"A fóliák hőtárolási ideje kb két másodperc, a fólia mindig a környezet hőmérsékletét veszi fel, a fólia a környzeténél hidegebb nem tud lenni. Ha a környezeti hőmérséklet harmatpont felett van, akkor a fólián nem lehet párakicsapódás."
Mi van abban az esetben amit írtam korábban?
Nem szellőző padlás, 2 hetes meleg, esős idő. Felgyülemlik a meleg, párás levegő a padlástérben, átveszi minden szerkezet a jó kis 15 fokot.
Majd jön egy hidegfront, széllel, -2 fokos levegővel. A cserép alatt lévő kiszellőzetett légrésen keresztül gyorsan kihűl a fólia, mivel a környezeti levegő szépen átjárja a szellőzőcserepeken keresztül.
A padlástér viszont még tele van a meleg, párás levegővel, mivel nem tud kiszellőzni, csak szép lassan a fólián keresztül tud távozni a pára.
A padlás levegője is egyedül a fólia hőátadásán keresztül tud kihűlni, mivel lentről a ház melegíti a födémet, átszellőzés nincs.
Törvényszerű hogy melegebb legyen a környező levegő belülről mint a fólia, másképpen nem lehet hőátadás.
Ilyen esetben szerinted nem tud olyan eset kialakulni hogy kicsapódjon a fólián a pára?
A fóliák hőtárolási ideje kb két másodperc, a fólia mindig a környezet hőmérsékletét veszi fel, a fólia a környzeténél hidegebb nem tud lenni. Ha a környezeti hőmérséklet harmatpont felett van, akkor a fólián nem lehet párakicsapódás.
A "vízpára" nevű gáz molekulái számára az alacsony sd értékű páraáteresztő fólia olyan akadály, mint a vándorló szúnyogok számára egy futballkapu hálója: 100 arra járó szúnyogból 99 észre sem veszi, hogy van itt egy háló :) Tehát nem emlegetnék "szúnyog feltorlódást" a háló előtt.
"a padlástérhez visszatérve, ha beépítetlen, akkor az ugye kiszellőztethető/szellőztetendő. Nem a feltétlenül csak a pára miatt, hanem pl. a nyári meleg miatt is."
120-150 m2 tűzforró cserép befelé leadott óriási hőmennyiségét a padlástérből csak kb öt percenkénti teljes légcserével lehetne kiszellőztetni, viszont sokan néhány tenyérnyi szellőző lyuktól várják azt, hogy ettől érezhetően hűvösebb legyen a padlás :)
Ha egy helyen vásárolsz sokmindent akkor csomagban olcsóbb szokott lenni.
Én nem szoktam tökölni, úgy írom az árajánlatkérést hogy eleve beleírom hogy az alábbiak egyben rendelése esetén kérek kedvezményes árajánlatot.
Van aki projekt árnak hívja (mivel egy projekthez mindent egy helyen veszel), de érteni fogják.
Tapasztalatom alapján 10-15% mozgástere mindig van az eladónak is, faterom még a praktikerben is alkudott (pedig nem görbe az orra).
A tüzépeken 25-30% simán megvan milliós tételnél, ennyivel olcsóbban adják amúgy a kivitelezőknek. Van ahol beraknak a kivitelezők közé a számítógépbe és automatikus a kedvezmény.
már szinte hiányzott a topicromboló, hergelő, szinte személyeskedő, sárdobáló, offolásod ami véletlenül sem konkrét állításokat tényekkel értelmesen kulturáltan vitató írás
lassal ne biztosan mindenkit elüldöztök és kecskével ketten maradtok
Köszönöm a kimerítő magyarázatot, egy kérdésem lenne még:
Amikor konyhanyelven azt mondják a szakik hogy hidegtető esetén a pára áteresztő fólia is párazáróként viselkedik (ami azért furcsa) akkor az jól sejtem azért van mert:
- előfordulhat rajta kondenzáció
- ennek eredményeként a vizes fólia nem tud páraátereszteni
Tehát barokkos túlzással, de arra akarnak utalni hogy "ne számold annak mert bizonyos esetekben nem tudja ellátni a feladatát".
