ne áldassék! Az egy hülye volt aki kitalálta a babakocsin a bolygókereket!!!! Állandóan összeakadnak! Ha meg kifixálom, az első huppanónál leesik a pöcök és újra összeakad! ehhh
egy séta alatt átlag 200-szor bogozok kereket:) ebbe nekem simán belefér ennyi cigicsikk is:)))
(amúgy ettől tiszta para vagyok! Én aki nem bírja, ha idegenek hozzáérnek, hogy fogom mosolyogva szemlélni aminta kölkeim idegenek retkes cigicsikkeit matatják?? brrrr)
gyümi, az antiszociális
Az 5 evesek is szoknak felkereckedni :) vagy ne keseritselek? ;) Bar mar 1 eve kb nem veszem fel, de meg mindig probalkozik...
Ja tenyleg, a MENES az egeszen mas kategoria am egy totyogonak. 100 meter az kb masfel ora, amiben o effektive megtett 1500-at, te 150-et es te vagy jobban elfaradva :) Es o is elvezett tobbet! Es ha nincs korlatozva akkor MINDEN cigarettacsikk egy uj kaland es meg is kell kostolni a legtobb foldon talalt cuccot. BABAKOCSI. Aldassek a neve a bolygokerek feltalalojanak! :)
Tesofelallon nem all meg egy masfeleves szerintem, de cafoljon meg aki mast tapasztalt.
Rossz hírem van, Csinnn: de bizony, lehet a foga. Persze, még nem fog kibújni, csak elindult már, és ki tudja mikorra ér ide?!? Nem volt még Mesi sem 3 hónapos, mikor időnként már előkét kötöttem rá nappal is, mert mindig elázott a ruhája - és tessék, csak a múlt héten bújtak ki az első fogacskái.(8 hós)
Én meg szépen csendben szenvedek szoptatós pályafutásom 5. mellgyuszijával, ezúttal lázas is voltam éjszaka. Komolyan mondom, ilyenkor arra gondolok, hogy el kellne apasztani, mégsem normális, hogy velem mindig ez történik...lehet ám, hogy Mesi sem szopizza ki annyira, mert ugye mást is eszik...ehhh, örökösen ez a problémám:((((
Titkos!
Nálunk is nagyon sokáig úgy volt, hogy _nem_volt_kialakult napirend, aztán mire észbekaptam, lett. Dani alakította így, nem én! :-)
Sajnálom a 11-ig tartó cécót, én tutkóra meghalnék (na persze egy anya "rugalmassága" alapvetően végtelen, ezt is tudom már).
Nekem -bevallom- irtóra strapás ez a 4-8 közötti 4 óra is, mert pl. még pisilni se tudok kimenni, mert mire visszajövök, már torka szakadtából üvölt, mintha ölnék, kb. csak annyira.
És ilyenkor mindig elbizonytalanodok: biztos nem követtem el valami orbitális nagy hibát? Mert 2 hónapos vagy sem, ez hiszti a javából. Anya letette, az aljas, a szemét görény, mert el mert menni pisilni, ő meg egyedül a bölcsőben, micsoda nehéz sorsa van. És ilyenkor őszintén dühös vagyok rá, ezért ha visszajövök, mindig ráripakodok (persze nem hangosan, csak úgy jelképesen): "Most meg ki bántott? Miért üvöltessz úgy, mint a fába szorult féreg, hogy összeszalad hangodra az egész utca???"
És már röhög is. Én meg tök pipa vagyok, de azért elröhögöm magam. Felveszem, és ettől máris szent a béka. :-)
De hogy az esti fürdetést követő etetés után ne aludjon, na azt próbálná meg!!!!! ;-DDD
PassióGyümi!
Köszönöm a megerősítést! :-*
Macskacicó!
Hát igen, teljesen háttérbe szorult a dolog, de azért nincs elfelejtve. Úgy tervezem, hogy legkésőbb márciusban nekiállok, hogy nyárra tető alá hozzuk! Apa majd úgyis csak a nyári szabija alatt tud beszállni az ügyintézésbe (nyomda, terjesztők stb.), úgyhogy nyárra kell teljesen készen lennem vele.
