Könyörgöm, felejtsük már el ezt a szellőzzön dolgot.
A fal ettől nem szellőzik, mert a fal a terep FELETT van, nem a föld alatt.
Az alap pedig nem fog szellőzni, mert a nedvesség nem a mellette beszórt kavics felé mozog, hanem a kapilláris hatás miatt magában az alaptestben... Függöleges irányban felfelé, a falba.
Bocs, nem te vagy a hibás. Valaki egy pár éve kitalálta ezt a hülyeséget, és azóta terjed, mint a métely.
Egyébként joga van a jegyzőhöz fordulni, ha már nem tudnak megegyezni.
Egyébként nálunk is volt egy telekhatárra épített vályogház. A tulaj évente kétszer átjött - egyeztetve - és a fal mellett lekaszálta a füvet kb. fél méteren.
Ha nem kaszálta volna, akkor gyom nőtt volna.
Meg ezt is írtam :
"Anno amikor a telekhatárra épített ház tulaja rendbe rakta a falat ... úgy ahogy a szomszéd megengedi."
Ez a javítás a száz valahány év alatt valamikor megtörtént, a ház tulaj nem rakott oda semmit a füves szomszéd ráúnt a sok gazra és füvet telepített oda .
Kinek kell lépnie ?
Szvsz a ház tulajának.
Egyébként a téglaházak tulajainál is előfordul néha próbálkozás a fal a kerítés túloldalán lévő korlátozásokra ia. Pl. hogy a biciklit ne támasszuk oda, a szerszámokat ne tegyük a fal mellé stb.
Az hogy locsolóval áztatja a falat az egy dolog.... nyilván műszakilag nem helyes, itt egy sokkal mélyebb és régebbi ellentét húzódhat meg. Ez a jelenség csak egy reakció egy korábban kialakult
Az lenne a kérdésem lehet-e ilyet kintre a tornacra csinálni. Oda nem ver be az eső. Arra gondoltam a faltól tíz centire felszednem a betont és kuleval feltöltenem, hogy szellozzon.
Bocs, de vitatkoznom kell veled - pedig nem szeretek. De én ismerem az ügyet...
A ház már jó száz éve áll ott, semmi baja nem volt addig, amíg a szomszéd nem telepített pázsitot és nem kezdte el locsolni. Már bocs, de azért, mert a szomszéd hülye, figyelmetlen - és egyébként semmilyen együttműködésre nem hajlandó (ezt én, meg a ház tulajdonosa tudjuk) - nehogy már a ház tulajdonosának kelljen több százezres beruházást elvégezni.
És egyeztetni nem a ház tulajdonosának kellett volna, hanem annak, aki áztatja a falat. A ptk. szerint...
Speciel itt nem a szomszéd a hibás. Az a fű egy friss telepítés, lehet 1 - 2 éves. A fal viszont áll már jó 50 éve, ha nem több. Anno amikor a telekhatárra épített ház tulaja rendbe rakta a falat egy betonszegély nem ártott volna. Vagy ha allergiája van a betonhoz, hát fagyálló téglát rak a fal mellé. Hosszában keresztbe úgy ahogy a szomszéd megengedi.
Nyilván nem egyeztetett a szomszéddal ezer plusz egy ok miatt és most szív.
A nedvesség az stimmel. De inkább nevezzük párának. Az a baj (s azért nem szokták beragasztani a panelt), hogy a fa hosszában mintegy 1,5-2-ször kevésbé zsugorodik, mint keresztirányban. Ha mindent és mindennel összeragasztanak, akkor ilyen repedések lesznek a végén - mindössze csak azért, mert a pvac ragasztó erősebb, mint a fa. Korrekt munka esetében a paneleket is külön festik||lazúrozzák, és a keretet is. Száradás után állítják össze az ajtót, a paneleket meg hagyják 'lötyögni'. Akár festék, akár lazúr, a fát nem lehet hermetikusan lezárni - bár elméletben igen, de gyakorlatban nem igazán kivitelezhető.
Ez tipikus példája annak, hogy kihagyták az alapozó réteget. Ha csak rákenik a kencét, akkor ilyen lesz a végeredmény, akár egy-két év leforgása alatt is. Apám '86-ban halt meg, '78-ban festette az ablakokat zománcfestékkel. Tavalyra jött el az ideje annak, hogy újrafessem az egész miskulanciát.
