A vörös - sárgafülő teknősöknél, és a hozzájuk hasonló fajoknál legjellemzőbb, hogy a hímeknek a mellső lábaikon jelentősebben, és látványosan hosszabbak a karmok.
Az ivarérett kort nagy általánosságban 5 - 7 éves korban érik el.
Ivarérett teknősöknél, ha párban vannak, normál körülmények között (tehát kerti tó, vagy tojásrakási lehetőséggel kialakított aqua-terrárium esetén) az első párzási időszak az adott évben általában április-május környékén van, majd utána megfelelő időjárási körülmények között (kellemesen meleg hosszú nyár) a nyár folyamán még 2 - 3 alkalommal (cca. havonta).
Ha nincs kellő tojásrakási lehetősége (például zártabb rendszerű akváriumban), akkor nehezebben szabadul meg a tojásoktól, és addig nem párzik be újra, és így nem lesznek újabb tojások.
Laírom, hátha egyszer valaki pont erre keres rá. Tegnap dolomit bányában voltunk, onnan hoztuk a sziklákat körbe és a tó első szintjére.
Ajánlom mindenkinek, hogy akár személyautóval hozzon ilyen bányákból követ, mert tonnája mindössze 2000 forintot kóstál. Mi 300 kiló követ pakoltunk be 12 perc alatt, és 760 forintot fizettünk érte. :)
Hát, ha halat veszünk is bele, akkor csak nagyot, amit nem támadnak meg a tekik. Gyerekkoromban csalihalat tartottam akváriumban, mert sajnáltam szegényeket, gyönyörűek voltak, szerettem őket, szóval nem veszek élő tekieleséget, mert én azt nem bírnám lelkileg.:)
Igen a murvát én is csak a drénárokban, akarom használni.
Kiíáncsi vagyok ez az 1.2-es fólia hogy viselkedik, milyen lesz lerakni.:) Nem mertem vékonyabbat a nagykutyák miatt, akik elől el lesz zárva, de elég, ha csak egyszer csobbannak.:)
Arra gondoltam, hogy dolomit palával takarom afóliát az első ültetési zónában, szerintem szép lesz.
Szétnéztem nálunk a vidéken és találtam majdnem minden vízinövényt vadon, tiszta, tkp érintetlen környezetben, csak tavirózsát fogok boltban venni.
A túlfolyó pedig az általam festett, felrakott, szenvedett fakerítés védelmében készült, mert sajnálnám, ha egy nagyobb eső után tönkremenne.:)
Murvát nem ajánlanék a tóba, mert bár mikor előfordulhat, hogy valami miatt bele kell menni, bele kell állni.
A murva nagyon éles szélű zuzalék, ha ráálsz, és éppen "rossz helyzetben" van, a súlyodtól kiszúrhatja a fóliát.
A dolomit szerintem a szélire jó, de minek bele szikla? Csak a helyet foglalja, és egy idő után úgy sem látszik majd, benövi az alga, és miegymás.
Ha monszum-szerű időjárás előfordul, a legkisebb gondja léesz a szomszédnak a tavadból esetleg átfolyó víz. :)
Ha most még nem is, de jövőre, ha már beállt a tavad a növényektől, érdemes lenne venni horgászboltban élő csalihalat. Ezek a vadvizi halak strapabírók, olcsók, csak pár darab, és annyian találnak maguknak kaját egy ekkora tóba.
Mert ki tudja, jövőre milyen szúnyog-tanya lesz esetleg a tavadból .... :)
Nem sóderre, gondoltam, hanem dolomit sziklákra, nagyobb kövekre, a peremére és a tó belsejébe, kisebb görgeteg kavicsaim vannak és rengeteg, kis szemű murvám, bár ez utóbbival csak óvatosan bánnék..
Túlfolyót azért csináltam, mert nem szerettem volna, ha a szomszéd és a fa kerítés felé indul el a víz, ha újra monszun-szerű időjárás lesz.
halat egyáltalán nem szeretnék, van elég állatunk, így is.:) Csak a tekik mennek bel, meg, akik még beleköltöznek maguktól.
Szerintem a dolomit nem a legjobb a tóba. Akkor már inkább 0-4 es sódert az aljára. Nekem is az van és így a békák is be tudják ásni magukat rendesen télire. A vizinövényeket is könnyű bele ültetni. Szűrő csak akkor kell szerintem ha túl sok halat tartasz benne. Nekem egy darab sincs ezért a sok vizibolha és egyéb vizirovar tisztán tartja az egész tavat. Túlfolyót én sem értem minek. Valahol úgyis kifolyik majd a víz ha túl sokat töltesz bele.
