Keresés

Részletes keresés

nereusz Creative Commons License 2000.11.29 0 0 1078
Kedves Topiktagok!

Meg tudná valaki mondani, hogy az Eplény az szláv vagy finnugor eredetű?

Előre is köszöni: nereusz.

phls Creative Commons License 2000.11.28 0 0 1077
Kösz, algernon.
Az Írd Jól tagjainak: a ködbe tűnô régiségben elvállaltuk az Egerészô-II játék palyázati anyagának nyelvi minôsítését. A részleteket ugyan érdeklôdéshiányilag nem sikerült megbeszélnünk, de mindegy. A www.extra.hu/egereszo_1-tôl _25-ig szabad a pálya; osszuk fel, s munkára is fel! Írjatok, hívjatok!
algernon Creative Commons License 2000.11.23 0 0 1076
régi tiszteletem az itt csücsülőknek,

a „muszály” kérdéskörhöz két adalék:

1. még az ántivilágban, elsős általánosként (1956) a muszály és a papagály kötelező írásforma volt; mint látjátok, komoly, maradandó károsodást okozott bennem :) (mert előtte már j-vel írtuk)

2. Mozart: Szöktetés a szerályból (61, 62, 63, 799.old., ötször leírva).
Balassa I.-Gál György S.: Operák könyve; (azért ez nem reklámújság :-D)
Zeneműkiadó V., 1971. (61, 62, 63, 799. old.)

Akkor nem volt idegenből átvéve? Hogy is van ez?

Más: szomorúan (de magamban megjósolva) tapasztaltam a „játszák” önálló életre ébredését. Kívánok hozzá és társaihoz sok erőt, türelmet.

üdv nektek
algernon

cyber.greg Creative Commons License 2000.11.07 0 0 1075
De a Globopolis végre helyesen írja a játsszákot!
cyber.greg Creative Commons License 2000.10.23 0 0 1074
Az ákos pont hu egyik rovata: Hírek, Interview-ek.
Tova Szilárd Creative Commons License 2000.10.18 0 0 1073
www.mti.hu: „Arafat tovább fokozza a békét"
Aranyos...
rumci Creative Commons License 2000.10.14 0 0 1072
A háttal nem kezdünk mondatot, nincs de viszont tipikus nyelvi babonák, melyek a nyelvtől idegen logikázáson alapulnak. A hát (eredetét tekintve) a tehát rövidülése, ami eredetileg valaminek a következményét jelenti (vö. egyszóval -> szóval). Ezért úgy gondolták, csak egy gondolatmenet végén lehet használni. A nyelvszokás azonban (és az a legnagyobb úr) nem így gondolta/gondolja. Spontán beszédben mindenki (akibe nem oltották bele ezt a görcsöt) nyugodtan kezd háttal mondatot, sőt szöveget. Mi lehet ennek az oka? Mint mondtam, a szónak összefoglaló jelentése van. Ha egy szövegbe belekezdünk, azt megelőzően (jó esetben) végiggondoljuk mondandónkat. Ezt követi – mintegy összegzésként – a megszólalásunk. Valószínűleg ez volt az a jegy, amelynek alapján mind a hát, mind a szóval elterjedt bevezetőszóként.
A de viszonthoz hasonló ismétlésekkel pedig minden nyelv teli van. Néhány példa a kötőszók, partikulák köréből: csak és kizárólag, csupáncsak, ha és amennyiben, akkor és csak akkor, ámde és azonban (itt már az ámde is ismétlés), akkor tehát, a sor sokáig folytatható. A kérdésről bővebben: Kugler Nóra 2000. Koordinált partikulák. In Földi Éva–Gadányi Károly (szerk.): Vox Humana. Bolla Kálmán professzor hetvenedik születésnapjára. ELTE Fonetikai Tanszéke, Budapest, 243–9. (Ha kell valakinek a cikk, írjon mailt.)
MaTeo Creative Commons License 2000.10.14 0 0 1071
Bocs, csak a tanárok védelmében:
Inkább akkor szólnak rá a diákra, hogy ne kezdje háttal a mondatot, amikor az amúgy jól tudja a leckét, csak megszokásból - mindegy, hogy jó vagy rossz szokás - kezdi a feleletét vagy a válaszát ilyen bizonytalannak tűnő módon.
Előzmény: Abszolút Nulla (1070)
Abszolút Nulla Creative Commons License 2000.10.13 0 0 1070
„Ezen kívül, szerintem az a tilalom inkább arra a helyzetre vonatkozik, amikor a Hát, ... csak éppen olyan folyamatosító nyögés.”

