Szerződés nélkül segítenek a mentőszolgálatok
-Jogértelmezési vita késlelteti a megállapodások megkötését-
Az Országos Mentőszolgálat és a magán betegszállítók is érvényes szerződés nélkül végzik munkájukat. A korábbi, egy évre kötött megállapodások ugyanis decemberben lejártak, s helyettük egyelőre nem kötött újat az Országos Egészségbiztosítási Pénztár a szolgáltatókkal. Az érintettek szerint jogszabály-értelmezési gondok és a mentőellátás teljes szabályozatlansága okozza a késedelmet. A pénztár úgy véli, a megállapodások hiánya nem okoz semmilyen fennakadást.
Kun J. Viktória NÉPSZAVA
Tavaly decemberben lejárt a mentőszolgálatok és az Országos Egészségbiztosítási Pénztár (OEP) betegszállítási szerződése, így jelenleg e nélkül végzik munkájukat a szolgáltatók. A pénztár ugyanis egyelőre nem kötött új megállapodásokat. Az érintettek szerint a jogszabály különböző értelmezése miatt nem készültek még mindig el az egy évre szóló szerződések. A 2000 januárjától érvényes jogszabály értelmében ugyanis valamennyi magán mentőszolgálatnak együttműködési megállapodást kell kötnie az Országos Mentőszolgálattal, ez a feltétele annak, hogy az OEP finanszírozza tevékenységüket.
- Az időpont és az előírt feltételek ellenére az OEP tavaly még nem kérte a megállapodást - nyilatkozta lapunknak dr. Zacher Gábor, az Európa Mentőszolgálat szakmai vezetője. - Kétféleképpen értelmezzük a rendeletet, ugyanis a pénztár szerint csak idén szükséges a megállapodás. Nem tisztázott az sem, ez csak az újakra vagy a régi szolgáltatókra is érvényes - mondta a szakember.
A pénztár már eddig is együttműködés nélkül fizetett, az illetékesek szerint azonban ez feltétele a támogatásnak, így ez a gyakorlat jogellenes. A Mentőszövetség tagjai úgy vélik, mivel az Országos Mentőszolgálatot nem kötelezi jogszabály együttműködésre a magán betegszállítókkal, finanszírozási szerződés hiányában megszüntethetik, illetve felfüggeszthetik szolgáltatásaikat egyes vállalkozók. Ezen kívül kérdéses az is, hogy milyen törvény alapján írják elő, hogy a "betegszállítási piac" vezető szolgáltatójától - amely tulajdonképpen az összes többi társaság versenytársa - tegyék függővé valamennyi többi szolgáltató létét.
Az OMSZ gazdasági főigazgató-helyettese, Móró Ákos azonban azt mondta: minden alternatív szolgáltatóval tárgyalnak, aki igényével jelentkezik náluk, szervezetük munkatársai arra azonban nem vállalkoznak, hogy megkeressék a magán betegszállítókat. Szerinte minőségbiztosítási kényszer is indokolja ezt az eljárást, valamint az is, hogy a bejelentések többsége hozzájuk érkezik, így lényegében ők továbbítják a megrendeléseket.
A jogszabályi előírásokat mások sem értik, azonban az érintettek úgy gondolják: az egész betegszállításban rendet kellene tenni, s nem minden évben miniszteri belegyezéssel elfogadni a normatíván felüli kapacitásokat. Így pontosan fel kell mérni, hol mennyi mentő- illetve szállítóautóra van szükség, s ebből a normatíva alapján működő OMSZ mennyit tud biztosítani, illetve hányat kell az alternatív magán szolgáltatókkal pótolni.
A betegszállítást egyelőre nem veszélyezteti az érintettek jogszabály-értelmezése - továbbra is ellátják feladatukat.
Forrás: Népszava, 2001-01-09
Úgy tudom, az OEP hétfőn faxon kiküldte a szerződéseket, s aláírás után azonnal refaxoltatta a szolgáltatókkal. (Persze azok ész nélkül aláírták, visszaküldték).
Az OEP azzal nem foglalkozott, hogy a szerződéskötés jogszabályi feltételeinek a magán betegszállítók maradéktalanul eleget tettek-e? Vajh miért nem? /Potom 1 Milliárd Ft-ról van szó/.
