Ha a hitelezést nem pörgeti az alacsony kamat és a csökkenő kamat nem vezet tartósan romló valutához egy nyílt gazdaságban, akkor milyen inflációs hatása lenne a csökkenő kamatnak?
Tudom, hogy ezt egy nyolcadikos is latja egybol, de ala tudnad az erveidet adatokkal es szamitasokkal tamasztani? Pl hogy a jegybanki alapkamat mennyire es mennyi ido alatt gyuruzik at mondjuk a beteti es hitelkamatokba, hogyan alakitja a piaci varakozasokat, mik a konkret arfolyamhatasai, a berdinamikara gyakorolt hatasai, es vegso soron mennyire es milyen idotavon hat az inflaciora? Nyilvan ez szamitasok nelkul is egyertelmu, de vilagosits fol egy tudatlant, ha kerhetem. Meg nyilvan az MNB is tanulna belole, mert megsporolnanak egy csomo melot, ha teged szerzodtetnenek. Beszelned kene Orbannal, talan teged is benyom az MT-be es akkor vaghatsz, ahogy akarsz:)
Ugyan keves a tudasom, de abban a kevesben benne van az, hogy a monetaris politika nemileg modosul zero nominalis kamat mellett. Ennek megvan a maga irodalma, keresgelj a "monetary policy + zero lower bound" cimszavaknal. Persze tudom ezek csak mellebeszelesek, de mintha lenne nemi inkoherencia nalad. Eddig ugye arrol beszeltel, hogy a magyar alapkamat nem hat az inflaciora, es ezt azzal "tamasztottad ala", hogy folsoroltal orszagokat, ahol 0 az alapkamat. Igaz, azon orszagok eseteben se hoztal fel tul sok ervet amellett, hogy az inflacio es az alapkamat teljesen elszakadt volna egymastol. De ez nyilvan csak a tudatlansagom eredmenye...
Lenin alig 25%-os támogatottsággal (Alkotmányozó Nemzetgyűlés) csinálta meg a puccsot, és Hitler SEM volt túl szégyenlős, hiszen a totalitárus diktatúra bevezetés előestéjén a Reichstagban a náci párt csak a szavazatok alig harmadát kapta.....-
2. Az alapkamatcsökkentés 0,25%-kal miért politikai lépés (persze ha az egyest nem sikerül igazolnod, akkor ezzel kár is próbálkoznod)
Mert nincsen olan, szabadon válsztott európai alkotmányozó gyűlés, mely, mint törvényhozó hatalom- és ennek választott szerve- koordinálná az EU gazdaságpolitikáját......
Így aztán sajnos a mon pol még mindíg politikai lépés, iszen nem is lehet más az anyag (államérdek) természetéből fakadóan: gondolj csak az EU mostanában kicsúcsosodott permanens válságára....
az hogy irracionális érzések vezetnek ebből derül ki:
"Azt mondani hogy az infla nem túl fontos egy 40 éve folyamatosan az inflával küzdő országban"
Ráadásul más országokban működött az IT.
kiváncsi vagyok hány Magyarország nyitottságával, méretével, külső dependenciáival (pl energiahordozó) összemérhető és az IT-t sikeresen alkalmazó országot tudsz felsorolni
én kapásból mondok egy ellenpéldát: Izland, ahol az IT kifejezetten hozzájárult a valuta irreálisan magas nominális árfolyamának a kialakulásához, ami mellett az izlandiak eladósodtak, aztán amikor borult a bili és leértékelődött a valutájuk oda amit ténylegesen mindvégig ért, akkor meg egy bazi nagy adósság és devizahitel válságban találták magukat
a a tünetek jó része innen is ismerős
azért az is érdekes, egyszer elmagyarázhatná itt egy hozzáértő, hogy van az, hogy
a világ többi országában ha boom van, akkor infláció, mennek fel az árak,
ha nálunk boom van, akkor itt is mennek fel az árak,
ha recesszió van a világ bármely más országában, akkor ott defláció van, vagy 0 közeli infla, nincs kereslet, esnek az árak
itt viszont ha válság van, akkor is infláció van, itt emelkednek az árak
Igazából jobban belegondolva egy okot látok a magasabb inflációra, még pedig azt, hogy a deivza hitelezés gyakorlatilag megszűnt, a deviza hitelállomány csökken és ugyan az össz htelállomány is csökken, de a forint hitelállomány nő.
