A monochromeimaging-on választ találtam pár kérdésemre, de pl ha az infra szűrővel lesz élesebb egy ilyen gép képe (akkor miért ne azt használná az ember ) , egy ilyen sony pl tud élesre állítani fekete szűrőn keresztül? vagy az csak mélyvörös? a részletek nem derülnek ki
ha nem tud élesre állítani az bonyolult, egy nikonnál beállítom és az optikán lekapcsolom a fókuszt aztán jöhet a szűrő, de menüből vacakolni? hogy használják ezeket? kézzel élességet állítani ezeken a modern optikákon elég rossz, illetve a keresőtől nagyon függ
Persze, ezert is keszul ilyem keves Achromatic / Monochrom kamera. Vannak viszont olyan fotomuveszek, akik dedikaltan (vagy tulnyomoan) fekete-feher kepeket keszitenek csak. (pl Joel Tjintjelaar jut igy hirtelen eszembe)
Kulturalis orokseg teruleten van jelentosege a megosztott osszes szinsavnak (koztuk a melyvorosnek vagy a melylilanak) is, kulonosen eredetigazolasi okokbol. Ha megfigyelted a megosztott kepek bal oldalan egy pigment paletta szerepel. A kulonbozo festekek - bar olykor szabad szemmel megkulonboztethetetlenek egymastol - mas-mas "ujlenyomatot" adnak, igy remekul lehet azonositani egy-egy festmenyen hasznalt szinek anyagat, ami segit beazonositani, hogy valoban olyan festekkel keszult a kep, ami az adott festore jellemzo volt.
Hogy kep is legyen: mar regota gondolkodtam azon, hogy hogy nezne ki, ha ugyanazt a temat infraban es normal fenyben lefotoznam, es a ket felvetelt ugy olvasztanam ossze, hogy az infra kep adna a fenyesseget a kepnek. Hat igy nez ki. Erdekesnek erdekes, de azert nem nyugozott le. Az eg termeszetesen maradt az eredeti lathato tartomanyban, hiszen a ket kep kulonbozo pillanatban keszult.
Nemrég egyik ismerősöm készített egy sorozatot egy olyan géppel (Canon 5D vagy 5DII), aminek az érzékelőjét teljesen lepucolták az ilyen-olyan szűrőktől, és a sorozat célja az volt, hogy egyforma tónusra hozza a különböző vonású, bőrszínű arcokat. Így készültek ezek a különleges képek.
Igen csak mindig az a kérdés hogy a "deep violet"-nek meg a "deep red"-nek igazából mennyi értelme van. Egy f-f képnél nyilván van jelentősége, viszont ezek alkalmazása eltörpül a színesek uralmához képest.
Eladó lett egy Polaroid NPC Polaroid Proback II polaroid hátfal Pentax 67 kamerához. Komplett, szép állapotú. Előre utalás után postázom is. Ára a csoportnak 30.000 forint. A megkereséseket a juhaszmarton6@gmail.com címre várom. Köszönöm!
Kössz, tudom hogy vannak ilyen cégek, de egyrészt magamnak filmre fényképezek, másrészt arra gondoltam, hogy a dig gépekbe beépítenek 1000 értelmetlen funkciót, sőt ezeket fejlesztik, nagyrészt nem létező igényekhez. Lehet hogy valahol van igény az (pl) iszonyat sebességre, de gyakorlatilag már a fejlesztés irányával hozzák létre a tömeges vásárlói igényt , és emberek százezrei, akik filmes fényképezőgépből egy slr-t se tartottak volna otthon mert "nem értek hozzá" digitális vackokért 2 évente kifizetnek egy csomó pénzt mert kicsit jobb mint az előző. Csak azért, mert digitális és számítógépük meg van. (játszani) Különben meg szeressük őket, bármelyik gép megfizethetetlen lenne ha csak annyit kéne legyártani amennyit igazán kihasználnak.
Ha nem lenne már film, nekem kb egy F3-FM2 tudásával elég lenne egy színes és egy ff váz.
Tételezzük fel hogy nem az állati arcokat sötétben is felismerő másodpercenként 15 kockás sebességgel akarnának eladni egy gépet, hanem azzal hogy ff-ben ez bizony jobb, csak reklámozás kérdése és kb másfélszeres mennyiséget eladhatnának egy alaptípusból. Mert amúgy meg divat is valamennyire a ff. Aki még bármilyen gépet vesz telefon helyett, az megvenné azt is. Az egy dolog hogy kevés embernek tűnt fel hogy ff-re a normál digitális szar, nagyrészt filmről nagyított képet se láttak még, de lehet hogy képet se. El lehetne adni, ugyanúgy mint a gazdag kínainak a phaseone hátfalat.
Amikor egy ilyen cég alakít át vázat, csak az ir-t csökkentő (hot mirror?) szűrőt kiszedik, vagy tesznek is valamit a helyébe, a vörös-kék-zöld rácsot is leszedik , vagy egyáltalán pontosan mit vesznek ki, mit pótolnak és hogyan, az ilyen kérdések miatt nem is mentem utána pár éve mikor ezen gondolkoztam (hogy érdemes-e egy vázat átalakíttani IR-re) , egyszerűbb volt hogy marad a film amíg van, (+ marad a negatív a kezemben) és az RB soha nem romlik el (kopp kopp)
akik átalakított vázakat árulnak, azok meg -amit láttam- kb 5-10 éves típusokat alakítanak át, és ha magamnak akarok vele fényképezni akkor nem a d3000-et választom, de csak kb olyan lehetőségek voltak
és akkor még erről a problémáról nem is tudtam, hogy nem tudja hogy nem kell interpolálnia
akkor mit csinál? (interpolálás helyett) az átalakításnál arról is gondoskodnak?
mondjuk ha azt nézem hogy a sony hány verziót csinál egy alaptípusból, rohadtul beleférne még egy ff
+ a famarkolatos hasselblad-sony sznoboknak , na ha azt el lehetett adni akkor mit nem? ráadásul ugyanazzal a tök gáz 18-55 zoommal....