Na de mi ennek a tilalomnak az alapja? Minek alapján mondjuk, hogy nincs helye mondat elején, ha egyszer az emberek 99%-a így használja? Egy nyökögésnek egyébként is nehéz előírni, hogy hol szerepeljen, és értelmetlen is. Szerintem ez egyszerűen nyelvi babona.

Előzmény: Kis Ádám (1069)
Kis Ádám Creative Commons License 2000.10.13 0 0 1069
Kedves Kelvin! (Abszolut Nulla)

A száj odaillik, mert semmi más nem volt a rendező elv, mint az áj és nem ály.
Egyébként meg egyetértek veled, bár a mondatkezdő Hát a példáidban azért mindig valahol szövegközépen van, és emiatt nem cáfolja egyértelműen a mondatkezdési tilalmat. Ezen kívül, szerintem az a tilalom inkább arra a helyzetre vonatkozik, amikor a Hát, ... csak éppen olyan folyamatosító nyögés.
A többes szám első személyű nyelvhasználati tilalmak: "ezzel-azzal nek teszünk ezt vagy azt", engem is zavarnak.
Kis Ádám

Abszolút Nulla Creative Commons License 2000.10.13 0 0 1068
Persze valaki eltekinthet tőle nyugodtan, ha nem tetszik neki.
A de viszontat prózában használták a lenti urak, mondjuk ez nem jelent túl sokat, csak némi orientáció. Nem jelenthetjük ki róla, hogy egyértelműen helytelen. 1ébként úgy alapvetően semmiről sem jelenthetjük ki 100%-ig, mivel a nyelv nem elvont szabályrendszer, hanem a beszélők tudatában létezik, és mindenki fejében más és más.
A hátot meg bizonytalanság vagy habozás kifejezésére szerintem kifejezetten erőltetett nem a mondat elejére rakni.
Előzmény: sz (1067)
sz Creative Commons License 2000.10.13 0 0 1067
Erre azt szokta mondani a tanárom, hogy a költő megteheti ezt, a versláb stb. miatt szabadon "szórakozhat" az ékezetekkek és még sorolhatnám. Talán így van ez a deviszonttal is, gyakorlatilag mindegy, hogy deviszont vagy de viszont, mindenképpel helytelen, és egyáltalán nem szép...
Előzmény: Abszolút Nulla (1066)
Abszolút Nulla Creative Commons License 2000.10.13 0 0 1066
:-)) Aha, meg a „háttal nem kezdünk mondatot” és hasonló idiótaságok... Csak így kutyafuttában:
-„hát nem gyászolta meg őt Európa?” „Hát te hogy élsz?” (Radnóti)
"„Hát ki?..." riad fel Bárczi sötéten," (Arany)
"Hát itt vagyunk. Nyissatok ajtót." (Pilinszky)
"Hát az emberek még szeretnek?" (Ady)
"Hát rossz vagyok? szótlan? borús? hideg?" (Tóth Árpád)
"Hát sohase tudhatok szabadon ragyogni, mint ti?" (Babits)
"Hát hagyjatok fel az okoskodással, Minden dolognak oly sok színe van" (Madách)... huh, kifulladtam.:-)