"Egyebkent szerinted az inflacio fuggott valaha az alapkamattol vagy ez mindig is a jegybankarok bloffje volt?"
Ha tudnád értelmezni, amit írok, akkor pár hozzászólással lejjebb erre megtalálnád a választ.
Ha a hitelezést nem pörgeti az alacsony kamat és a csökkenő kamat nem vezet tartósan romló valutához egy nyílt gazdaságban, akkor milyen inflációs hatása lenne a csökkenő kamatnak?
Erre várom tőled a választ, de csak nem sikerül megszülnöd.
A szád ismét nagy, a tudásod kevés, a legalapvetőbb tényeket sem ismered.
Japánban hány éve 0 közeli az alapkamat? 10? 20? Sikerült inflációt generálni? Nem. A defláció ellen küzdenek most is. Milyen náluk a hatása az évtizedek óta 0 körüli alapkamatnak az inflációra? Te tudod?
Az USA-ban a 0 kamat ellenére a cél alatti az infláció. És ez a minimális infláció minek a hatása, a 0 közeli kamatnak vagy a 10% körüli deficitnek? Te tudod?
Az eurózónában a jelenlegi 0 körüli kamat milyen hatással van az inflációra? Te tudod?
És a cseheknél?
És nálunk?
A nagyképű szövegeden kívül sok értelmeset nem olvasni tőled.
1. Javaslom a monetaris transzmisszioval kapcsolatban olvasgass. Egyebkent szerinted az inflacio fuggott valaha az alapkamattol vagy ez mindig is a jegybankarok bloffje volt? Vagy ha igen, most miert nem?
ha az mnb Fed típusú Taylor szabály alapján hozta volna a kamatdöntéseit, akkor másképp alakult volna a 2001-2009 közötti kamatpolitika, meg főleg a 2008-2010-es
Kiszamoltad? Melyik Taylor szabalyt hasznaltad es milyen parameterekkel?
Szerintem itt van egy dutch-disease paradoxon, hogy a kamatemelés hatására reálfelértékelődés következik be, erre spekulálva pénzt hoznak be és kihitelezik, a hitelből meg fogyasztási buborék jön létre, ami pörgeti a gazdaságot.
A dutch disease egy mas teszta, nem ezt jelenti.
Penzugyi stabilitas: en nem hinnem, hogy tojtak volna ra, inkabb arrol lehet szo, hogy rosszul szamitottak ki a kockazatokat. Bar tegyuk hozza, hogy az MNB idonkent figyelmezetett a devizahitelezes veszelyeire, de az ugy politikai prioritast elvezett. De a penzugyi stabilitas nincs ellentetben az inflacios celkovetessel, nem zarjak ki egymast.
Allam vs jegybank: ez a jegybanki hitelesseg elvesztesehez vezetett volna es nagy hiba lett volna. Pont azert garantaljak a fejlett orszagokban a jegybanki fuggetlenseget, hogy erre ne kerulhessen sor. Meg hogy a kormany ne tudja befolyasolni a jegybankot, aminek nalunk lottek...
Az inflacios celkituzes meg nem illuzio, a rendszer sok orszagban sok evig sikeresen mukodott es mukodik, csak megjelentek uj kihivasok is.
a kormány rendre olyan lépéseket tett (és valszeg még fog) amelyek növelik az inflációt:
- adócsökkentés módja: szja
- adóemelés módja: áfa, válságadók amelyek áremelésbe gyűrűznek át, eva emelés, jövedéki adó
- minimálbér emelése az adójóváírás kivezetése miatt
ezek mellett a hiány csökkentését leginkább duma szintjén valósítják meg, illetve úgy hogy elveszik a manyup megtakarítást, és könyvelésileg nincs hiány, de mégis van költekezés és abból infla
ehelyett ilyesmiket kéne:
- nyugdíjak befagyasztása, (az egész nyugdíjrendszer újragondolása)
- adócsökkentés járulékok csökkentése - szuperbruttósításon keresztül
1. Az infláció a mai magyar helyzetben hogyan függ az alapkamattól (az inflációs jelentésből ez nem éppen derül ki, de ha igen, akkor másold be a megfelelő igazoló részletet)
2. Az alapkamatcsökkentés 0,25%-kal miért politikai lépés (persze ha az egyest nem sikerül igazolnod, akkor ezzel kár is próbálkoznod)
a PIIGS-nek eleve más a problémája, és nem a túl nagy és bürokratikus állam és újraelosztás, mint itt, azokban az országokban soha nem volt kommunista diktatúra, és ahol volt jobbos diktatúra, ott az előző vezetés képviselőt rendre elzavarták a politikai elitből, itt meg.... komplett pártjuk van, most már kettő is
Ráadásul a PIIGS ből a PIGS-nek és az I-nek teljesen mások a problémái, hiba őket összemosni, az íreknél a privát hitelezés elszállása a probléma, a PIGS-nél meg az állam eladósodása, ráadásul még ezek is eltérnek, mert az olaszoknál az adósság tipikusan belső, a görög, portugál esetben külső, a spanyoloknál meg megint a bankok rossz hitelei, és azok állami kimentése okozza az adósságválságot.