Már csak a dolomit kérdéses, hogy megfelel-e kerti tóba. Bár, azt gondolom, mivel vulkanikus kőzetről van szó, nagy bajt nem okozhat. Nagyon izgulok tóügyileg, éjjelente legalább kétszer felébredek tipródni.:) Többen azt jósolják, hogy szűrőre és egyébre lesz szükségem, de én reménykedem, hogy létrejön az ökoszizstéma.
Vasárnap sárral tapasztottam és vízmértékeztem, hogy a partvonal azonos magasságban legyen. Jáááj, én úgy élvezem. Hétvégén kezdődik igazán a recefice, igyekszem semmit sem kifelejteni, ami utána már nem pótolható.
De jó, hogy mondtad ezt a ízimentát, simán beültettem volna szárazföldi mentával.:)
:) Ödön csodálatos ősteremtés.:) A sövénymászós sztorit olvastam is a másik fórumon, fel is nevettem.:)
Bár abszolút logikus, amit írsz, de sajnos borítékolom, hogy nem fogom kibírni, hogy a tekikéket ne eresszem bele, amint lehet.:))) Hát én már úgy várom, milyen arcot vágnak, hiszen az ő örömük lesz a legnagyobb jutalom.:) Lelkileg fel vagyok készülve, hogy mindent kiírtanak, de... áááá, muszáj élvezniük a birodalmukat (majd biztosan többször eszembe jutsz az elkövetkezendő hetekben, hogy, igen, Fürtöske megmondta.:)
Reggeltől még bővítettem a tavon, ahol csak tudtam, megnöveltem a mocsaras rész területét és egy kicsit mélyebbre is ástam a mélyzónát.
Igazából a túlfolyóval vagyok még zavarban. Elképzelésem szerint, a túlfolyó területet egy pár centivel alacsonyabbra kell szintezni, mint a többi partvonalat, kövekkel feltölteni, ide van (lesz) lejtetve a drénárok is). Na de kell alá pl tófólia? Vagy csak a fele területére?
Nem vagyok növény szakértő, de a Menta, és a Vízi menta között elég nagy különbség van (és még sok fajta Menta van!).
A Menta jól megmunkált, laza, mélyrétegű talajt kedveli. Ősszel vagy tavasszal, dugványozással, illetve tőosztással szaporítják.
A sima Menta nem biztos, hogy értékeli a folyamatos vizet, még akkor sem biztos, ha földdel töltött ültetőkosárban teszed le.
A Vízi menta mocsarak, nedves rétek, vízpartok, árkok, liget- és láperdők lakója. Az ivaros szaporodás mellett kúszó gyöktörzsével és hosszú, föld feletti, leveles indáival is terjeszkedik. Vízbe érő részein gyökereket ereszt, tápanyagot vesz fel, és a gyökerek segítségével egyensúlyban tartja a felfelé növő leveles - virágos szárát. Így adott helyen akár vízfelületeket is be tud nőni, mint egyfajta úszónövény. Első ültetéskor ajánlott a max. 20 cm mély vízbe ültetőkosárba helyezni, amibe szitált sóder mellett a gyökerek körül vegyszermentes földlabda van. Ha szereti a helyét, egy-két év múlva már a tóban, és a tó partján mindenhol megtalálható, időnként szó szerint "gyomlálni kell".
Mindenki a saját ötlete, elképzelése, ízlése szerint tesz dolgokat még akkor is, ha utána olvas, és elfogad egyes tanácsokat.
És én nem is akarlak befolyásolni, de a magam részéről még nem ajánlanám ezen a nyáron az új tóba kirakni a teknősöket.
Ezek a kis ördögök mennek, mint a buldózer, mindenen átgázolnak, és cca. 2 hét alatt haza vágják a fissen ületetett növényeket.
Egy frissen ültetett növény ezeket nem biztos, hogy átvészeli, viszont egy már megállapodott, megerősödött növény igen. Lehet, hogy egy-két része esetleg eltörik, tönkre megy, de a már megállapodott, stabil növény egy-két nap után újra feláll, és egy idő után pótolja az "elvesztett" részeit.