Népszabadság, 2001. január 10.
" Kárpátaljai ápolónőket foglalkoztatnak
Feszültséget okoz a minimálbér-emelés a fővárosi
egészségügyi intézményekben
Belső feszültséget okozhat a fővárosi
egészségügyi intézményekben, hogy
január elsejétől negyvenezer forintra
emelkedett a minimálbér. A változás a
szakképzetlen dolgozóknak akár 50
százalékos fizetésemelést is jelenthet,
míg a kiemelten nehéz területen,
hiányszakmában dolgozók várhatóan egy
fillér többlethez sem jutnak. Az ágyak
mellől hiányzó nővéreket a Szent István
Kórházban Erdélyből és Kárpátaljáról
pótolják.
Lesz, aki jól jár, és lesz, aki rosszul. Röviden így foglalható
össze a minimálbér negyvenezer forintra emelésének
következménye a budapesti kórházakban. Bertai Olga, az
Egészségügyben Dolgozók Demokratikus
Szakszervezetének (EDDSZ) budapesti elnöke azt mondja,
azok a szakképzetlen dolgozók: takarítók, beteghordók, akik
eddig kevesebbet kerestek negyvenezer forintnál, január
elsejétől jelentősen többet kapnak. A fiatalabbak a februári
kifizetésnél tavalyi bérüknél akár 40-50 százalékkal is több
pénzhez juthatnak.
A szakképzett egészségügyi dolgozók közül a legfeljebb 10
éves munkaviszonnyal bírók körülbelül 20 százalékos
emelésre számíthatnak, a kiemelt területeken, például a
központi intenzív osztályon állásban lévő vagy idősebb
szakdolgozók és orvosok viszont kifejezetten rosszul járnak
állítja a szakszervezeti vezető. Bertai Olga szerint ezek
az emberek az idén várhatóan egy fillérrel sem kapnak
többet, mert e kiemelt területeken tavaly többet emeltek,
egyébként az ott dolgozók elhagyták volna a pályát.
A nővérhiány, a szakképzett munkaerő
fluktuációja hosszú évek óta jellemző az
egészségügyben. Mindez azonban érthető,
hisz az EDDSZ tavalyi felmérése szerint
15-20 éves munkaviszonnyal, a
középkategóriás szakdolgozók túlóra nélküli
keresete bruttó 40-42 ezer, a bruttó
átlagkereset azonban csupán 37900 forint. A
helyzetet nehezíti, hogy az ápolók jelentős
része csonka családban él, egyedül neveli
gyermekeit. Ezért bár sokan tartottak attól,
hogy a minimálbér kötelező emelése miatt az
intézmények inkább részmunkaidőben
foglalkoztatják majd dolgozóikat, az EDDSZ
szerint ennek épp az ellenkezője valósul
meg. Az egészségügyi szakdolgozók gyakran
maguk kérik, hogy részmunkaidőben
dolgozhassanak, így teremtve lehetőséget
maguknak a családfenntartáshoz szükséges
további három-négy részállás betöltéséhez.
Ez azonban már a munka minőségének
rovására mehet.
Tetézi a nővérhiányt, hogy egy ideje külföldre is
igyekeznek átcsábítani az itthon rosszul fizetett ápolónőket.
Hétfőn a Szent István Kórházban egy észak-olaszországi
cég hirdetéseit szedték le a faliújságról, miközben a
kórházban egyedülálló módon igyekeznek orvosolni a
létszámhiányt. Az Istvánban pillanatnyilag az ápolói helyek
mintegy tíz százaléka üres, Molnár Lajos főigazgató ezért
az országban egyedüliként, szervezetten Erdélyből és
Kárpátaljáról hozat diplomás ápolókat, s a kórház
bekapcsolódik a kintiek képzésébe is. Jelenleg húsz erdélyi
és kárpátaljai ápoló dolgozik az intézményben, s a közeli
hetekben további tizenöten érkeznek, hogy hazai betegeket
lássanak el.