a görögök esetében biztos vagyok benne, hogy a problémáikat az az ellentondás okozza, hogy a gazdaságuk kereskedelmileg, és pénzügyileg is kivül áll az eurózónán, sokkal fejletlenebb, és közös valutájuk van vele
ezek után csak kétféle megoldás van:
1) az eurózóna folyamatosan redisztribúcióval tolja azt a pénzt a görög gazdaságba, amit aztán a magánszféra kereskedelmi mérleg hiányai folytán vissza fog folyni az eurózónába, úgy hogy abból magánpénzek lesznek, a folyamatos görög támogatásra meg adófizetői pénzeket kell elkölteni
2) a görögöket kidobják az eurózónából, leértékelik drachmát oda hogy külker aktívumok legyen, az adósságaik zömét meg leírják a hitelezők
valszeg ugyenez a modell lehet a portugál/spanyol esetben is
az érdekes kérdés hogy mi van Ciprussal pl. az is dél-európa mégsem hallani hogy válságban lennének (csak a görög kitettségen keresztül)
ha az mnb Fed típusú Taylor szabály alapján hozta volna a kamatdöntéseit, akkor másképp alakult volna a 2001-2009 közötti kamatpolitika, meg főleg a 2008-2010-es
ez utóbbi azért mert a recessziót a Taylor szabály alapján kamatcsökkentéssel kell lereagálni, míg az igazából (az infláció miatt) árfolyamcélt követő jegybank kamatot emelt...
A 2001-2008 közti szakaszon viszonylag nagy volt a növekedés, ami a Taylor alapján is valszeg kamatemelést eredményezett volna. Szerintem itt van egy dutch-disease paradoxon, hogy a kamatemelés hatására reálfelértékelődés következik be, erre spekulálva pénzt hoznak be és kihitelezik, a hitelből meg fogyasztási buborék jön létre, ami pörgeti a gazdaságot.
A pénzügyi rendszer stabilitása a jegybank nem priorizált célja per pill, ez tette lehetővé hogy az alacsony infla kierőszakolása közben nagy ívben tettek a devizahitelezés elszabadulására. Ha fordított a prioritás, akkor mondjuk legalább elkezdik elemezni hogy ez mitől van, és olyan kamat meg egyéb politikába kezdeni, ami a devizahitelezést megszünteti, cserébe az inflán hoz áldozatot.
állam vs jegybank
szerintem ebből a helyzetből úgy lehetett volna kilépni, hogy a jegybank és az állam alkut köt, hogy a jegybank hajlandó kamatot csökkenteni, ha cserébe az állam meglép egy olyan költség/adócsökkentő lépést, amivel az infláció is csökken, vagy javítja a hiányát
úgy hogy a kormány elfoglalta a jegybankot ennek nyilván lőttek
persze amíg kergeti a szakma az inflációs célkövetés illúzióit, és nem hajlandó a kamatcsökkentésre, az is kizárja a csapdából való kilépés lehetőségét
az állam nyakló nélkül költekezni akar, elengedni a hiányt és inflációt csinálni, mert így lehet folytatni a populista demagógiát a jövő kárára, ezt a jegybank legalábbis azt hiszi hogy akadályozza
En nem hinnem, hogy ezt hinne a jegybank, csak a torvenybe foglalt dolgat vegezne. A politikai amokfutast nem tudja megakadalyozni.
