett, még a hét első napján megjelent Jézus a tanítványoknak ott, ahol együtt voltak, bár a zsidóktól való félelmükben bezárták az ajtót. Belépett, megállt középen, és köszöntötte őket: „Békesség nektek!”20 E szavakkal megmutatta nekik kezét és oldalát. Az Úr láttára öröm töltötte el a tanítványokat….22 Ezekkel a szavakkal rájuk lehelt, s így folytatta: „Vegyétek a Szentlelket!23 Akinek megbocsátjátok bűneit, az bocsánatot nyer, s akinek megtartjátok, az bűnben marad.”…..
25 A tanítványok elmondták: „Láttuk az Urat!” De kételkedett: „Hacsak nem látom kezén a szegek nyomát, ha nem helyezem ujjamat a szegek helyére, és oldalába nem teszem a kezem, nem hiszem.”…. 28 Tamás fölkiáltott: „Én Uram és Istenem!” 29 Jézus csak ennyit mondott: „Hittél, mert láttál. Boldogok, akik nem látnak, mégis hisznek.” 30 Jézus még sok más csodajelet is mutatott tanítványai előtt, amelyeket nem jegyeztek föl ebben a könyvben.31 Ezeket azonban följegyezték, hogy higgyétek: Jézus a Messiás, az Isten Fia, s hogy a hit által életetek legyen az ő nevében.
Jézus megkísértése. …3 Odalépett hozzá a kísértő, és így szólt: „Ha Isten Fia vagy, mondd, hogy ezek a kövek változzanak kenyérré.”4 Azt felelte: „Meg van írva: Nemcsak kenyérrel él az ember, hanem minden tanítással is, amely az Isten szájából származik.” 5 Most a szent városba vitte az ördög, és a templom párkányára állította.6 „Ha Isten Fia vagy – mondta –, vesd le magad, hiszen írva van:Parancsot adott angyalainak,a kezükön hordoznak majd,nehogy kőbe üsd a lábad.”7 Jézus így válaszolt: „Az is meg van írva: Ne kísértsd Uradat, Istenedet.” 8 Végül egy igen magas hegyre vitte az ördög, s felvonultatta szeme előtt a világ minden országát és dicsőségüket…..10 Jézus elutasította: „Távozz, ördög! Meg van írva: Uradat, Istenedet imádd, s csak neki szolgálj!”….
Jézus Kafarnaumban. 12 Amikor Jézus meghallotta, hogy Jánost börtönbe vetették, visszavonult Galileába.13 Elhagyta Názáretet, és a tenger melletti Kafarnaumba költözött, Zebulun és Naftali vidékére.14 Így beteljesedett Izajás próféta szava:15 „Zebulun és Naftali földje,a tenger menti út a Jordánon túl,a pogányok Galileája,16 a nép, mely sötétségben ült,nagy világosságot látott.Világosság támadt azoknak,akik a halál országábanés árnyékában ültek.”…. 19 Megszólította őket: „Gyertek, kövessetek, s én emberek halászává teszlek benneteket!” 20 Azon nyomban otthagyták hálójukat, és csatlakoztak hozzá…..22 Rögtön otthagyták a bárkát apjukkal egyetemben, és a nyomába szegődtek.
Jézus megkísértése. 1 Akkor a Lélek a pusztába vitte Jézust, hogy az ördög megkísértse. 2 Negyven nap és negyven éjjel böjtölt, végül megéhezett. 9 „Ezt mind neked adom – mondta –, ha leborulva imádsz engem.” 11 Erre otthagyta az ördög, és angyalok jöttek a szolgálatára…..
Jézus Kafarnaumban. 17 Ettől fogva Jézus elkezdett tanítani. „Tartsatok bűnbánatot – hirdette –, mert közel van a mennyek országa!” 18 Amikor Jézus a Galileai-tó mellett járt, látott két testvért, Simont, másik nevén Pétert és testvérét, Andrást. Halászok voltak, s épp hálót vetettek a tengerbe. ….21 Útját folytatva megpillantott két másik testvért is, Zebedeus fiát, Jakabot és testvérét, Jánost. Épp hálójukat javítgatták a bárkában, apjukkal, Zebedeussal. Őket is hívta.
A galileai működés. 23Jézus bejárta egész Galileát, tanított a zsinagógákban, hirdette országa evangéliumát, s gyógyított minden betegséget és fogyatékosságot a nép közt. 24 Híre elterjedt egész Szíriában. Elvittek hozzá minden szenvedőt, olyanokat, akiket különféle betegségek és bajok gyötörtek, ördögtől megszállottakat, holdkórosokat, bénákat, és meggyógyította őket. 25 Csapatostul kísérték, Galileából, Dekapoliszból, Jeruzsálemből, Júdeából és a Jordánon túlról.