Csúszunk egy évet, de sebaj, az aktualitása megmaradt, nekem meg ugye egy szép hepiend a végére! ;-)
Szlivka!
Teljesen igazad van. Meggyőztél. Sőt, letaglóztál!
Összehasonlításról és méricskélésről persze szó sincs (érdekes, perpill nincs is kisbabás a közelemben, a legkisebbek is 3-4 évesek), inkább csak arról, nehogy kiderüljön, hogy valamiféle visszamaradása van.
Hú, Te, ezt most még leírni is idétlen volt, de akkor is sacc/kb. ez fejezi ki, hogy miért aggódtam. Oké, megfogadom szavad és igyexem még kevésbé foglalkozni és "elvárni" a produkciókat. Oké? :-)
Pedrera!
Én miért nem tudom megnézni a képeket? Mert jelszóval van levédve az albumod? :-(
Kbee!
Egyszerűen gyönyörűűű!
(Kedvencem a riadt tekintet a cumisüveggel, meg a kertben a babakocsival, ahol egymásra néztek.)
És fantasztikus, hogy mennyire kislányos!
Danin én is néha meglepődök, hogy mennyire fiús!
Eszembe jut, hogy régesrégen ha megláttam egy kisbabát, mindig meg "kellett" kérdeznem, hogy kisfiú-e vagy kislány. Épp azon tűnődtem a múltkor, hogy nekem nem volt még szemem hozzá, vagy tényleg vannak gyerekek, akiknek nehéz megállapítani a nemét.
Proliant!
Én is akarom már, hogy Dani gurulva közlekedjen! :-DDDDDD
Hanzika!
Köszönöm, megnyugtattál! :-*
Kb. ugyanezt mondta a doktornénink.
És érdekes, hogy nem is mindig csinálja... másrészt viszont ha rájön, akkor nagyon! :-)
Tudom, hogy őt nem zavarja annyira, mint engem... asszem, ez kicsit olyan, mint a csuklás volt, engem borított ki, őt nem. :-)
(Bár ezen a téren már sokat fejlődtem: rá se hederítek... kivéve, ha maradt egy-két kortyinka tej a cumisüvegben, mert akkor csak megitatom vele, hátha abbahagyja. Szóval azért vannak még visszaesős pillanataim. De a lényeg, hogy már nem kapok ideggörcsöt, ha meghallom, hogy elkezdett csuklani.)
Cucurbit Andi!
Éppen a Te hozzászólásod alatt 3-4-gyel írtam le én is, hogy Dani, aki jobb pillanataiban mintagyerek, 4-8 között mint akit démon szállt meg: nyugtalan, nyűgös, zsarnok, csak kézben marad el, néha még kézben is hirtelen elkezd torkaszakadtából üvölteni, hogy majd a frász tör ki, mi baja lehet. Az első néhány ilyen alkalommal jött belém a "tuti, hogy beteg" gondolat, de most már úgy vagyok vele: milyen jó, hogy a többi 20 órában nem üvölt! :-)
Kicsit hasonlóan érzek és vélekedek, mint ahogy Lappantyú leírta neked: ha sír, fel kell venni. Azért, mert ha nem veszed fel, egyre jobban sír, Te megőrülsz, ő totálra elfárad, plusz rögződik benne az a bizonyos "rosszul jelzek, mert nem vesz fel" érzés, amiről itt már szó volt, és én vagy 3-4 szakkönyvben olvastam: szóval ha a tudatalattijában rögződik, hogy rosszul jelez, akkor ez alapozza meg további életében (nagyobb gyerekkor + felnőttkor) a sikertelenség és kudarc érzését. Ezt egy anya sem akarhatja. Tehát ha tudományosan nézed a dolgot, akkor azért kell felvenned, hogy az rögzüljön benne, jól működik, sikeres kislegény, hiszen csak sírnia kell, és a jó anya-rabszolga máris ott terem, hogy felvegye. Ha pedig emócionálisan közelíted meg a kérdést, na nehogy már kibírd, hogy "órákig" ott bőg, az ölelésedre, simogatásodra vágyva.