A0

Előzmény: Sánta Kutya (SK) (1065)
Sánta Kutya (SK) Creative Commons License 2000.10.13 0 0 1065
AN, miért nem mondtad ezt húsz évvel ezelőtt? Ahányszor a tanteremben elhangzott a "de viszont", a magyartanárnőm azonnal megállította a beszélőt, hogy "vagy de, vagy viszont". De jó lett volna felsorolni akkor ezeket a neveket! :-)))
Előzmény: Abszolút Nulla (1064)
Abszolút Nulla Creative Commons License 2000.10.13 0 0 1064
1. confS (1062): nincs olyan szó, hogy deviszont.:-) De viszont már inkább akad - énnekem nincs vele különösebb bajom, szimpla tautológia, elég gyakori a magyarban, lásd dúsgazdag, csigalassú stb. A de viszont-ot egyébként (a Nyugat CD-kiadása alapján) nagyjaink is bőven használták, Schöpflin, Ignotus, Ady, Karinthy igen gyakran, sőt még Kosztolányi és Babits is nemegyszer.

2. Kis Ádám (1061): a száj j-je emlékezetem szerint a birtokos személyjel j-jével azonos, úgyhogy ez nem illik a többi példád közé.

3. Egy bolt ajtaján olvastam: „Eladó lányokat keresünk.” Hát nem aranyos?:-)

4. Tele van plakátolva vele az egész város: „Remélem zavarok.” Hát ez egy csöppet sem aranyos, tele van már vele a tököm, finoman szólva.:-/

AZ

LvT Creative Commons License 2000.10.12 0 0 1063
Kedves Kis Ádám!

A -j írásmódot natívan értem, csak azt nem tudtam, hogy az -áj hogyan kerül oda, mivel ennek magyar előzményeit nem tudtam felfedezni. A muß sein-ból való eredeztetéssel megkaptam a választ.

A -j-s végű szavakra vonatkozó kérdésed valódi kérdés volt? Ha igen, akkor a válaszom az, hogy a nem lágy (vagy meglágyult) l-ből képződött j hang írásakor nincs "jogalap" a ly-re. De, hogy hergeljelek is egy kicsit: a ly írásmód egyébként is improduktív, mivel az újonnan átvett szavak esetén ott is j-t írunk, ahol egyébként az azt átadó nyelvben lágy l volt. Mivel biológus vagyok, erről a szakterületről jutnak eszembe példák, így a szarszaparijja délamerikai gyógynövény (eredetileg spanyol: sarsaparilla, portugál: sassaparilha). Az ly inkább csak egy marker, amellyel megállapíthatjuk a szó mikor bukkant fel a nyelvünkben.

LvT

Előzmény: Kis Ádám (1061)
sz Creative Commons License 2000.10.12 0 0 1062
Eddig még nem írtam ide és nem is olvastam végig a hozzászólásokat, de most felavatnám magam :) Szóval ami engem a legjobban zavar, az a következő kis édes szavacskánk: deviszont. Nagyon nem tetszik...
Kis Ádám Creative Commons License 2000.10.12 0 0 1061
A muszáj nem a müssenből ered közvetlenül, hanem a muss sein-ből, ami indokolja a pontos j-t. Az ly analógiásan kerülhetne oda, pl. a király hatására, de ott pontosan tudjuk, hogy eredetileg lágy l volt (korol), vagy az -ály képző hatására, azonban a ~ nem képzett szó.
Az idegenből átvett áj végű szavaink mind pontos j-sek. Gondolkodjatok el a
szamurájon
papagájon
kuplerájon

de akár

a szájon
tájon
májon
fájon.

Ők miért nem ly?
Kis Ádám

Előzmény: LvT (1060)
LvT Creative Commons License 2000.10.12 0 0 1060
Érdekes, elsőnek én is mindig eltévesztem, utólag kell kijavítanom magam. Mentségemre szolgáljon, hogy megzavar a szlovák múltidejű musel alak, amely szintúgy a német müssen-ből van.

