Felhajtás a főhajtás körül
A millenniumi záróünnepség Esztergomban
Barta Balázs
2001. augusztus 15., szerda 15:45
Gyanúnk szerint a honi állampolgárok hetven százaléka nem tudja, hogy mit ünnepel az ország augusztus 15-én, hiába a propaganda: Nagyboldogasszony napja inkább belső egyházi ünnep, mint össznemzeti emlékezés. Annak a harminc százaléknak is csupán 0.25 százaléka utazott az ünnepség miatt túlbiztosított Esztergomba, ami jócskán alulmúlta a várakozásokat. Pedig volt korona-megtekintés, zsoltár, ünnepi mise, napfény, huszármenetelés, szabadtéri gyóntatás, tehát jószerivel minden adva volt ahhoz, hogy szép napot rendezzen a rendező.
h i r d e t é s
A néma zarándoklat számunkra nem indokolta az egy négyzetméterre jutó ötven rendőrt
"Teo Szeged" ott állt a riporter előtt, és éppen a Bástya Áruház melletti napszemüvegárusnál tartott próbát. Naptól való félelme miatt lemaradt az ugyanolyan pólókban feszítő csoporttól, amely erőltett menetben haladt a Bazilika alig látszó tornyai felé az esztergomi belvárosból. A mellékutcákból csak ritkásan szállingózott a nép, néhányan az út mellett lapozgatták a freskójelenettel eladhatóvá tett füzetet, a többiek pedig az ünnepség központi területére igyekeztek. A néma zarándoklat számunkra nem indokolta az egy négyzetméterre jutó ötven rendőrt, de tudvalevő, hogy minden normális akciófilmben akkor lopják el a Nagy Gyémántot, amikor senki sem számít rá.
Ezt a Frei-magasságokból idecsöppent gondolatmenetet azonban vágjuk el, praktikusabb azzal kezdeni, hogy a kormány kérése ellenére, a vasutasok nem pihentek szerdán, és ezért a riporter már hajnalban lecsekkolhatta a fülkében, hogy az Új Ember mit tesz ki a címlapjára uborkaszezonban.
Minden túl nagy
A Bazilika túl nagy ahhoz, hogy közelről egészalakos fotót tudjunk róla készíteni, a Bazilika előtti tér pedig ahhoz túl nagy, hogy ötezer ember a tömeg benyomását keltse. Kilenc órakor tehát nem látszottak beigazolódni az előzetes várakozások, miszerint akár tizenötezer ember is megszállhatja a királyi várost a Nagyboldogasszony-napi szertartáson, ami a millenniumi év rendezvénysorozatnak befejező ünnepsége is egyben. Az Index interjúi alapján nem lehetett általánosítani a formálódó közönség lakhelyét: nyíregyházaiakkal beszéltünk a vonaton, tataiakkal a belvárosban, és délolaszokkal is beszélhettünk volna, ha tudunk olaszul.
A koronát nem láttuk
Megérkezett a Szent Korona Esztergomba
Hajnali négy órakor futott ki a Budapest nevű hajó, amely Esztergomba szállítja a Szent Koronát, hogy több ezer ember megnézze a bazilikában. A hajó a Parlament előtt felépített ideiglenes kikötőből indult útjára, ahova néhány méteren keresztül egy páncélozott járművel szállították. Fiatalok, idősek, fővárosiak és vidékiek egyaránt kíváncsiak az ereklyére. A Szent Korona háromnegyed tizenkettőtől negyed négyig volt látható a bazilikában.
Bővebben
- Halálpontosan érkezett, mint a déli harangszó - tudjuk meg Szűcs Istvántól, hogy a Korona nem késett. Szűcs István a Dunára néző egyik domboldalában figyelte a koronát szállító hajót: mikor jön, és így ő mikor induljon fotózni. Nyeglén elismeri, hogy könnyű dolga volt kiszúrni a hajót, lévén a folyót teljes sávjában lezárták, a horvát hajóskapitányok meg délelőtt nem dolgoznak. A riporter Szűcs Istvánnal a Korona szárazföldi útvonalának egyik kiszögelésében várja a konvojt, amelyet lassan lépegető huszárlegények, és gyorsan reagáló politikusok soraként képzelt el. Ehelyett motoros rendőrök, mikrobuszok, fekete, sötétített üvegű autók zúgnak el, valamint negyven huszár. Ügetésben. Ekkor vált világossá, hogy itt élő ember az út mellől nem láthatja a koronát. A felismerés némi tanácstalanságot okozott a kordon mögött várakozóknak, de a világ talán legnagyobb magyar zászlaját cipelő budaörsi családapa megoldotta a helyzetet, és indulj-t mutatott a zászlórúddal.
Kordonok közt
Tulajdonképpen a tér egyetlen pontjáról sem látni a híres emberek bevonulását
Tulajdonképpen a tér egyetlen pontjáról sem látni a híres emberek bevonulását a Bazilikába, pláne nem a Koronáét, amely - nem pihenő oknyomozásunk után kiderült - egy üvegdobozban van. A nyakak nyújtózkodását, és az ideges lökdösődéseket többen szóvá teszik, és "megnézhettük volna a tévében" mondatokkal bombázzák a bizonytalanabbakat. Ebben a kategóriába azonban kevesen tartoznak: a legtöbben természetesen, lázongás, düh, és szó nélkül várják: hogyan formálja a Mindenható a szerdai délelőttöt. A semmittevést a fiatalabbak a lődörgés mozdulatsoraival oldják fel, bár ebben sincs sok választásuk: a Bazilika előtti kordonos térelválasztás kellőképpen behatárolja a kalandozó akaratot.
