Arrol nem is beszelve Derek, mas oldalrol nezve a dolgot, hogy ugyan kiknek van ideje/lehetosege 2-3honap idenymunkara atjonni ha van rendes foglakozasa odaat?
Ez nem "szedd magad" akcio, hogy hetvegen csinalom. Majd a roman/szlovak (de akarmilyen es akarhol) munkaado megertoen fog helyeselni ekkora tavolletre...ja.
Ki teheti meg? Diak (ez eddig is megtehette ha itt tanult. De ugye ez az itthoni diakoknak is eleg gond) es munkanelkuli (no ok meg, barmennyire is sajnalatos a helyzetuk, de nem Magyar o. feladata)
Nem ertem tovabbra sem, hogy mertek az attelepulesei hajlandosag-statusz torveny osszefuggest(pontosabban, hogy e torveny hatasara mitol gondolna meg barki is magat aki gondolkodott az attelepulesen) de ok elfogadom, hogy ezt kozoltek.
Az EU es vizum ugyben teljesen igazad van, de ez ellen en meg nem hallottam ellenvelemenyt. Itt nincs vita.
Idenymunka. No itt vitatkoznek, ugyanis pont a lenyegi kerdesre nem valaszoltal. Ki tudja igenybe venni? Magyar o. feladata megoldani a Romaniai munkanelkulisegi problemakat? Masreszt ugy vettem eszre, hogy te is latod, e juttatas igazi celja nem az, hogy de jo keressetek meg itt a megelhetesetekre valot, hanem egy letezo problema megoldasi probalkozasa, nagy nemzeti juttatas mezebe bujtatva.
A hataron tuli juttatasokkal szinten nincs baj (leven az az oktatasra kerul - ha nagyon nagyon attetelesen is -, en eppen hogy azt mondtam itt mindig is, hogy arra es a kulturara kellene kolteni es nem az itteni ingyen utazgatasokra stb)
Egeszsegugy. Tudom, hogy most is van alapitvany, de azzal sem ertek egyet. Azzal termesztesen nincs semmi gond, hogy ha egy mutetet nem tudnak romaniaban elvegezni de itt igen akkor megcsinaljak egyes esetekben. De tomegesen ezt a magyar EU helyzetet tekintve nem lehet megcsinalni.
Mi baj vele? Hat az ami mindenutt a vilagon (meg az EUban sem jarkalhatsz at egyik orszagbol a masikba igenybe venni az orvosi ellatast, mert ott jobb mint nalad). Sajna qrva draga, sehol sincs ra eleg penz (persze nekunk legyen mondva mondjuka nemet szinvonal), es ez nagyon erzekenyen erinti az embereket (a betegseg, a kezelesek). Lehet onzo, de vallalom, hogy ezen a teren nem vagyok hajando ingyen jutattgatni mas orszagok polgarainak. Ha itt el akkor oke. De az, hogy dolgozok "kethetet" vagy annyit sem aztan majd ezzel el van intezve a kotelezettseg, aztan atjarok ha baj van, no azt nem. Egyszeruen nem igazsagos a hazai lakossaggal szemben (nyugi az sem ha mi csinalnank es jarnank Nemetbe kezeltetni magunkat).
Jobboldali torveny vagy sem. Tekintve, hogy melyik oldalrol hangoztatjak a nemzetarulas vadjat azok ellen akik mertek nem egyeterteni vele, vagy tekintve mennyire vettek figyelembe a torveny iranti kifogasokat...
Az azert kisse bájos, hogy a mindig gonosz, mindig vadolt komcsik (mszp) most mennyire hivatkozasi alap lett, hogy lam ok is...csak mert igy meg jobban lehet az szdszt szidni.
Kezdenek fejlodni, egyszeruen elebe mentek a vadaknak (addig sem oket b..gatjak hanem a libsiket).
Vegul a PR dolog. Ha ez a torveny annyira de annyira oriasi jeletosegu meg surgos nemzeti sorskerdes mint a kormanypartok allitjak, meg hivatkoznak ra, akkor hogy a csudaba lehet, hogy nem ez volt az elso dolguk kormanyra keruleskor? Hogy hogy eddig csak az egeszpalyas letamadasokkal es lenyulasokkal torodtek, most valasztasok elott meg hirtelen meghoztuk a torvenyt?
