"A Csókaszőlő a Kárpát-medencében őshonos fajta, amely már a Kadarka előtt termett a hazai szőlőkben és mára gyakorlatilag el is tűnt. Birtokunkon szeretnénk újra meghonosítani e ritkaságot és évről-évre palackba zárni a múlt lenyomatát.
A CSÓKA története
A Csókaszőlő a Kárpát-medencében őshonos fajta. Sötétkék, majdnem fekete fürtjeiről kapta a nevét, ezért néhol rácfeketének, vagy vadfeketének is hívták. A fajta már a Kadarka előtt itt volt a hazai szőlőkben, eleink együtt is szüretelték vele, majd egy borrá érlelték a két szőlő termését. Markánsan fekete színe miatt festőszőlőként való alkalmazása mellett domináns vörösborfajta is volt egészen a török időkig, vagyis a kadarka feltűnéséig.
Elfogadottnak számít, hogy a Kárpát-medence középkori borkultúráját, így a Szerémséget is a fehér borok jellemezték. A Villányi borvidéken a csókaszőlő kivételével más kék szőlőt a korabeli források (pl. a gyakran hivatkozott Szikszai Fabrícius Balázs latin-magyar szójegyzéke Nomenclatura seu Dictionarium Latino-ungaricum. Debrecini, 1590), nem említenek. a Csóka-szőlő ősi Kárpát-medencei gyimilcs, amely még Vad fekete szőlő néven szerepel (Vitis Lauinia)
a régi magyar növény őstörténeti időkbe visszanyúló életéről érdekes adatokat közöl Andrasovszky József is, aki az 1925-ös Jávorka-féle Magyar flórában a szőlő fejezetet írta. A vadfeketét és a fehér bogyójú alanttermő szőlőt külön fajként tárgyalja, s őshazájukat a Földközi-tenger mellékén keresi. S valóban, a morfológiai és egyéb tanulmányozások később arra késztetik még Rapaicsot is Andrasovszky nyomán persze , hogy visszavezesse a szálakat a kezdetekig, az ősködig: a Kaukázusig és Kis-Ázsiáig, ahonnét mai ismereteink szerint a szőlő ered. Nem lehetetlen, hogy ez a két szőlőfajtánk balkáni eredetű, s a kaukázusi szőlő valamely ősi, természetes balkáni alakjának kertbe foglalt helyi faja, amely hozzánk talán már az újkőkorban eljutott, vagy talán abban a korban őshonos is volt. A régi vincellérek és leírók szinte semmit sem tudtak a dicső eredetmítoszról, viszont annál többet a növény élettanáról és termesztéséről. Légrády István azt írja 1844-ben, hogy a csókaszőlőt szeretik összeszüretelni, de leginkább a hulló vagy ragyozó kadarkával, amelynek töppedt szőlőszemeiből készül a híres ménesi aszú s azért teszik hozzá, hogy setétebb vörös színt és fanyar savanyával állandóságot adjon. Aztán Rudinai Molnár István és Pettenkoffer Sándor elmondják a legfontosabbakat: fürtje középnagy, bogyói középnagyok, gömbölyűek (Szekszárdon hosszúkásba átmenők), kései érésű, igen tartós színezőképességű, bora kitűnő (Pettenkoffer szerint savanyú), tanninjai jók, rövid csapos metszést kíván, de mindenki lényegében a kadarka alá teszi. Ez utóbbival együtt szüretelik, a régi vincellérek szerint összeillenek, az egyik adja a bor savát, a másik a borsát.
forrás: Ambrus Lajos, MNO, 2005. október 1. A csókaszőlő
A Monarchia idején elhíresült vörösbor, a Budai Ó-vörös vagy Promontori Ó-vörös, 2/3 rész kadarkából és 1/3 rész csókaszőlőből készült.
A mennyiségi termelés időszakát nem bírta a fajta, így gyakorlatilag eltűnt a Csóka, s csak a Pécsi Szőlészeti és Borászati Kutatóintézet génbankjában menekítették meg. "
A Csókaszőlő nagyon igénytelen, nem kell permetezni. Nagyon finom, édes, aromás a gyümölcse, mi csemegeszőlőnek fogyasztjuk. Állítólag finom bort is lehet csinálni belőle.
