Leninváros A tanácsköztrsaság alatt Erzsébetfalva új nevet kapott. 1919 Május 1-én a fogadalmi templom előtt Kun Béla jelenlétében Erzsébetfalva felveszi a Leninváros nevet. Az eseményt emléktábla jelezte a régi.rendőrségi épület falán.( Már nincs a falon.) A hivatalos elnevezés 1919 Május 9 és 1919 Augusztus 1 között létezett. Tudomásom szerint Kun Béla sosem járt Erzsébet falván.
A Erzsébet Wiki egy lokálpatrióta gyűjtemény. Célja Pesterzsébet másfél évszázados életének, töténelmének összefoglalása rövid leírásban, sok magyarázó képpel. Nem cél a részletességre törekvés, csak a minél szélesebb bemutatása hogy mi Erzsébetiek honnan is jöttünk. Ha valaki mélyrehatóbb ismeretre törekedik, utalás fog kapni a bővebb leírásra.
Külön köszönet az Index PESTERZSÉBET - a hazám fórumán tevékenykedő topiktársaimnak, akik megosztották velem tudásukat, élményület életüket: Atillás - Árpádutca - Birgitf - Erzsébeti - James 36 - Kiskiskosutis - Laci/Zápolya - Tekon - Tojpli - T.R. - Tujasofőr ... és még sokan mások.
A KÖVES út legvégén, az akkori 110-es sz. ház (ma 192) a Köves út-Szentlőrinci út sarkán van, a mostani Soroksár oldalán. Az idősebben még emlékeznek rá, hogy a háztól kb. 500 méterre volt egy másik épület, a szántóföldön, az udvaron egy nagy antennával. Mint kiderült az ÁBTL levéltárában, az épület egy "szigorúan titkos " iránymérő állomás volt, amely az ellenséges nyugati kémek és ügynökök rádióadását volt hivatott felderíteni és bemérni. Már régen lebontották, de a szomszédok mindig úgy tudták, hogy "zavaró adó" volt, amellyel a Szabad Európa adását zavarták, pedig valójában a kémelhárításé volt. :) sikerült egy légifelvételt is találnom a körzetről 1964-es, sajnos ezen kimaszkolták még annak idején az objektumot, így csak az utcai fronton lévő ház látszódik.
A kutatási engedélyem birtokában majd próbálok beszerezni egy eredetit, addig is jó nézegetést :)
1603. Pesterzsébet területe a tizenöt éves háború során hadművelet helyszíne. Hermann Russwurm marsall magyar és császári csapatai Külső - Ferencváros és Pesterzsébet területén gyűjti csapatait. A körülbelül 45000 fegyveres szeptember 21 és október folyamán érkezik a táborba. Cselpel sziget felé hidat vernek, és sánccal védett ágyúállásokat építenek, a budai oldal felé. A két sereg szeptember 28-án csapott össze a Csepel-szigeten, amely keresztény győzelemmel végződött. A török veszteség 6000 fő lehetett.
Valamikor régen a mostani Alsó határ út-Vasút sor nyomvonalon vonat járt (érdekes, hogy ez már az 1958-as térképen sincs meg), pedig amikor a vonatközlekedést ott leállították, utána még egy jó ideig a sínek ott maradtak. Azon túl a Szentgyörgyi útig szinte semmi nem volt (kivéve valami kisebb telepet a külső Mártírok út légvégénél).
A mostani Vécsey lakótelep helyén egy mélyebb terület volt bulgárföldekkel; mellette fojt a patak egészen a Köztársaság térig, onnan tovább be volt csatornázva. (A lakótelep építésekor az egész területet feltöltötték, s a feltöltés miatt cölöpalapozást kellett alkalmazni.)
A Köves úttól kifelé menet a jobboldalon már volt beépítés (Soroksár Újtelep), de az is sokat változott.