Anyagiak nem lehetett akadaly, hisz allandoan azt halljuk mennyire jol megy a kormany politikaja miatt a gazdasag.
Masreszt, ha tenyleg komolyan gondoljak semmi koze a valasztasokhoz, akkor boven lett volna idejuk a kornyezo orszagokkal targyalasokat folytatni, hogy jo elore kioltsak az ottani nacionalista ellenzok dumait. Ez legalabb jelezte volna, hogy annyira torodnek az ott elo kisebbsegunkkel, hogy minden alkalmat megragadnak, hogy nehogy ellenuk lehessen valamit is forditani miatta, leven ok isszak meg a levet nem mi. No persze ennyire mar nem volt nemzeti sorskerdes, ugye.
hát az is lehet. Én nem néztem utána a számnak, de valamikor 1999-ben, két évvel a törvény megszületése után, olvastam egy kesergő cikket a helyi sajtóban és abban 37-es szám állt. Lehet, hogy az utóbbi időben - közben volt egy kormányváltás is liberálisabb vagy népszerűbb lett a szlovákigazolvány.
Krónika(Erdélyi magyar közéleti napilap)/Belföld - Június 21, Csütörtök
Kibillent egyensúly
A státus elleni kampány árthat az országnak
Miközben a román politikai elit egyhangúlag elutasítja a státustörvényt, egyes
elemzők árnyaltabban fogalmaznak. Emil Hurezeanu szerint helyre kell állítani a
Románia és Magyarország közötti megbomlott kényes egyensúlyt. Smaranda Enache
úgy véli, a státustörvény elleni kampány veszélybe sodorhatja Románia
NATO-tagságát.
Miközben a román politikai elit egyhangúlag elutasítja a státustörvényt, közismert
román értelmiségiek, a civil társadalom jeles személyiségei a Krónikának nyilatkozva
az árnyalt, pozitív megközelítést szorgalmazzák.
Az ismert publicista és politikai elemző, a Deutsche Welle munkatársa, Emil
Hurezeanu szerint Budapest nézőpontjából tekintve teljes mértékben legitim egy
olyan törvény, amely a magyar állam határain kívül élő magyarok támogatását tűzi
célul. Viszont ha Magyarország EU-integrációja felől tekintjük e kérdést, akkor a
határon túli magyarokkal szembeni politikában tükröződnie kellett volna egyfajta
európai szellemnek is. Az a tény, hogy a státustörvény megszavazása előtt a
burgenlandi magyarok vonatkozásában az Európai Unió tehát nem is annyira
Ausztria világossá tette, az uniós térségen belül nem lehetségesek a törvény által
előírt megkülönböztetések szintén egyfajta európai normának tekinthető. Ha olyan
országok, mint Szlovákia és Románia, jelentős erőfeszítéseket tettek azért, hogy az
etnikai békét megteremtsék és intézményesítsék, s ha ezek az országok is
bekapcsolódtak az európai integrációs folyamatba, akkor elvárhatják, hogy az
egyesített európai térség homogenitásának szellemét partnereik, tehát Magyarország
is tiszteletben tartsa.
A kérdés, fejtette ki Hurezeanu, nem a törvény legitimitása: Magyarországnak
törődnie kell a maga két és fél millió, környező országban élő magyarjával. Gond a
törvény másodlagos hatásaival van. Arról a nehezen visszaállítható egyensúlyról van
szó, amely Magyarország, Románia, Jugoszlávia és a többi szomszédos ország
között kialakult. Ez az egyensúly felborult anélkül azonban, hogy Magyarország a
törvény megszavazása előtt gondot fordított volna a szomszédok gondjaira,
frusztrációira legyenek azok mégoly túlzottak vagy alaptalanok is. Ha a jelenlegi
konstellációban az integrációs versenyben levő államok közül a legerősebb s
világos, hogy jelenleg Magyarország a legerősebb nem kellő ügyességgel jár el,
akkor olyasmit követ el még ha igaza van is , amit a németek az erény
arroganciájának neveznek. Vagyis nem a finom alkuk, hanem a kész tények logikája
került az előtérbe, s ez nem jó, ha gyengébb, félelmek közt vergődő felekkel
szemben érvényesül mondta az ismert publicista.
