Biztosan hülyéskedsz, hiszen a felvetésem nyilvánvalóan az volt, hogy ha annyira bízik a technikai, tudományos alapú civilizációban, akkor miért olyanra írta meg a folytatásokban őket.
Igazából a robotok az emberiség - a tágabb értelemben vett emberiség illetve emberiesség! - "házi készítésű" őrangyalai.
Szerintem pedig azáltál, hogy rátekinthetünk a későbbi korokban a robotok szerepére, sokkal nagyobb távlatokat nyernek mind a robotos, mind az Alapítványos történetek. Természetesen ez már egy utólagos összeszerkesztés, de az Asimov-féle univerzum azért is olyan érdekes mert eredetileg kisebb részekből állt, és ezek lettek "összedolgozva". Ezáltal - legalábbis szerintem - az asimovi világ sokkal érdekesebb azoknál, az akármilyen nagyívű sztorifolyamoknál , amelyek már eleve egy adott történelmet akartak leképezni. Többször írtam már, hogy számomra pont azért bájos az Encilopedica Galaticában felhalmozott tudásmennyiség, történelem, mert az igazi tröténelemhez hasonlóan sokszor csak találgat, soksor melléfog. Egyedül mi, az olvasók vagyunk abban az előkelő és kényelmes helyzetben, hogy mindent, még a hibákat is átlássuk.
Egyébként egy univerzum egyik alapvető tulajdonsága az, hogy fejlődik. Asimové nagyot fejlődött, mégha nem is mindig "lineárisan".
Robotagy pedig már korábban is irányította, "hintáztatta" az emberi társadalmat, gazdaságot, még a Földön (ld. Én a Robot). Ez tehát abszolút nem újdonság Daneel esetében. Maximum a lépték nagyobb és az iránya összetettebb.
A Gaia döntés a fordulópont: tudatosan befolyásolják a peremfeltételeket, és még büszkék is rá. Innentől lőttek a komplett hitelességnek, ami a gaia-kultuszt illeti. Az Öszvér legalább őszinte . . .
u.i.: a robotos szál nem lett volna rossz, ha elejétől fogva vannak rá utalások, már az ős Alapítványtól kezdve. De nem ez lett :(
Előtte viszont hadd mondjam el, hogy egyáltalán nem akarom ekézni Asimovot, jó, hogy megírta a folytatásokat is.
Csak miközben olvasom, határozottan érzem, hogy "nem így kellett volna".
A Második Alapítvány szerepével van a legnagyobb baj. Eredetileg ők afféle "őrangyalok", akik kiugró mentális képességeikkel és tudományos felkészültségükkel vigyáznak titokban a galaxis sorsára; emelkedettebb, magasabb szempontok és értékek szerint. (Mint valami titkos, pszichikus jedi-lovag-társaság...)
És ebből a szerepből semmi sem marad a folytatásokban. Az nem lenne baj, ha "kiderülne, hogy ők is gyarlók, hibáik vannak, vitáznak", satöbbi. De a lényegüket másítja meg a folytatás.
Seldonnal és a Seldon-tervvel kevésbé történik ez meg, ott nem a motiváció és az értékrend alakul máshogy, mint az eredeti könyvekben, hanem a hatékonysága és a használhatósága; ami amúgy is mindig vita tárgya volt.
Az eredeti koncepció volt ihletett és lendületes szerintem. Amivel felváltódik, az viszont mesterkéltnek, kiagyaltnak tűnik ahhoz képest. Trevize figurája még éppen a hitelesség és a mesterkéltség határán mozog, de a Gaia-csaj legtöbbször olyan, mintha egy propagandafilm szereplőjét látnánk. Érdekes, árnyalni is igyekszik önmagát, de azért propaganda-sémákat nyomat és jelképez. Nem meggyőző nekem, és így Trevize döntése is a levegőben lóg. Olivawon és a robotokon pedig egyértelműen érződik, hogy eredetileg egyáltalán nem ilyen szerepük volt, hanem utólag beleszerkeszti, és megpróbálja vele pótolni az elveszett hősiességet és hitelességet.De hát nem kellett volna elveszteni, akkor nem kéne a pótlásán erőlködni.