az hogy Hecse és Simor véleménye kb fedi egymást, szerintem pont azt mutatja hogy Simor mindig szakmai döntéseket hoz, ugyanarra a tudásbázisra építve, amire Hecse
Annyit hozzafuznek, hogy a kamatdontest nem Simor egy szemelyben hozza, o is csak egy tag a tanacsban. Pont emiatt van a baj, mert Orban betolta a szavazogepeit, akiknek sajnos a monetaris politikarol nem sok fogalmuk van. Igaz, nem is azert mentek oda... Azt se kene elfelejteni, hogy az MNB-ben van egy eros staff, amelyik a hatterben eloterjeszteseket es hatterszamitasokat vegez. A MT dolga, hogy a tanacs ajanlasait es szamitasait figyelembe veve dontson. Eddig ezek osszhangban voltak, mara ez felborult.
csak ez a tudásbázis tévedéseket tartalmaz, az erre alapozott jegybanktörvény is, ezért az egész "szakmai" cselekvési program is hibás, meg kellene változtatni a jegybanktörvényt úgy hogy ne az inflációs célkövetésről szóljon, hanem a FED kettős célját imitálja, vagy ki kell dolgozni egy ezen mintáktól teljesen eltérő dologot, ami kifejezetten az ország specifikus adottságaira van szabva
Konretan mi a baj az inflacios celkovetes rendszerevel? Mennyi neyrnenk egy foglalkoztatottsagi cellal? Ha pl ratolsz egy Fed tipusu Taylor rule-t az MNB eddigi kamatdonteseire, mennyiben tert el a modell szerinti es a valos ertek?
pl. a jegybanki célok közül nem az inflációt, hanem a pénzügyi rendszer stabilitását helyezi elsődleges célnak
A penzugyi rendszer stabilitasa is jegybanki hataskor, a jegybank a LLR.
a magyar gazdaság adottságai miatt itt fordított a jegybank és a kormány közti szereposztás, az mnb tud hatni a foglalkoztatottságra a kamat-> árfolyam csatornával, és a kormány tud hatni az inflációra, a kiadások csökkentésével, adócsökkentéssel, az osztogatás leállításával
Ez hol nincs igy? De ezek nem kizarolagos csatornak, a jegybankok elsosorban az inflaciora es a monetaris folyamatokra koncentralnak hosszu evtizedek ota, ami nem veletlen.
attól kezdve hogy a kormány nem hajlandó a maga lépését megtenni, a jegybank igazából tehetetlen
Ezzel egyetertek, annyiban modositva, hogy nem teljesen tehetetlen, de erosen korlatozott. Last az USA-t, hasonlo a szitu.
Mar csak azt kene megmutatnod, az MNB korabbi dontesei konkretan hogyan fuggtek a politikatol, elsosorban az MSZP-tol. Mert a mostani eleg egyertelmu, de a korabbira kene nemi bizonyitek nem?
Általános okoskodásnak elmenne, amit mondasz, mert általában (és különösen a magyar) kormányok szeretik elengedni a kiadásokat, és különösen válság esetén, ha van rá módjuk.
Most azonban az EU miatt ezt nemigen tehetik meg, sok értelme se lenne, mert ha befagyasztják/elvonják az eu-támogatásokat, akkor nem lesz semmi nyereség. Ezt márpedig meg fogják tenni, ha a magyar kormány nagyon ugrál (elég sok érdeksérelmet okozott már, ha okot adnak rá, akkor szerintem nem lesz kegyelem).
Szóval a gazdasági szabadságharc egyik következménye, hogy cserébe az eu sem lesz annyira elnéző, mint mondjuk egy seggnyaló szoci kormány esetében.
Így nem hiszem hogy az inflációt szeretnék "felpörgetni", erre nincs esély, az adóemelések hatása pedig 1 év után kikerül a statisztukából, mint ahogy ez a 2009-es ÁFA-emelés esetén is történt, mivel nincs oka a tartósan magas inflációnak, sem állami túlköltekezés, sem pedig lakossági fogyasztás/bérek jelentős növekedése enm várható.
Az egyéb (élelmiszer, energia) nemzetközi árszínvonal növekedésre pedig sem az mnb-nek, sem a magyr kormánynak nincs döntő befolyása, így emiatt magas kamat nem indokolt.
Szerintem egyszerűen csak hitelkamat-csökkentés a cél, a lakosság jelentős rsze már nem hitelképes, tehát a könnyítés sem fenyeget azzal, hogy megint meglódul a hitelből történő fogyasztás, viszont a vállakozások számára jól jön egy lazább kamat-környezet, plusz az állami kamatkiadások is csökkennek, ennyivel is könnyebb tartani a hiánycélt.
