beleolvastam a kommentekbe, vannak egészen hosszú beszélgetések.
Engem nagyon zavar az a hozzáállás, hogy mivel nem tudom elfogyasztani (és eltárolni) nyáron a napelemeimmel megtermelt áramomat, ezért inkább ne is termeljen a napelem akkor (mert csak másokat gazdagít, mivel nem fizetnek érte eleget). Azért zavar ez, mert van egy beépített áramtermelő kapacitás, amely fosszilis CO2 kibocsátás mellet tud termelni áramot, és ezzel ki lehet váltani szennyező termelést. Ezt nem kihasználni semmiképp nem nevezhető környezettudatosnak, szerintem. Ha csak anyagilag nézzük, akkor érthető egy ilyen döntés, de szerintem a másik tényezőnek erősebbnek kellene lenni a tisztán anyagi megfontolásnál.
Amit nem láttam számításban: nem százalékban, hanem ténylegesen kWh-ban (energiában) nézve mekkora a különbség egy évre összegezve a téli napsütésre optimalizált és a nyárar optimalizált napelemek esetében.
Az egész ügy rávilágít az energia tárolásának a kérdésére, annak a fontosságára.
Gyakorlatilag itt is látszik, hogy ha valaki egy átlagos 35-45%-os lejtésű tetőre telepíti a napelemet, minimális a hozamkülönbség (kb 10%) télen egy kifejezetten délre 70-80%-os dőlésszöghöz képest. Sok új nincs a cikkben de lehet van akinek ez új, mert is is felmerült mennyire érdemes vagy épp nem érdemes ezzel játszani. Gyakorlatilag nincs értelme játszani vele.
Az ilyenek sokszor azért vannak, mert mondjuk más az "uszodagépészet" vagy minek nevezzem beszállítója és tervezője, mert az valami régi cucc, és más mondjuk a beléptető meg akármilyen működtető rendszernek a beszállítója. És a kettő között - akármiért is de legtöbbször hülyeségi faktor miatt - nincs átjárás. Ezzel én ha nem 1000x akkor egyszer sem szembesültem már az életben, annyi különbséggel, hogy az iparban mindig van rá megoldás és keresik is és találnak is.
Általában egy komplex rendszer sok alrendszerből épül fel, és az alrendszerek beszállítói van hogy térben és időben elkülönülnek egymástól, sőt van hogy mire telepítik az 5. rendszert a másik cég már tönkrement (főleg ha csak arra a projektre hozták őket létre :-), de ez iparban elképzelhetetlen ), vagy épp más technikai alapokra épül. Így aztán lehet, hogy tök faék módon elvileg meg lehetne oldani a problémát, és az anomália elkerülhető lenne, de hát az új rendszer garanciális, nem lehet belenyúlni, módosítani, jogi stb alapokon védik szerződésekkel, a réginek már nincs meg a tulaja a cég aki telepítette, nincs dokumentáció, stb. Megy a fejvakarás mit lehet tenni. És akkor jön az, hogy az úszómester nézi a belógatott higanyos hőmérőn a vízhőmérséklettel, hiába van digitálisan kiírva az uszoda tájékoztató falán kiírva mondjuk egy PLCről, és elmegy teker egy kicsit az egyik torlószelepen kézzel :-).
Rengeteg ilyen eset van, hazánkban főleg az állami tulajdoni rendszerek - közlekedés, fürdőigazgatóságok, szolgáltató szektorok adóügytől az egészségügyig - tele vannak ilyenekkel. Tudok olyan rendszerekről, hogy a hiba felmerülésétől a hiba megoldásáig 4 azaz 4 rendszeren át kell kézzel bepötyögni a dolgokat. Azaz jön a hibajelentés egy rendszerben (hibajegy), a hibajegyet bejelentik az adott hibát elhárító egység felé - második fokozat - utána ezt elbírálják és elküldik a konkrét telepvezetőnek stb harmadik rendszer, majd az egészet egy negyedik szervezet felügyeli és csinál belőle statisztikákat egy negyedik rendszerben. Mind külön rendszer, nincs közös pont, nem konvertálható, csak kézi munkaerővel át és bepötyögve. El lehet adni négyféle rendszert négyféle támogatással 6xos pénzen megfelelő tulajdonú cégeken keresztül (általában felső körök, és innen politika). Az állami rendszerek nagy része így működik sajnálatos módon.
Ahelyett hogy lenne egy rendszer amiben mindenkinek adott szinten és módon lenne hozzáférése és kész. Gyorsabban hatékonyabban frappánsabban működne az egész.
De valahogy pl állami rendszereknél ez nem cél, ott más a cél....