Minden esetre így ezek (a dxo programok) ismeretében ha megszűnik a film inkább a digitálist választanám mint hogy emulziót pacsmagoljak magamnak .
Az átalakított vázakra (IR-re) különben ugyanúgy kell egy IR szűrőt tenni mint a filmes ir filmre vagy azok szűrő nélkül produkálják azt a tónust kb rövid expókkel?
ezt nem tudom
ha úgy is kell rá szűrő ugyanúgy nem látsz semmit és akkor tényleg semmi értelme hogy kicsit könnyebb a gép, (mint a mamiya) ha úgyis állványt kell vinni hozzá
Letezik olyan manufaktura, ahol utolagosan leszedik a szenzor elol a CFA-t (https://www.monochromeimaging.com/), nem is tul veszes aron ($1200, meg ugye a kamera), meg olyan is, ahol mar eleve konvertalt kamerakat arulnak ( https://maxmax.com/maincamerapage/monochrome-cameras ). Nem mondom, hogy penztarcabarat megoldasok, de azert a Leica Monochrome-nal is joval olcsobban hozza lehet jutni akromatikus kamerahoz. Az egyetlen hatulutoje ennek a megoldasnak az, hogy a nyers file kibontasakor a programnak nem lesz informacioja rola, hogy nem szukseges interpolalnia.
A fenykepezogep nem tartalmaz kulon palcika es csap receptorokat, minden informacio a szinszurt photosite-ok alapjan kerul megjelenitesre. Persze mivel a szinszurok nem tokeletesek, atfednek, valamennyi (pl) voros informacio a zold/kek csatornakbol is kifejtheto, de ez egy kicsit alkemia.
Szelsoseges pelda, mivel ezen kepek nagyon szuk fenytartomanyban keszultek, de jol lathato, hogy a jelolt reszeken milyen keves informacio van a "deep violet" (mely ibolya) kepen, a "deep red" (mely voros) kephez kepest.
A diffrakcio bizony hamar megjelenik a modern szenzorokon. Utolagosan viszonylag jol orvosolhato problema ez, hiszen ez egy matematikailag jol modellezheto problema. Capture One-ban peldaul van egy egyszeruen bekapcsolhato funkcio, ami sokat javit a helyzeten.
Viszont a megnott felbontas miatt elhagyott AA filter (amit a masik hozzaszolasodban emlitettel) is jelenthet problemat egy kelloen nagy felbontasu objektiv eseten. A ketto problemara hozott peldamat a tavasszal fotoztam, egy Rodenstock HR Digaron SW 138mm optikat hasznalva. Nyitva (f/6.3) is bitang eles optika, olyannyira, hogy mindenfele moire mintazatot produkalt az IQ4 hatlapon, aminek ez utan a rekeszallas utan kezdodik a diffrakcio, amit az also kep is bizonyit, hiszen f/8-nal megszunt a moire.
A scanner hatfalaknak a legnagyobb problemaja a lassusag. Egy muzeum / konyvtar nem nehany mutargyat/konyvet/fenykepet szeretne digitalizalni, hanem sokezres, olykor millios nagysagrendu anyagrol van szo. Egy ekkora projektben eltorpul a hardver koltsege az elomunka koltsegehez kepest.
Persze kis volumenu digitalizacional megfelelo megvilagitas mellett mukodhetnek a scanning hatfalak is.
A "soha" kifejezes egy kicsit eros, kulonosen azok utan, hogy a hozzaszolasom utolso illusztraciojaban a szines kep a harom fekete feherbol allt ossze. Persze ez csak studio korulmenyek kozott megvalosithato, ahol a tema nem mozdul el, de a "soha" kifejezes nem helytallo. :)
azért ez a színes-ff digitálisban összehasonlítás az életszerűsége mellett kicsit furcsa is, mert színes negatívról senki se próbált ff képet csinálni, illetve elvileg lehet, de hát olyan is lesz mert nem arra van
marhára elkényelmesedett mindenki és egyszerűen nem akarjuk elfogadni hogy az ff-re így is van külön jobb megoldás
inkább az a baj hogy csak a legdrágább kategóriában létezik ez
ha lenne egy középáras vagy akár alsó kategóriás váz 2 féle kivitelben, sokan megvennék mindkettőt szerintem
ugyanúgy ahogy már az elején is 2 prakticát hordtam színes/ff filmmel
Azért a tévedések elkerülése végett jegyezzük meg, hogy a 100 megapixeles felbontás az 100 ténylegesen megapixeles lesz, csak a színinformáció van pixelenként interpolálva.
