Látod e a csillag-ösvényt járó ezer Hold-Napot,
hallod e a szél hordozta bús dallamot,
érzed e az érintés jeges hidegét,
várod e a holnap fösvény melegét?
Szikkadt e a talaj, ahogy reáléptél,
olvadt e a jég, mikor hozzáértél,
zúgott e a csend ha hangod kiált,
s ledőlt e a fal, ha zengted az imát?
Végtelen folyóba fürödtél e, mondd,
hattyúk testére piheként szórtad e a szót,
hallattad e hangodat a néma csendben,
elvesztél e valaha eme rengetegben?
Apukám mesélte, volt egy kor,
Nem is olyan régen volt...
Szabad szólás szabadsága volt:DDD
De mindenki csak egy pártnak bókolt...:DDDDDD
"Menjünk szavazni emberek!
De voksot leadni, csak az MSZMP-re lehet!":DDDDD
És láss csodát, a mese itt még nem ért véget,
Mindenki rá szavazott és mondott "szabadon" szépet...
Hát valami hasonlót találtál talán itt?:)))
Elmúlt a hőskor, de gyökerekben maradt a pánik:DDDDD
A kocsi szép lett és modern a kormánya,
A sofőr nem változott, csak a formája:)))
Hmm, mi ültünk a taxiba, jó volt a reklámja tán:)
Itt vagyok most is, akkor meg minek jár a szám...:)))
Quszi drágaságom,
Hír hallatán fázom...
Kimoderáltak, mert Júdeát vetted a szádra?
Nem lehet, hogy e nívos topikod maradjon árva:DDD
A cenzúra mindig is a diktaktúra eszköze...
Hol van a szólás szabadság menyköve?
A kimondott szó... tudom mindig az a fő...
Látom, akkor célba talált az eldobott kő...:(((
Tudom hamvaidból újjá éledsz,
S nickjeid szórják továb éled,
Ne hazudtold meg soha az éned,
Tudom így lesz, hisz elrepült a csikó éved...
A.
Az árulókat nem vésik kőbe!
Arcal lefelé kerülnek a földbe...
Ki mit vetett, az kerül rá,
Abból sodorhat majd "trombitát"...
Mézes madzag és szirmokat nyújtó kéz,
Nyújtja a kezét és az hiszi bolgogan néz...
Látja de nem hiszi, rózsaszin a világ,
Már fellobant, mégsem érzi a szikrát...
Nem kért, mégis táguló cimpával szívja az adott füstöt,
Elnémult már a világ, fanyar füst hagyja el a kürtöt...
Repül de nem magától már,
Csak lefelé és sodrodva száll...
A csillagok már nem mutatják meg az utat,
Eltünt a hold is, a kutya meg némán ugat...
Bár a tavasz reményt és kikeletett hozott,
Megjött az ősz, és az elsárgult levél lehullott..
Torkot szorító vasmarkos ígéretek,
Hazudott valóság; hmm, mindig szépek...
A túl oladalon nem várnak a lények,
Lecsukott szemeden nem jönnek már be a fények...
Látod az igazságot!
Vértelen egészségnek hitt eszmék,
Fülnek oly kedves megfogalmazott mesék...
Bürökráciával megbontott ép elmék,
Puszták szabadsága, hmm ma már csak emlék...
Tudod az igazságot!
Hiába markolod, kifolyik mint a víz,
A butaság hamar ellenséget szít...
Az erőszak már csak eszköz így,
Szegénység sarán tapos, hmm a felsőb tíz...
Akarod az igazságot!
Ha kialudnak majd egyszer a fények,
Semmi köze nem lesz hozzá a kéznek...
A lelkek a megérdemelt ördögi lángon égnek,
Rájössz hamar, az életet miért láttad szépnek...
Érzed az igazságot!
Vak repülése a céltalan szárnyaknak,
Levegő markolászása, begipszelt lábaknak...
Néma üvöltése az eltemetett szájaknak,
Könnyeket senki nem törli le az árváknak...
Csak szeretnéd az igazságot...
A tavasz érzésével,
A felkelő nap fényével,
Várom az érzést, mely közeleg,
Nyitottak a kapuk, nincsen félelem...
Szépek a melengető fények,
Párja jön a kinyújtott kéznek,
A tél ridegségének immár vége,
Érzések újra épek...
Látott világ, árnyékból kilépett mása,
Nem lép előre, magától jön a társa,
Égre feszített felhők látványa,
Senki sem marad rövidesen árva...
Szelek szárnyán, zabolázatlan idő kerekén,
Szeretni, ölelni, csókolni ismét szeretném...
A felkelő nap háza, patyolat-fehér ágyra,
Nem kerül rá árva, s borús árnyéka...
Szia villma, szia qszi
Jön a tavasz, ez már tuti
S hogy fiú vagyok-e vagy lány
Legyen ez egy nagy talány
Elárulom majd talán
Hogy „ki is ez a lin(n)”
Hogy ez a sor most rímtelen
Ugye kedveteket nem szegem
Megint kezdődik egy hét
Már most várom a hétvégét
Az öt napot ki kell bírni
Addig tessék verset írni!
És kisvacak, hogy Te is itt vagy
Így már jól kezdődik ez a szép nap
Oh kisvacak!
Te cukorfalat:))))
Te kedves rajongó!
Verssel csacsogó!
Nem vagyok én vadkan,
Szépet teszek, de halkan:)))
Csak, ha kezem közt egy puha test,
Eszemet vesztem, s mit akar, velem azt tesz:DDDD
Egszerűen lynne, nem Lina?
És anyádnak lánya vagy, nem fia?:))))
E-vel a végén hangzik jobban,
S ha nő vagy, szívem dobban,
Morzsolgatva a neved, lynne,
Lynne, lynne, vígy a tavaszba innen:))))
És persze a kanok kanja,
Eddig tán a f..t vakarta?:)))
De most előjött és versel,
Gúnyol? vagy csak megint kertel?:)))
Mindegy az a lényeg hogy elő került,
S kisvacak rímjeire rásikerült:DDDDD
Atyám mondta,
Gyerünk ronda!
Hirdess igét,
Kukák ám elhigyjék!
Tátott szájjal,
Ne törödj a gáttal,
S kormánnyal,
Alantas vággyal,
Ne paktálj párttal!
"És a haza fényre derül.."
A korona vajon kire kerül?
Tán a vörös balra,
Ki a jobbot mindig marja,
Vagy a komcsiból kinőtt multira?
Ki kedvesen mondja, szavazz a Centrumra:DDDDDD
Ó atyám, kell ez nekünk?
Kard helyett, adóba fekszünk:(((
Nem kérdezik van e kedvünk,
Csak pártoktól szenvedjünk...:((((
Hol van már a hódító Pelle?
Ki ezekből jókat szelne:DDDD
Vagy a Hunyadik szelleme,
Mindent elsöprő Fekete Serege?
Alagútnak nicsen vége,
Csak hossza,
A leendő kapunak fénye,
Csak a múltnak rossza...
Keresztesek nyílt erőszaka,
Judeák örökös háttér korszaka,
És mindkető él még,
Ebből még más is kér..:(((
Balabla, meg sok mese,
Hajdan álmot látott Emese...
Örökét más felé fordítják,
S ősi népét egymás ellen szítják...
Imhol egy nőstény,
Neve kisvacak,
Ki qszi versén,
Huncutul kacag,
Élvezi a napot
Az ablakon át,
Benn csókot kapott,
Vagy sült szalonnát:)))))))))DDDDDDDD