A teknősök "szökési technikájáról" könyvet lehetne írni, és ahogy másoktól elszökik, úgy nálad nem biztos, viszont ahogy másoktól nem szökik el, nálad lehet, hogy már az első nap meglépne. A hasonlóságok ellenére mindenkinél mások a körülmények, így van akinél beválik, és van, akinél nem.
Nekem először úgy volt, hogy volt egy nagyon sűrű, cca. 50 cm magas sövény a tó nagy része körül, és kívül a kerítés, gondolván, hogy a sövény szárai között a földön találnak szárazabb, de árnyékos részt a pihenésre.
Amikor a kutyám találta meg a teknősömet, amint a frissen vágott sövény tetején napozott, akkor gondolkoztam el először azon, hogy az ember miért emberi tulajdonságokkal, emberi cselekedetekkel akarja felruházni az állatokat.
Végül is a sövényt ültettem át máshova ....
Aztán később a kerítést befutattam borostyánnal, hogy természetesebb, és természet-közelibb legye a kinézet. Ez sem tartott sokáig, a fiú teki szerzett egy sérülést a lábán, és amíg gyógyult a sebe, bent volt szabadon a lakásban.
Egy alkalommal a kutyám kinyitotta az ajtót, bejött, és így nyitva maradt az ajtó. A teknős természetesen kiszökött, és a több, mint fél méter magas borostyánon átmászva vissza ment a tóba (ezt fel is vettem videóra, mert véletlen észrevettem a nyitott ajtót, és utána mentem keresni. Sajnos csak mobil volt nálam).
A békalencse nálam nem okozott gondot, és a teknőseim sem nagyon ették. Amúgy meg bármilyen bélsár a teknősöktől, a halaktól a vízbe kerül, legyen az híg, vagy sűrűbb állagú, így ez egy teljesen értelmetlen, és felesleges kijelentés volt, bárki is írta. Nem mellékesen ezek a bélsarak nagy része a vízben lebomlik, és a növények felhasználják tápanyagként.
A szomszéd felöli keresztlamellás kerítésen lehet, hogy fel tud mászni, lehet, hogy nem. A gond inkább az lehet a későbbiekben, ha egy lamella kilazul, vagy kitörik, és az ott kialakult résen átfér, vagy nem a teknős.
Nagy örömmel olvastam, hiszen már teljesen belegabalyodtam a témába.:) Remek, hogy ilyen villámgyorsan írtál, mert ma már rendelem a tófóliát, kinézem a kerítést, növényeket, stb.:)
A kerítésnek mindenféleképpen 130-140 centisnek kell lennie és masszívnak, mivel ez a méret nincs a piacon, szerintem ezt is én állítom össze darabokból. Belül tyúkháló, leásva.
Mentám van rengeteg a kertben, ez pipa.:)
A békalencséről azt olvastam a teknősfórumon, hogy a tekik bezabálják és telef.ssák vele a tavat:). Vagy ez egyedi eset lehet?
A dolomit mehet bele?
Ja igen, a szomszéd felől kereszt lamellás kerítéselem van, azon vajon fel tudnak mászni? Vagy azt is hálózzam be?
Szép kis tó lehet belőle, hiszen közel 8-10 m3-es.
Amiket felsoroltál növényeket, mind jók.
Ajánlom még a Mentát, amit a szélén alacsony vízbe dugjál le, aztán majd elindul magától, ha szereti a helyet.
Javaslom, hogy szerezzél még be sok békalencsét, az elején jól jön. Ha elszaporodik, leárnyékolja a vizet, és kevesebb lesz a hínár, ami az elején valószínű azért fog jelentkezni.
A Mocsári Nőszírmot nagyon ajánlom, hatalmas gyökeret tud eresteni, és nagyon szűri a vizet. Abból is lehet berakni, amennyi csak elfér, aztán majd jövőre, amikor már teljesen beállt a tó, lehet szelektálni. Azt lehet 30-40 cm-es vízbe ültetni. Érdemes az ültetéskor ültető kosarat használni, szitált sóderral töltsed fel, és tegyél a gyökerekhez egy kis vegyszermentes földet. Egy-két év múlva úgy is "kimászik belőle", de kezdéskor gyorsabban megfogja.
A kerítést ajánlom, hogy inkább a kutyákhoz méretezzed!
Az aljára meg nagyon jó a 40-50 cm széles csirkeháló, ami apró lyukú kerítés, és tökéletesen megfelel a teknősöknek. Ha léckerítés lesz körbe, ahhoz jól lehet erősíteni (kötözni, csavarozni, stb.).