Smaranda Enache, a Pro Europa Liga elnöke szerint a státustörvény beleillik a
kisebbségvédelem európai logikájába. Sajnos tette hozzá , a romániai
közbeszédben eluralkodott a demagógia, és a státustörvény kapcsán
megengedhetetlen diszkriminációról beszélnek. Azonban tudni kell, hogy a román
állampolgárok megkülönböztetésének számos módja már létező gyakorlat. A
romániai németek kedvezményesen kapnak vízumot, a szlovákok már rendelkeznek
a szlovák igazolvánnyal, a horvátok éppenséggel kettős állampolgársággal, a zsidókat
pedig nemzetközi szervezetek segítik. Eközben a hozzánk tanulni érkező moldovai
állampolgárok a román államtól ösztöndíjban részesülnek. Ami lényeges: olyan
különbségtételről van szó, amely nem sérti az egyenlőség alapvető rendjét, az
alapvető emberi jogokat. E megkülönböztetések olyan egyéni és közösségi jogokat
jelentenek, amelyek kiegészítik az emberi jogokat. Úgy vélem, mondta Smaranda
Enache, hasznos lenne, ha Románia is elfogadna egy, a státustörvényhez hasonló
jogszabályt a határon túli románok támogatására.
A státustörvény heves politikai elutasításának Enache szerint több oka van. Az egyik
ok a szakértelem, a szakértői háttér hiánya a kisebbségvédelem kérdéseiben. Erre a
civil társadalom nevében a Pro Europa Liga rég felhívta a figyelmet. Van ezenkívül
egy sajátos belpolitikai helyzet, amelyben a kormánypárt magyarellenes érzelmek
felkorbácsolásával próbálja pozícióit megszilárdítani. Smaranda Enache úgy véli, a
kormánypártnak is kezdeményeznie kellett volna a párbeszédet a magyar pártokkal,
amennyiben e törvény tényleg érdekelte.
Harmadsorban, tette hozzá Smaranda Enache, aggasztó, hogy erre a vitára most
kerül sor. Máris napirenden van Románia NATO-tagságának a kérdése.
Magyarország NATO-tag, szükségünk van tehát Magyarország támogatására.
Romániának viszont bizonyítania kell, hogy olyan ország, amely a demokrácia és a
kisebbségvédelem elveit tiszteletben tartja. A mostani kampány ezért teljesen káros
NATO-tagságunk szempontjából.
"Ők hörögjenek nyugodtan, az erdélyi magyarok pedig kapják meg az igazolványt, jöjjenek dolgozni, részesüljenek minden törvényben biztosított előnyben és támogatásban - érezzék végre negyven év rohadt szemét "kommunista internacionalizmus" és kussolás után, hogy az anyaország nem feledkezett meg róluk. És nem is fog, soha!"
Jo, akkor meseld mar el nekem nagyokos,hogy melyik ceg,munkaado alkalmaz valakit hivatalosan bejelentve 3 honapra, ha ilyen idore kell neki akkor feketen alkalmazza, es ehhez nem kell neki a cseledkonyv. Adott a kormany egy nagy pofont a szarnak, a szocik meg aszisztaltak hozza kampanyokokbol. Az egesz statusztorveny egy atejtes amit beszopattak veled is.
"A Szadesz nem nemzetáruló, nem román-naci-bérenc," - ilyet én nem mondtam.
nem egyszerűen hülye." - ilyet sem, de igazad van. hatalmas öngólt lőttek ...
"a Fidesz meg az MSZP együtt szavazott"
- én is reménytkeltőnek tartom.
"miért kell annyit foglalkozni egy 4%-os párt nem szavazatával."