Köszönöm az észrevételeket, a saját szőlőm sajnos nem homokos területen van nekem sajnos csak ez a járható út, bár megpróbálkozhatnék gyökérnemes szőlőkkel is de nem akarom kisérteni a sorsot.
És ti amúgy milyen fajtákat akartok keresztezni és mivel nagyon érdekelne.
A segítségeteket akarom kérni nem tudtok-e régi magyar szőlőfajtákat, pl. csókaszőlő, bakator stb., szeretnék minél több fajtát megismerni hogy melyik mit tud, mik az igényei, csak így lehet eredményesen keresztezni ha ismered a fajtákat.
Remélem beszámolsz, majd róla, hogy milyen eredményeket értél el a nemesítés terén!
Jó ötlet ez az alanyra oltás, de szerintem különösebben nem gyorsítja meg a termőre fordulást.
Első évben ritkán hajt akkorát a magonc, hogy már a következő évben lehessen róla oltóvesszőt szedni, tehát igazából a második évben szedhető róla. Az oltvány kb 3. éves korára kezd teremni tehát itt is 5-6 év a termőre fordulás-
Ráadásul a nemes tőke mellett még az oltványnak is kell hely, ami dupla akkora területet igényel, mintha megvártad volna a gyökerén élő nemes termőrefordulását.
Abban az esetben viszont látom értelmét, ha a nemesített szőlő nem fejleszt megfelelő gyökérzetet illetve saját gyökerén életképtelen, de lehet, hogy alanyra oltva ettől függetlenül kíváló termést fog hozni.
Nagyon tetszik a fórum, jó látni hogy ennyi ember fantáziáját mozgatja a nemesítés jómagam is kereszteztem szőlőket egy rezisztens medina fajtára vittem Cabernet Franc és egy másik fürtön shyra virágporát idén a magoncok fejlődését várom.
Hozzászólva a vénítésről csak azt szeretném még hozzáfűzni, hogy a helyetekben vennék pár alanyfajtát és azt elültetve majd zöldbe fás oltással kisérleteznék mert akkor hasonló lesz a nemesre a hatásuk így könnyeben ki lehet szűrni én így csinálnám az alanyhatás úgyanaz lenne és egy alanyvessző mindössze 18 és 24 Ft között mozog.
Szóval, itthon csak egyetlen tőke szőlőm van (pici városi udvar), Hamburginak vettem, csak fehér lett... Nem sikerült még beazonosítani, de nagyon meg vagyok vele elégedve. Ettől másfél méterre kelt ki egy mag, pont, ahová ültetni kellett volna, a drót alatt.
A szomszédnak Chasselas-ja van pár méterre, lehet, hogy ennek is rokona a kicsi.
Én erre azt a példát szoktam hozni, hogy ha egy tacskó kan mexeretkezik egy dán dog szukát, akkor a kölykök keverékek lesznek, de az anyukára nézve ennek semmilyen hatása nem lesz, tehát nem fog összemenni. :)
Az alma termése pedig teljes egészében a anya "teste", a mag a gyerek, ez lesz "keverék".
Sajnos a kitartás és türelem pont hiányoznak belőlem:) Egyelőre az oltást kell megtanulnom, mert még életemben nem oltottam. A növénynemesítés az csöppet kemény dió lenne egy totál laikusnak. De továbbra is azt tartom, hogy a Cardinale + Csókaszőlő egy érdekes, izgalmas párosítás lenne. Vagy pedig a Csókaszőlő + Izabella. 2 rendkívül ízletes és ellenálló direkttermő. Remélem, hogy egy hozzáértő majd kipróbálja.
Visszatérve a Csókaszőlőre, nekem két tőkém van és érdekes módon az egyik satnya, kis fürtöket ad, a másik pedig szép nagy fürtöket és nagyon bőtermő. Szerintem 150 - 200 szép nagy fürt megvan azon az egy tőkén.
Én is kíváncsi lennék rá! Esetleg te már tudod a választ?
