"...Erre utal az Írás, amikor kijelenti: "már sokkal előbb szerettelek (azaz, vágytam rád) mint te lettél volna". ..."
Ezeket találtam, és nem is emlékszem, hogy olvastam volna amit te fogalmaztál meg. Melyik az az igehely? Mert ha nincs, az sem sokat változtat azon, amit írni tudok ezekhez. Szóval annak hiányában írom le amit, és akkor kibontanám, hogy szerintem ezekkel a meglátásokkal és a feltárásukkal hol van a probléma...
János 1.15. János bizonyságot tett ő róla, és kiáltott, mondván: Ez vala, a kiről mondám: A ki utánam jő, előttem lett, mert előbb volt nálamnál.
János 1.30. Ez az, a kiről én ezt mondám: Én utánam jő egy férfiú, a ki előttem lett, mert előbb volt nálamnál.
Péter II. 1.17. Mert a mikor az Atya Istentől azt a tisztességet és dicsőséget nyerte, hogy hozzá a felséges dicsőség ilyen szózata jutott: Ez az én szeretett Fiam, a kiben én gyönyörködöm:
Rengeted dolgot állítanak a szentírások Istenről, de azt, hogy gonosz, azt csak a tudatlanok képesek értelmezni, pont azért, mert magukból indulnak ki...
Példát hozok Jézus mellé. Caitanyát.
https://hu.wikipedia.org/wiki/Csaitanja
Caitanyáról az maradt fenn(jóslat), hogy mint rejtett inkarnáció jelenik meg a világban, és Isten szolgálatát fogja kutatni. Ilyen értelemben Ő ezt be is teljesítette. Az Isten Neveinek éneklésén keresztül érte el azt a lelki szintet, mikor az istenszeretet olyan energiákat mozgósít, ami az durva testet atomjaira volt képes bontani. Az Isten meglehet alászáll ebbe a világba, de soha nem úgy távozik, aminek a következménye káros hatással lesz az emberekre, ha az adott megnyilvánulásra teszem azt vallást alapítanak, és ennek az esélyét az Istennél jobban senki nem ismerheti pontosan az embernél...
És akkor vedd elő Jézus történetét a kereszthalállal... Soha nem jutna el olyan tudatállapotba az Isten, hogy egy keresztrefeszítést megkívánjon, főleg nem úgy, hogy később ezt az emberek vallásként követni, és imádni fogják, egy borzalmas lelki mintával áthatni egy vallást, nem csak embertelen, de istentelen is...
Meg lehet nézni a két hitrendszer gyakorlati következményeit is, melyikben volt szó szószerinti szeretetről, és melyikben valami keserű csalódásról az Istenben, hogy a keresztre szánta azt a lelket...
A vágy az anyagban azokat mozgatja, akik ezt valamiféle kéjjel össze is kapcsolják, és itt nem kifejezetten csak szexuális értelemben kell ezt venni, az evés, alvás, és minden, amit túlzásba lehet vinni, mind valamiféle kéjes vágya az embernek... be tudja teljesíteni, boldog egy darabig...
Az Isten ha a személyes vágyai alapján akarná mozgatni az embereket, akkor semmi értelme szabad akarattal felruházni őket, mert bábszínházat csinálni sokkal eccerrűbb és kevésbé fájdalmas nézni az eseményeket... Az történik benne, amit előre elterveztek valamilyen forgatókönyv alapján...Nem jönnek benne létre olyan érzetek, ahogyan a hívők hálával dicsőítik az Urat, mert akkor igazából csak az Úr dicsőítené önmagát...az Isten nem nárcisztikus... Ha egy hívő félelmében dicsőíti az Urat, akkor az az Úr, aki erre vágyott, szadista...
De nézhetjük a kegyetlenebbik részét is a dolognak ... ha Isten csak azért teremti az embert, hogy a szabad akaratát használva dönthessen úgy, hogy nem akar vele élni, akkor nem fogja megakadályozni abban, hogy vissza tudjon térni a lelkivilágba... Mégis, mikor az egyéni lelkek a lelki fejlődés bizonyos pontjaira jutnak, rá kell ébredjenek, hogy amit eddig megkaptak általánosságban a létük fenntartására, az nem működik minden körülményben...Isten venné el? Aligha...A félistenek a kirakósdi egyik állomásai, ahogyan a misztikába rengeteg buktató be van építve, az egyik ilyen buktató az is, ahogyan Jézus panaszkodott, hogy a papok nem engedik át a híveket azon az ajtón, amit őriznek...
Ha tudjuk, hogy a félistenek léte is korlátok közé van szorítva, akkor erre a pozícióra valakinek születni kell majd, tehát meglehet nem az a csodás gyönyörűség félistennek lenni, mégis muszáj valamikor bevállalni... Jézusnak meg kellett volna tanulnia papnak lenni.. nem magától, hanem a zsidóktól. Benne van a zsidó vallásban a megfelelő tudás, hogyan lehet uralni a természet feletti irányítást...tehát csak akarnia kellett volna azt a tanulást...
Ha viszont így kap félisteni pozíciót Brahmá, a teremtő mellett, aki neki ugye Atya, akkor mind a ketten szépen elárulták a vallásos utat... nem lehet ilyen mintával rendelkező vallást az emberek között szabadon engedni, mint a kereszténység, vagy az iszlám, és a saivákról is tudnék regéket írni(meg az összes hasonlóról), hogy mennyi dolgot nem kéne csinálniuk...(tegnap láttam bivaly-pörköltes megosztást Indán egy hindunál, be vagyok rágva:(... Akik valamilyen módon jelzik a homlokukon - minimum - az Istennel való kapcsolatukat, ne egyenek tiltott dolgokat.)
