ezt a szó szerint vett rögtönzést még Levi se nagyon értené :0) és ne felejtsük azt sem, hogy "nem lehetsz egyedül itten/ törpék talpig aranyban...". így teljes, és annyira vers, hogy csak elvenni lehet belőle, hozzátenni, visszaadni nem. de ez csak egy vélemény :0)
fuhh, azért ez a koponya túlságosan szűkgatyás, sörényrázós, mélyről hörgős zenéhez illik! a karabély, vmi mókásan velejéig igaz izé nekem, és akkor inkább a banda weboldali "portréja" v hasonló illene rá. esetleg bármi Levi dolgai közül, a csótányderbiről, képkocka-részlet az ő az, ki mindenkinek tartozik c. klipremekből. vmi magyaros édessavanyú :0) de ez csak egy vélemény.
a koncepcióba bármilyen ajándék beleillik. a bandikával kiagyalt tétel egy formális díj, oklevéllel. a lábszárcsontos pólót viszont nem erőltetném, az elegáns viselettel ütközik kicsit :-)
Két éve októberben (párizsomba a tavasz nem jön el) én is fáradt teveként vonszoltam magam (Szt. Mihály útján), közben ezt a remekbe szabott nótát dúdolgatva.
Azt lehet tudni (vagy nem publikus), hogy mi is az az ajándék, amihez az adományokat kalapozod?
Beszereztem mindenesetere egy Varga féle rosé pezsgőt (rázzuk fel), azt mindenképp viszem (jó hogy jön Egon is) .
Gondolkodom egy (három?) üveg mátraaljai bor beszerzésén. Jó lenne valami egyedi cimkét (mondjuk valami személyre szóló koncertfotót -vagy akkár lábszárcsontot) ráaplikálni. Három palack már "anyagilag megterhelő" lenne.
Ezesetben ez lenne az én hozzájárulásom a kalapba dobálás helyett, de ha a fanclub leszavazza ezt az akciómat, ill. nem illik bele eördögh koncepciójába, nem erőltetem. (a spéci cimkékre nem is tudom jutna-e időm)
Ja, vihetnénk néhány lábszárcsontos zászlót is, bár ezekben az árpádsávos időkben az utcán talán nem lenne tanácsos felvonulni ilymódon. Vagy lábszárcsontos pólókat felvenni?
Na ezt szoktuk az ördöggel terpeszállásban az égnek vonyítani, mikor játsszák, közös biciklis múltunkra emlékezve...(márhogy én arra emlékszem ilyenkor). Fogják játszani szonbatom, megígérték.
legjobb az lenne, ha egy közös performansz keretében eljátszanánk, ahogy a vámpírok a fáradt tevéket áthajtják Párizson lassan. én vállalnám az Eiffel-tornyot.
Eördögh ötlete nyomán igen találó, szimbolikus közös ajándék beszerzése és elkészítése lett folyamatba helyezve, kb. 10-12 rugó értékben, a hozzájárulásokat az ezirányban elkötelezettek a helyszínen tudják megejteni, a zöld kalapomba. Az ajándék mellé oklevél is lesz, ezt a rajongolók szintén aláírhatják a helyszínen.
Én pl. öltözhetnék Mama Leonénak (van lilakockás gatyóm + még lila pólóm is), de azt hiszem leginkább fotós lánynak öltözöm, miként Levente felíratott vendéglistára egy bizonyos emlékezetes trafópincebeli autómentes napi (szept. 22. ) koncert alkalmával.
Már csak azért is emlékezetes ez a nap számomra, mert akkor kaptam meg tőled a legendás 92-es és 94-es albumaikat (egy korsó sör fejében, a felestől eltekintettél)