Tudja valaki, hogy a muszáj végére hogy került az -áj?

Előzmény: Tova Szilárd (1059)
Tova Szilárd Creative Commons License 2000.10.11 0 0 1059
Az Origó portálon hatalmas hirdetés: "ha már muszály dolgozni"...
LvT Creative Commons License 2000.10.04 0 0 1058
Kedves rumci!
Őszintén meglepődtem a mogyorós lednek földimogyoró elnevezésén, mivel ezt nem ismertem. Rémületemben felforgattam a könyvtáramat és a Priszteren kívül még nem találtam utalást rá. A Magyar Fűvészkönyv óta vagy gumós lednek vagy mogyorós lednek néven "fut". Az összes hely, ami ismeri a földimogyoró szót, a "pörkölt, sózott földimogyorót" termő növényt érti alatta. Az Edényes növények határozója (ez az én kódexem a magyarországi fajok esetében) szintén az Arachis nemzetséghez társítja. Ugyan egy könyvesboltban találtam egy kiegyezéskora-beli szótárt, amely szerint a földi mogyoró "pirosas-lilás virágú növény, amelynek gyökerén mogyoró nagyságú gumók teremnek" (nem szószerinti idézet) de ez illik mindkettőre és ez a szótár az "ismertebb" fajok esetén hozza a latin nevet, de ennél nem: ez arra utal számomra, hogy ők sem a mogyorós ledneket értették alatta, mivel ez egy igen agresszív gyomnövény, Árpád óta hadban állnak a parasztok vele. Az az érzésem, hogy ez egy olyan tájszó, amely "Priszter nyelvterületén" honos, de a magyarok többsége az Arachis-t érti alatta oly annyira, hogy a Priszter által kijelölt szóhasználatot nem fogja a nyelv átvenni. Gyakran kerül összeütközésbe a tudományos nyelv a köznapi szóhasználattal, de ebben az esetben mindkettő a földimogyoró = Arachis értelmezést "támogatja".
A hétnyelvű állatnévszótár nincs meg nekem, de nagyvonalakban ismerem. Azért nem tekintem a Priszter-mű "párjának", mivel más jellegű munka: inkább szótár, mint "nyelvhelyességi kézikönyv", a további problémáit más Te is említetted. van még egy önző szempontom: a Priszterhez nekem is tud újat mondani, de az állatnévszótárt kitudom váltani hagyományos határozókkal. Most kellene Gozmánynak (vagy követőinek) újradolgozni a magyar szóanyagot, kiegészíteni.