- a Seldon tervről kiderül, hogy nem fog beteljesedni, továbbá, ha jól emlékszem valami olyasmi is kiderült, hogy az sem teljesen az ő műve, hanem a robotok is "besegítettek"
Ezzel szerintem a legnagyobb baj az, hogy maga Asimov is úgy írta meg az eredeti Alapítvány könyveket, hogy ott a Sheldon-tervhez semmi közük nincs a robotoknak. Aztán 40(?) évvel később letettek az asztalára egy elég nagy összeget, hogy folytassa a sztorit és így utólag változtatott meg sokmindent.
a Második Alapítványbeliekről kiderül, hogy úgymond "erőszakkal" akarják fenntartani a rendet és irányítani akarják az eseményeket
Szerintem nem is annyira az erőszakkal van baj, hanem a formájával. Gondolatokat, tudatot módosítanak, az ember legbelsőbb magánszférájához nyúlnak hozzá. Ez az, ami miatt Gaia is ijesztő, hiszen ott is megszűnik a magánszféra.
Ha jól értem Callie, az a problémád, hogy - a Seldon tervről kiderül, hogy nem fog beteljesedni, továbbá, ha jól emlékszem valami olyasmi is kiderült, hogy az sem teljesen az ő műve, hanem a robotok is "besegítettek" - a Második Alapítványbeliekről kiderül, hogy úgymond "erőszakkal" akarják fenntartani a rendet és irányítani akarják az eseményeket
Vagyis a korábban kikezdhetetlennek hitt figurákról kiderült, hogy bennük is van hiba. Szerintem ez nem baj, de érthető, ha valakinek rossz, hogy ezek a hősök ily módon háttérbe lettek szorítva. De különben már az eredeti Alapítvány trilógiában is ott van az Öszvér, aki felborítja a rendet. Az uralkodása alatt például kiderül, hogy kevesen vannak, akik cserélnének a korábbi állapotokkal. Szerintem nem lett teljesen degradálva a munkásságuk, hiszen meghatároztak egy korszakot. De az idők változnak.
Gaiaról viszont nekem is mindig felemás érzéseim vannak. Kicsit mintha a Star Trek-es Borghoz hasonlítana és ez sötét fényt vet az egészre annak ellenére, hogy alapvetően egy pozitív szereplőként van megjelenítve és annak ellenére, hogy a létét Daneel logikus indokkal alátámasztja. És - bár ő nyilvánvalóan nem nézett Star Treket - ez Trevize-ban is ott motoszkál. Nekem ami kicsit érthetetlen, az az egész befejezése. Jó ötlet persze, hogy nyitva hagyja a történetet a végén (a korábbi kötetekből úgy tűnik, ez Asimov szokása), azonban felvázolja, hogy az ellenség a galaxison kívülről is jöhet. Aztán meg mégis Fallomra néznek, hogy lehet, hogy nem is a galaxison kívülről jön. Tehát Fallom jelenléte veszélyt jelenthet, akkor visztont Danellel való egyesülése akár rosszul is elsülhet. Tehát a dolog bonyolódik, és ott van vége.
Asimov teljes Alapítvány-Robot-Birodalom univerzuma 1. Asimov teljes Alapítvány-Robot-Birodalom univerzuma 2. Asimov teljes Alapítvány-Robot-Birodalom univerzuma 4. Asimov teljes Alapítvány-Robot-Birodalom univerzuma 5.
Teljesen egyetértek veled abban, hogy sokkal jobban kellene törekedni az igényes fordításra, ez a téma nekem is vesszőparipám. Lemhez például találtak kiváló magyar fordítót, akkor Asimovhoz vagy Herberthez miért nem sikerült? Ha akarod, utánanézhetek a kiemelt részeknek a könyvben is, de a Szukits kiadványoknál visszatérő gond az igénytelen fordítás és a sok elírás. Az első, robotos kötet meg emlékeim szerint különösen problémásra sikeredett ilyen szempontból.