Ad 1: Az achromatic szelesebb szinspektrumban erzekeny. A szines szenzorok celja az emberi latashoz hasonlo latvany rogzitese. Ott kifejezetten problemas az, ha infravoros, vagy ultraibolya szineken is lat a keszulek, ezert a szenzor ele helyeznek egy olyan savszurot, ami az emberi szem altal lathato tartomanyon kivul eso szineket kiszuri. Elkerulendo az ilyen fura szineket:
Mivel egy monokrom szenzornal nem merul fel a szinek valosaghu reprezentacioja, viszont a szelesebb spektrum miatt a fenykepesz jobban az igenyeihez tudja igazitani a tonusokat. Lasd ezt a peldat, ahol ultraibolyatol infravorosig lett lefotozva egy tema. A szinek (lasd a kovetkezo kepet) mennyire maskepp rendezodnek.
Ad 2: A szines szenzorok az egyes photosite-ok ele helyezett szinszurovel limitaljak, hogy milyen szint erzekeljen (jellemzoen voros, zold es kek dominans szurovel), vagyis hogy az adott pixel milyen szinu legyen a raw allomanyban. Ahhoz, hogy az adott helyen a hianyzo szininformacio is megjelenjen, a kornyezo pixelek alapjan probalja a kep kibontasakor az adott program megsaccolni. Ergo, ha Te egy, a tajkepfotozaskor hasznalt voros / narancs szinszurot szeretnel digitalisan reprodukalni, valojaban a 100 megapixeles kep egy 25 megapixeles adathalmaz felnagyitasabol keletkezik. Mig ha egy uveg voros szinszurot helyezel az achromatikus kamera ele, a teljes 100 megapixelt hasznalod.
A hasselblad x2d-t sajnos meg nem volt alkalmam kiprobalni, de papiron valoban jo kameranak tunik azert az arert.
Azt nem értem minek kell külön achromatic hátfal, amikor a színesből simán lehet fekete-fehéret csinálni, egy kattintás. Semmivel nem lesz rosszabb az eredmény. Egyébként a legjobb középformátmú szerintem a Hasselbald x2d most. Neveséges áron, egy zseniális kompakt gép. 100 megapixel mindenre elég.
Eladó lett egy Polaroid Land Pack Film Holder Mamiya Unuversal kamerához. Komplett, szép állapotú. Leírással együtt adom. Előre utalás után postázom is. Ára a csoportnak 17.000 forint. A megkereséseket a juhaszmarton6@gmail.com címre várom. Köszönöm!
Igen, azért is (az újbor volt a másik oka) engedtem ilyen szerteágazóra az előzőt, hátha valami nyúl kiugrik a bokorból. Pl hátha van itt másik kisképzős, de úgy néz ki nincs, a Felcserre ugrott volna bárki (fél osztályokat buktatott meg, rendkívül népszerű volt) , másrészt ebből kiderül hogy a nemes eljárások vagy bármi ahol nekem kéne a vegyszert előállítani már nem opció számomra
viszont ha érteném a kémiát-fizikát jó eséllyel nem érdekelne maga a kép, általában vagy a számokban jó valaki vagy másban
kivéve néhány zsenit
mondjuk a matek és a zene állítólag jól megvan egymás mellett, nekem egyik se megy
Amikor pár hét után ránéztem erre a topikra, meg is lepődtem milyen heves indulatokat váltott ki a Graflex alkatrész csere , aztán persze láttam hogy nem, csak valaki feltett egy képet...
van ezer dolog ami tényleg középformátumú, de ha 1 hét alatt itt 10 hozzászólás van az tuti valami tök más vita, ami ráadásul kurvára kényelmes így, hogy a két kutya közül sose tud elfogyni a kerítés
ennek ellenére a vita alapvetően jó, megtudhatunk belőle valami újat , nem feltétlenül a technikáról
Pl egy időben vesződtem azzal (ami KF) hogy az RB kazetták engedik a fényt, nem sikerült megcsinálni hogy ne menjen bele, (aztán szögletes SD-ket vettem helyettük és az nagyjából jó) lényeg: mondtam ezt hasselblad használónak, mert az embernekj eszébe jut, hátha az a megoldás h nem elég drága a cucc? közölte hogy neki is beszűrődik régi kazettánál, hát jó, pont egy kölcsön swc volt nála akkor
és amúgy azt mondta az nem olyan nagy szám szerinte mint a híre, akkor már inkább egy 4x5 handy
máskor mondtam neki hogy a TLR Mamiyánál nem is pontosan 1:1 a képarány szerintem, -ilyenkor inkább azt hiszem hogy én látok valamit rosszul- mire közli hogy a hasselbladnál se szerinte
a szél és az expó is külön fejezet lehetne szinte a könyvekben
most viszont nem tud úgy szertágazni sajnos mert mennem kell
Sajnos a legnagyobb szenzormeret, amit ipari szinten gyartanak, az Type4.2, vagyis nagyjabol 53,4 x 40mm. Letezik nekunk ket szenzort alkalmazo legi-kamerank ( PAS 280), talan egyedi megrendelesre keszitunk is achromatikus valtozatot. Annak az ararol nincs sok fogalmam, de biztos, hogy hat szamjegyu, euroban/dollarban. Az osszeolvasztott kepmeret meg valahol a 53,4mm x 75,7mm korul van.
Letezik egy kis manufaktura, akik nagyformatumu digitalis hatlapokat gyartanak (4x5 es 8x10). A 4x5-os verzio 6,7 megapixel, es 26.000 dollar. A 8x10-es verziojuk 26 megapixel, es 90.000 dollar. ( http://largesense.com/ )
Valamint tizen-huszon evvel ezelott mentek azok a szkennelo hatfalak. Azok valoszinuleg gombokert kaphatoak, viszont nem egyszeru a munkara birasuk, pl a 7x10 centis kepmereten 50 megapixeles kepet produkalo hatfalamhoz is specialis hardver es szoftver szukseges.