Azért az elgondolkodtató, ha pl az iparban van egy gyártó cella, ami 6-8 különböző cégtől és beszállítótól származó célgépet (CNC, Robot, elevátor, stb) tartalmaz, az elején bemegy valami, a végén kijön valami, és a kettő között 8-10 dolog történik vele, és ezek az iparban nanoszekundumra összehangolt szerkezetek egymástól független gyártóktól tudnak mégis működni a megfelelő vezérlés által, akkor egy jóval egyszerűbb dolog meg nem....
Na és nem folytatom, amúgy is nagyon OFF.... Bocsbocs... Innen nagyon messze megy a topictól...
Ahogy mondod.... Mindig csodálkozom, hogy kedvenc pihenőhelyemen számítógép irányítja az élményfürdő minden porcikáját az öltözőszekrény kiosztástól, a szivattyúk vezérléséig, ám a medencék hőmérsékletét manuálisan kontrollálják, és ennek eredményeképp egyik nap "leégeti a szőrt" a lábamról, másik nap "jégtáblák" úszikálnak a medencében. :-)
Igen az is, de még pontosabban inkább mindkettő, de innentől persze rendszer és felépítés függő. Általában a folyamatvezérlés is ugyaninnen, azaz azonos forrásból veszi az adatokat mint pl a felügyelet.
De ez tényleg rendszerenként más és más lehet, többféle struktúra elképzelhető..
De egy egyszerű példa én hogy értettem.
Pl van egy tartályod, amit adott szinten nyomáson és és hőmérsékleten kell tartani. Ez egy apró részfolyamat egy nagy (automatizált) rendszerben. Ahhoz hogy adott hőmérsékleten nyomáson szinten stb tartsd a benne lévő cuccot, folyamatosan mérned/kiolvasnod kell a különféle érzékelők/távadók jeleit, és ennek megfelelően szabályozni/vezérelni a rendszert, nyitni zárni szelepeket, fűtést, szivattyút kapcsolni stb.
De ugyanezen hőmérséklet nyomás stb jeleket persze lehet, hogy megjeleníted egy operátornak a képernyőjén, vagy a termelési adatokat gyűjtő és feldolgozó rendszerbe is küldöd (ami manapság ugyebár leginkább egy szerver), netán a vészkör rendszerének is szüksége van rá (bár általában az legtöbb esetben egy teljesen független kör kéne legyen, de az sincs mindig így és az is használja a folyamatban használt és mért jeleket).
Az azért valljuk be elég korlátos. Valaki odamegy pl egy hőelemhez és leolvassa 1 percenként az értéket majd felírja a kockás füzetbe és rajzol mellé ebből egy trendvonalat? És ráadásul ha egy folyamatban van 200-300-400 hőelem, akkor elég nehézkes lesz :-(
Ha nincs komoly adatgyűjtés a háttérben, akkor maga a szabályozási/vezérlési folyamat is elégtelenné válik teljesen - legalábbis egy mai automatizált rendszerben.
de lehet hogy ott is jobbára csak az adatgyűjtés van meg, mérőeszközök, ami felírja az adatokat egy csv fájlba és ezzel kész van "
Ha gőzöd sincs, kár tippelni és leegyszerűsíteni egy folyamatirányítási rendszert egy csv fájlra :-). Hát ez nagyon nem így van, 30 éve még így volt talán, de már akkor sem igazán, ezek rendszerint valamilyen adatbázis rendszerre dolgoznak, legyen az egy SQL jellegű, vagy valamilyen "bigdata" jellegű akár. Sokféle lehetőség van az adatfeldolgozásra és gyűjtése.
Biztos kisebb helyeken van ahol elég a csv, is de az max nagyon kis cégeknél nagyon egyszerű dolgoknál felelhet meg vagy egy egy részfolyamat gyűjtése megy pl egy csv fájlba is akár, és fel van dolgozva utána, de ma már ez sem jellemző annyira.
Ha mélyebben érdekel a téma, nézz utána a Scada rendszereknek van belőlük ezer féle az egész kicsiktől az egész nagyokig, van "kis" magyar fejlesztéstől a gigacégek fejlesztéséig minden szintű, a "kimenetük" meg kb minden lehet, ha ragaszkodsz a csv fájlhoz az is is (bár erre nem kell) vagy akármilyen grafikus folyamatmegjelenítő felület, html, stb legenerálás real tiime, kb "minden szintre" konvertálható az adatfeldolgozása. Általában van valamilyen saját programozási nyelvük amolyan Pascal-C++ öszvérszerűség, de legtöbb esetben más nyelven is programozhatóak, Delphi; C++; Java; Javascript stb. Multiplatformosak, rengeteg féle változó típusok rendkívül gyors fordításokkal, sokezer beépített vektorgrafikus elem, akár office szintű legenerált oldalak prezentációkba, fali megjelenítőkbe, online weboldalakra azonnali adatszolgáltatások vagy akár előre tervezéshez adatok, a felhasználás módja és a megoldásai kb. végtelen, stb. de felsorolni is nehéz lenne mi minden van bennük.
