"A siker késztette Clarke-ot arra, hogy regényt írjon a filmből, ..."
Ez így nem teljesen igaz. A regény és a film forgatókönyve párhuzamosan készült. A regényt Clarke egyedül írta, a forgatókönyv Clarke és Kubrick közös műve. Az alábbi linken van erről egy részletes leírás:
Nagy Arthur C. Clarke-fan vagyok és a 2001. Űrodüsszeia a kedvenc filmjem közé tartozik (Clarke és Kubrick okán is egyaránt :)
No, végigpörgettem a topikot és egy dolgot látok, amiről eddig nem esett szó: az, hogy előbb készült a film és csak utána a könyv... Clarke és Kubrick készítették el a film forgatókönyvét, a két, saját területén géniusznak számító művész közös munkája alapján vált a filmtörténet egyik legnagyszerűbb alkotásává az Űrodüsszeia.
A siker késztette Clarke-ot arra, hogy regényt írjon a filmből, ezért vannak egyeseknek ambivalens érzéseik a filmmel vagy a könyvvel szemben.
Üdv., adamax
U.i. maga a film a legjobb bizonyíték arra, hogy igenis lehet művészi oldalról sci-fit készíteni, méghozzá tökélyre fejlesztve.
Sziasztok!
Igaz hogy ritkán, szinte kívülállóként közbekotyogok! Valóban fantasztikus a képi világ és technika, de a saját korlátaikat nem lépték, nem is léphették át.Nagyon tetszettek a kijelzők, de például a számokat a korabelileg modern, de mégiscsak csöves kijelzőkkel oldották meg. (semmi hétszegmenses kijelző!) Amúgy ez nem von le semmit az értékéből, csak érdekesség.
A régi szépemlékű Kinizsi moziban én a film második részét egyszer egyedül néztem meg. A másik kettő hazament :).Lehet, hogy a gépésznek tetszett?
Nos, kirannak jók a megérzései. Persze úgy könnyű, hogy szakmabeli és egyébként is mindig igaza van :-)
Valóban mattüvegre, hátulról, hagyományos vetítőgéppel dolgoztak. A monitorokon megjelenített ábrákat előzőleg animátorok rajzolták meg. Csak a Discovery forgódobjában 12 db. ilyen vetítő dolgozott.
A 2001 még mai szemmel is nagyon kidolgozott film, noha már 35 éve mutatták be először. Attól lett ilyen, hogy a rendező, Kubrick ragaszkodott hozzá, hogy a látványelemek hozzáértő szemmel nézve is reálisnak hassanak. Az űrhajók fő tervezője pl. egy NASA-nak is dolgozó mérnök volt. Nem tudom megfigyeltétek e, hogy pl. a Discovery űrhajóban lévő monitorok is mind teljesen laposak és szögletes sarkúak(pedig hol volt akkor még a mai TFT technológia!). Az, hogy ilyen apró részletekre is figyeltek, talán egyedülálló a sci-fi filmek világában.
A történet viszont az átlagnéző számára tényleg túl hosszú, unalmas és nehezen érthető. Nem is igazán nekik készült, mint ahogyan Kubrick legtöbb filmje sem. Én 10 éves koromban láttam először, nekem már akkor is nagyon tetszett. (és persze nem aludtam el közben :-)
Még egy kérdés a topic műszaki irányultságú olvasóihoz (gondolom sokan vannak :-). Hogyan csinálták meg azokat a lapos monitorokat az 1960-as években? (én persze tudom a a választ, lehet találgatni..)
"Az a gyűrű alakú űrállomás .... ahol a tanácskozást fogják tartani a Monolitról"
Abszolút nem kekeckedésből :-), de a tanácskozást a monolitról a Holdbázison tartják. Az űrállomáson (átszállóban a Hold felé) Dr. Floyd néhány szovjet/orosz kollégájával találkozik, akik megpróbálják megtudni tőle, hogy miért van karantén az amerikai holdbázison.
Nem az űrállomáson van az atomfegyver, hanem az egy teljesen különálló műhold. Néhány másodpercig mutatják, közvetlen a csont után. Egy ilyen föld körül keringő fegyvert robbant fel a már "szellemlényként" visszatért Dave Bowman a 2010 könyvváltozatában.
Van egy könyvem, ami a film készítéséről szól. (Piers Bizony: "2001: Filming the Future") Abban van róla kép és leírás is. Ha nem felejtem el, hétfőn beszkennelem és beszúrom a linket ide.