Ha sikerult kibogoznom a hozzaszolasodat, szerintem nagyon sok mindenben idea szinten egyetertunk. A film szamomra is varazslatosabb, mint a digitalis. Annal mar csak a Minarik topiktars (es nehany hasonloan elborult muvesz/mester) altal muvelt archaikus eljarasok tunnek meg izgalmasabbnak. A kreativitas mint jatek viszont mindegyik teruleten megtalalhato szerintem, csak mas modon osztonoz kreativitasra az egyik, mint a masik metodika. Ha egy mas muveszeti terulettel laikuskent hasonlitanam, olyasmi ez, mint a zeneben az akkusztikus hangszerek (archaikus eljarasok), az elektromos gitar (film) es az elektronikus zene. Egy klasszikus hegedun jatszani megtanulni egy elet munkaja, viszont ha egy ilyen hangszer szepen megszolal, akkor az a non plus ultra.
Persze egy adott akkusztikus hangszer csak bizonyos keretek kozott megszolaltathato, es csak viszonylag szuk hangvilagot kepes eloallitani. Egy hegedu sosem szol ugy, mint egy ustdob. Viszont ahhoz, hogy elo lehessen csalogatni azokat a kulonleges hangokat abbol a hegedubol, ahhoz igazi mesternek kell lenni. Addig meg gyakran erheti az embert frusztracio, mert hamisan szol. Az elektromos hangszerek eseteben a hangzas terjedelem a torzitok es egyeb effektpedalok miatt kibovul. Talan nem is kell evtizedek munkaja ahhoz, hogy elvezhetoen muvelje az ember az adott hangszert. Az elektronikus zene komponalasa/eloadasa viszont nem igenyel olyan foku manualis ugyesseget, mint az elozoek. Viszont a hangzas terjedelme szempontjabol joval szelesebb a lehetoseg. Mivel en alapvetoen kemeny rock es klasszikus zenet hallgatok (mikor melyikhez van hangulatom), a hangszereken eloadott zenemuvek allnak kozelebb a szivemhez. Talan emiatt is emlitettem a hozzaszolas elejen, a film varazslatossagat. Viszont em vitatnam el a kreativitast, a jatekossagot az elektronikus zene alkotoitol. Egyszeruen mas sikon, mas modon elik meg az alkotas oromet. Viszont a lenyeg az, hogy az adott mu megerintsen. Legyen az zenemu, vagy fenykep. Tolem akar vodor fosban hivott higanyfust is lehet a hordozo, vagy deszkabol osszeszogelt nagybogo. Azzal meg kuzdok, hogy ilyen mesterseges intelligencia altal eloallitott vizualis mu belefer-e. A legfobb ok az, hogy ebben mar nem csak az alapanyag (mert ugye az a film meg hivo is valami vegyeszmernokok altal determinalt dolog), hanem a tartalom is idegen kezbol valo. Szoval az mar talan tul van a hataron.
Az, hogy a fotozasban kinek mi az elvezet, a jatek egyenfuggo, ahogy irtad is. Bar szerettem a sotetkamramban (meg a magyarorszagi hazam pincejeben alakitottam ki) logybolni, sokszor ert negativ meglepetes. Gondolok itt peldaul arra, amikor egy kethetes Alpok-turarol hazahozott teljes filmanyagom ment a levesbe, mert az a foliatasak, amibe tettem a 4x5-os expoziciokat oket (karcolodastol probaltam vedeni oket), reakcioba lepett az emulzioval. Vagy amikor mar megint megdoglott a hivom, mert mar egy honapja nem hivtam. Es a tobbi. A digitalis technika viszont azzal, hogy azonnali visszajelzest ad, illetve barmikor eloveheto a latens kep (alias raw file), lehetoseget adott arra, hogy a kepalkotas szamomra oromet okozo reszere fokuszaljak. A keppel kiserletezhetem, nem az eljarassal. Nehany evvel ezelott kolcsonvettem egy Hasselblad SWC-t a ceges fiokbol, meg sikerult filmtartot is szereznem hozza (akkor meg volt nehany tekercs FP4-esem), de itt ult a szekrenyemben, de valahogy sosem nyultam utanna, mert mindig volt egy XF, meg egy digitalis hatlap. Sajnos azota eltunt ez a kamera, szoval elszalasztottam ezt az alkalmat. Viszont a Sinar P2-t minden evben elhozom egyszer-ketszer, mert elvezem a kardankamera altal nyujtott kreativ lehetosegeket. Persze digitalis hatlappal, mert mar a maradek doboz Foma filmem is biztos doglott (a bontatlan csomag Ektart odaadtam az egyik baratomnak, a Jobo hivotankkal egyutt). Sokszor fotozok olyan korulmenyek kozott, ami hasonlo reszletesseget ado filmmel sajnos nem megvalosithato, peldaul eros szel, vagy kora hajnali sotetseg (gondolok itt a schwartzschild effektusra). Persze oriasi lenne egy 8x10-es diafilmen viszontlatni ezeket a pillanatokat, de arra keves egy elet, hogy ezt magabiztossan meg tudjam valositani.