Smrcz Ervin, a Heim Pál Gyermekkórház főigazgatója azt
mondja, a kötelező minimál-béremelés dolgozóik 47
százalékát érinti. Mivel nemcsak a minimálbér, hanem a
közalkalmazotti bértáblában foglalt összegek és az
egészségügyben alkalmazott szakmai szorzó is nő, náluk az
orvosok és a nővérek 23-24, a gazdasági területen
dolgozók pedig 9-10 százalékos emelésre számíthatnak. A
főigazgató az összességében mintegy 20 százalékos
béremelés teljes fedezetét sem látja a biztosító
kasszájában, s mint állítja, az intézmények megnövekedett
dologi kiadásaira sem futja az idén.
További gond, hogy még nem dőlt el, mekkora alapdíjat
kapnak a kórházak az egészségbiztosítótól egy-egy beteg
gyógyításáért. Bertai Olga reméli, hogy legkésőbb
márciusra kiderül, mennyi pénzzel számolhatnak az
intézmények. A Heim Pálban a növekvő kórházi
teljesítmények miatt egyelőre elhárult az osztálybezárás és
az önkormányzati biztos kinevezésének veszélye. A tegnapi
igazgatótestületi ülésen azonban úgy döntöttek:
átgondolják, mely veszteséges szolgáltatásaikat kell
leépíteniük.
Ez történetesen igaz és komoly probléma. Úgy tünik az egyik dolog, amit Mikola István tanácsolt Orbán miniszterelnökúrnak, hogy a Selmeczi csoportot el kell távolítani az egészségügy közeléből. Ezek a vadprivatizációs törekvések komoly összecsapásokat eredményeztek korábban a szinfalak mögött és nagyban akadályozták Gógl miniszterúr működését. Az OEP átszervezésével remélhetőleg valóban kiszorulnak.
Magáncégek birtokába kerülnek egészségügyi információk
Szűk érdekcsoport tartja kezében a magyar egészségügyi rendszer jelentős
részét. A néhány nagyvállalkozó közvetlen, illetve közvetett tulajdonú cégeivel az
egészségügyi privatizációt szabályozó törvények megjelenése előtti magánosítási
kampány során igyekszik megszerezni az ágazat jövedelmező részeit. Az
érdekcsoport tagjainak nagy része Debrecenből származik, de kapcsolatba
hozhatóak a szegedi kórház-privatizáció során megismert dél-alföldi fideszes
körrel.
NÉPSZAVA-információ
Az egészségügyi piacra egyre erőteljesebben nyomul be egy többnyire Debrecenből
származó vállalkozói kör, az élen Takács Lászlóval, akinek neve felmerült többek között a
szegedi kórház-privatizációval vagy a soproni radiológia magánosítási törekvéseivel
kapcsolatban is.
Az Országos Egészségbiztosítási Pénztárnál (OEP) meglepően sok debreceni tisztségviselő
található, többek szerint nem véletlenül. A főigazgatói szinttől egészen a megyei területi
főosztályvezetői szintig számos, ezen érdekkörhöz tartozónak mondott munkatársat
helyeztek el. Debreceni illetékességű például Lampé Zsolt OEP-főigazgató, aki egyébként a
szegedi fideszes polgármester, Bartha László unokatestvére. Debreceni volt egy korábbi
főigazgató Mikó Tivadar is, aztán Bégány Ágnes, a néhány hete kinevezett finanszírozási
főigazgató-helyettes.
A gyógyító-megelőző főosztályvezetőt (hozzá tartozik az egészségügyi alapból
finanszírozott minden szolgáltató), Donkáné Verebes Évát Mikó Tivadar hozta Szegedről.
Békési László szemész szakorvos, megbízott informatikai főigazgató-helyettes szintén
debreceni, ugyanúgy, mint Kiss Szabolcs, Lampé Zsolt személyi titkára. Politikai vonalon
Takács László leginkább Selmeczi Gabriella volt miniszterelnöki hivatali államtitkárhoz
kapcsolódik, hiszen mindketten ősfideszesek, és a kezdeti időkben tagjai voltak a
Fidesz-MPP egészségügyi kabinetjének. Ráadásul Selmeczi egy korábbi cégét egy időben
Takács László testvére, Takács István vezette. A Fidesz egészségügyi kabinetben
egyébként szintén ott találhattuk korábban Bajtek Gyöngyvér jelenlegi
OEP-főigazgató-helyettest. Bajtek Gyöngyvér korábban Selmeczi személyi titkára volt a
budaörsi Fidesz-irodán.