- igazad van. Egyébként legtöbbet e levitézlett párt rajongói foglalkoznak ezzel, állandóan ismételgetve rögeszméiket ...
(utoljára visszatérve: ezzel a "nem"-mel - de főleg a kínos magyarázkodás közben használt bizonyos érveikkel - tényleg nagyon sötét erőkkel kerültek közös nevezőre, amit nem vártam volna még Thürmeréktől sem....)
Kedves Szabadelvue! A Szadesz nem nemzetáruló, nem román-naci-bérenc, hanem egyszerűen hülye. Amúgy annyival lényegesebb, hogy a Fidesz meg az MSZP együtt szavazot, hogy én nem is értem, miért kell annyit foglalkozni egy 4%-os párt nem szavazatával.
"Biztos mindenki benne, hogy szabad 'g*listanak' nevezni egy parlamenti part frakciojanak nevsorat? "
- Egyáltalán nem. Sőt. Ovtársunk nyilvánvalóan elvetette a súlykot. Remélem elnézést fog kérni jelzője miatt. Magának is jobatt tett volna, ha ehelyett pontosan fogalmaz:
A szadesz "nem"-mel szavazói tettükkel nyíltan a román és szlovák sovinizmus szolgálatába szegődtek.
Arról se feledkezzünk meg, hogy Románia állampolgárságot adott a moldáviai románoknak. Csak hát, hiába is érvelnénk... Miért akar itt bárki megegyezni ezekkel - példának okáért a marosvásárhelyi pogromot szervező Iliescuval... Ők hörögjenek nyugodtan, az erdélyi magyarok pedig kapják meg az igazolványt, jöjjenek dolgozni, részesüljenek minden törvényben biztosított előnyben és támogatásban - érezzék végre negyven év rohadt szemét "kommunista internacionalizmus" és kussolás után, hogy az anyaország nem feledkezett meg róluk. És nem is fog, soha!
írod, hogy: ez nem jelenti azt, hogy szegény békéscsabai, vajdasági, vagy erdélyi tót atyafinak akár egy csipetnyi esélye is lenne elnyerni eme büszke igazolványt, meg hogy: a mai napig valami 40 igazolványt adtak ki.
Ez nem igaz. Egyrészt nem értem, hogy egy "szegény békéscsabai, vajdasági, vagy erdélyi tót atyafi" miért ne kapná meg az igazolványt, másrészt a Romániában élő közel húszezer szlovák közül mintegy ötezren már kiváltották az iratot. Ez kiderül az alábbi, a Krónika (erdélyi magyar napilap) május 15-i számában megjelent cikkből.
Csak a magyar törvény zavar
Más kisebbség is kap támogatást
A román politikusokat kizárólag a magyarok számára biztosítandó kedvezmények zavarják. Más romániai kisebbségek már évek óta támogatást kapnak anyaországuktól, a bukaresti hatóságok azonban csak a magyar státustörvényt tartják diszkriminatívnak. A Krónika több kisebbségi képviselőt kérdezett meg az anyaországaik által számukra biztosított kedvezményekről.
Az elmúlt hetekben Ion Iliescu államfő, Adrian Năstase miniszterelnök, Mircea Geoană külügyminiszter, valamint a főbb pártok képviselői is felléptek a státustörvény ellen. A politikusok szerint a készülő jogszabály diszkriminatív - a kormányfő ki is jelentette, hogy a hazai intézmények nem fogják alkalmazni a státustörvényt. Más romániai kisebbségeknek biztosított kedvezmények azonban nem "zavarták" a politikusokat. A külföldön élő horvátok számára az anyaország már 1993-tól kezdődően bevezette a kettős állampolgárságot. Milja Radan, a Romániai Horvát Szövetség parlamenti képviselője lapunknak elmondta, megközelítőleg kétezer-ötszáz hazai horvát élt a kettős állampolgárság adta kedvezményekkel. A horvát állampolgárok bármikor letelepedhetnek Horvátországban, korlátozás nélkül vállalhatnak munkát, beiratkozhatnak az oktatási intézményekbe.