Különben meg minden relatív: ha za egész eu-ban lazítás van, akkor a magyra kamatprémium relatíva még magasabb ugyanakkora kamat esetén is, amit ráadásul a relatív pénzügyi helyzetünk sem indokol (mert a relatív helyzetünk javult).
De az Államkincstár hiperaktivitásának (pl. lakossági kötvények, bébikötvények átvétele a ker bankoktól stb.) is az a célja, hogy minél kevésbé függjön az állam a piaci (re)finanszírozástól.
Csakúgy, mint a manyup-oknál: ha a megtakarítások/számlák (egy nagyobb része) közvetlenül állami számlán van, akkor ez plusz likviditási tartalék, illetve a betét/hitel kamatok közötti különbözet nem a kerbankokat hízlalja, hanem az állami kamatkiadásokat csökkenti.
"hogy Hecse és Simor véleménye kb fedi egymást, szerintem pont azt mutatja hogy Simor mindig szakmai döntéseket hoz"
Nem tudom, feltűnt-e, de hecse mindig a jegybank pártján áll. Míg korábban a QE-ket sem tudta elképzelni, addig mostanában a PIIGS adósságfinanszírozás ill. a QE3 ellen sem szólt semmit.
"El lehet filózni a helyes jegybanki stratégián, de sajna nem sok értelme van, mert a Fidesz egyetlen célja az lesz, hogy nyerjen 2014-ben, addig ne a zemberek fizessék meg, utána meg jöhet az özönvíz"
Azért ennyire nem tragkikus Magyarország középtávú helyzete. Államadósság 77%, éves hiány viszonylag alacsony, a jegybanki tartalék pedig 35 mrd eur vagyis a GDP 35%-a.
Ha nem lenne a halom privát devizaadósság, akkor gyakorlatilag semmi gond nem lenne. Talán az adósság szerkezete (rövid lejárat), ami még nem túl kellemes.
El lehet filózni a helyes jegybanki stratégián, de sajna nem sok értelme van, mert a Fidesz egyetlen célja az lesz, hogy nyerjen 2014-ben, addig ne a zemberek fizessék meg, utána meg jöhet az özönvíz, majd kommunikációval vhogy 'megoldják' (=rohadt bankok, multik, IMF, EU). És ehhez kell neki a tartalék, meg a pénznyomda, ennyi.
nem hiszem hogy Simor lépéseiben politikai motivációt lehetne sejteni, ezek a konfliktusok a jegybankkal dettó megismétlődtek Gyurcsánnyal, és akkor is az volt a módszer hogy a monetáris tanácsot higították külsősökkel
- csak abból nem csináltak akkora nemzetközi botrányt
az állam nyakló nélkül költekezni akar, elengedni a hiányt és inflációt csinálni, mert így lehet folytatni a populista demagógiát a jövő kárára, ezt a jegybank legalábbis azt hiszi hogy akadályozza
az hogy Hecse és Simor véleménye kb fedi egymást, szerintem pont azt mutatja hogy Simor mindig szakmai döntéseket hoz, ugyanarra a tudásbázisra építve, amire Hecse
csak ez a tudásbázis tévedéseket tartalmaz, az erre alapozott jegybanktörvény is, ezért az egész "szakmai" cselekvési program is hibás, meg kellene változtatni a jegybanktörvényt úgy hogy ne az inflációs célkövetésről szóljon, hanem a FED kettős célját imitálja, vagy ki kell dolgozni egy ezen mintáktól teljesen eltérő dologot, ami kifejezetten az ország specifikus adottságaira van szabva
pl. a jegybanki célok közül nem az inflációt, hanem a pénzügyi rendszer stabilitását helyezi elsődleges célnak, és a jegybank olyan politikát folytat amivel pl. a devizahitelezés elterjedését gátolja, mert az sokkal fontosabb lett volna, vagy az ország külső nettó adósságpályáját igyekszik szabályozni
továbbra is fenntartom, hogy a magyar gazdaság adottságai miatt itt fordított a jegybank és a kormány közti szereposztás, az mnb tud hatni a foglalkoztatottságra a kamat-> árfolyam csatornával, és a kormány tud hatni az inflációra, a kiadások csökkentésével, adócsökkentéssel, az osztogatás leállításával
attól kezdve hogy a kormány nem hajlandó a maga lépését megtenni, a jegybank igazából tehetetlen