LvT

Előzmény: rumci (1057)
rumci Creative Commons License 2000.10.03 0 0 1057
Van zoológiai párja: a Gozmány-féle hétnyelvű állatnévszótár. Annak azonban van két fogyatékossága: csak európai állatokat tartalmaz, valamint az, hogy a szótár 1979-es a szabályzat (szintén Gozmány) 1994-es. Így a szabályzat szerint egy csomó mindent másképp kellene írni, mint ahogy az a szótárban van. Ezt laikusként megoldani finoman szólva is nem könnyű.
A földimogyoróval az volt Priszter baja, hogy a mogyorós ledneket és az amerikaimogyorót is jelenthetné, ezért eliminálta. Jó néhány dolgot a kétértelműség kerülése miatt tett el láb alól – ha jól látom a helyzetet.
Előzmény: LvT (1056)
LvT Creative Commons License 2000.10.02 0 0 1056
Kedves rumci:
Köszönöm a kimerítő referencialistát: eltart egy ideig míg átbogarászom. A Priszter hiánytpótló mű, el kellene a zoológiai párja. Erénye éppen az, ami a hátránya: nyelvújítási jellegű munka. Példáim nem a "becsapós párokra" voltak példák, hanem azon olvasóknak szemléltettem, hogy milyen irányba folyik ez a nyelvújítás, akik nem tudják leemelni a polcról: ennek megfelelően a példák között a melléknév + főnév összetételek nagyságrendelileg a súlyukhoz hasonló arányt képviseltek a főnév + főnév összetételek mellett. Nem tudok jobbat, de a véleményem az, hogy ez az újítási irány túlzottan purista és túlzottan linnéi: minden nemzetségnek saját magyar nevet alkot. Mivel eredeti magyar neve csak egy töredéknek volt, elsősorban szóösszetételekkel képez újakat. Ilyen nagytömegű szóalkotás hibákkal jár, amit a követőknek kell korrigálni. Így pl. nem tudom mi értelme volt az amerikaimogyoró beiktatására, amikor van meghonosodott, parasztos neve: földimogyoró: ezzel egy új "becsapós pár" képződött. Abban igazad van, hogy a nem szakmabeliek nem tehetnek mást, minthogy adottnak veszik a leírtakat. Azonban számítani kell arra, hogy "ki kell forrnia magát": öt év múlva más lehet a név. De ezzel együtt is ajánlom a használatát.
Közbevetőleg: Ha valaki ismeri azokat, akik a Spektrumon és a Discoveryn "félre" szoktak fordítani, ajánlhatná nekik szakirodalomként. Talán akkor nem lenne a languszta "neve" magyarul "tüskés rák", a sóféreg "garnéla", a tengeri vidra "mocsári vidra" stb.

Kedves phls:
A "rétesbevalóalmán" azért ütköztem meg, mivel a "Hej, hej, helyes beszéd"-ben került leírásra Balázs Géza által, mondván, hogy "talán" fajtanév, akkor viszont egybe kell írni. Ez nem látszik igazolni rumci engedékeny szabályfelfogását. De ezt a szót meglátva én is engedékeny hangulatba kerültem...
Az escape nem elsősorban egy karakter neve, hanem egy olyan jel, amely az utánna álló karaktereknek speciális értelmezést ad (vagy éppen ellenkezőleg: megszünteti a speciális hatásukat). A HTML-ben ilyen az "és-jel" (&; maga az "és-jel" is csak escape-elve írható "&" alakban), a Unix-alapú rendszerekben/nyelvekben a fordított törtjel (\), tehát mintegy "levédi" az utána álló jeleket az értelmezőprogram elől. Ezt szokásos melléknévként és igeként is használni. De adekvát magyar kifejezés hiányában mindezidáig angolul használom.
Várom az ÍrdJól-os munkaköri leírást...

LvT

rumci Creative Commons License 2000.10.02 0 0 1055
Kétségtelen, hogy a Különírás és egybeírás című fejezetben nincs erre példa, de a szabályzat szellemét elég jól mutatja, hány helyen említ engedményeket. (A 150. nálam is volt, a 185. pedig szerintem nem tartozik ide.)
Előzmény: phls (1054)
phls Creative Commons License 2000.10.02 0 0 1054
Egy hétig nem léteztem.

Kedves rumci!
Eléggé hervasztónak vélem, ahogy fölsorolod szegény LvT-nek a "licenciális" AkH.-szabálypontokat. Te is jól tudod, hogy ô nem arra kíváncsi, vajon írhatja-e fene nagy indulatában 3 ó-val a góóól szót, hanem arra, hogy akad-e a Szabályzatban valaminô engedmény az egybe- és különírás általános szabályainak a tudományos nyelvben való meghágására. (Egyébként nem akad.)
Felsorolásodat viszont kiegészítem a 150. és a 185. ponttal.