"Ez hálásabb alapanyag, mint a teljes Alapítvány-sorozat, talán nehezebb is elcseszni. (Persze hiszem, ha látom. :-))"
Háát... nem tudom. Ez az egyik kedvenc Asimov könyvem. Eléggé komplikált, időben ugráló a cselekménymenete, amit egy filmben nyilván "kiegyenesítenek". Asimov elég sok magyarázatot is belefűzött az időutazás paradoxonjainak kimagyarázására, az ilyesmit Holywood szintén nem kedveli. Attól tartok, alaposan átírják majd.
Olvasom újra az Alapítvány és Földet, néhány választ sikerült már találnom:
1.
- Nos, hány solarialakó él ezen a bolygón? (Bliss) - Nem tudom pontosan, nem számoljuk magunkat. Talán ezerkétszáz. (Bander)
2.
- Mi levonultunk a föld alá, és minden kapcsolatot megszakítottunk a Galaxis többi részével. ... hogy megvédjük LÁTSZATRA üres bolygófelszínünket. Hajók jöttek, elpusztultak, s nem jöttek többé. A bolygót kihaltnak vélték, s ahogyan reméltük, elfeledkeztek róla.
Tehát valóban nem mentek sehová a solárialakók, csak leköltöztek a felszín alá mind.
Olvasom újra az Alapítvány és Földet, néhány választ sikerült már találnom:
1.
- Nos, hány solarialakó él ezen a bolygón? (Bliss) - Nem tudom pontosan, nem számoljuk magunkat. Talán ezerkétszáz. (Bander)
2.
- Mi levonultunk a föld alá, és minden kapcsolatot megszakítottunk a Galaxis többi részével. ... hogy megvédjük LÁTSZATRA üres bolygófelszínünket. Hajók jöttek, elpusztultak, s nem jöttek többé. A bolygót kihaltnak vélték, s ahogyan reméltük, elfeledkeztek róla.
Tehát valóban nem mentek sehová a solárialakók, csak leköltöztek a felszín alá mind.
Az Amerikában múlt héten bemutatott A dolgok állása (State of Play) rendezője, Kevin Macdonald (Zuhanás a csendbe, Az utolsó skót király) már két következő projektjét is kiválasztotta. Először a The Eagle of the Ninth című Római Birodalomban játszódó háborús drámát csinálja meg, amelyben Jamie Bell (Billy Elliot) és Channing Tatum (Step Up) játsszák majd a főszerepeket, és amelyet részben Magyarországon
A római film után Macdonald egy kultműhöz nyúl: Isaac Asimov egyik leghíresebb, A halhatatlanság halála című 1955-ben megjelent regényét filmesíti meg. A könyv egy időn kívül elhelyezkedő szervezetről szól, akiknek a tagjai képesek bekapcsolódni az idő folyamába, és befolyásolni a történelem menetét. A szereposztásról egyelőre nincs hír.
Ez hálásabb alapanyag, mint a teljes Alapítvány-sorozat, talán nehezebb is elcseszni. (Persze hiszem, ha látom. :-))
Szerintem a válasz egyszerű: nem szaporodtak. :-) Aztán a hermafroditák ugyan megtették ezt hébe-hóba, de ott is előfordult baleset, nem várt, korai halál, stb. Tehát szigorúan monoton módon csökkent a létszámuk, de semmi drasztikus történés nem befolyásolta ezt.
Hmmm, igen, valóban ez igaz, hogy a MARADÉK soláriaiak a föld alatt élnek elszigetelve, de csak alig vannak néhányan az Alapítvány és Föld szerint az egész bolygón. De hová lettek a többiek? A Mezítelen nap szerint akkor a bolygón kb. 20.000-n éltek. Az alapítvány és föld-ben nem emlékszem kb. hányan vannak, de emlékeim szerint jóval kevesebben alig pár százan, na, majd utánanézek, úgyis rég olvastam ezt a kötetet :O)
Az az Alapítvány és Föld lesz. A solariaiak a felszín alatt élnek és hermafroditák lettek (mint minden kései Asimov-műben, ebben is erős a szexuális oldal :D ).