Az igazság az, hogy minden egyes magonc más gyümölcsöt teremne, hiába ugyanazok a szülők. Ugyanúgy, ahogy a gyerekek esetében. Azok sem egyformák, még az ikrek sem teljesen.
Ehhez ismerni kell a Mendeli törvényeket.
Az ivarsejtek haploidok a belőlük alakult sejtek pedig diploidok.
Ezek szerint az ivarsejtek csak1x-es kromoszómaállományt tartalmaznak a megtermékenyített sejtek pedig 2x-est. Tehát minden egyes növényi vagy állati sejt a kromoszómái egyik felét az anyától a másik felét pedig az apától örökli.
Az anyai és apai kromoszómák párokat alkotnak. Nagyon sarkítottan a genetikai tulajdonságok akként jelentkeznek, hogy egy-egy tulajdonság, milyen öröklődésmenetet követ. Amennyiben csak egy gén határoz meg egy tulajdonságot, lehet domináns-recesszív illetve intermedier öröklődés.
Ha egy tulajdonságot egyetlen gén határoz meg és két domináns vagy recesszív gén található ugyanazon a ponton, akkor homozigóta domináns illetve homozigóta recesszív génről beszélünk. Ezek mindig ugyanolyan tulajdonságot jelölnek pl. embernél ilyen a vércsoport.
Az rh+ domináns az rh- recesszív. Ha mindkét szülő az rh+ gént örökíti az eredmény egyértelmű a gyerek is rh+ lesz. Ha minkét szülő az rh- gént örökíti a gyerek is rh- lesz.
Azonban ha bármelyik szülő az rh+ gént a másik pedig rh- gént örökít a gyerek minden esetben rh+ lesz, de már nem homozigóta, hanem heterozigóta.
Az A, B vércsoportoknál pedig intermedier öröklésmenet van tehát, ha az egyik szölő A a msik pedig B vércsoportot örökít a gyerek minden esetbe AB vércsoportú lesz.
Vannak azonban olyan tulajdonságok is, amelyeket nem csak egy gén határoz meg. Itt már poligénes öröklődésről beszélünk, amely további variációkat hozhat létre.
Azért nem gondoltam volna, hogy ilyen gyorsan el tudom venni a kedved a szőlőfajták keresztezésétől.
A növénynemesítőnek, ha csak nem géntechnikai módszerekkel rendelkezik, nagyfokú kitartásra van szüksége.
Leírom, hogy miért.
A kiválasztott anya és apafajták fürtjeit a következőképpen kell kezelni:
Az anyafajta virágzását naponta kell ellenőrizni. Amikor egy-egy fürtön azt vesszük észre, hogy néhány virág kinyílt, azonnal neki kell látnunk az izolációnak. A már kinyílt virágokat el kell távolítani. A még burokban levő virágok tetejéről óvatosan csipesz segítségével le kell szedni a virágot borító sapkát, vigyázva, hogy a bibe ne sérüljön. Ezt követően a bibét körülvevő virágportokokat kíméletlenül el kell távolítani, az összes virágról, így nem történhet öntermékenyítés. Ezután a "kiherélt" fürtöt celofánzacskóba burkoljuk, amit a fürt nyelén megkötünk.
Az apafajta fürtjeit a virágzás kezdetén nem kell kasztrálni csak celofánzacskóval fedni ugyanúgy, mint az anyafürtöt.
A virágzás előrehaladtával az apafajta virágpora a zacskóba hull. Amikor kellő mennyiségű virágpor kerül a zacskóba, az anyafajta zacskóit lecseréljük az apafajta zacskójára. A zacskókat délelőttönként, naponta megrázzuk, amig a megtermékenyülés le nem zajlik. Ezt onnan vesszük észre, hogy a bogyók elkezdenek növekedni.
Ekkor a zacskókat tüll hálóra cseréljük, hogy a kártevőktől továbbra is óvjuk, de a növekedési és érési folyamatokat ne zavarjuk.
A teljes érés elérése után a bogyókban levő magokat kiszedjük és megszárítjuk. Száradás után érdemes a magokat vízbe tenni és megnézni, hogy melyiket érdemes elvetni. Amelyik mag a víz fenekére süllyed megfelelő, amelyik úszik a vízen az nem fog kicsírázni.