Peldaul hoznam ezt a kepet, amit a hetvegen fotoztam, 40 kilometer per oras szelben, 1.3 masodperces expoval. Egy harmonikas gepet elo se vettem volna, hiszen biztos, hogy selejtet gyartottam volna. Viszont az azonnali visszajelzesnek koszonhetoen el tudtam donteni, hogy melyik szinszuromet hasznaljam, hogy az altalam elkepzelt (pre-vizualizalt) latvanyt elo tudjam hivni.
A moTmeN meg igazabol moTmɘИ kellene, hogy legyen, csak ugye a mindenfele specko karakterek nem mindenhol mennek at, igy maradt a latin betus verzio. Azt, hogy miert az, meg ugye minden topiktars - aki nezett mar bele tukoraknaba - erti.
A bokokat koszonom, es amugy nagyra ertekelem a hozzaszolasodat, mert vitakesz, a maga kuszasagaban is kerek, es olyan dilemmakat feszeget, amik engem is foglalkoztatnak. Mar csak a kep hianyzik belole. mosoly
szóval mégis van újfajta megoldás valamire, ami évtizedek óta kiválóan működik a régi játékokkal
ki fogom próbálni a Dox-ot, azt hiszem cms20-ból is van olyan amit előtte lefényképeztem raw-ba
vagy dxo? na mindegy, olyan a neve mint egy jó cognac, otard xo, ezért keverem
Ne értsd félre, nagyra tartom a szakértelmedet és voltaképpen azt is, hogy ez digitálisan mégiscsak megoldható.
Ami nekem hiányzik az új játékból: a játék maga
nincs benne semmi izgalmas, hacsak az nem, hogy összemaffiózzam a játék árát, de az egy másik játék
illetve, ha lenne néhány olyan barom mint én, de 25 évvel fiatalabb, az sose fog rájönni hogy vannak ezek a programok amiket írtál
vagy a fiatalok, akik egy zeniten áttekerik az iso-t 800-ra árnyékban, azok ezeket a programokat bezzeg ismerik? nem hiszem
én nyilván jól elvagyok évek óta a különbözö filmekkel és hívókkal való játékkal, de abban a beletett idő is élmény
úgy értem, tegyük fel hogy ezek a cégek nem csak a filmeket modellezik , hanem a filmeket mindenféle hívóval és aránnyal és hőmérséklettel is, na, akkor ha egy 20 éves srác ezt mind beírja a szuperszámítógépébe aztán kiválasztja a legjobbat, azzal időt nyer, de életet nem
élményt nem
hogy mondjam hogy ne legyen sértődés? (bár úgy tűnik a sértődés eléggé produktív)
az része a sikernek hogy megdolgoztam érte
a siker itt egy kép ami pont olyan mint amit akartam, semmi több, nem pénz, nem művészet és nem malájkurvák pálmalegyezővel
ha beírta volna apád a chipedbe -még chipünk sincs...- hogy Dániába mész márpedig a phase1-hoz, a magadénak éreznéd az életet?
ez sokszor nem működik, igaz? másnak is van ilyen sztorija?
nagyapám beírta apámnak hogy nem mehet rajztanárnak mert az tök ciki, orvos vagy ügyvéd lehet (és akkor az öreg még liberálisnak érezhette magát, volt választási lehetőség)
az apósom dettó, ugyanez a sztori, de ő csak orvos lehetett volna elméletileg
(hát nem lett az csakazértse, egyik se)
kicsit eltávolodtam, de a lényeg hogy a digitális fényképezés egy bizonyos lehetőség a fényképezésen belül, akkor mondjuk úgy, van amire az a legjobb, a melóra mindenképp, melóra általában nem kell se ortho se infra se ff, csak ne kelljen rá sokat költeni
nem?
volt egy nikon D3000 vázam, évekig stockfotóztam vele (amikor vettem, először d300-at akartam, akkor az volt az új csúcsgép, aztán átgondoltam: minek ez neked? vakukkal fogod használni AI-nikkorral, akkor minek költsek rá 200 ezerrel többet? )
nem tudom hány milliót keresett a váz kb 5 év alatt, vagy amíg el nem vesztettem, kb 160ezer expó volt benne és -hát csúszott a vakuszinkron- de működött
akkor a d3000 profi gép vagy amatőr gép?
mert ilyen kategóriákban gondolkodunk
mitől profi? a d1 mitől volt profi? na mindegy
nem a motmennel van bajom, azt igyekszem leírni miből marad ki az ember ha nem kísérletezik kicsit néha
és a digitális fényképezés nekem nem kísérletezés, lehet hogy valakinek az
csak nehezen fejezem ki magam, nehezen fejezem ki mennyire jó ez a szürkebarát újbor
fantasztikus csemege.....mindig várom az újbort
különben is mi ez a motmen? nemtom fordítva tehát tudom? logikus az én logikámmal
amúgy tudod
gondolom a fizikai végénél csípted el a fényképezést, nem a rajzolásnál
de a képek jók
nem is értem miért kötött bele valaki a talján tájképbe?