A festéket le kell csiszolni rendesen, lenolajos beeresztés, alapozó fára, zománc. Ha az ember betartja azt a sorrendet, amit a gyártó ír elő, akkor 10 év+ az élettartam.
Igen, az alsó rész elsősorban nem a napsütésnek köszönhetően ment tönkre, hanem a felcsapódó víznek. A lazúr ez ellen sem véd.
A zománcfesték nem alkalmas az ilyen nyílászárók kezelésére. Ugyanis amíg az olajfesték flexibilis, azaz követi a faszerkezet mozgását (a zsugorodását, tágulását), a zománc erre nem képes. Mutatok egy példát erre is:
Ez a keret zománccal lett kezelve, pár év múlva ilyen állapotba került. Van egy csomó ilyen képem...
Azok a repedések jó eséllyel attól keletkeztek, hogy be vannak ragasztva a panelek a keretbe (vagy direkt, vagy csak odafolyt a ragasztó) - azon nem lehet segíteni, semmiféle festékkel, mert így is, úgy is mozogni fog a fa az idők folyamán - helyet kellett volna hagyni ennek a folyamatnak. A táblásított anyag másképpen tágul és zsugorodik, mint a keret.
Az alsó részen látható elszíneződés nem csak a napnak, hanem a csapadéknak is nagymértékben köszönhető - ez látszik is abból a penészrétegből (vagy valami másfajta gombától eredeztethető), ami az ajtó alján található (fekete).
Az olajfestékes témát meg vitatom, mert jó oda egy normális zománcfesték is (pl. radiátorzománc, ha valakinek a fehér szimpatikus - mert nem sárgul meg), persze megfelelő alapozóréteggel. A lazúrozásnak meg az egyik buktatója az, hogy pár évente át kell kenni. Ha ezen ajtó előtt lenne egy tornác féleség is, mint eleinknél, akkor nem következett volna be mindez (de a panelek akkor is megrepedtek volna).
De abban igazad van, hogy ez egy rossz példa - csak ép az asztalos oldalról szemlélve.
A nem megfelelően kezelt nyílászáró esete. A lazúrral lekent ajtó néhány év alatt ilyen állapotba került. A napfény kiszívta, a lazúrozás a nedvességtől sem védte meg, látható, hogy már repedések is előjöttek rajta. Kár érte, mert egyébként egy szépen megcsinált ajtó volt...
A régi házak nyílászáróinál - főleg azoknál, amelyek a homlokzaton vannak, tehát ki vannak téve az időjárás viszontagságainak - a hagyományos olajfesték a megfelelő kezelés.
Itt nem csak az a gond, hogy a ház hátsó, hosszú falához közvetlenül gyep lett telepítve, de a szomszéd még locsolórendszert is működtet (attól ilyen szép zöld a fű), ami néha a falat is locsolja.
El lehet képzelni, hogy ez milyen hatással van a ház falára...
Zöld nyíl: betonozott, burkolt rész mellett kb 15cm szellőző sáv (még ürrsen, nincs feltöltve kővel).
Fekete nyíl: belső fal. Itt már le van fedve, de ugyanúgy csináltam mint a lila nyilaknál.
Lila nyilak: külső falak. Itt egy sávban alulra durva murva, felette kavicsos sóderes anyaggal töltöttem meg. Itt is a falig (minusz1-2cm) padlózok, és megnézem lesz e baj.
Hozzátartozik, nálunk olyan homokos a talaj, hogy vakolni lehet vele és egy partoldalon áll a ház, tehát a vizet tekintve az átlaghoz képest talán szerencsésebb vagyok.
A betonozott burkolt rész a konyha. Itt körben végig hagytam szellőzést. Ez már 1-2éve így van. Se a külső, se a belső falaknál nem tapasztalok problémát eddig.
Ha a padló "jelezne" valamit, úgy gondoltam, egyszerűen végigtolom rajta a körfűrészt és kész a szellőző.
Sajnos van, aki nem úgy csinálja meg, ahogy kéne, nem vágják át teljesen a betont, de olyat is láttam már, hogy a szellőzőrést beburkolták, ráfektették a hajópadlót.
Csak azt nem értettem, hogy mégis, hogyan gondolták, hogy akkor működni fog.
De szerencsére sokkal többen jól csinálják meg, és ellátja a feladatát...
Lekopogom, nálam sincs semmi látható jele hogy lenne valami gubanc. Egy ideig "szurkáltam" bele a nedvességmérőt, de meguntam mert semmit se mutat. A hajó padló alá is a fal mellett murvás-kavicsos- soderes cuccot raktam, de ez még friss pár hónapos kaland.