Fele-fele A tömegben legalább annyi a fiatal, mint az idős. Az utóbbiak közül néhányan ernyő alatt az otthonról hozott elemózsiát kenik, rakják, aprítják a réten, néhányan pedig előéneklést tartanak a Paskai bíboros által celebrált ünnepi mise előhangjaként. Rögtönzött közvélemény-kutatásunk szerint fele-fele azoknak az aránya, akik egyházi vagy hazafias okok miatt látogattak ki az ünnepségre, bár rontja az arányt, hogy a csuhában érkezőket nem kérdeztük meg. A Máltai Szeretszolgálat fiatal munkatársai ásványvizes-palackokkal járkálnak körbe-körbe, jobban fogy, mint az esemény prospektusa, de nem kell félni "a kordonon túl áll még egy kamion."
Apró dolgok
Paskai ismét felajánlotta az országot Szűz Máriának
Szent István alakja, az államalapítás műve állt a beszédek, események középpontjában a Nagyboldogasszony-napi esztergomi ünnepség során. Az esemény alkalmából a Dunán a királyi városba szállították a Szent Koronát, amely még este visszatér a Parlamentbe. Az ünnepi misét Paskai László celebrálta, aki megismételte a Szűz Máriának tett országfelajánlást. Az érdeklődők a nemzeti ereklyét háromnegyed tizenkettőtől negyed négyig tekinthetik meg a bazilikában.
Bővebben
Lukovits Milán szerint a Szent Koronának lelke van. A ferences atya egy fa árnyékában ül, mellette a 'gyóntatás' feliratú tábla, oldalán egy lila bársonnyal bevont gyóntatópad. Lukovits atya lassan, érthetően mesél a helyi, időleges gyóntatási szokásokról, például a híveket egyáltalán nem zavarja, hogy minden a plénum előtt zajlik. Gyilkosságot, pedofíliát az ember nem gyón meg hasonló körülmények között, de itt erről szó sincs: "az élet apró dolgaival fordulnak hozzánk", mondja Lukovits atya.
A végére: ez a dzsembori lényegesen tisztább, mint valami május elsejei, vágott virágos lepel alatti virslizabálás.
Kérdés:
1038 augusztus 15. mi történt ezen a napon?
- elhunyt I.(Szent)Isván király.
- az ország felajánlása Szűz Mária kegyelmébe.
- semmi.
- az első két válasz.
Van annyira hatályos az Aranybulla, mint a Szent Korona Jog.
Csak ezért írtam. Werbőczi tripartituma is eszembe jutott. Azt is mintha a Nemzeti Múzeumban láttam volna egy vitrinben.
Ez nem egy ereklye...könyörgöm, és nem is egy múzeumi tárgy, vagy egy értékes ékszer....
Ez egy 1000 éves állam jelképe!!!!Annak a jelképe, hogy ma van Magyarország, mint önálló államalakulat.
Erre csak egy mondatot írnék:
röhejes, hogy azok az emberek, akik annak idején "aktív" párttagok voltak, most ott állnak sorba a korona előtt, és nyalják az üveget, meg hányják a keresztet.
:-(
Az emilem ne használd -nem működik!
Dobd csak fel a linket a topicban.
Ha már keresel, nézz utána annak is, hogy mikor halt meg I.(Szent)István és mikor ajánlotta fel országát Máriának.
Majd sütök Neked két csokis fánkot. Mert ez olyan kívánságműsornak tűnik....
:-)
Áruld már el nekem annak a jogi nonszensznek a hátterét, hogy a mai magyar rendőrség tisztjei miért István király koronájára tesznek esküt?! :-O
Igérem megkeresem Neked, és elküldöm E-MAIL-ben.Amúgy nincs kettős alkotmányunk.A Szent Korona jog alapján koronázták a királyainkat, nem véletlen, hogy pl. amikor Károly Róbert király lett azért lehetett az mert Őt koronázták a koronával.Mátyás is azért váltotta ki a Német császártól, és koronázta meg vele magát, hogy törvényes uralkodó legyen.
A hivatalos állásfoglalás szerint, csak a hajókázás került 120 millába, plusz még az egyéb költségek.
Szerinted miért nem adták össze hivatalosan?!?!?!??!
Az idézett részt kérlek tedd fel valahogy vagy jelöld ( Szent Korona jog ).
Tudomásom szerint az ország jelképeiről, államformájáról, közjogi méltóságairól az alkotmány rendelkezik.
Vagy kettős alkotmányunk van?
Bővebben a Szent koronáról a 2000.évi I.törvény foglalkozik, de csak mint tárggyal, műemlékkel.
Van 1 mondat mi adthat némi alapot fejtegetésednek ez a következő: "A Szent Korona a magyar állam folytonosságát és függetlenségét megtestesítő ereklyeként él a nemzet tudatában és a magyar közjogi hagyományban." Ez a mondat viszont csak megállapítás semmi egyébb.