Nálunk általában elég, ha az ölembe veszem és dumálok hozzá (általában azt mindig imádja, ha beszélek hozzá, reggelente pl. el szoktam neki mondani az egész napirendemet, hogy mit szeretnék, ezért kérem, hogy délután legyen nagyon jó fiú, ne balhézzon, hogy meg tudjam csinálni stb.stb., aztán néha meg jókat röhögök magamon, hogy Dani mindebből persze egy szót sem ért, azt viszont szereti, ha "beszélgetünk").
Altatás nálunk is cumival indul, és persze kiköpéssel. Általában az esti etetés-büfiztetés után Danit leteszem, de csak lejjebb csavarom a fényt, hogy félhomály azért maradjon.
Ilyenkor szoktam kiönteni a kádból a vizet, kimosom az orrszívót, ha használtam. A kádra terítem a kifogót vagy fürdőlepedőt, kiveszem a tartóból az aznapi pelus-csomagokat tartalmazó nylon-batyut, teszek-veszek rendezkedek, hogy kéznél legyek még vagy 4-5 cumikiköpésnél. És tudod, mit vettem észre? Ha legalább negyedóráig tud cumikázni, utána már nem is kell neki. Tehát van egy pont, ami után már nem sír cumiért. Csak ez a 10-15 percnyi szopikálása még meglehessen.
(Egyébként érdekes, amit mondsz, Dani 6-8 hetes korában épp a cumi-problémámmal nyaggattam ezeket a csajokat, alig egy hónappal ezelőtt!)
Más altatási liturgia nálunk nem volt, amíg tartottam (az első másfél percben) a cumit a szájában, addig a szabad ujjaimmal cirógattam az arcát, halántékát, nyakacskáját... nem is tudom, hogy az ő kedvéért vagy saját élvezetemre! :-))))
Lappa!
Én tegnapelőtt teregettem ki életemben először Danival a karomon. Nem mondom, hogy az 5 kilaj nem szaggatta a vállamat-nyakamat-karomat, de megcsináltuk. :-)
Ja, meg még az is egy érdekes jelenség, hogy Dani imád a büfipózban a vállamon (szinte már a hátamon!) lenni, ha megyek! A le-föl lépcsőzésért egyenesen meg van veszve, úgy imádja (kis hülye, pedig egy picit mindig zakkan, nem?), vagy csak a mászkálok vele a lakásban ide-oda, azt is. Egyedül akkor unja meg, ha leülök végre a fotelba, akkor kb. fél perc múlva elkezd nyüzsögni. :-)
Jaj, Lányok,
még valami, ami fontos: Dani két napja átment nyálgépbe. Én még ilyet nem láttam: honnan a fenéből tud ennyi nyálat kitermelni magából és miért? Egészen idáig soha nem volt nyálas, persze néha jópofán fújt pici, apró tej-buborékokat, általában evés után, én meg viccesen mindig azt mondtam: "Fújtál anyának buborékokat? Jaj, de ügyes vagy! Akkor most szívd szépen vissza!"
Majdnem mindig nevetett, mintha csak értené. Olykor vissza is szívta. De soha, hangsúlyozom: SOHA nem kellett Dani nyálát törölgetni. Erre most két napja dupla pelus már a feje alá. :-(
Már azt találtam neki mondani, hogy ha szerdán elmegyek a fogdokimhoz (sajna elhagyott egy tömésem), akkor elcsórom tőle a nyálelszívót, és Dani szájába akasztom! :-)))
Éppen ma vagyunk 10 hetesek! Ez még nem lehet kapcsolatban a fogzással, ugye?! :-/
figyeljetek, komolyan jól esik, hogy így törődtök velem.
Magam is úgy terveztem, hogy lecserélem a kocsit. Talán emlékszel Mut, még te is néztél nekem.(asszem te voltál)
És akkor kipróbáltam egy csomó félét. Egymás mellettit, egymás utánit, egymással szembenit. És az a nagy büdös helyzet, hogy bármilyen konstrukcióról legyen is szó, két kocsit egyszerűen sokkal nehezebb navigálni, mint egyet és bárhogy vannak is elhelyezve, nem férek el velük mindenhol.