szerintem nagyon is büszke lehetsz rá hogy egy menő cégnek dolgozol, sőt, túl kicsi a pofád
sokkal kisebb gyíkoknak nagyobb a pofájuk, sokkal kevesebb tudással
mondhatni egy szerény szimpatikus pasas vagy
de az ortho:
mondjuk úgy, nekem konkrét képek a kísérlet céljai, de néha nehezen érem el PONT azokat a kontrasztokat és tónusokat, amiket akarok
de negatívon
és könnyű lenne, ha lenne 3 féle papírhívó egy frankó nagy laborban, de nincs, ahhoz hely sincs
mondta egy barátom hogy építsem ki a pincében
nincs hozzá hely, de azzal védekeztem, hogy ha sikerülne kiépíteni, akkor nem ismerném fel a gyerekeimet (ez biztos)
mondjuk az egyik filmet szeretem, de túl kontrasztos (ATO-2)és nem gyártják (nekem még van:-)))
akkor másik kell AHHOZ a képhez
a gyári hívójában szar,akkor másik kell, és így tovább
magamnak max a családot fényképezem digit. géppel, de néha azt is egy kicsit filmre viccből
diára viccből
18x24mm diára Penti-vel, hogy gyerekkori diavetítőmen le lehessen vetíteni viccből, mint a Nemo kapitányt
na, van még valakinek ilyen mofém (vagy mifém?) mesevetítő?
az a hülye Nemo kapitány sose ment el a wc-re, meg a Winetou se, erre biztosan emlékszem, ez feltűnt 8 évesen , de legalább az öreg Matula néha elmehetett volna...
Nos, hát én kisképzős voltam, nem gimis, úgyhogy szart se értek a kvantaltsaghoz, azt se tudom mi az. Igazából engem megvágott egy Felcser nevű csávó kémiából, és el se mentem pótvizsgázni, annyira nem érdekelt a dolog. Szóval ezeket nem értem. A színeket értem, pontosabban amit látok azt értem.
Amit nem látok azt meg érzem.
Fáradt vagyok és kicsit talán részeg is.
Ezúton kérek elnézést Rollei nevű csávótól, amiért megint lusta voltam nagybetűvel kezdeni a kibaszott mondatokat. Gondolkodtam a dolgon amit pár éve írt, és végső soron igaza van, primitív dolog beleszarni a helyesírási szabályokba. A húgom amúgy anyanyelvi lektor, és minden kibaszott tesztjén átmentem. Már amíg át nem írták az egész helyesírási szabályzatot pár éve. Átírták úgy, hogy ha a minden paraszt rosszul tudja, akkor legyen az a jó. Ez pont olyan mintha azt mondanám, --ha húsvétkor úgyis mindenki tök részegen vezet, akkor húsvétkor lehet tök részegen vezetni. Aztán eltelik 100 év, és húsvétkor tilos józanul vezetni. Mi is volt az a húsvét? volt valami tojás? madár vagy mentes?
Photosite-rol beszelunk addig, amig analog jelek, meg fotonok tekinteteben nezzuk a szenzort. Amint digitalis jelrol, annak koordinatajarol van szo, akkortol lehet pixelkent hivatkozni ra a zsargon szerint.
A front/back temarol kicsit bovebben: amikor elkeszul a csipgyarban a szilikon wafer, akkor az tartalmazza azokat az elektronikai elemeket, amik az abbol kivagott IC-ket alkotjak, viszont a huzalozas utolag kerul ra. A front side illuminated szenzorok eseten ahogy elkeszul a szilikon wafer, akkor arra a gyartasi oldalrol (ami megegyezik a vegso fenyerzekeny ellulso fellulettel) kasirozzak ra a huzalokat. A back side illuminated szenzorok eseten is ugyanez a tortenet, viszont a gyartasi folyamat soran megforditjak a wafert, elkeskenyitik a hatuljat, hogy a feny hatekonyabban haladjon at, majd azt az oldalt helyezik a feny iranyaba (innen a nev). Mivel igy a fenynek nem kell annyi retegen athaladni, jobb hatekonysaggal tud egy ilyen szenzor mukodni.
Az Achromatic hatfalak valoban nem annyira nepszeruek fotosok kozott, mint a szines tarsaik, szoval az ilyen jellegu IQ hatfalak szama nem kifejezetten nagy. Ezret szerintem nem erte el, meg ha az elmult 3 generaciot szamitjuk is. Van nehany megszallott fekete-feher fenykepesz, aki annyira komolyan veszi a feladatot, hogy ilyen eszkozt vasarol maganak. Aztan persze a filmes vilagban megszokott modon, az optikai utba helyezett szinszurokkel valositja meg az altala elkepzelt szinlekepezest. Nehany nyugdijas svajci ugyved, vagy gazdag kinai vasarlo meg csak a meglevo szines hatlap melle vesz egy fekete-feheret. Igaz tortenet, ami az oktatassal foglalkozo kollegam egyik kinai utjan tortent meg: egy hosszu nap ebedszuneteben odament hozza az egyik resztvevo, mert nem ertette a Capture One-ban a fekete-feher eszkozt (ami kb ugyanolyan, mint a Photoshopos parja), viszont hiaba magyarazta a kollegam a reszleteket, csak nem ment a fejebe. Ugyhogy hirtelen elhatarozasaban ugy dontott, hogy egyszerubb lesz neki egy Achromatic hatlappal, ugyhogy belenyult a taskajaba, es ott a helyszinen kicsengetett 50 ezer dollarnyi juant a keszulekert.