A film eleje még az őskorban játszódik. Ennek a végén történik az, hogy az egyik majomember, miután egy csonttal megölte (agyonverte) egyik ellenfelét, feldobja azt a levegőbe. Utána vált át a csontról a kép egy föld körül keringő szerkezetre, ami történetesen egy atomfegyvert hordozó műhold. Csak ez után mutatják az űrhajót egyetlen utasával, Dr. Floyd-al, amint az űrállomás felé tart. (és persze közben szól a Kék Duna Keringő)
Azt hiszem, nem ugyanarra gongolunk. A film elején tényleg egy űrhajó indul egyetlen utasával egy űrállomásra, és közben a Kék Duna Keringő szól. Ez tuti! :)
Az atomfegyverre nem emlékszem a filmben, de ez nem jelent semmit. Amúgy a párhuzam tényleg pontosabb lenne... :))
Mindegy! Maradok aki.Nekem az tetszik Clarke-nál, hogy egy egységes univerzumot gondolt ki.Igaz nem annyira mint Asimov. Ha végigolvassuk a regényeit, itt ott találhatunk fedéseket. Nem csak az annyira nyilvánvalóakat, mint a 3001 és pl. az Éden... között. A Távoli Föld Dalaiban is sok olyan utalás található amely egy egységes írói világra utalnak. Hasonlókat lehet olvasni a Ráma-3001-Isten pörölye hármasban is:pl. űrvédelem, stb. Nagyon tetszenek a könyvekben olvasható elő- és utószavak. Ebben számomra a 2010 viszi el a pálmát.
Szervusztok!
Végigolvastam a fórumot.Sok minden eszembe jutott. Én is Clarke rajongó vagyok, de a évjáratom azt hiszem egy kicsit régebbi, mint itt a legtöbbeteknek. Lehet, hogy ezért is nézem más szemmel a dolgokat. Véleményem szerint Clarke a nagy trió oszlopos tagja:Lem:filosophy- fiction,Asimov:science-fiction és Clark:technology-fiction. Lehet, hogy önkényes besorolás, elfogadok ellenvéleményeket is! Sőt! Clarke könyvei mindig is közel álltak hozzám, miattuk lettem mérnök. Egyik kedvencemről még nem is esett szó itten: Az éden szökőkútjai Olvastátok? Szerintem Clarke hatalmas ismeretanyagával teljesen másképp szemléli a világot. Az összes regénye egy olyan univerzumot tár elénk, aminek részei vagyunk, de az közömbös irántunk. Nem ad, csak keres válaszokat. Az univerzumból is csak nehezen lehet kicsikarni a válaszokat. Ahogy azt hiszem Ő mondta: Az univerzum megdöbbentőbb, mint amit el tudunk képzelni.(lehet, hogy nem pontos, és nem ő mondta, de nagyon igaz a regényeire.)A 2001 az egyik legmegdöbbentőbb regény amit olvastam. Az egész sorozat az, de a 2001 nem akar populáris lenni. Nem könnyű megemészteni. A könyv és a film között sok a különbség(Jupiter<->Szaturnusz például), hiszen szerintem a kettő két különböző alkotás. Mindenesetre a könyv első oldala Göncz Árpád fordításában döbbenetes!
A Ráma peig egy több síkú regény. Alapszinten egy jó történet. A második réteg egy fizika óra, a harmadik pedig filozófia óra. Sajnos nem hiszem, hogy jó filmet fognak belőle csinálni. Hiszen milett Sagan Kapcsolatából? Vagy mi lett a 2010-ből. Élveztem mikor néztem, de köze sincs a regényhez! Most ennyi, de ha nem haragszotok még jelentkezem
sziasztok
HAL
(csak azért nem ez a nickem, mert ellopta valaki előlem!)
Kicsit dobtuka támát, de mg mnidig nem értem, hogy a Rama-filmben, amit állítólag a négy könyvből gyúrnak össze, tehát a teljes történet benne lesz, melyik szerepet játssza majd Morgan Freeman? Eccerűen nincs benne fekete férfi főszerep! Netán egy "echte" Shakespeare-rajongóm, született angol fizikust (Richard Wakefield) alakítana? Kissé megelpő lenne... Monnyuk ,kevésbé, mintha Dr. Blue-t, vagy Eagle-t, az tény :)))
Kedvenc íróim egyike, márcsak azért is, mert bevallottan pedofil íróról van szó. Hát ez elég rossz fényt vet rám, hogy emiatt kedvelem, de amíg nem derült ez ki róla, addig is tudtuk, hogy meleg. És ezt már akkor tudni lehetett róla, amikor ez még nem elöny, hanem hátrány volt. Mindegy. Attól még, vagy éppen ezért, jó író.
hát, sztem ha van rá módod, mindenképp az eredetit olvasd. Eleve kiküszöböl mindenféle fordítási balfaszkodást. És sztem Clarke igen könnyen érthetően ír.