Normál esetben pedig ha ideálisak a körülmények azért páraáteresztő az.
Jól sejtem? Mert egyéb logikus fizikai magyarázatot nem nagyon látok rá.
A másik – és ez az elterjedtebb és jobb - hogy a hőszigetelést teljes vastagságban beépítik a szarufák közé. Ekkor az hozzáér az ellenléc alatti fóliához. Itt ugye ilyenkor nincs légréteg. A fólia nem alulról hűlő szerkezet, viszont éppen ezért páratechnikai szempontból figyelembe kell venni (azon túl, hogy másodlagos csapadékvíz elleni rétegként is dolgozik), a szerkezetbe beépítéskor is bejut valamennyi, másrészt mivel levegő érheti, így páratartalma is lesz, amit ki kell engedni a szerkezetből.
Sajnos valamiért az aláhúzás kimaradt,pedig fontos.
A páradiffúzió annál bonyolultabb, hogy pára itt be, ott meg ki, bár a lényege ugye kb annyi, hogy a pára (a levegő víztartalma) eloszlása nem egyenletes, így állandó áramlás figyelhető meg, mert szeretne kiegyenlítődni. Akadályokon fennakad (vagy inkább lassul, kivéve a tömör fémlemezeket), így azon az oldalon a páranyomás megnő, ráadásul a hideg felületeken lecsapódik, egyébként meg akadály nélkül áramlik. Ráadásul ami lecsapódik, az többnyire károsítja az adott anyagot, akár fagykárokat is okozhat.
Minden anyagnak megvannak a maga páratechnikai tulajdonságai, amiket ugye egyrészt lehet laborban vizsgálni, másrészt az adott anyagokkal tervezett szerkezeteket minősíttetni (ugye az ÉMI volt, ahol ezt anno elvégezték).
Az, hogy egy adott anyag önmagában hogy viselkedik, az nem azt jelenti, hogy szerkezetbe építve is ugyanazt hozza. Ezért kell megtervezni.
Azt ugye leírtam, hogy a fólia önmagában le tud úgy hűlni, hogy az oda bejutó levegő (tehát nem a bentről kifelé áramló) páratartalma lecsapódik rajta és az alsó oldalán lefolyik. Ez nyilván attól is függ, hogy a levegőnek mennyi a páratartalma (ez ugye hőmérsékletfüggő) és hogy az a légcsere mennyire folyamatos, kiegyenlített.
Ebből a szempontból érdekes pl a trapézlemez, szabadtéren az alsó síkon is annyi nedvesség csapódik ki, hogy azon aztán tényleg folyik a víz világba. Pedig ott aztán mozoghat a levegő ahogy akar.
Szóval a padlástérhez visszatérve, ha beépítetlen, akkor az ugye kiszellőztethető/szellőztetendő. Nem a feltétlenül csak a pára miatt, hanem pl. a nyári meleg miatt is. A padlástér légtérfogata miatt a folyamat - ha páratechnikailag nézzük - egy kicsit kiegyenlítettebb a folyamat, mert a szerkezet (már maga a tetőhéjazat) alapvetően nem légtömör, a réseken folyamatos a légmozgás. Mivel az ellenléc alatti fólia sem ad légtömör felületet, így azok csatlakozásán keresztül is van valamennyi légáram, bár minimális.
Tetőtér beépítés esetén a tető szigetelésére általánosságban kétféle megoldás van.