Eltelik majd két-három hónap, amíg beáll a tó, és elkezd önfenntartó lenni, türelem (is) kell hozzá.
Az én tavam közel hasonló vízmennyiségű, cca. 6 m hosszú, 2 m széles, és a legmélyebb része 130 cm.
Ez lesz az 5. év, hogy nincs benne semmi műszaki cikk, csak télen a saját kreációjú lék-készítő, és télen-nyáron tiszta, átlátszó a víz, ha olyan szögbe süt a nap, le lehet látni az aljára.
Két, egészséges, 4 éves sárgafülő ékszerteki boldog tulaja vagyok. A jövőhéten be szeretném készíteni a régóta tervezett kerti tavat. Kertünk mérete miatt nem tudtam nagyobbat kiásni, így a meglévő mértei a következők: 3.4m hosszú, 2.75 széles, 1.45 a legmélyebb medence. A tó egyharmada mocsárszintű, de 3 ültető zónát is készítettem. Drénárkot is ástam, melyet a kert közepe felé lejtetek (ez a holnapi feladat.:)
Szeretném, ha mindenféle kütyü nélkül beállna az egyensúly.
Nem találtam semmilyen infót arról, milyen növényeket ültethetek, melyek nem mérgezőek kedvenceim számára, de a következőkre gondoltam:
-tavi rózsa
-vízitök
-békabuzogány v. ágas békabuzogány
-aprólevelű átokhínár
-süllőhínár
-keskenylevelű gyékény
-víziboglárka
-mocsári nőszirom
Kis segítségként beszereznék 2 db vízen úszó, napelemes szökőkutat is (150 l/h).
A tavi köveket közeli dolomit bányából hoznám (erről sem találtam semmit, hogy biztosan nem oldódik-e ki valami káros anyag).
További problémám a megfelelő elkerítés. Kutyáink vannak, ezért kellően magas kell, ugyanakkor a teknősök szabadulóművészetét is szemelőtt tartanám. Azt tudom, hogy négyzethálós kerítés nem megoldás, mert azon átmászhatnak. Ezért mustang típusú, elég sűrűn lamellált léckerítésre gondoltam, amelynek az aljára dróthálót rögzítenék és leásnám azt olyan 30 cm mélyre.
Nagyon izgulok, hogy kihagytam valamit, vagy elrontom az egészet, illetve, hogy ártok a teknőseinknek.
Segítsetek, kérlek, ha bármi ötletetek, tanácsotok adódna.:) KÖSZÖNÖM!
Tavaly a kis kerti tóból megszöktek a pézsma teknőceim. Július végén a legnagyobb azályban, kánikulában. Hetekig kerestem őket eredmény nélkül. Biztos voltam benne, hogy meghaltak szegények . Erre ma a kertben megjelent az egyik .Még csak nagyon lepusztulva sincs. Teljesen meg vagyok döbbenve. Hogy nem száradt ki, halt éhen. Magától át tud telelni. Lehet, hogy a másik is előkerül még? Hogy kell ilyenkor etetni? Köszönöm, ha segítetek!
Az enyémek pont párban vannak. Tavaly 3 db ki is kelt. Egy tarajos tekim is van de azt elajándékoznám ha kell valakinek. Neked esetleg egy kilencedik? :)
Egyetlen egy fiú van a csapatban, egy sárgafülecses. És aranyom elég kis töketlen.
Viszont az utóbbi időben ment egy kislánnyal a pofozkodás,,,így a helyüknél a földet megkevertem homokosra. De többet nem tudok tenni, ha oda letojásozik, és kikel jó, ha nem,,,én nem tudok keltetni és ezzel foglalkozni.
Szombat este sportos vacsorát kaptak a vörösfülűek, hat élő kishalat engedtem be közéjük. :-)
Először csak néztek és nyújtogatták a nyakukat, úgy várták a kézből etetést, de hamar rájöttek, hogy most meg kell dolgozniuk a teli pocakért!
Négyet már elkaptak, de kettő még mindíg úszkál. Vajon elég volt nekik két -két kishal fejenként és eddig csak én etettem őket túl, vagy csak a halak túl fürgék?
Én sem szerettem volna kint hagyni télire de a kert ahol laknak 500 nm. Lehetetlen volt megtalálni. A kis mór teknős még nagyban élvezte a jó időt de a görög úgy döntött aludni megy.