Viszont jo nehany teruleten nagyon fontos eszkoz egy ilyen mindenfele szuro nelkuli keszulek, hiszen ez lehetove teszi a vegfelhasznalonak, hogy a sajat maga igenyei szerint szurje a fenyt. Jo pelda erre a kulturalis orokseg digitalizalasa, ahol egy szurotarcsa segitsegevel tobb fenykepet keszitenek a mutargyrol, ami nem csak az abszolut szinhelyes digitalis kep letrehozasat teszi lehetove, de az infra/ultraviola feny segitsegevel akar a fellulet ala is be lehet nezni, valamint a festmeny valodisagat is meg lehet allapitani. A masik terulet a legifotos vonal, ahol mezogazdasagi teruletek vizsgalataban jatszik fontos szerepet egy ilyen keszulek, megfelelo infraszuro segitsegevel ami segit megallapitani az adott novenyzet egeszsegi allapotat. Es akkor meg ugye ott van az igazsagugyi terulet, ahol ugyancsak hasznal ilyen keszuleket az egyik harom betus amerikai hivatal.
Az orthorol (vagy inkabb a PS fekete-feher eszkozrol) annyit irtam volt csak, hogy ket problema van vele. Az egyik a kepfarago topiktars altal emlitett problema, miszerint az mar egy olyan szinterben dolgozik, ami nem linearis, magyaran egy olyan torzito elem kerul a rendszerbe, ami megneheziti a feladatot. Raw szerkesztoben hasznalva viszont ez egy linearis szinterben mukodo eszkoz, szoval elvileg ott jobb eredmeny erheto el. Viszont ez csak a kisebbik problema a fekete-feher eszkozzel. Ez ugyanis nem arra keszult, hogy ilyen preciz tonusgorbet definialjon vele az ember. A hat egymassal reszben atfedo szinsav intenzitasa nem fogja tudni megfeleloen reprodukalni egy komplex frekvencia-valaszt, mint amilyen pl egy ortho filme. Az, hogy egy film milyen modon erzekeli a szineket, viszonylag egyszeruen meg lehet vizsgalni. Mindossze kivant felbontassal le kell fotozni a vizsgalni kivant szinteret, a filmet elohivni, majd egy jo minosegu spektrofotometerrel meg kell merni. Kb ugyanaz a tortenet, mint amikor monitort, vagy nyomtato-papir parost kalibral az ember. Mindenesetre igy precizen meghatarozhato, hogy az adott film hogyan viselkedik. Ezt az informaciot egy ICC profilban, vagy esetleg egy 3D LUT-ban le lehet irni. Ezzel az informacioval egy a vizsgalatkor hasznaltnal nem bovebb szinterbol at lehet alakitani a szineket ugy, hogy az igy kapott kep az adott filmmel megegyezo modon nezzen ki. Persze mivel a raw allomany digitalis informaciot tartalmaz, annak kvantaltsaga okozhat savosodast, amennyiben a transzformacio extrem. Viszont ugye nem mindenkinel van otthon spektrofotometer, vagy szinhelyes fenyforras. Szoval ez igy magaban hazilag kicsit korulmenyesen megvalosithato. Ellenben nehany ceg raallt arra, hogy keszitsen ilyen szinprofilokbol konyvtarat. Egy ilyen peldaul a Really Nice Images nevu ceg, akik huzos aron kinalnak olyan konyvtarat, ami rengeteg fele filmet szimulal. Egy joval szukebb, ingyenesen elerheto probacsomag is letoltheto a boltjukbol ( https://reallyniceimages.com/store.html ), de az sajnos nem tartalmaz ortho film profilt. Egy masik ceg viszont ennel kicsit tovabb ment, es egy onallo alkalmazast kinal, amiben a teljes konverziot elvegzik. Ez a DxO nevu veg, es a DxO Filmpack nevu alkalmazas, aminek viszont van egy 30 napos teljes funkcionalitasu probaverzioja ( https://www.dxo.com/dxo-filmpack/ ). Ebben ki lehet probalni peldaul, hogy Rollei Ortho 25 karakterisztika alapjan atkonvertalt raw allomany mennyire hasonlit a filmre. Mivel en foleg tajkepezek, ortokromatikus film nem sok fordult meg a kezemben (egy doboz 4x5-os Adox Ortho 25 meg 14 evvel ezelott), igy szakszeru velemenyt nem tudok mondani. Mindenesetre egy letoltott raw portrenal igy nez ki (felteve, ha az index motorja nem rontja el a dolgokat, es a monitorod is kalibralt):
Hát ők sajnos nem úgy gondolták hogy elvágják a filmet. És hány kockát kéne üresbe elnyomniuk hogy megmaradjon ami kell? 2 vázat használnának ha ez lenne a cél. Különben a Mamiya csinált régen kisfilmes gépet ami cserélhető kazettás volt.
Sőt valamikor a 90-es évek végén a Kodak csinált olyan színes negatívot amiről azt állították hogy ezt kibírja kb +-1 ev és az összes kocka jó lesz, már nem emlékszem talán 100 és 400 között? Szóval 200 lehetett a névleges Akkor még volt külön Kodak üzlet és az ottani eladó magyarázta ezt, vettem is egyet kísérletnek , de túl sokáig tartogattam hogy min próbáljam ki és a végén valahogy eltűnt, vagy végig ugyanazt nyomtam rá mert éppen kellett, már nem tudom, de maga a marhára szakszerű kipróbálása a lényegnek elmaradt.
Tehát photosite a pixel neve az érzékelőn, vagy az mégse ugyanaz?
A hátulról megvilágított azt jelenti hogy nem az érzékelő fölött (tudom túlzás) lógnak a kis drótok? Tök jó nevet találtak neki.
Valószínűleg az utolsó achromaticra gondoltam mint ff hátlap, a hot mirror pedig ami nem engedi be a túl sok infrát, akkor ez tulajdonképpen egy ff ir hátfal?