A horvát állampolgárság alapján szavazati joguk is van. A tavalyi horvátországi választásokkor két választási körzet is működött a Resicabánya közelében levő horvát falvakban: a horvátok így anyaországi képviseletükről is dönthettek. Mihai Radan hozzáfűzte, a hazai hatóságok részéről nem tapasztalt ellenérzést a kedvezményekkel kapcsolatban. "A román alkotmány megengedi a kettős állampolgárságot, így a hazai hatóságok nem avatkozhatnak a horvátországi döntésbe" - fűzte hozzá.
Hasonló kedvezményekre jogosultak a hazai szlovákok is. Bár nincs kettős állampolgárságuk, egy fényképes szlovák igazolvány alapján letelepedhetnek és munkát vállalhatnak Szlovákiában. Az igazolvány megszerzéséhez szükséges egy szlovák szervezet ajánlása. Andrei Stefancótól, a Csehek és Szlovákok Demokratikus Szövetségének alelnökétől megtudtuk: a Romániában élő közel húszezer szlovák közül mintegy ötezren váltották ki az iratot, amelynek alapján könnyedén Schengen-vízumhoz is juthatnak. Stefanco hangsúlyozta, a hazai politikusok nem reagáltak a közel öt évvel ezelőtt elfogadott szlovák státustörvényre. "A román hatóságoknak semmi közük a Szlovákiában biztosított kedvezményekhez" - tartja Stefanco.
A Romániában maradt német nemzetiségűek is különféle kedvezményekben részesülnek, amelyeket a román kormány nem ítél el. A Németországba kivándorolni kívánóknak csak bizonyítaniuk kell német eredetüket, hogy könnyűszerrel kitelepedhessenek. A szövetségi kormány azonban az itt maradókat is támogatja: hozzájárul a temesvári és a segesvári német állami színházak, valamint a német nyelven sugárzó közszolgálati rádió- és tévéadó fenntartásához, országszerte ötven nyelvtanárt fizet, akik a német tannyelvű iskolákban tanítanak. Németországi pénzekből öregotthonok épültek a német nemzetiségűek számára, több esetben a szövetségi kormány a betegek ellátásához is támogatást nyújt. Wolfgang Wittstock, a Német Demokrata Fórum parlamenti képviselője megjegyezte, közel tíz éve német-román kormányközi bizottság alakult, amelynek ülésein a német fél előzetesen vázolja elképzeléseit a hazai közösség támogatásáról.
E. Ferencz Judit
Egyébként jellemző, hogy a románok le se bagózták a romániai horvátoknak adott kettős állampolgárságot vagy a romániai szlovákoknak adott státuszigazolványt, de az erdélyi magyarok esetében rögtön kisütötték, hogy itt égbekiáltó diszkriminációról van szó. Hiába, jó is az, ha az embernek vannak ilyen szelektív "elvei", melyeket a megfelelő időben elő lehet venni.
Biztos mindenki benne, hogy szabad 'gecilistanak' nevezni egy parlamenti part frakciojanak nevsorat?
Mi folyik itt kerem szepen, a nagy nemzeti uberbuszkeseg jegyeben?
Petru Andea (SzDP kepviselo) velemenye a statustorvenyrol:
"Egy ilyen torvenynek a megitelese nagyban fugg attol, hogy honnan nezzuk. Budapestrol szemlelve teljesen megalapozott es tamogathato, Bukarestbol nezve, a torveny megkerdojelezheto.
Mi, bansagiak, nagyon nyugodtan vettuk tudomasul a torveny megszuleteset, azert is mert semmilyen modon nem veszelyezteti a bekes egymas mellett elest. Erdekes volna megvizsgalni, mikent velekednenek egy ilyen torvenyrol sajat kisebbsegi romanjaink. Szemelyes velemenyem, hogy az egesz kerdes mestersegesen lett felerositve ha hatasait es kovetkezmenyeit tekintjuk."
Nem én mondtam, közvéleménykutatások (Balás Ferenc Intézet)bizonyítják az áttelepülési kedv csökkenését.