Kedves LvT!
1. A rétesbevalóalma szó egyértelműen hibás, merthogy háromba kellene írni.
2. Escape: nemigen tudok hozzászólni, mivel csak a Mac-et ismerem, ott meg e karakternek nincs szerepe. A billentyűzeten rajt' van (elsôsorban a Windows-zal való kompatibilitás miatt), s annak magyar változatán az "El" felirat virít. De gondolom, a Win-ben elhagyják a programot, funkciót, akármit, ill. kimennek belôlük.
3. A C-vitaminhiány esztétikai okokból sem helyeselhetô, maradjon csak C-vitamin-hiány.

Az írdjólos feladatokról stb. késôbb.

rumci Creative Commons License 2000.09.30 0 0 1053
Nagyon érdekes, amit a botanikával kapcsolatban írsz, de ehhez sajnos nem tudok hozzászóli, én az egészről csak annyit tudok, hogy van egy kódex, és ha bármilyen problémám van (de ha nincs, csak valamit le kell írnom), akkor a szerint kell megtennem.
Rosszul hiszed, hogy nem figyelek arra, amit írsz, hiszen írtam, hogy az áltatld hozott példák azért nem okoznak gondod, mert főnév + főnév összetételek, ezek növény- vagy állatnévként nem lehetnek viszont különírva. Csak a melléknév + főnév alakulatok okozhatnak problémát, mert azokat lehet külön is, egybe is leírni.
A licenciákra nézd meg a helyesírási szabályzat 16. és 150. pontját, valamint a 6., 9., 17., 148., 149., 158., 165., 201., 208., 214., 250., 253. és 283. szabály beljebbezett részét. Ezek mondják ki az emlegetett engedményeket.
Előzmény: LvT (1052)
LvT Creative Commons License 2000.09.29 0 0 1052
Aki nem érdeklődik a botanika iránt, ezt ugorja át...

Kedves rumci!
A Növényneveink valóban hiánypótló mű. De jóval korábban kezdtem a szakmát, minthogy megjelent, így sajnos és nem tudok elvonatkoztatni az egyetemi tanulmányaimtól és egyéb szakkönyveimtől. Így, ha egy fajt könyv nélkül meg tudok nevezni, akkor nem fordulok a Priszter-féle műhöz, amely egyébként több helyen összekülönbözik "a" magyar növényhatározóval
A vörös fenyőfa kevésbé mondvacsinált, mint aminek tűnik, mivel mint anyagnevet a fenyő szót használjuk más tűlevelűekre is. És vörös színű ebből sok van: borókák, mocsárciprusfélék, tiszafa, ciprusok. Nem utolsó sorban: az feketefenyő leggyorsabb elkülönítő bélyege az erdeifenyőtől, hogy a fa felső harmada vörös-e vagy sem: a feketefenyő azért fekete, mert nem vörös. A vörösfenyő "vörössége" a magyar nyelvre jellemző, az általam ismert többi nyelven nem kötődik hozzá a vörösség képzete.
Mióta van szerencsém ismerni a Saintpaulia nemzetséget, azóta a fokföldi-ibolya nevet használom, nem a Priszter által hozott afrikaiibolyát. Itt csupán a Soó-féle és a Horánszky-féle tradíciók üközéséről van szó. Ha az afrikaiibolyánál maradunk, akkor a kétértelműség akkor is fennáll.
Hasonlóan alternatív nevei vannak a Corylus americana (drogériákban: Filbert) fajnak: én amerikai mogyoróként ismerem, Priszter szerint észak-amerikai mogyoró.
Tőzegmirtusz ~ mirtuszhanga ~ fajdbogyó: Nos, a Priszter-műben három nemzetség összevonva szerepel a Gaultheria genus alatt, ami lehet, hogy azt sugallja, hogy a megnevezések szinonímák. De ezek közül csak a tőzegmirtusz és mirtuszhanga "rokonértelmű" és elkülönül a fajdbogyótól. Az előbbiek a valaha volt Pernettya nemzetség tagjainak bevett nevei, az utóbbiakat csak a szűkebben vett Gaultheria-kat illeti. Az eredeti genusokba való osztás követte az amerikai angol nyelv "fajszemléletét", amelyet azonban a taxonómusok később felülbíráltak. Nem ismeretlen ez a Kárpátokon belül sem: számomra külön entitás a Podospermum (=szikipozdor) nemzetség, Priszter viszont a fajait a Scorzonera (=pozdor) nemzetségbe osztja. Ez taxonómiai vita, de ennek nem szabadna érintenie a bevett magyar neveket: ne húzzunk ki magyar neveket a szókészletünkből csak azért mert valaki jelentőséget tulajdonít-e annak vagy sem, hogy a termés felső része elkeskenyedik. A tözegmirtuszt pedig a Priszter által preferált mirtuszhanga helyett azért használtam, mert az eredeti angol szövegben közvetlenül utána a hangamirtusz (Melaleuca spp) állt, ami egy kissé szójátékra emlékeztett volna...

