Ez a vasalás mindíg egy kényes téma volt, és az is marad szerintem örökre.
Ha én építkeznék, és nekem a tervezőm előírná, hogy az alap legyen piros alapon fehér pöttyös, akkor olyan lenne. Legfeljebb elgondolkodnék azon, hogy ha a szomszédnak se nem pöttyös, se nem piros, csak éppen halvány rószaszín akkor nekem minek ilyen. De megnyugodnék, mert a Józsiéknak is az tervező dolgozott és még áll a házuk. Aztán megkérdezném a tervezőmtől, hogy feltétlen kellenek a pöttyök? Mire a tervező biztosan azt mondaná, hogy a pöttyökön bukik, vagy áll az egész, és a szomszédom örülhet, hogy még egyáltalán áll a háza pöttsök nélkül, és 10 éven belül biztosan 1000 felé fog repedni.
Más, de mégis ide vágó történet:
Fél éve kiesett egy "fehér műanyag TB-s" fogtömésem fele, amit kb 4-5 évvel ezelőtt készített még az akkori fogorvosom. A mostani amikor meglátta a maradék tömés eltávolítása után a maradék fogfelszint elkezdett szentségelni, az állítólagos kontár munka láttán. Hosszas mutogatós magyarázatba kezdett a fogfelszin szakszerű (lásd: legalább felét nem érted) kialakításáról a számban, amit egy kis kézitükörrel végig követhettem.
Aztán feltette a kérdést, hogy "TB-s" tömést rakjon vissza, vagy egy "A" fajtát ami sokkal jobb mint a "TB-s", viszont rá kell fiezetnem X összeget. Vagy legyen "B" fajta mi "örök élet" és szuperjó, szuperkemény, meg szinte mos-főz-takarít viszont +32.000Ft !!!
Egy kis utánjárással/olvasással megállapítottam, hogy tényleg nagyon jó ez a "B" fajta, viszont a szomszédnak nem ilyen drága van, de az nem is "örök élet garanciás".
És mivel a fogorvos választás elég bizalmi dolog (mint az építész, statikus, műszaki ellenőr, stb.) és eddig nagyon meg volt vele elégedve a család, a drága "B" variációt választottam.
Tanulság:
1) én jól alszok az új töméssel, noha lehet hogy feleslegesen olyan erős és kemény hogy gyémántot karcol, és közelről kibír egy atomcsapást is. De ez sosem fog kiderülni.
2) a fogorvos is jól alszik,
- mert szándékosan túlbiztosította a tömést, (az én zsebemre, de neki ez mindegy)
- mert szakmailag a legtöbbet hozta ki magából az én érdekemben, és hogy mindenkinek őt javasoljam.
Lehet azt mondani, hogy meg kell kérdezni egy másik szakembert is. De ha a második mást mond? Akkor még egy szakértő szaszértőt?
Vagy válasszam az olcsóbbat? (Lehet hogy az is bőven elég lenne.)
Sziasztok! A csapadékvíz elvezetésre mi manapság a legjobb megoldás? Kavicságyat szeretnék a ház köré, mert látványra ez tetszik a legjobban, de valahogy alkalmazkodnom kell a meglévő lejövő ereszcsatornákhoz, amik egyszerűen kiengedik a vizet a kertbe. A kavicságynak tudtommal szikkasztóként kell működnie, ehhez tud valaki méretezési segítséget, vagy egy sematikus rajzot adni? Köszönöm.
Természetesen ideológiát, hivatkozást mindenre lehet találni, de (ha csak extrém talajviszonyok nincsenek ) az ilyen alap anyag pocsékolás.
No mindegy.
Az utcánkban is egy szivar épített egy viszonylag szerény házikót.
Na de az alap - ő is lement 1 m mélyre és ami hab a tortán feljött a lábazattal szintén + 1 m -et. Hordták a betont, hordták a földet a szorgalmas teher autók !! Egy hatalmas betontömbre tette a házát, azt a szerény 2.8 -as belmagasságút, modern téglából, modern födémmel a tető is szerény , na de az alap !!
Fenn vagyunk a dombon, a talaj a legiderálisabb, talajvíz soha belvíz soha. No nekem mindegy, csak sajnálom azokat, akik az alapba őlik az energiájuk/pénzük nagy részét.
Természetesen van másik véglet is - a 'természet szerető', aki olyan házról álmodik, ami nincs megemelve.
Megtörtént atágabb családban . kinézték álmaik házát valami prospektusból és mivel a fixa idea volt, az hogy akert befollyon a házbe, más kifejezéssel szerves kapcsolat legyen a kert és ház között, hát az emelés kizárt. Így jártak, ráadásul egy un. mélyfekvésü teleken.
Igaz aválasztáskor száraz periód volt vagy 3 éve.Na felépült a csoda ház az egész alápincézve.
Aztán jött a nedves period. Hát nem kert folyt be a házba, hanem az eső víz. A buvárszivattyúk szorgalamasan dolgoztak, a mikor a pince megtelt vizzel, meg az egyterű nappali is.
Később a házat eladták és ezután a hegyre építettek. Ott meg a sziklát kellett robbantani !