Lábjegyzetek
4,1-11(Vö. Mk 1,12-13; Lk 4,1-13) Jézus megkísértése szándékos az Isten részéről, mert a Lélek vitte ki a pusztába – a Jeruzsálem és Jerikó közt lévő kopár hegyre: Dzsebel Qaranatálra –, ahol találkozott a sátánnal, a messiási ország ősellenségével (sátán = ellenség). A kísértéseknek az a célja, hogy Jézust szembeállítsák messiási küldetésének az Atya terve szerinti megvalósításával. Az első kísértés abban áll, hogy csodatevő erejét használja fel a mindennapi testi szükségletek kielégítésére. A második kísértés azzal a hiedelemmel függ össze, hogy a Messiás feltűnő jelek kíséretében fog megjelenni és úgy fogja igazolni magát. A harmadik kísértés minden földi messianizmus kísértése: politikai hatalommal, gazdagsággal megvalósítani a világmegváltás tervét. Jézus elutasítja mindezeket, és ingadozás nélkül halad küldetésének azon az útján, amelyet úgy ismert fel, mint az Atya akaratát.
4,12-17(Vö. Mk 1,14-15; Lk 4,14) Jézus Keresztelő János letartóztatása után jött Názáretbe, illetve Kafarnaumba. Ez a galileai városka lett működésének a középpontja. A város a Genezáreti-tó É-i partján feküdt.
A vakság…..2 Elém tették az ételt, különféle fogásokat hoztak. Azt mondtam Tóbiásnak, a fiamnak: „Eredj, gyermekem, aztán ha nélkülözőre akadsz a testvérek körében, akiket ide hurcoltak Ninivébe, hozd ide, s ha derék ember, neki is jut az ételből. Megvárlak fiam, amíg visszatérsz!” 3 Tóbiás el is ment, hogy testvéreink közt egy szegényt keressen, de visszajött, s így szólt: „Apám!” „Na mi van, fiam?” – feleltem neki. „Apám – folytatta –, valakit megöltek a mieink közül, megfojtották, aztán odadobták a piactérre, még most is ott fekszik.”…. 5 Aztán hazamentem, megmosakodtam, és szomorúan ettem a kenyeremet.6 Eszembe jutott, amit Ámosz próféta Bételről mondott: „Ünnepeitek gyásszá változnak és ujjongástok siratóénekké.” Sírva fakadtam…..8 A szomszédok kicsúfoltak, és azt mondták: „Na, ez már megint nem fél? [Nem szabad elfelejteni, hogy ilyenek miatt díjat tűztek ki a fejemre.] A múltkor el kellett menekülnie, és lám, most már megint temeti a halottakat!”9 Éjszaka megfürödtem, kimentem az udvarra, és lefeküdtem a fal tövébe. Mivel meleg volt, nem takartam be a fejemet…..11 Akkor a feleségem kétkezi munkába fogott: gyapjút font, vásznat szőtt,12 megrendelésre dolgozott, és pénzt kapott érte. Egyszer március hetedikén elkészült az egyik darabbal, és átadta a megrendelőknek. Ezek mind kifizették, amivel tartoztak, aztán ráadásul még egy kecskegidával is megajándékozták.13 Amikor a közelembe ért, elkezdett mekegni. Szóltam a feleségemnek, és megkérdeztem tőle: „Honnan van a gida? Talán csak nem lopott jószág? Add vissza a gazdájának! Lopott jószágot nem szabad megenni.” 14 Azt felelte: „Ráadásul kaptam, a munkámért járó pénzen kívül.” De nem hittem el neki, és ráparancsoltam, hogy vigye vissza a gazdájának. [Egészen kipirultam a méregtől.] De ő sem maradt adós a felelettel: „Mire mentél az alamizsnáddal és a jótéteményeddel? Csak rád kell nézni, és meglátszik, mennyit értek!”
A vakság. 1 Asszarhaddon uralkodása idején visszatértem házamba, és visszakaptam feleségemet, Annát, meg fiamat, Tóbiást. Pünkösdkor [a hetek ünnepén] jó ebéd volt. Leültem enni….. 4 Nem kellett az étel, fölkeltem, elhoztam az embert a térről, és bevittem egy házba, hogy ha majd lenyugszik a nap, eltemessem….. 7 Napnyugta után aztán elmentem, sírt ástam és eltemettem….. 10 Nem tudtam, hogy verebek fészkelnek fölöttem a falon. Meleg ürülék hullott a szemembe. Fehér foltok keletkeztek rajtam, úgyhogy orvoshoz kellett fordulnom. Minél több kenőcsöt használtam el, annál vaksibbá váltam a foltoktól, végül egészen megvakultam. Négy évig nem láttam, sajnáltak is nagyon a testvéreim. Két évig Achikár gondoskodott eltartásomról, amíg Elümaiszba nem ment…..
Tób:2:10 A Vulgata Jóbhoz hasonlítja Tobit türelmét: „Ne beszéljetek így, szentek ivadéka vagyunk, és azt az életet várjuk, amelyet az Isten azoknak ad majd, akik nem szegik meg iránta való hűségüket.”