Ha EU tagok leszünk, jön Shengen. Romániánal, Ukrajnának és Jugoszláviának komoly esélye van arra, hogy 2004-ben is vízumkötelezett országok lesznek. Ez pedig azt jelenti, hogy nehezedne eme országok lakosainak kapcsolata az anyaországgal. És ugyanaz a felmérés jelzi, hogy a törvényből a határon túli magyarok a legfontosabbnak a nemzeti vízum lehetősét tartják.
Az idénymunka most is folyik. Persze, hogy egyből nem fog kifehéredni, de miért baj az, hogy erre most lesz legális lehetőség.
A törvény az anyagi juttatások több mint 60%-t a határon túlra szánja. Persze, hogy nem oldja meg az emberek anyagi gondjait és nem fogja megállítani teljes mértékben az áttelepülést, de miért baj az, ha valamit mégis segít.
Nem értem mi a bajod az egészségüggyel. Jelenleg is van egy közalapítvány, mely a határon túli magyaroknak finanszírozza a hazai gyógyellátást, ha olyan műveletről van szó, melyet odahaza nem tudnak elvégezni. A törvény nem tesz mást, mint ezt a lehetőséget törvényi rangra emeli (kerettörvényről van szó). Ezen kívül kilátásba helyezi egy biztosítási rendszer kialakítását. Mi evvel a gon?
Végül: nem jobboldali törvényről van szó. A parlament 92%-a megszavazta, a magyar lakosság 70%-a támogatja (ez is közvéleménykutatás, tudom), ráadásul a támogatás aránya nem tér el jelentősen a Fidesz és az MSZP szavazók között. Ez számomra sokkal fontosabb, minthogy egy 4%-os kicsi párt nem szavazta meg (mely szavazóinak a többsége szintén támogatja a törvényt!!). Jó, hogy ebben nemzeti konszenzus van.
Nem most "kezdődött el", hanem 1918-ban. A magyarok üldözése, gyötrése, elnyomása ugyanis akkor vette kezdetét az elszakított magyar területeken. A magyarellenes propaganda persze régebbi keletű: száz-százharminc éves már.
Csak a negyvenes éveknél maradva: a negyvenezer délvidéki magyar lemészárlásakor, vagy a többszáz székely lefejezésekor, illetve a felvidéki magyarság deportálásakor és teljes hogfosztásakor nem volt státusztörvény. Mint ahogy nem előzte meg magyar politikai lépés Sütő András szemének kiverését is. A gonosz gyűlölködőknek nem kell ürügy már nyolcvan éve, hogy öljék elszakított honfitársainkat. Nekik elég, hogy létezünk. Ráadásul igazi kultúrát teremtve, több mint ezer éve.
Ettől az utóbbi gondolatsorodtól egyenesen hidegrázást kap az ember - feltéve hogy falytatiszta liberó.
Mint ahogy maga a Státustörvény is egyenesen hőhullámot okoz liberó körökben. A Státus-szindrómaként is ismert tünetcsoport lyól felismerhető a határon túli magyarságért érzett lázas aggodalomról, a hagymázas rémálmokról és persze az elmaradhatatlan félrebeszélésről.
Persze hogy a gutaütés kerülgeti szegényeket, nem elég, hogy lassan az egész élcsapat begyűjti az 5 szeméji hibályát és már nincs kit becserélni, de ráadásul a fél évszázadon át gondosan leszedált magyarság mintha ébredezni kezdene a kábulatából és ojasmiket kezdene igényelni, hogy ugyan határozzuk már meg -lehetőleg mi és magunknak - a "hejes" és a "hejtelen" fogalmát.
Például hejes-e nemzeti összetartozást érezni? Hejes-e segíteni egymást a "nemzet" nevű csoport taglyainak?
Hejes-e figyelmen kívül hagyni azt a tényt, hogy a határon túli magyarság 80 éve, a mindenkori Magyarország külpolitikai magatartásától függetlenül fojamatosan szív, mint Twist Oliver a lelencben.
Hejes-e képmutatóan az ő érdekeikre hivatkozva tétlenül szemlélni hányattatásukat, mikor a tétlenség évtizedek óta nem hoz semmiféle érdemi lyavulást a hejzetükben?