Nem tűnik nagyon piacképesnek, gondolom ez úgy van hogy külön fejleszteni rajta sok mindent nem kell, miért ne legyen?
Ha valaki ilyet rendel akkor egy hátlapból kihagyják az összeszerelésnél ami nem kell bele, ráütik hogy apochromatic és kész?
Bocs, hogy nem jelentkeztem, de a minap felidegesitett a forummotor, amikor az ortho temara egy oran keresztul irt reszletes valaszomat benyelte, mert kidobott ez ido alatt. Probalom reprodukalni azt a valaszt is, hamarosan.
Mindenesetre mindkettotoknek reszben igaza van. Viszont a szinminoseg szempontjabol mindenkeppen kepferagao hozzaszolasanak van jelentosege.
A digitalis szenzorok ugye apro fenyerzekeny elemekbol epulnek fel (photosite), amikbe a beeso fotonok elektronokat gerjesztenek (eleg jo kvantum hatekonysaggal). A gerjesztett elektronokat az expozicio soran a photosite-on belul gyulnek. A kapacitor (potential well), amibe gyulnek az elektronok, csak veges szamu elektront tudnak gyujteni, utanna telitebe nem kerulnek. Ezt szoktuk ugy erzekeni, hogy kieg a kep. Mindenesetre ez a telitettseg hatarozza meg, hogy mennyi fotont tud "erzekelni" az adott szenzor. Az, hogy ez mennyi feny hatasara kovetkezik be, hatarozza meg, hogy mennyi lesz az adott szenzor alaperzekenysege. Minel nagyobb meretu a photosite, annal nagyobb feluleten tudja gyujteni a fenyt, viszont tobb eketront is kepes tarolni. A lassan kiszorulo Front-side Illuminated szenzorok eseteben tovabb rontja a helyzetet, hogy a photosite-ok bekabelezese a fenyerzekeny oldalra kerult, gyartastechnologiai okokbok, ezzel csokkentve a fenyerzekeny feluletet. A jelenleg terjedo Back-side illuminated szenzorok eseten sikerult megoldani ezt a gyartastechnologiai problemat, es a kabelezes mar a photosite hatuljan halad.
Na, de a szenzornak ezen resze a szenzorgyartotol fugg, ami Nikon/Sony/Fujifilm/Hasselblad/Phase One eseten megegyezo, a Sony Semicon. Viszont a szenzor nem all meg itt. Szukseges meg a pixelek ele szinszurot helyezni, hogy szines kepet kapjunk (amennyiben olyan a szenzor), valamint egy mikrolencset is erdemes a szinszurok ele helyezni, ami segit abban, hogy a beeso pixelek a merolegeshez minel kozelebb haladjanak at a szinszuron, hogy pl a voros szinszuron athalado fenyt ne a szomszedos "zold" photosite erzekelje. Azt, hogy ez a ket komponens ( a szinszuro es a mikrolencse) milyen tulajtonsagu, azt viszont mar a kameragyarto valasztja ki, amikor megrendeli a szenzorokat a szenzorgyartotol. Tokeletes mikrolencse es tokeletes meredeken vago szinszuro/savszuro nem letezik. Viszont minnel jobb minosegu a szuro, annal kevesebb "felesleges" szint enged at, vagyis annal alacsonyabb lesz az adott kamera alaperzekenysege. Magyaran adott fenyviszonyok kozott (amikor az emberunk az expozicios haromszog alapjan meghatarozott erzekenyseggel exponal) ez a szenzor kevesebb fotont tud elektronra konvertalni ( feltetelezve, hogy a szinszurok mogotti photosite megegyezo), ami ketfele zajforrast is negativan befolyasol. ( A photon shot noise a fotonok veletlenszeru beesesebol fakado poisson eloszlas, aminek varianciaja a beeso fotonok szamanak gyokevel egyezik meg, valamint a jel felerositesebol (hardveres es/vagy szoftveres) fakado zaj.
Mivel (a/egyes) kameragyartok ugy tapasztaltak, hogy a vasarlok nagy reszet jobban erdekli, hogy az adott kamera ISO csillioban is milyen zajmentes, ezert probalnak olyan szinszurot talalni a photosite ele, ami viszonylag sok fenyt enged at, olyan frekvenciakon, ami az adott szintol igen tavol all. Aztan majd ezt a problemat a raw kibontasat vegzo szoftverek ugy ahogy probaljak megoldani. Ez jelenti azt a problemat, amire kepfarago hivatokozott.
Persze vannak olyan gyartok akik egyes modellek eseten mashol huzzak meg a kompromisszumot, es olyan szinszuroket valasztanak, amik kevesbe engedik at a nem odavalo szinu fenyt. Ilyen volt anno a Nikon D850, de hogy haza is beszeljek egy kicsit, a 100 megapixeles Trichromatic hatlapunk is. Az erzekletesseg vegett had listazzam, hogy ugyanazon Sony IMX 211-es 100 megapixeles szenzorra epulo digitalis hatlapok alaperzekenysege hogyan alakul.
Phase One IQ3/4 Trichromatic ISO 32 Phase One IQ3 ISO 50 Hasselblad H6D-100C ISO 64 Phase One IQ3 Achromatic ISO 200
Ez utolso szinszuro (es hot mirror) nelkuli szenzort alkalmaz, magyaran ehhez kozel lenne az az alaperzekenyseg, amibol levonodik a szurok altal "elvesztegetett" feny.