De tényleg nem akarok erről vitázni. Én nem tudom milyen egy gyerekkel szatyrot cipelni, ez tény, ti meg nem tudjátok milyen két babakocsival közlekedni.
Ebben az esetben sajnos nem a kocsi összsúlya és az összecsukhatóság hiánya az akadály hanem egyszerűen az, hogy két kocsiról van szó, annak szélességével/hosszúságával, esetlenségével
de nagyon cukik vagytok, hogy segíteni próbáltok, köszönöm:)
Gyümi, ki kell ábrándítsalak... Én is úgy képzeltem el, ahogy Te, mert már a hócipőm tele volt a babakocsi cipelésével. Egy szép őszi napon (akkor volt 1,5 éves) gondoltam, kiviszem Balázst a boltba gyalog. A kapuban gondolt egyet és a vadiúj cipőjében elkezdett négykézláb menni. Azóta nincs orra a cipőnek. Jó, ez mondjuk belefér.
De a mai napig van, hogy felkéreckedik az ölembe és hidd el, 3-4-5 kiló szatyor mellé 15 kiló gyerekkel hazamenni nem egy élménytúra!
Az, hogy 1 évesen mennek és otthon meg sem állnak egy percre sem, sajnos nem jelenti azt, hogy az utcán is fegyelmezetten elgyalogolnak.
Mostmár simán hazaviszem Botondot az oviból úgy, hogy egyik oldalamon ő jön, másikon meg Balázs, de elég idegromboló, hogy minden pocsolyába külön bele kell trappolni és minden virágot meg kell simogatni. Mi lenne, ha inkább azzal próbálkoznál, hogy tesófelálló és odafelé egyikük áll rajta, hazafelé a másik. Ez rákészülésnek szvsz tökéletes, persze ez is csak azután, hogy már stabilan járnak, mondjuk 2 hónappal elindulásuk után. Hm?
gysz, a kendő nagyon jó!.
én néha egész napra magamra kötöttem a kiscsajt, amikor olyanja volt! különben pisilni sem tudtam volna elmenni. nem azt mondom, érdekes volt nacit letolni a kendőben szunyáló gyerekkel .;-))) nekik ez nagyon jó! a fekvős pózban volt laura 5 perc alatt tuti mindig elaludt.
babakocsi és a gyomorideg témához :-) amikor a laura megszületett, a 9. kerületben laktunk. na, ott nem volt gondom az alacsony vérnyomásommal! mindenhol akadályokba ütköztem! akkor tél volt, nagy hó mindenfele. volt, hogy vissza kellett egy utcát menni, mert nem tudtam átmenni az úttestten, mert nem volt letakarítva a hó. az ajtókn nem fértünk be, lépcső mindenhol, jajj.
úgy érzem, nagyon jó helyre költöztünk itt angyalföldön, általában elférek a járdán, a boltokba is beférek. bár ezek a csapodó ajtók engem is a sírba tesznek...
bébirépa ezt a forgós izét nem értem!!!
gyümi, a két gyerekkel való közlekedésre nekem az a tervem egyelőre, hogy a nagy a kocsiban, a pici kendőben. aztán meglássuk ;-) persze a játszóra már talán el tud jönni a csaj a saját lábán is...