Tapasztalataim szerint magokat ültetés előtt érdemes hideghatásnak kitenni. Mélyhőtőben szoktam tárolni februárig és úgy ültetem el, így nagyobb a magok csírázási hajlandósága.
Érdemes a kicsírázott magoncokat előbb iskolába tenni és csak azokat végleges helyre ültetni, amelyek a következő év tavaszáig megmaradnak.
Az így nyert szőlőmagoncok kb 5-6 év után kezdenek teremni. Ekkor lehet megállapítani, hogy melyik érdemes arra, hogy továbbszaporítsuk.
A termés kikényszerítését úgy lehet csekély mértékben meggyorsítani, hogy hosszúrahagyott vesszőket bujtatunk le porbujtással ez 1-2 évvel előbbrehozhatja termés megjelenését.
Szóval Csókaszőlőnek hívják? Wow! Megvan már vagy 10 éve és régóta kíváncsi voltam a nevére, de senki se tudta! Most végre tudom. Nagyon szeretem ezt a fajtát, isteni finom. Nem is kell ezt kersztezni, mert úgy tökéletes, ahogy van.
Természetesen a genetika különösebb ismerete nélkül is létre lehet hozni kiváló tulajdonságokkal rendelkező új fajtákat. A régi fajták mind spontán kereszteződések eredményei és ugyebár nem egy kiváló tulajdonságú fajta létezik.
A szőlő keresztezések eredményét sajnos elég nehéz előre megbecsülni. Személyes tapasztalatként mondom, hogy több száz magot ültettem el és ezek közül mindössze kettő lett olyan, hogy érdemes továbbszaporítani és esetleges fajtajelöltet csinálni belőlük.
Dícséretes elhatározás a Csókaszőlőt keresztezni a Cardinale-val!
Mindazonáltal egy kicsit le kell, hogy lohasszam a lelkesedésed. Van erre egy jó anekdota.
- A Nobel-díjas tudóshoz odamegy egy gyönyörű ambíciózus nő és azt mondja neki: Professzor úr, ha ön elvenne engem feleségül. Csodaszép és kiemelkedően intelligens gyerekeink születnének.
A professzor erre azt válaszolja: Tegyük fel, hogy én elvenném feleségül és gyerekeink születnének. De gondoljon bele mi történne, ha az én külsőmet örökölnék az ön intelligenciájával.
Én teljesen laikus vagyok ebben a növénynemesítés témában, de szöget ütött a fejembe, hogy keresztezni kéne 2 szőlőfajtát.
Az egyik a Cardinal, ami ugye nagy szemű, de nem elég sötétek a szemek, elég érzékeny fajta és az íze bár kellemes, de nem túl aromás/fűszeres.
A másik egy általam ismeretlen (valószínűleg direkttermő) fajta, ami a kertemben van. Kisszemű sötétkék szőlő. Nagyon-nagyon édes és nagyon-nagyon aromás. A héja olvadékony. Szeptemberben érik, de a termései az első fagyokig (akár november elejéig) épségben a tőkéken maradnak. Sajnos annyira édes és finom, hogy ha nem takarom le alaposan hálóval, akkor a madarak már augusztusban, féléretten leeszik az utolsó szemig.
Na most, arra gondoltam, hogy talán jó ötlet lenne ezt a 2 fajtát keresztezni. A direkktermő ellenállóbbá ,ízesebbé, finomabbá tenné a Cardinalt, sötétebb kék lenne a színe. A Cardinal pedig növelné a direkttermő bogyónagyságát.
Tudom, hogy elég naiv az ötlet, de mint mondtam, teljesen laikus vagyok a témában...
Az az érzésem, hogy valami más szempont kimaradt a Mozis értékeléséből.
Ugy járt mint az egyszeri 'tudós' a gólya és a gyemekáldás kapcsolatával. (Városokban kevés a gólya, kevés a gyerek; vidéken sok a góly, sok a gyerek. Tehát van abban valam, hogy a gólya hozza!)