A Dél-pesti kórház mögött létesített aszfaltos összekötő út mellett volt valahol a keresztező pataknál az a tehénitató, amit említettem, s nem a mostani Szentgyörgyi útnál. A nagyobb tó, amit említettem, valahol a Nautic Boat Sporthajógyártó Kft. és a Délpesti Kórház közötti területen lehetett.
Igen, ezeket már átnéztem - sajnos vagy nagyon régiek, vagy nagyon újak, de az 50-es 60-as évek érdekelnek és Pesterzsébetnek ezen része - illetve pontosan Soroksár Pesterzsébettel kapcsolódó Köves úti részlete, egy helytörténeti kutatáshoz kell, a legjobb lenne még élőkkel beszélni, de talán a két ünnep közt személyesen kimegyek keresni idős lakókat
Nem sokat tudok a múltról, csak amit szinte gyerekként láttam, de van ennek elég jól feldolgozott anyaga, csak kutakodni kell egy kicsit a neten, de még ebben a topikban is vannak érdekes dolgok...
Értem... A Köves út egyik oldalán tehát fák tavacska stb. de épület nem volt. a Mezsgye u- szentlőrinci utca által határolt terület ritkán lakott volt de az is lehet, hogy csak szántóföld?
Az egész terület ritkán bokros, fás volt, de épületre nem emlékszem... Volt a környéken - kicsit messzebb - másik tavacska is, de az bombatölcsér volt, meg valahol a mostani Szentlőrinci út mellett egy "tehénitató" tavacska is. Régen volt...
Egyik legrégebbi út Erzsébeten. 1880-as évektől Ferenc József utcának nevezték. A II. világháború után kapta mai nevét, mivel itt gyűjtötték össze a koncentrációs táborba hurcolás előtt az embereket.
Valami rémlik, de a Kovács Benjaminra nem emlékszem, nem ismertem. Sráckoromban sokat jártam arra, mert volt ott valahol egy tavacska, ahol lehetett a díszhalaknak hálóval vízibolhát szedni...
emlékszik valaki a Köves ut 110 környékére? lakott ott egy Kovács Benjamin. A szántóföldön pedig egy antennás objektum a környékbeliek azt hitték zavaró állomás, de nem az volt, iránymérő állomás volt. emlékszik valaki elbeszélés alapján erre?
Pesterzsébet. Mikor még állt a sorompó és vele szemben a Posta utca ,én ezen az utcán jártam motorral Csepelre edzésre. Csak akor volt baj mikor a rendőr irányította a forgalmat, és a nagy bánatomra hátal állt a Posta utcának, csak nagy sokára vet észre, mivel annak idején tilos volt a dudálás.
Ezen kívül ugyanekkor és ezzel a társasággal még két fotó van ugyan ott és bár Stetz József családostól Pesthidegkúton lakott a II.vh előtt (elhunyt 1945- ben Budapesten), de a Zöld vadászt annak ellenére nem találom, hogy az egyik a Városliget mellett a Hermina úton, a másik a Hidegkúti út 12. sz. alatt volt. (Budapesti közlöny 1940. 06.)
Talán közelebb lennénk a megoldáshoz, ha azt a másik fotót elküldenéd a címemre.
Szia, Hogy is volt ez a Nagysándor-Vörösmarty? Ezen a sarkon (Vörösmarty 32.) laktam, de már nehezen tudom visszaidézni ezt a közlekedési szitut. Az utolsó képem, hogy a Baross utca felől jár a Nagysándoron a 35-ös és van egy megálló a Vörösmarty saroknál és megy tovább az Ady Endre felé. Ekkortájt a 31-es kersztezte a Nagysándort a Baross utcán és később - egy másik párhuzamos utcáról - kanyarodott rá a Vörösmartyra.
Pesterzsébet. A városháza előtt a Petőfi szobornál a zeppelin formájú lufik, emlékeztetnek a Graf zeppelinre, ami erre repült. Zeppelin léghajó a Pesterzsébeti városháza fölött,1931, március ,29. A kis Dunánál a Gubacsi híd előtt várják a Zeppelin léghajót.1931, március, 29. Csepelen le is szált.
.