édesem, akkor belemegyek ebbe részletesebben is, de csak a te kedvedért:)))
igen, ikrekkel másképp van. Legalábbis nekem:) Mert eszembe sem jut maratoni távokat megtenni két totyogóval, ugynais értelemszerűen az egyik biztos, hogy fáradt/éhes/nyűgös, álmos/ jobbra akar menni/le akarja szedi a chipset a polcról és eközben a másik nagy valószínűséggel éber/nem akar enni/szaladgálni akar/balra akar menni/fel akarja borítani a konzerveket
és értelemszerűen egyszerre ezt elég nehéz koordinálni én meg feleslegesen nem stresszelem magam
(mondok egy életszerű példát, jó? illdiiéknél bent voltunka nappaliban. Andy asszem Márkusszal játszott és akét kölökkel. 1 másodpercre elfordultam mert szabi éppen magára akarta rántani a tv-t és elhúztam onnan. Ezalatt áki bevágta a fejét az asztalba, úgy, hogy se Andy, se én nem láttuk. 1 perc volt, komolyna és ott ültünk mellette)
Tehát ha maratont akarok sétálni velük, akkor
-kerítek valkit aki vigyáz rájuk addig
-kerítek valakit aki velünk jön és ketten intézzük a két gyreket
-akkor sétálok maratont amikor már nagyobbak és ők is tudnak sétálni
hát így vagyok én ezzel:)
A szörcsögésre: nálunk is van ilyen, doki néni elküldött OFG-re, ahol megállapították, hogy stridorja van (puhább a gégében egy rész, összeszűkül és ez adja ki a szörcsögő-röfögő hangokat). Tennivaló nincs vele, csak ha nagyon erős vagy rosszabbodik, akkor kell visszavinni (egy helyzetváltoztatás sokszor segít rajta). Majd 6 hósan kontroll, de előbb-utóbb kinövi :)
??? ikreknel ez biztosan maskeppen van, de en a 3,5 evest siman babakocsiztam meg masfel eve. Sokkal konnyebb egy alvo gyereket kocsiban tolni mint a valladon cigolni ;) meg kettot is talan :)
A házunk melletti közértnél van lépcső, de - mit ad isten? - van mellette babakocsifeljáró is. Nade. Nem azt mondom, hogy 90 fokos szög, de irtó meredek. És közötte nincs lépcső, ahol lekutyagolhatnék. Aljától az úttest két méterre, tehát ha eltaknyolnék, a babakocsi meg menne tovább... A dolog a következőképpen néz ki: bal kézzel kapaszkodom a korlátba, jobb kézzel megpróbálom a kocsit annyira letolni a "lejtőn", amennyire lehet, közben jobb lábamat csúsztatom lefelé. Ha már nem tudom tovább tolni a babakocsit, elengedem a korlátot, elindulok a tükörsima lejtőn lefelé, röptemben megpróbálom még egyszer elkapni a korlátot, hogy fékeződjek. Szerencse, ha valaki észreveszi a szenvedésemet, és segít. Már gondoltam karabineres hegymászószerkó beszerzésére...
Elismeréseket bezseb-bezseb, reggel továbbítom a nagylánynak:)
Pedrus, nagyon ügyin tartja megát Veró a képeken!
Boltba járás: itt vidéken az a jó, hogy szinte mindig van ismerős. Persze, Mesivel nem nagyon járok üzletekbe, csak olyan "kisboltba". Ha nagyobb vásárlást tervezek, lepasszolom az apjának vagy valamelyik nagyszülőnek, még örülnek is neki.:)
Ma délután csudajót sétáltunk, gyerkőc nagyon élvezte, én nemkülönben... Terhességem alatt sem mászkálhattam, nagyon furi volt a sok ember az utcán, a jóidő, meg minden...szinte beleszédültem, Mesi sem tudta, hogy melyik oldalra nézzen, annyi volt a látnivaló.
Ha végre kitavaszodik, biztosan sokat fogunk barangolni - bár nálunk kb. fél óráig csak egy irányba lehet sétálni, annyira a város szélén lakunk:)
Sziasztok!
Végigszaladtam a napi termésen, próbálom leírni, ami közben eszembejutott.
Babakocsi: Nekem hamarabb jut eszembe a a Csellengők c. műsor főcímzenéjenek (nem jut eszembe a címe) a klipje, ahol 1 bolt előtt hagyott babát vki elrabol és a gyerek soha nem kerül elő. (Run away train, eszembejutott)
altatás: sokáig nálunk is volt némelyiknél ilyen, hogy ringatni kellett, de úgy 2 éves kor körül jobbára beéri simivel.
Azt mi is megfigyeltük, hogy nem mindegy, hogy állva ringatod, vagy ülve. Sokszor követelték, mikor már beszéltek, hogy ne üljünk le velük.
ami a boltbajárást illeti, mi nem cipeltük túl sokat a kölköket boltba, csak ha muszáj volt. Ott pedig akkor a gyümölcsjoghurt sokkal nagyobb veszélyben volt, mint bármi más. Csoki, cukorka nagyon ritkán van itthon, inkább nincs is, torta csak szülinapon.