Takács Lászlónak egyébként közös cége van Kis Balázzsal, a Fővárosi Egészségbiztosítási
Pénztár volt közgazdasági igazgatóhelyettesével. A debreceni és fideszes kapcsolatokat
egyszemélyben testesíti meg Sásdi András, a párt debreceni frakcióvezetője, aki szintén
érdekelt Takács László egyes vállalkozásaiban.
Ezen személyek jó része természetesen nem feltétlenül képviseli Takács László érdekeit,
azonban az OEP bizonyos szintű "eldebreceniesedése" az elmúlt két évben megfigyelhető.
Renegát Fidesz-szárny az elitbiztosítóért
A miniszterelnöknek is ellenszegülő érdekkör azután lendült igazán akcióba, miután Selmeczi
Gabriella államtitkárt tavaly nyáron leváltották. Ekkoriban jelentette ki a miniszterelnök,
hogy a következő parlamenti választásokig nem lesz több-biztosítós modell a hazai
egészségügyben. Selmecziék korabeli nyilatkozataiból egyértelműen kiderült: az OEP
hegemóniáját megtörő, versenyző magánbiztosítói rendszer megteremtésének hívei.
Formális bukásukat követően e tervükről színleg letettek, a háttérben azonban tovább
folytatták ez irányú tevékenységüket. (Mint ismeretes, Selmeczi Gabriellának, a
Miniszterelnöki Hivatal politikai államtitkárának a Lockheed-botrány miatt kellett távoznia
posztjáról.)
Az elképzelés az volt, hogy a Magyar Államvasutak társadalombiztosítási igazgatóságát
(VTI) bevonják egy projektbe, ami az "irányított betegellátási modellkísérlet" néven fut
mind a mai napig. A biztosítót az az OEP-n keresztül finanszírozták volna, de nem
teljesítmény, hanem fejkvóta alapján, így nem csak a kezelt, de minden hozzájuk
bejelentett biztosított után kaptak volna rendszeresen pénzt. Így sokkal több pénzhez
juthattak volna, mint a teljesítményfinanszírozással dolgozó kórházak. A biztosítóhoz jó
kockázatképességű polgárokat kívántak toborozni (fiatalok, jómódúak, egészségesek), akik
egészségügyi ellátásuk bizonyos hányadát maguk állták volna.
Az elitbiztosítóvá előlépő VTI-vel azok a jó állapotban lévő kórházak és szakrendelők álltak
volna szerződéses viszonyban, amelyeket a nyári ágyszámleépítés során szanált
kapacitásokból magánosítottak volna. Több szakértő szerint ez a privatizációs törekvés
volt az elindítója az idei ágyszámleépítéseknek. Végül azonban egyetlen kórházat sem
zártak be, így magánosítani sem lehetett, csupán a szakmailag is felesleges ágyakat
szüntették meg. A másik ok, ami miatt a terv nem sikerült, egy elhibázott jogharmonizáció
volt, amelyben az OEP-ben tevékenykedő érdekcsoport saját favoritját zárta ki a
lehetséges nyertesek közül. Az irányított betegellátási modellkísérletre pályázó
Vasútegészségügyi Kht. nyertesként való kihirdetésére azért nem került sor idén, mert az
OEP által meghirdetett pályázaton olyan szolgáltatók indulhattak, akiknek az OEP-vel van
finanszírozási szerződésük. A kht. azonban a pénz tervezett útjának megfelelően a VTI-vel
áll szerződéses kapcsolatban, így az egészségügyi miniszter idén nyáron elutasította az
OEP főigazgatója által kért nyerteskihirdetést.
Gyógyszertári információs hatalom formálódik
Az OEP-ből kiválóan átláthatóak a működési költségek és az E-alap alakulása is, amelyek
fölött döntési joggal a már említett debreceni csoport bír. Az egészségügy teljes körű
megismeréséhez azonban szükség van a szolgáltatók információira is. Az elmúlt években a
kórházak, szakrendelők, háziorvosok, patikák működési mutatóinak megszerzésében komoly
lépéseket tettek Takács László egyes cégei.
