Ömm, biztos van ennek irodalma (csak sajnos nem nálam :) ).
Mindenesetre a lenti magyarázat számomra nem túl meggyőző. A keres szóban (rövid) e van, a kérésben meg (hosszú) é. Ezeknek a magyarban erős jelentésmegkülönböztető szerepük van, nem cserélődnek fel csak úgy véletlenszerűen.
A saját fejem után indulva:
A keres a kerít (szerez), kerül, illetve kerget szóval van szerintem nyilvánvakó kapcsolatban. Egy közös ker- tő látszik, ami valaminek a megszerzésére irányul. Az -es valszg. ugyanaz a képző, mint pl. a repes szóban, és talán a -des/-dos képzőben. (A -d igeképzőhöz járuló -es.)
Ennek a ker- tőnek _esetleg_ van köze a kerít (körbevesz) ker- tövéhez, és végsősoron a kör-höz. A kapcsolat ott lehet, hogy mindkettő valamiféle birtokbavételre utal, de ez részemről puszta spekuláció.
Pilisszántó felett van egy hegy amit Ziribárnak hívnak. A Földrajzi nevek etimológiai szótárában nem találtam meg. Honnan eredhet és mit jelent ez a név?
Egy helyen ezt találtam:
"Ziribár jelentése ébredő, éledő fény (sumér származású)."
de nem hiszek a sumer-magyar kontinuitási elméletben.
Sziasztok! Kerestem ma valamit az Etimológiai szótárban és megakadt a szemem a piócán. Az utolsó mondat szerint ez a szó a 19. században jelent meg a köznyelvben a nyelvjárásokból. Gondoltam, talán addig a nadály szót használták rá. Ám a kérdés: tudja esetleg valaki, hogy a 'nadály' honnan ered?
Én egyszer akadtam rá (a Klub Rádiót leginkább OFF okokból nem hallgattam rendszeresen), és pontosan az zavart a műsorban, hogy alig engedtek szóhoz jutni...
Nálam csak a Bartók szokott szólni, de ezt meghallgatnám, ha tudnám, ám és lehet, h az opera a ludas, de nekem ebből nem derül ki, h melyiket kéne meghallgatni:
Ötös - Bódy Gergővel és Tóth Barnabással Műsorvezetõ: Bódy Gergő és Tóth Barnabás » Időpont: kedd 10:00; kedd 22:15
Legutóbbi műsoraink:2012-01-10 1. rész (09.58.58) 2. rész (10.28.58) 3. rész (10.58.57) 4. rész (11.28.57) 5. rész (11.58.57)
Sajnálhatod, hogy nem hallgattál Klubrádiót, mert nagyon jó kis rádió, és már nem sokáig hallgatható.
Sok minden lehet. Ha baj van, akkor a formátummal van. Az így néz ki: Műsorvezető felvet két szót vagy kifejezést, megkérdez két Celebet, hogy szerintük mi az etimológiájuk, mondanak valami vicceset vagy nem vicceset, néha köze is van a valósághoz, majd Nyelvészszakértő megmondja a tutit, esetleg néhány egyéb érdekességgel fűszerezve. (Jelen esetben Xantusz Barbara poénkodott, hogy ő görög származású, és minden a görögöktől van, ezért a csőcselék is biztos görög.) Ezt a formátumot csináljuk lassan egy éve, és eddig még nem érkezett olyan visszajelzés, hogy bárki a viccelődést vette volna komoly válasznak. Természetesen ez is benne van a pakliban, különösen mert a hallgatók jó része háttérrádiózik. De mivel a Klubrádiónak alig egy hónapja van már csak, nem fogunk változtatni a formátumon.
Egyébként se tudnám, hogy hogy lehetne megmenteni a szórakoztató formát úgy, hogy közben viszont ne hangozzanak el nem szakszerű magyarázatok is. Gyerekkoromban nagy rajongója voltam Vágó István A fele sem igaz című műsorának, az abban elhangzó állítások 33-50%-a is hamis volt, mégis ezzel próbálták műveltséggel megszórni a nézőket. Én ezeket az adásokat könyvben is elolvastam, többször is, de tény, hogy nemegyszer a hibás válasz maradt meg jobban, és összemosódott bizonyos esetekben a valóság a fikcióval. Ezt én a jelen klubrádiós rovatban úgy próbálom kivédeni, hogy nem pusztán a „végeredményt” közlöm, hanem magyarázok, érvelek, mindig megpróbálok túlmutatni az adott kérdésen, tehát hogy etimológiai gondolkodásra próbálom nevelni a rendszeres hallgatókat. Persze ez heti bruttó 12 percben (ebben benne van a be- és elköszönés, a celebek, a műsorvezető) nehéz feladat, de volt, amikor úgy éreztem, sikerült.
Tényleg: hallgasd meg azt a negyedórát, kíváncsi vagyok, miként vélekedsz úgy erről a rovatról.
Tefigyejj(haver), sztem én még életemben nem hallottam a KR-t, még frekit se tudok, viszont engem ezzel a dologgal már így kerestek meg, és lehet, h nem ő volt aze gyetlen, akinek így csapódott le... :-)
Amúgy a csőcselék szó etimológiája bizonytalan. Azt lehet tudni, hogy korábban csöcselék alakú volt, az ő megnyúlásában a csődül ige származékaival való keveredés játszhatott szerepet. A tő esetleg a csöcs ~ csecs főnév, ekkor az eredeti jelentés ’infantilis, gyermekien buta’ lehetett. De ennél valószínűbb hangutánzásra gondolni (vö. csajvadék). Mindazonáltal egyik eredeztetés se igazán meggyőző.
(Annak, hogy a műsorrész elején a „celebek” fantáziája hogy lódul meg, nyelvészeti-etimológiai relevanciája nincs.)
Újabb kérdés: A Klubrádió szt a "csőcselék" gr/gr eredetű szó. De engem egyik gr szóra sem emlékeztet igazán. Mert ha onnan jön is, igen ki lett csavarva a kiejtése (értsd: a gr-ben se cs, se ö, se é nincs, nem, Ciprust nem számoljuk :-)))
A TESz-ből puskáztam. Ott pontok vannak a betűk alatt. A Word-öm készletében csak az egyik volt pont-os, mire megjelent, már egyik sem. Nem vagyok ennyire benne az IPA-ban, hogy tudjam a különbséget.
ţāķ? Még ha "szűk" fonetikai átírást használunk is, én tāķ-ra tippeltem volna. (A /k/ valóban erősen palatalizált (már-már majdnem IPA[c]. De a /t/ is palatalizált volna?)
A csárda végső forrása a perzsa čārtāk ’négy oszlopon álló erkély, négy falú szoba' (čähār > čār ’négy’ + ţāķ ’boltív’) A csárda a mai magyarban leginkább elterjedt jelentése a 'fogadó' a magyarban alakult ki. Szb-hv átvételnél 'őrtorony' jelentéssel bírt. Az őrtorony is, a fogadó is egyedül állt a pusztában. Ez egyben a postakocsival utazók pihenőhelye is volt, s a fontosabb utak mentén 5 km-ként volt egy.
Így a görögben az eredeti perzsa jelentésből eredhet, nem a 'vendéglő' jelentésből.