Az egyik, hogy a szaruzat nincs teljes vastagságban hőszigetelve. Ha nincs a fóliához nyomva, akkor ott kialakul egy vékony légréteg, ami a vastagsága (pontosabban a vékonysága) miatt alig mozog, viszont ki kellene szellőztetni. Azért alig, mert ugye a meleg levegő felszáll, de télen alig van hőfokkülönbség ebben a dimenzióban, ráadásul a cserép sem melegíti, mint nyáron. Páratartalma viszont nyilván ennek is van, így kellően hideg időben –szélsőséges esetben - ki tud csapódni a fólián, ami lecseppenve a szigetelést károsítja. Ezt kasírozott hőszigetelés korrekt alkalmazásával meg lehet előzni. A tetőfólia vízzárósága ilyenkor csak felülről nézve fontos, mert páratechnikai szempontból nem kell figyelembe venni. Általánosságban legalább 5 cm légrést írnak a gyártók, bár ez szerintem kevés. A fólia alatt is és a fólia felett is. Kamarai képzéseken is rendre elmondják, hogy min.8-10 cm kell.
A másik – és ez az elterjedtebb és jobb - hogy a hőszigetelést teljes vastagságban beépítik a szarufák közé. Ekkor az hozzáér az ellenléc alatti fóliához. Itt ugye ilyenkor nincs légréteg. A fólia nem alulról hűlő szerkezet, viszont éppen ezért páratechnikai szempontból figyelembe kell venni (azon túl, hogy másodlagos csapadékvíz elleni rétegként is dolgozik), a szerkezetbe beépítéskor is bejut valamennyi, másrészt mivel levegő érheti, így páratartalma is lesz, amit ki kell engedni a szerkezetből.
Ezért is fontos a dupla lécezés az ellenlécnél, mert a vastagságából eredően (és mert a cserép durván melegíti) a légáram elindul a gerinc felé, itt meg ugye szellőzőcserép is lehet a megoldás.
Röviden ennyi.
És akkor még nem beszéltünk a szarufák külső oldali hőszigeteléséről.
Próbáltam nem csapongani, remélem nem túl zavaros.
A nagy márkák alatt mondjuk az Austrotherm, Bachl, Baumit rendszereket értettem.
Ahogy nézegettem, azok drágábbak 1-2 ezerrel négyzetméterrenként. Nyilván ez önmagában nem óriási különbség, de sajnos a nagy szigetelendő felületnél (~300 nm) már viszonylag nagy tételt ad ki.
Ahogy te is írtad, én sem nagyon akarok a segédanyagokon (ragasztó, dűbel) sprólni. A normális fém dűbel ekkora méretben, ekkora felületen megint csak nem kis tétel.
Nyílván, aki vastag szigetelést akar, annak fizetnie kell! Ezzel én is tisztában vagyok, de gondoltam az EPS-en talán lehet kicsit spórolni.
Idén még sajnosmár nem fér bele a nemesvakolat is, így egyelőre csak hálózva glettelve lesz.
Hidd el, rajtad kívül senki sem érti, a szúnyoghálós példádat sem.
A tetőfólia gyárban csak véletlenül jöttek rá hogy valamit sikerült összehozni, azóta tudatlanul gyártják csak.
Csak TE, az ész értesz hozzá. És azt ígérted hogy nekünk disznóknak nem fogsz gyöngyöt szórni, szóval légyszíves ne süllyedj le a topic szintjére onnan magasról, vonulj vissza királyi birtokodra (Lipótmezőre) és tengesd ott napjaid.
A topic meg maradjon már a hőszigetelésé, bunkó paraszt módon kioktató elmebeteg Elek1299 nickek nélkül.
"mert már legalább két cikket elolvastál az interneten a témában, szóval szekértő vagy"
Sajnos az interneten nincs a páranyomásnak olyan leírása, amely szöveg buták számára is könnyen megérthető lenne. És talán nem is lesz KÖZÉRTHETŐ leírás addig, amíg én nem írok egy ilyen szöveget.
Ezt a páranyomás dolgot valószínűleg rosszul tanítják az iskolában, mert szinte mindenki rosszul tudja (senki sem érti), csak nagyon kevesen értik meg később a lényeget.