A gyógyszerforgalmi információk megszerzése két szinten képzelhető el: a gyógyszertárak
jelentéstételére kialakított - patikánként különböző, tíz-tizenöt-féle - szoftver szintjén
vagy az OEP-ben, ahol egy egységes program, az úgynevezett Béver (Békéscsabai
Vényellenőrzési Rendszer) kezeli a beérkezett jelentéseket. A Béver gyógyszer-ellenőrzési
kiépítését korábban felügyelő egyik országos koordinátor, Bauer Mária jelenleg is megbízási
szerződéses jogviszonyban áll az OEP gyógyszerészeti főosztályával. Mindeközben
ügyvezetője annak a Vitalpharma 2000 Informatikai Kft.-nek, amelynek többségi
tulajdonosa a Takács László nevével fémjelzett Hospnet Egészségügyi Információs Kft.
Kezdeményezés született időközben a gyógyszertárak bevallási programjainak
egységesítésére is. Az OEP október 12-én írta ki nyílt eljárását, amelynek keretében 2060
patika havi 25 millió vényének feldolgozását kell megvalósítania a nyertes vállalkozónak. Az
informatikai rendszer egységesítése a gyakorlatban azt jelenti, hogy a most többféle
rendszert kezelő informatikusok és programjaik feleslegessé válnak, a nyertes cég saját
szoftvereit futtatja majd a gyógyszertárakban és az OEP-ben.
Tavaly év vége óta több próbálkozás is történt - OEP-kezdeményezésre - a patikai vények
újszerű ellenőrzésére: ezúttal nemcsak a TAJ-számot, hanem az egész vényt kívánták
digitalizálni. Az új gyakorlat segítségével minden olyan adat egy kézbe kerül, amelyből
összeszedhető a gyógyszeripar összes adata, a cégek forgalmi információi, a betegadatok,
az orvosi vényírási szokások, sőt az orvoslátogatók útja és eredményessége is. Idén
májusban ezen új gyakorlat jegyében a fővárosi Déli Patikából huszonnyolc dobozban több
mint százezer vényt vittek el az egészségbiztosító munkatársai. Lapunk érdeklődésére a
patika vezetője elzárkózott a nyilatkozattól.
A vényellenőrzésre információink szerint magáncégeket is felhasználnak. Lapunk egy
OEP-ből származó névtelen levél útján értesült arról, hogy a szegedi
kórház-privatizációban is érdekelt Hungaropharma (vezérigazgatója Szabó Ferenc) és
Takács László érdekeltségi körébe tartozó személyek közös céget hoztak létre, amely
vényellenőrzést végez OEP-megbízás alapján. Az Egészségügyi Termék Információs
Szolgáltató Közhasznú Társaságot Salgótarjánban sikerült megtalálni. Tulajdonosa a
Hungaropharma Rt., ügyvezetője Borkó Tamás, az OEP volt gyógyszerügyi
főosztályvezető-helyettese, felügyelőbizottságának tagja pedig a Hospnet alkalmazásában
álló Ménesi László.
A vényellenőrzést egységesítő projekttel egyetlen cégcsoporton keresztül folynak majd be
az OEP-hez a gyógyszerfelhasználással kapcsolatos információk. Egyelőre nem tudni, ki
nyeri az OEP által kiírt pályázatot, az eredményhirdetésre két hét múlva kerül sor. - Kép
Nincs alsó határ ameddig nem érdeke a politikai felsővezetésnek a jobb ellátás a lakosság részére akkor bármeddig.
Valamennyi értelme talán van a tüntetéseknek, de nem sok mert nem fog semmi megváltozni.
Eger, 2000. december 7. (MTI) - A világ megbízható egészségügyi
statisztikát vezető országai közül a Magyarországon halnak meg a
legtöbben daganatos megbetegedésben, a férfiak az első a nők a harmadik
helyen állnak a listán.