Azért teszik bele a vasalást idéntől, mert szigorodtak a statikai szabványok, áttértünk EUROCODE-re, ahol 20-30%-al erősebbre kell tervezni mindent, és földrengésre is méretezni kell az épületet.
Semmi mást mint annak a hatalmas alapnak a felső részét megvasalják és kiöntik betonnal - természetesen zsaluk közé.
De mi épül erre az alapra ? Gondolom jó magas épület.
és az hogy koszorú nagyjából annyit hogy körbe megy !!
és tovább : az 50 cm a szélesség a 100 cm a magasság - ez mind a föld alatt van ?
természetesen aki tervezte tudja, de ...., !! hajlamosak a túlméretezésre, de vissza az eljére az azt jelnti , hogy annak a sávalapnak a teteje, a felső része vasalva is van.
Nem olyan rossz dolog az a fatipli! (csak iszonyat megabrutál macerás)
Néhány éve "kenya alsón" dolgoztunk, de elfelejtettünk tipliket vinni. Ami votl az autóban azt mind összekapartuk, de 2-vel így is kevesebb volt. Ezért autozni nem akartunk, így előjött a fészekvésés, és a fatipli gipszelés, proknizás.
Azért olyan nagy fészket vésni nem kell, és fölösleges is, a fából is elég akkora, amibe biztonsággal be lehet hajtani a csavart, hogy ne repedjen meg. Ha elő van fúrva, akkor meg még kissebb elég. A ék alakról meg annyit ha az kézzel/baltával van kifaragva, akkor azt kihúzni nem lehet a gipszböl.
amugy hamar falikazan: az elejen egy parszor kell fel-le szerelni, mert probalgatjak, esetleg ki kell festeni mogotte, en pl a felkesz hazban nem hagytam ott ejszakara, meg hasonlok. ugyhogy nalam mosdorogzito csavar tartja, egyszer kellett betekerni, utanna a 80as vagy 10-es anya leporgetese utan leakaszthato.
es mindez egy 10-es Ytong valaszfalon, abszolut problemamentesen.
Még annyit, hogy a tiplizésekbe felejtsétek el azt a sárga színű, csillagcsavarhúzóval behajtható csavart (más néve reiser, vagy gyorcsavar, vagy faforgácslapcsavar, ki hogy ismeri...), mert az nem bírja a merőleges megterhetéseket. Törik!
A schlagdübel meg kb szabad-fordításban azt jelenti, hogy egyenes dűbel.
A bekalapálós dolgokat kimondottan homogén, és sűrű anyagba szabad betolni. Kb. ilyen a beton, de nem ilyen pl. az Ytong.
Téglába, és az ytong-ba nagy az esélye, hogy szétreped, és akkor halott a tiplizés.
Egyébként a szakma Mo-on a dűbel alatt a fémdűbelt érti (szintén betonra van kitalálva), míg a műanyagból készültre azt mondja, hogy műanyagtipli, míg a fára, hogy fatipli.
Tehát a fal vastag, talán 45 cm , még a császári és királyi időkből való.
Még tán olyan hosszú fúró száram is akad , ami át ér, igaz meg kéne keresni.
Akad egy féltubus un. purhab , 3 hete egy ablak rögzítésre használtam. A kifújó viszont bedugult. Vagy egy ilyen másik, vagy anélkül befújni és a hosszabb csavar, egyenlőre nem az átérő !!
Annak a furhabnak, vagy más masszának elvileg csak a terpesztés miatt kéne rögzíteni.
És mi van ha csak úgy bekalapálom ?
Elvégre Schlagdübel nagyjából azt jeleti, bekalapálni ! Azaz bekalapálós dübel !!
milyen vastag a fal? ha vastag, akkor ne sajnald a csavarhosszt. egy 38-as falba legalabb 20 centis csavart. az mar akkor sem fog kiesni, ha csak siman bedugod a lukba es kesz.
mostanaban ha ilyen rizikos helyet talalok, mindent bemartok PUR alapu faipari ragasztoba mielott bedugom. ugyanaz az anyag mint a purhab, de nem habzik, viszont betonkemenyre kot.
A túl cementes gúz habarcs bizonyos felületeken ,,kiüvegesedik,,. Tehát a vakolóhabarcs nem tapad hozzá kellőképpen.
Ezért, a hordozó felület lesz a mérv adó. természetesen a beton - beton ( mert a gúz hasonló lesz a betonhoz, eltekintve a minimális mésztől !! ) felületnél semmi probléma .
Ha viszont mészkövet vagy valami porózusabb anyagot kívánsz gúzolni ,akkor a cement mértékét csökkenteni kell és inkább a portalanítás, locsolás lesz a mérv adó.
Talpszelemen mizériához : először is gratulálok a sok tetőtérbeépítéshez és kívánok még sok munkát !!
Ez a papírbetétes kátrány cucc főleg az 50 es 60 as években terjedt el. Régebben a fal egyen tetejére nádat raktak keresztbe a sárgerenda alá, csak a szellőzés végett.
Ja, és a beton a környezetéből könnyebben felkapja a vize és átadjva a talp szelemennek abban káros hatást válthat ki.
amíg nem volt beton és kőre készítették a tetőszerkezetet addig kátrányoztak .
