Az énekesnő nagyon halvány, a bazgitáros meg itt-ott félreértelmezi a hangszere szerepét, amit ő játszik, a már-már nagytriolába hajló mögéjátszást, azt timbale vagy micsoda szokta, a bazgitár nem. Bár ez adódhat kulturális különbségekből, én nem szeretek "hibás" zenét hallgatni. Tehát összességében nem tetszik, bár hallhatóan dolgoztak sokat a két vonal ízléses összedolgozásán.
A Városmajori szabadtéri szinpadon voltak ingyenes, népnevelő esztrád műsoruk az 50-es években. Ezekben az amerikai dekadens zene kicsúfolása címén, ugyancsak jó számokat lehetett hallani és táncokat látni...:))
én 83-85 környékén nem értettem, az NDKban hogyan lézethetett a nagyon is contemporary totális frenek a hazai verziója: Gumpert, Kropinsky, Bauer, Sommer, sokat jártak a közgáz klubba a Czabánhoz
aztán pár éve olvastam, hog y a rendszer tudatos szelepként pénzelte őket, és a rendszerváltással elfogyott a levegőjük. Bejött minden más, és hirtelen a kivételezettből a kutyánaksemkell státuszba kerültek.
És ami a durva, hogy a nagy rendszerváltással a pozitívumok nagy része is ment a lecsóba (akárcsak nálunk). Szovjeteknél egy csomó ilyen bigband volt, meg kombók, és mind fönn tudtak maradni. Most meg nem tudom, mi van, de szerintem az, mit itthon: élethalálharc, kultúra meg nyema.
Ez inkább a szovjet esztrád vonal (főként az énekesek miatt). Az instrumentális vonalon viszont voltak nagyon komoly bandák (mivel nem volt szöveg, nem volt cenzúra, azt csináltak, amit akartak, ők meg Amerikát akartak:)).