E helyzetre "A magyar lakosság egészségi állapotának jellemzése a
halandósági mutatók alapján 1996-1999" című epidemiológiai (orvosstatisztikai)
elemzésben világítanak rá a szerzők: Gombkötő György, Heves megye
tisztifőorvosa és munkatársa Szeremi Mária. Munkájukban sorra veszik az öt
vezető halálokot, a keringési rendszerek betegségei okozta, a daganatok által
előidézett, a légzőszervi, illetve az emésztőrendszeri betegségek nyomán
bekövetkező, valamint az erőszak következtében történő halálozást. (Az emberek
94 százaléka ezek miatt hal meg Magyarországon.) Megfogalmazásuk szerint a
halálozási adatok az 1960-as évektől kezdődően olyan mértékű romlásról
tanúskodnak, hogy ma már válsághelyzetről kell beszélnünk, különösen a korai, 65 éves kor alatti mortalitás tekintetében.
A keringési rendszerek okozta halálozás a magyar férfiaknál és nőknél
egyaránt csökkenő tendenciát mutat - áll a dokumentumban -, ám gyakorisága
még ma is csaknem kétszerese az Európai Unió átlagának.
A csökkenést egyébként elsősorban a gyógyító orvoslás új eredményeivel
lehet kapcsolatba hozni - mutatnak rá munkájukban a szerzők.
A gyomorrák okozta halál kivételével, amelynek gyakorisága csökken,
valamennyi, rosszindulatú daganatos megbetegedésre visszavezethető elhalálozás gyakoriságában növekedés tapasztalható - folytatódik a jelentés.
Különösen riasztó a tüdőrák, illetve az ajak-szájüreg-garat rák nyomán
bekövetkező halálozás mértéke, elsősorban a 65 év alatti korosztálynál.
Előbbi kimutathatóan a dohányzásra, utóbbi pedig az alkoholfogyasztással
együttes dohányzásra, illetve a szájhigiénia hiányára vezethető vissza.
Mindkét betegség az északkeleti országrészre, vagyis az ország egyik
legszegényebb területére, illetve a fővárosra jellemző.
A légúti betegségek miatt bekövetkező halálozás elsősorban a szennyezett
környezettel hozható összefüggésbe, az emésztőrendszeri betegségek 90
százalék az alkohol hatására alakul ki.
Az előbbinek a trendje sokszorosan meghaladja az Európai Unió átlagát - ami
egyébként megfigyelhető valamennyi volt szocialista országban -, az utóbbi pedig
a májzsugor révén a bortermő területekre jellemző.
Az erőszakos halálokok között az öngyilkosság a leggyakoribb, elsősorban az alföldi megyékben. Mértéke ugyan az 1980-as évek közepétől csökken, de
Magyarország még így is az elsők között van Európában - olvasható a
jelentésben. +++
"Ha figyelmesen elolvasod amit írtam, akkor nem a béremelésre szánnék 20-30%-al több pénzt, hanem a betegségekért (HBCS) járó pénzre (amiből többek között a fizetést is adják). Ennek nagyobb részét forgatnám vissza munkabérbe, mint egyéb irányba, így a fizetésemelkedés nagyobb arányú lenne. "
Ez talan valami remenyt keltene, mert amig az elszegenyedett korhazak mint bertomeget kapjak meg, inkabb lyukakat foltoznak belole (akad boven)es valodi beremelesre nem marad tobb nehany szazaleknal.Sajnos a gyakorlat ez.
Egyebkent ha az informacioim helyesek, az elso korhazi csodhelyzet Ajkan volt a nyolcvanas evekben.60 millio minusszal zart a korhaz, ami akkoriban iszonyatosan nagy penz volt. A korhazat csodbe vivo igazgatot Mikolanak hivtak.
Te még hívő vagy, déli híreket hívő?
Nem zavar, hogy a Mikola kezdeményezte "kérést"
tán ma bemondta a rádió?
HZS tán el, ZG-t pedig hónapok óta hívják:-)))
A személyes információknak inkább hiszek.
Más:
1/Torgyán már számtalan alkalommal megnyerte
a választásokat.
2/demaGógl barátunkat pedig több alkalommal
sem szólitotta fel OV lemondásra:-))) Nem is
értem miért lesz új miniszter.