Arra már nem emlékszem, hogy itt folyt e csevej arról, hogy mennyire változik meg a család étkezése a gyerekek miatt vagy a padon. Nálunk túl nagy változást nem okozott, de megmondom őszintén, hogy ők azért esznek időnként virslit is, meg párizsiféléket is, sűrűbben.
egyébkét pedig másfél éves kora óta mindenki azt eszi, amit főzök, hagy hozatok.
Gysz! Nem tudom, hogy főzöl-e vagy mit csinálsz az ebédetekkel, de nekem is bevált az ebéd házhozszállítás, és ha jól emlékszem, Gyümi is így ebédelt még nem régiben. Persze csak ha m ódod van rá. Időtakarékos és szerintem nem sokkal drágább, mint ha te töltöd vele a drága idődet.
mrs
Muti, az is jó, de hogy csinálod? Félrelököd azt a párszáz bevásárlókocsit, mert azokat is ált. ott parkolják. Mindegy, az ötlet szerintem nyerő.
Komolyan, néha azon gondolkodom, miféle eszű, gondolkodású, eszejárású népek terveznek meg egy boltot?
Külföldet megjárt, vagy ott élő mamák tapasztalataira is kíváncsi lennék, hogy arrafelé hogy műxik ez a dolog?
A "hova férünk be gyerekkel és babakocsival?" probléma nekem is az elevenembe vág. Mintha tényleg a babakocsisokat és a mozgássérülteket akarnák halálra dühíteni! Én megyeszékhelyen élek, a helyzet nem rózsás. Egy-két közhivatalt leszámítva a fülük botját sem mozgatják az akadélymentesítésre, ami elvileg törvényszabta kötelességük lenne! (Plusz ugye az EU, amit annyira, de annyira szeretnek emlegetni!)
Ami rám hozza a frászt: az üzletek csapódó ajtajai. Mia fenének kell ez? Miért nem lehet egy szétnyíló ajtót tenni, vagy valami egyszerűbbet? Én mostanában már azt csinálom, hogy ha kifelé nyílik, akkor egyszerűen addig szobrozok az ajtóban, amíg nem segít valaki. Ha kifelé megyek, akkor a nagy hosszú lábammal rúgok egyet kifelé, ált. ezek az ajtók a 90 fok elérésekor úgy is maradnak,és akkor szépen kisétálunk.
Pennynél, Rema 1000 boltokban és ahol még forgószerkezet van: mindegyiket egy mozdulattal szét lehet ám emelni! Én a biztonsági őrt szoktam megkérni. Fogod a forgó szerkezetet és egyszerűen felfelé emeled, aztán befelé betolod és ne lehet tolni a babakocsit. Ezt csak én is most tudtam meg, de ki is használom ám!
Ahol két-három lépcsőt kell áthidalni kocsival, ott nincs mit tenni, mint káromkodni. A bankomba emiatt nem járunk gyerekkel.
Mondok mást. Itt most ez OFF, de alig bírtunk ma elindulni (időre mentünk), mert a teljesen szabályosan parkoló autónk elé teljesen szabályosan beparkolt egy másik autó úgy, hogy nem lehetett tőle kiállni. A végén 4 ember löködte odébb az autót.
Azon, hogy babakocsival nem férek el, már túl vagyok. Néha erős a késztetés, hogy végighúzzam a kulcsomat egy-két baromarcú autóján.
Na és a parkolóautomata meg a járdára szinte teljesen felálló brutál nagy autó együttese? Gyalogos is lapjával fér el köztük, nem hogy én, pedig csak szimpla kocsival járok... Vissza kellett mennem vagy három kocsinyit, hogy lemehessek az úttestre, annyira egymásra álltak, pluszban halálfélelmem volt, hogy mikor gázolnak el, jött is egy balfék motoros és még rám is mordult, hogy miért nem a járdán megyek. Talán csak azért, mert nem tudok. Szóval én igazándiból mostanában tudok bemenni a sarki boltba is, hogy Andris már kézenfogva, gyalog jön velem...
na azért nem kell ám lekonyulni:)
nektek se lesz köünnyebb egyikőtöknek sem, ha jön majd a második. Kicsikkel nehézkes a mozgás ha egynél többen vannak, tök mindegy, hogy 1 perc vagy 1 év van köztük.