Vissza a hejesírásra:
Azt kell hinnem, hogy nem figyelsz arra, amit írok. Nem volt szó arról, hogy a tőzegmirtusz, fajdbogyó és társai okoznának problémát nekem. De ez a szóalkotásmód, amely a mirtuszhanga ~ hangamirtusz párokat is képezte, magával hozza a különírt-egybeírt párok problémáját. Továbbá relatív gyakoriságról beszéltem: itt elég egy ilyen pár, ha oldalakon keresztül "üldözik egymást".
A fajneves és nemzetségneves alakok pedig gyakran kerülnek egymás mellé, mivel az emberi gondolkodás nem taxonómiai fajokban történik: az indiai kendert megkülönböztetjük a termesztett kendertől, azt a vadkendertől holott egy azon fajba tartoznak, míg az indiai kender nevű nemzetséget már fajokra sem bontjuk. Hasonlóképpen az áfonyák, mikor angol nyelvű munkákban szerepelnek ketté osztódnak a fekete áfonyára ("blueberry") és a vörösáfonyákra ("cranberries"), mely utóbbi magában foglalja a vörös áfonyát, tőzegáfonyát, nagybogyós áfonyát stb.
Akármennyire is bújom a nekem meglévő, egybeírással foglalkozó könyveket, nem találok engedményt hibás írásmódra tudományos okokból sem. Az a kitétel az AKH-ban, hogy "két egyszerű közszóból alakult összetételeket egybeírjuk" a kötőjeles tagolásról szóló részben található, tehát a kötőjel alkalmazásának szempontjából értékel, így itt az "egybeírjuk" értelme az, hogy "nem kötőjellel írjuk". Úgy vélem, tehát ez nem vonatkozik arra a szabadságra, hogy az alábbiakat írhassam le: "amerikaimogyoró krém" vagy "(észak-)amerikai mogyoró krém".

Megígérem a nyilvánosságnak, hogy az ez ügyben érkezett további hozzászólásokra magánlevélben ffogok válaszolni.

LvT

Előzmény: rumci (1051)
rumci Creative Commons License 2000.09.28 0 0 1051
In concreto. A továbbiakban egyedüli forrásként a magyar növényneveket helyesírásának aktuális kódexét, Priszter Szaniszló Növényneveink című művének 1998-as kiadását tekintem. Az áfonyás példáiddal szerintem nincs probléma.Az indiai kender vs. indiaikender, sajnos, tényleg megvan, inkább terminológiai szerencsétlenség. Amerikaimogyoró csak egybeírva létezik, így ez sem okoz problémát. A vörösfenyő azért vörös, mert olyan színű fát ad, tehát a probléma mondvacsinált. A fokföldi-ibolya, tőzeghanga név semmilyen változatban nem szerepel, tehát legfeljebb népi név. A tőzegmirtusz helyesen fajdbogyó. Ezeknek sem, és az általad említett ténylegesen létezőknek sem lehetséges fajnévi jelzős párjuk, ugyanis ez csak akkor elképzelhető, ha minőségjelzős összetétel a nemi név.
In theoretico (ha van ilyen): A probléma sajnos tényleg létezik (valójában a terminolóban kellene megoldani), de nagyon kicsi a gyakorisága (a példáid közül még mindig egyedül az indiai kender vs. indiaikender érvényes). Mivel a kontextus valószínűleg a legtöbb esetben feloldja a problémát, még kisebb a megoldandó írásproblémák száma. Ebben a mennyiségben szintagmává feloldással lehetne segíteni, vagy elképzelhetőnek tartom a hibás írásmódot választását (ezt tudományos okokból a szabályzat meg is engedi).
Előzmény: LvT (1050)
LvT Creative Commons License 2000.09.28 0 0 1050
Kedves rumci!