Csert lehet utálni, nem szeretni, árnyaltan megitélni, stb. Higgadtan gondolkodó ember számára elég nyilvánvaló volt, hogy közel állt (áll?) az MSZP-hez. De az hogy eü.politikai referens? Mit csinált akkor Kökény, Keller, Szabó, Harsányi, Lépes, stb.?
Az akkor megkezdett forráskivonás azóta is folytatódik, ez a bibi, nem egy vagy két személy.
Bocs, de milyen szakmára gondolsz?
x
Ahogy Lampé Zsoltnak sincs befolyása a bérekre, úgy Cser Ágnesnek sem volt. Csacsiságot mondasz.
x
Cser minapában a Hirrádióban nagyon világosan arról beszélt, hogy a finanszírozást kell megemelni, egyáltalán nem csak a bérekről beszélt. Az, hogy más médium meg mit hoz le, az meg egy más kérdés.
"Cser Ágnesék nagy hibájának tartom, hogy ezt nem hangsúlyozzák mármint, hogy ne
elsősorban béremelést adjanak, hanem általában több pénzt. Ellenkező esetben nem lesz
meg a fedezete az esetlegesen kiharcolt béremelésnek, így elbocsájtásokra, leépítésekre
lesz szükség, ami tovább rontja a helyzetet. "
Nem véletlenül, ugyanis Cser a privatizációban utazik, ahhoz meg elbocsájtások, meg kórházbezárások kellenek.
Ha figyelmesen elolvasod amit írtam, akkor nem a béremelésre szánnék 20-30%-al több pénzt, hanem a betegségekért (HBCS) járó pénzre (amiből többek között a fizetést is adják). Ennek nagyobb részét forgatnám vissza munkabérbe, mint egyéb irányba, így a fizetésemelkedés nagyobb arányú lenne.
Cser Ágnesék nagy hibájának tartom, hogy ezt nem hangsúlyozzák mármint, hogy ne elsősorban béremelést adjanak, hanem általában több pénzt. Ellenkező esetben nem lesz meg a fedezete az esetlegesen kiharcolt béremelésnek, így elbocsájtásokra, leépítésekre lesz szükség, ami tovább rontja a helyzetet.
Az eü egyébként azért működik rossz hatásfokkal ill. emiatt pazarlóan, mert rákényszerülünk az olcsóbb megoldásokra az akut pénzhiány miatt, melyen megoldások hosszabb távon drágábbak. Ez az emelés talán ezt az ördögi kört is megszakítaná egy kicsit és így hosszabb távon meg is térülne.
Gógl nem demagóg és 400%-os béremelesét sosem igért. Azt mondta, hogy ennyi kéne reálisan. A média meg rögtön megcsinálta a csuszát, hogy aszonygya Gógl 400%-os béremelést igér.
Azért úgytűnik, hogy a szakma kiáll Gógl mellett és Cser Ágnes is elállt Gógl pocskondizázásától, tudnillik szüksége volt arra, hogy az orvosok meg a menedzsment ne küldje el őt kapásból a melegebebb éghajlatra. Cserrről meg rügtön elő lehet húzni, hogy ne ka,pányoljon olyan a szektor alacsony bérei miatt, aki maga tett is azért az előző kormányzati ciklusban, hogy ezek a bérek ilyen alacsonyak legyenek.
Az iszonyuan alacsony alapberek miatt egy 20-30%-os beremeles is alig javitana valamit az elszomorito bereken. Nemhiaba emlegetett anno 400%-ot dr.demaGogl
Egyebkent meg nincs az a kis penz ami ne jonne jol.
Udv
Első lépésben kb 20%-al kellene a betegellátásra jutó pénzt emelni, abból el lehet kezdeni egy nagyobb béremelést (kb 20-30%) ill. az akut működési problémákat is orvosolni lehetne.
Pl vegyuk az angol peldat, ahol azert nem olyan eszeveszetten tulfizetettek az orvosok, bar eppen most kezdenek el tenni ez ellen.
junior house officer: frissen vegzett orvos kb. 1600Ł/ho
senior house officer: 1-2 evvel tobb tapasztalat 1700-1800Ł/ho
registrar: szakorvoskepzesben resztvevo: kb 2500Ł-ig/ho
consultant: szakvizsgazott, onallo tevekenyseget folytato orvos a biztositott minimum fizu 65.000Ł/ev
en mondjuk Mo-on kezdokent egy 800Ł-tal havonta kiegyeznek...