Sokáig azt kellett hallgatnunk, hogy hejtelen. Ojanok szályából kellett ezt hallgatnunk, akik több egyéb megnyilatkozásukban is világossá tették, hogy a nemzetet, mint érzelmi töltetű tartalommal is rendelkező(sic!) kategóriát minimum elavultnak, de inkább potenciális háborús veszélyforrásnak tartják.
(Monnyuk érdekes lenne megbeszélni, hogy miért lyó az a magyar nemzet nevű csoport bármej tagjának, ha a csoport taglyai, nem kötődnek egymáshoz érzelmileg is, az egyes individuumok mindössze pragmatikus, haszonelvű, materiális alapon alakítlyák ki és rendszerezik kapcsolataikat a csoport többi taglyával.)
De visszatérve. Mi történik velünk ahhoz képest, amitől óva intenek "haladó" "baloldali" "gondolkodóink"? Kinyíltak a határok, lyárhatlyuk Európát, sőt Európa néz be hozzánk az Interneten át. És mit találunk mindenhol?
Modern nemzeteket.
Amejeknek nem kell megtagadniuk pozitív, az összetartozásukat erősítő nemzeti érzelmeiket, egyes taglyaik eredményei felett érzett kollektív büszkeségüket annak érdekében, hogy békében éllyenek más nemzetekkel, s hogy mind gazdasági, mind kulturális értelemben virágozzanak felfele.
Na most. Kinek engedlyük, hogy befojásollya a mi utunkat? Ezeknek a modern nemzeteknek a példályát kövessük, vagy inkább maradlyunk a körülöttünk lévő egy-két igen soviniszta nép zsarolásának árnyékában, önkéntes rabságra vetve gondolatainkat, érzelmeinket?
Ha megnézzük hol tart Szlovákia, vagy Románia az EU-csatlakozási tárgyalásokban, nyilvánvaló, hogy Európa nem dílyazza, amit ott művelnek. Ez alaplyán nekem logikusnak tetszik, hogy Magyarországnak nem a szlovák és a román elvárások szerint kell cselekednie, hanem az európai gyakorlatnak megfelelő kisebbség-politikát kell fojtatnia, mind belföldön, mind a határokon túl. Persze azzal a nem csekéj különbséggel, hogy egész Európa legnagyobb minoritását salynos a mi nemzetünk adlya, így nemzetpolitikánkban (ha egyszer végre hagynak minket hipokrita aggódógépeink nemzeti minimumról állapodgatni megfele) a magyar kisebbség ügyének az európai átlagnál lyóval nagyobb hangsújjal kellene meglyelennie.
Hali,
Pirítós
nekem konkrétan, szerencsém van a státusztörvény nélkül is, mert ha dolgozni akarnék a szakmámban (nem akaroook!!!!:)), elhelyezkedhetnék bárhol Magyarországon - pályázat alapján, vagy nyithatnék cége(ke)t. A nagyfijam belekerült, mint egyetlen évfolyam a tandíj-megszüntetés utáni átmeneti fejetlenségbe. Nekik is megszüntették a tandíjat, aztán méltányosságból(?) nem újították meg, ám az összes többi évfolyam fizet mint a köles.
Most majd a többieknek sem kell majd. Brühühü.
Viszont most mondok egy majdnem olyan aljasat, mint múlkor a tiviben az a nemtudomhogyhíjják filozófusnő, aki azon morfondírozott, hogy milyen hasznos az antiszemitizmus a zsidóság identitásának megőrzéséhez.
A Magyarországon végzett szakemberek a visszatérés után nem fognak elég jól beszélni szlovákul ahhoz, hogy valahol Tatranszká Borovicskán helyezkedjenek el. Így itthon, helyben állnak majd munkába, helyi (magyar) luvnyákkal fognak paráználkodni, s miután megtelepedtek, már egy szolid szlovák nyelvtudással sem fognak elköltözni. Magyar kölköket fognak nemzeni, akik majd magyar iskolákba fognak járni, satöbbi.