A kérdés frekvenciája lehet relatív is. A kérdés akkor fogalmazódott meg bennem, amikor egy olyan angol könyv fordításában vettem részt, ahol egy egész fejezet foglakozott a blueberry juice, cranberry juice és cowberry juice összehasonlításával. Amikor fordítok, törekszem arra, hogy az angolban természetes szóismétléseket feloldjam, tehát "A vörös áfonyából készített ivólé hatásosabb, mint a feketeáfonya-ital, de leginkább a nagybogyós áfonya levének fogyasztása javallt." A következő mondatban mindezeket más permutációban kellett előállítani. Itt tulajdonképpen nem is volt gond, de bele gondoltam, hogy mit tennék olyan mű esetén, amely hasonló színvonalon a (termesztett) kendert, az indiai kendert és a nagylevelű indiakendert taglalja. Vagy szintén gondban lennék az amerikai mogyoróval és az amerikai-mogyoróval, vagy a vörös színű fát adó fenyőkből és a vörösfenyőből készített faáruk fordításakor is.

Itt nem is a mozgószabállyal van gond, hanem magával az egybeírással. Illetve szabatosabban azzal, hogy egyrészt egyre több élőlénynek magyar nevet adunk, és a nemzetségnév képzésének preferált formája a szóösszetétel (eddigi példákon kívül: szedermálna, buzérszeder, fokföldi-ibolya, fajdbogyó, tőzeghanga, tőzegmirtusz, hangamirtusz stb), ugyanakkor a fajneves, vagy minőségjelzős alakokban ezeknek gyakran "párjai" képződnek. És itt megáll az akadémiai standardizálás: mindezzekkel kapcsolatban egy változatlan összetettszó-képzési szabályrendszert kell alkalmazni. Azt azért elvárnám, hogy a szaknyelvi szabályokat taglaló leiratokban ilyesmire is kitérnek.

LvT

Előzmény: rumci (1049)
rumci Creative Commons License 2000.09.25 0 0 1049
Én most állandóan növénytani és állattani neveket olvasok (nem emiatt,de muszájból), és nem találtam még ilyen példát. (Biztos van, de nem gyakori.) Arról nem beszélve, hogy csak akkor jelent az egész problémát, ha 6 szótag feletti az összetétel. Ebből adódik egy megoldási lehetőség. Ilyen esetekben a szótagszámlálás kötőjelét el kellene sikkasztani. Hogy a másik irányban is legyünk egyértelműek, akkor meg csináljunk úgy, mint a Julianus barát szobor. Így a félreértés ki van zárva. Amúgy ha nem lenne mozgószabály, sokkal több félreérthető eset lenne, de ezek túlnyomó többsége is abszurd, nem valódi kétértelműség. És mint a gyakorlat igazolja, azt is tökéletesen elviseli a magyarul író-olvasó populáció.

Abban maximálisan egyetértek, hogy a mozgószabály abszolút káoszt idéz elő a fejekben, pedig egyszerű; csak nem természetes.

Előzmény: phls (1045)

Ha kedveled azért, ha nem azért nyomj egy lájkot a Fórumért!