Mit jelent a Te olvasatodban az elfogadható bérrendezés?
Mi lehet egy elfogadható összeg az orvosok (a rezidenstôl a klinikai igazgatóig), a nôvérek, a szakszemélyzet, etc számára?
Mekkora összeget jelenthet mindez országos szinten?
itt is elmondom az alaptételt, hogy mi orvosok az Isten pénzét is el tudnánk költeni a betegekre, mert mindig vannak még modernebb és még költségesebb eljárások.
Ha a realitásoknál maradunk, akkor pillanatnyilag annyi pénzt szabad az Eü-re költenünk, mint amennyi a hasonló nemzeti jövedelemmel rendelkező országoknák szokásos. Ez durván duplája a mostaninak.
Egyelőre rendezném a a fennálló akut problémákat, hogy ne legyenek ilyen nevetséges dolgok, hogy a beteg hozza a gyógyszert.
Csinálnék egy elfogadható bérrendezést, hogy megálljon a pályaelhagyás (ami ma már sajnos az orvosokat is érinti)
Sürgössen kialakitanék egy egyeztető rendszert (mondjuk a kamar és a minisztérium közt), hogy mi az ami az adott finanszirozás mellett belefér az ellátásba (pl. szivműtétek is ? Lombikbébi program ?)
Etután költségcsökkentő beruháyásokra ford0tanám a maradékot. Fura, de mivel az épületállomány sszámottevő része elavult, már csak a korszerübb épületek és fütés is csökkentené a folyó költségeket.
Ismét itthon, kb az egy év alatt míg távol voltam észrevehetően romlott a helyzet. Főleg az ápolók és az orvosok hozzáállásán látszik a rosszabbodás. A káosz és az adminisztráció növekedett.
Az új (rém)hír amiket hallottam:
Tervezik a közalkalmazotti státusz megszüntetése az egészségügyben.
A rezidensképzés idejét 4 évre akarják emelni
A szakorvosoknak (nemcsak a háziorvosoknak) a praxisjogot meg kell venniük.
Ezekről tudtok-e vmi konkrétumot. Nagy marhaság lenne mind ha bevezetnék.
A rezidensképzés még jobban padlóra fogja tenni a dolgokat (igaz csak pár év késéssel). Kb 50%-ra becsülöm a végzős orvostanhallgatók arányát akik nem akarnak tovább az egészségügyben dolgozni.
Még egy hír, hogy az 1 HBCS pontért adott pénzt szeptembertől visszamenőleg 75000-ről 60000-re csökkentették.
Ez Szegeden kb 100 milliós pluszveszteséget fog jelenteni a Klinkikákon (az eddigi 500 millió mellé).
Bár én inkább kormánypárti vagyok, de az egészségügyet az elődeikhez hasonlóan ők is rendesen építgetik lefelé.
Az egészségügy a kétéves költségvetés során megint a vesztesek között van.
Bezzeg emelik a MeH költségvetését, a bíróságok pénzét... Remek! Egy kezdő bíró még csak 2,5-szer annyit keres, mint egy orvosprofesszor, itt még van tartalék!
Ha valami jó arra, hogy az ember megutálja a kormányt, akkor az egészségügy leszarása az.
Hat mar ennyire rezignalt a topic olvaso kozonseg, hogy a haromnapos sztrajkfelhivas sem kelti fel az erdeklodest?
Gondolom akit illet annak is ennyi lesz a reakcioja.
Szerintem régóta az Eü. tudatos leépítése folyik.
Ha úgy tetszik egyfajta teszt tanúi vagyunk, vajon
meddig bírja ez a gyenge érdekvédelemmel megáldott
ágazat tartalékait felélve haláltusáját vívni.
Aztán majd bagóért privatizálható.
Csakhogy addigra már egy erkölcsileg szétzilált, frusztrált
működésképtelenné vált társulattól nemigen várható sok jó.
Valahol már írtam egy topicban Moldova után szabadon:
ma az EÜ-ben csak a hülyék és a megszállottak maradnak meg.
Ne legyen igazam.