Ezt nyilván mindannyian belekalkuláltuk. Nekem ez a 2-3 év belefér. Volt előtte 29 és lesz utána 30 évem mászkálni:)
nem veszek másik babakocsit. Amúgy meg azzal se lenne könnyebb. Gondold végig, bármilyen konstrukció is, mindenképpen két kocsi, nehézkes vele a mozgás
a fiúk már gyakorlatilag járnak. Még kb. 1/2 évig lesz szükségünk babakocsira utána majd fogom a kezüket:)
járdára félig belógva parkoló kocsik?
járda szélén beszélgető emberek, akik elhúzódnak ugyan, de nem lépnek le a járdáról mert ha letolom a járdáról simán elférek szerintük...
egyszer a barátnőm megpróbált átmenni az úttesten aztán bekanyarodni a két összekapcsolt kocsival. Azóta kussol és nem kérdezi meg, hogy miért nem járok el a gyerekekkel:)
Ebbe a csoportba sajnos sokmindent fel lehetne sorolni.A boltok elsősorban de a járdák sőtt még némelyik ember is:(Első sétánk alkalmával bele is akadtam egy idősebb bácsiba.Ugye félre kell állni a gyalogosoknak ha mi jövünk.Próbáltam egy vizelvezetőn átlökni a kocsit ami kb.4 mp-el több időt vett igénybe mintha folyamatosan haladok.Közölte velem hogy nem bírok arrébmenni mert nem fér el és nem ér rá:((Mondtam neki hogy nem.Hát vajon melyik nyakam,ba kapjam fel a két kocsit és borítsam ki belőle a gyereket hogy ő elfélrjen??Majdnem felrugtam,pedig alapjában egész nyugodt embernek tartom magam.
Még az a szerencse hogy a többség kedves és segitőkész:)
pont ezért akarom kipróbálni a hintázást, mert ha tetszik neki, akkor veszünk egy ikeás hintát. csak nálunk az ajtókra nem tudjuk felszerelni, úgyhogy jól meg kell fontolni a döntést, mielőtt megfúratom a párommal a fémből lévő galériát. :-))
gyógyszertárba én is beviszem a kicsit, mondjuk nekem is szinte mindig segítenek kinyitni az ajtót, még simán járókelők is szoktak segíteni. és dm-be, rossman-ba, valamint egy turkálóba is szoktam babakocsival menni, csak ilyenkor télen még az is az én nagy bajom, hogy bent állat meleg van, egy vásárlás meg elég hosszú idő, de annyira nem, hogy teljesen levetkőztessem a gyereket. a gyógyszertár még pont belefér.
postára nem járok, oda mindig is utáltam menni (otp-be, ilyesmi helyekre is), most legalább van hivatkozási alapom, hogy miért is nem megyek. :-)
Kornél kapott egy szobahintát a keresztelőjére a keresztszülőktől. Nagyon keveset volt még eddig benne, mert nem ülhet, de azt a keveset is nagyon élvezte. Állítólag fejleszti az egyensúly érzéket.
Nem tudom itt, vagy másik topicon volt szó az egyedül fürdésről. Mi is kipróbáltuk, hát mondanom sem kell, baromira élvezte. Igaz utána fel kellet mosni a fürdőt, de megérte:))
Én szerencsére beférek a közeli nagyboltba kocsival, pedig a mienk bazinagy. Mondjuk mire a dupla ajtón (egyik kifele másik befele nyilik) bejutok megdolgozok vele rendesen. De sokszor kedvesek az emberek és kinyitják. Ez kisváros de azt hiszem a legtöbb helyre be tudnék menni vásárolni. Egy-két gyógyszertárbe is beférek. A legközelebbi gy. elött kinthagyom (nem férek be). DE simán kilátok rá. Viszont: postát most újították kb fél éve, nem tudok bemenni babakocsival, tele van lépcsövel. BÁr használhatnám a mozgássérültek emelöjét, de AKKOR IS:(((
Könyvtár dettó ue. + ide a mozgássérültek se tudnak bemenni:(((( Csak lépcsö van.