A 100-150 (talán több is) éve álló vályogházak műszaki tartalma csapni való?
Jómagam is egy 100 év körüli vályogházban lakom és az én igényeimnek megfelelően változtattam a műszaki tartalmon.
Régi öregek mondták,hogy ha egy vályogháznak jó kalapja és csizmája van nincs vele sok gond.
Úgy vélem két féle vályogház vásárló van.Egy akinek csak erre telik,kettő aki a nehézségek ellenére is szeret benne lakni.
Megfelelően karbantartott vályogházban remekül el lehet éldegélni.a jól megépített és elhelyezkedésű vályogházban pld klímára sincs szükség.
a mai világban annyira favorizált sima falakat is el lehet érni a modern vályog alapú alapanyagokkal.
És még sorolhatnám,de akkor jogosan elfogultsággal vádolhatnátok!
Én vásárlás elött(9-10 éve) fél évig fokott tájékozodást eszközöltem többek között ezen a fórumon is.
Megyeszékhelyen laktam és az anyagi helyzetem két lehetőséget állított elém nagyobb eladósodás veszélye nélkül.
Város peremkerületén,zártkertes övezetben sokszor összetákolt felújításra szorúló nyaraló szerűségek.
Közvetlen a város szomszédságában (1-2 kmre a várostól) kis faluban régi vályogház megállapodott repedésmentes falakkal(70 m2 lakótérrel+30 m2 garázs+melléképületek).
Én az utóbbit választottam,amit azóta sem bántam meg.
Ezeket a régi házakat is el lehet látni a nekik megfelelő müszaki tartalommal,ami megfele a mai követelményeknek is hosszútávon.
Erről egyszer olvastam, valaki a recepted szerint hasonlóan csinálta, de valami nagyon nem volt oké neki!
Ettől függetlenül én hasonló módon csináltam, azoknál a falaknál ahol nincs vízszigetelés. Józsi a kőművesem kicsit csavargatta az orrát, de így csináltuk.
A panelprolinak még van értelme, akár úgy is, hogy még a régi rendszerben panelba költözött és azóta is ott maradó delikvensről beszélünk (pl. XIII. kerületben van sok ilyen), akár úgy is, hogy alacsonyabb életnívóra berendezkedő panellakóról beszélünk (Havanna lakótelep).
A panelpatkány kifejezést még nem hallottam, de ennek a szónak a negatív értékítélet hangsúlyozásán kívül nem sok releváns értelmezése van, valószínűleg ezért nem alkalmazzák abban a közegben, akik panelben laknak :-)
Pl. szerintem a vályog/sárszalma házban lakókra sokszor alkalmazott buckalakó sem sértő, hanem inkább jópofa.
Én nem örököltem semmit sem, minden marok földet, minden téglát a házban, vagy minden tökét a szőlőben, a saját munkámért kapott pénzből vettem.
A "sárkunyhó" nagyapám egyik nagy cimborájáé, Lajos bácsié volt. Lajos bácsi jóval nagyapám előtt halt meg. Az épület, a kurolotte levo bő fél hektáros kert szörnyen elhanyagolva. A legközelebbi település kb 4-5km. Se víz, se út, se villany.
Ehhez képest azért van egy kis változás, igaz az nincs megoldva költséghatékony módon hogy pl a tanya mögött, a szőlősor végére hogy telepítsek kamerát hogy a hálózatot is elérje és a működéshez szükséges elektomos energia is rendelkezésre álljon 1km távolságra.
Nincs automatizálva a kert öntözése, a pincében kézzel kell kapcsolni az elszívó ventilátort vagy pl nincs még kerítés, de számomra öröm az ott töltött idő. Sajnos munkahelyem miatt nem tudok majd itt lakni életvitelszerűen, de ennek semmilyen épületgépészeti akadálya nem lenne. (De azért a felsorolt hianyosságok súlyát remélem mindenki érzi! :-D)
Tehát az öreg fater leülne az új teraszon, látná ahogy a decemberi naplemente megcsillan a traktor piros motorháztetején, odanyúlna az asztalon lévő pohárért inna belőle egy kortyot és szerintem büszkeséggel dőlne hátra!
:-))))))
(Van több ingatlanom. Az én privát véleményem, a vályog szivatós, a tégla olyan semmilyen- standard, a könnyűszerkezetes - egy álom!)