Itt ezt felesleges megvitatni, egy ilyen rendszer komolyabb és mélyebb megismerése akár több év tud lenni.....
Minden mai gáztűzhelyben van 3-5 db, felszereltségtől függően. Millivoltokat termel, komoly áram mellett, ami fogva tartja a gázcsap mágnesét. Más eszközökben is akad.
Telkes Mária honfitársunk közel száz évvel ezelőtt beledolgozta magát ebbe a témába alaposan és a II. Világháború folyamán a találmányával - ami hasonló elven, de örvénylések nélkül - működött, viszont összecsukható volt, így a katonai hátizsákba belefért, tudott egy főnek egy napi vizet desztillálnia, így sok amerikai katonának megmentette az életét.
nagyon kevés energiát csinál, alacsony 1-2% hatásfokkal
Fábry show-ban, a design centerben egyszer szerepelt egy orosz petróleumlámpa, amibe tettek termoelemet is, és arra jó volt, hogy a világítás mellett elég áramot adott egy szokol rádióhoz
szerintem a tőkeerős nyugati multik itteni leányai, és a szintén külföldi tulajdonú beszállítóknál ez már viszonylag ki van építve, bár igazából gőzöm sincs mennyire
de lehet hogy ott is jobbára csak az adatgyűjtés van meg, mérőeszközök, ami felírja az adatokat egy csv fájlba és ezzel kész van
viszont a magyar tulajdonú mikrovállalkozásoknál, kkv-knál hiányos, és nincs is pénzük ezekre a számukra túlkomplikált külföldi cuccokra
Nem egyértelmű mire gondolsz, mert ez többszintű dologban valósul meg általában. Ilyen gyártási rendszerekre már vannak jó ideje kész programok amik ha úgy tetszik "felparaméterezhetőek", és egy részük akár sok szempontból szabványosítva is vannak pl adatszolgáltatás szempontjából. Pl. autóipari beszállítóknál is vannak ilyen szoftverek amik kompatibilisek a cégek között - azaz ha pl egy cég a Suzuki beszállítója akkor a Suzuki is lássa a dolgait (már ha akarja persze), mire számíthat a beszállítótól minden téren. Ezeket auditálják is folyamatosan. Meg hát kell is, mert amit ma gyárt a cég, az holnap beépül valahová, és ez a folyamat nem akadhat el, egyre kiélezettebb ez a része.
Emellett a mai Scada rendszereknek is vannak ennek megfelelő felületei, ahol kb bármi is megjeleníthető, loggolható, gyűjthető, statisztika készíthető belőle színesen szagosan a különféle mutatókra, stb.stb. Lehet web felületet varázsolni belőle vagy akármilyen adatbázist is, kb mindent, ma már ezek elképesztően sokrétű programok.
Sőt a legújabb rendszerek még durvábbak, a most legújabb telepítés alatt álló gyártósorunknál már van AI is meg mindenféle finomság is. Kíváncsi leszek milyen lesz ha egyszer el fog indulni (két hónapunk van még rá).
október 20-án elmentem a digilean által szervezett vállalati digitalizáláshoz kapcsolódó roadshowra, ez Kecskeméten volt, és ezúttal ingyenes
aminek következtében az előadások zöme kb. sales bullshit, de azért voltak érdekes dolgok
viszont engem érdekel gyakorló, üzemben dolgozó mérnök véleménye a gyártás digitalizációjáról, ebbe beleértve még azt is, hogy ő konkrétan mit ért alatta (itt eredendően nem az automatizálásról van szó, ha már robot, akkor az arról érkező adatok mérése/gyűjtése)
az a kapcsolódási pont, hogy egy cégnek már fejlesztettem ERP-nek nevezett egyedi webalkalmazást, ez azóta is megy, és leginkább abba az irányba lépnék tovább, hogy ehhez hasonló, esetleg alacsonyabb szintű, az adatgyűjtésre fókuszáló szoftvert írjak
Volt egy kis méretű napelemnek 2 tengelyes követő szerkezete a tiktokon, ahol 4 apró napelemmel és DC motorral pofás kis szerkentyűt csináltak számítógépes vezérlés nélkül. Jó kis ötlet volt, az apró napelemek a beesési szög függvényében versenyeztek, melyik hajtsa meg a DC motort. (Ha jól emlékszem)
