A csillagok.kozt nem lehet urutazni, ha lehetne akkor mar jott volna ide valaki. Kb egy ezrelek esrlye van annak hogy mi vagyujk a legfejlettebbek a tejutban.
Utazasra azert nemigen van lehetoseg, vononyalab helyett meg igazabol.twszitonyalabot kene feltalwlni, ami lassitja a kozeledo urhajot. Egyebkent ha lenne szaz fenyev tavolsagon belul olyan hely ahova erdemes lenne elmenni, akkor az ottaniak mar reg eljottek volna, ha lehetseges.
Hogyan lehetne nyalábbá fókuszálni az elektromágneses mezőt?
Olyasmire gondolok, mint a lézersugár. De az inkább tolni képes, húzni nem. És a tolóerő is nagyon kicsi az energiatartalomhoz képest, inkább elégeti a céltárgyat.
Ahhoz par uzenetvaltas kell a celallomassal, ha 20 fenyevnyire van akkor ez tan szazotven evbe is beletellik. Ennel egyszerubb ha atsugarozzuk neki az emberi dnd par milliard megabajtjat, meg az emberiseg parszaz gigabajttnyi informaciojat, ok meg vissza sajatjukat, igy megsporolhatjuk az utazast ( copyright byFred Hoyle ob 1948)
Van eleg idonk, a Nap csak 1500 millio ev mulvak kezd annyira felfuvodni, hogy elnyeljeva Foldet. Akkor atkoltozhetunk a marsra meg acjupiter holdjaira, mar kozben van par millio eves gap amit el kell toltenunk valahol. Egyebkent a csillagok kozott vidaman lehet utazni acscifi sorozatokban, az megis blamazs lenne ha huszezer evet kene varni a kovetkezo heti sorozatreszert. A fereglyukugras azvegyvjo dolog a filmen, mert megoldja a problemat. De mivel.tiz fenyeven belul nincs fekete meg fereglyuk, nekullnk hagyomanyos uzemanyaggal kene indulnunk. Nuklearis uzemanyagbol ijdulsakent eleg lenne egy ket millio.tonna, anyagbol meg antianyagbol par tizezer tonna is eleg
Csak egy kisebb napernyit kell fellonunk a Fold kore, ha evente egy negyzetkilometenyit fellovulk egy millio ev alatt megoldjuk a problemat es a maradek 999 millio evben hatradolunk a karosszekben es malmozunk.
* Csillagunk körülbelül egymilliárd év múlva éri el legforróbb állapotát: minden víz elpárolog, a Föld egy hatalmas, nedves és forró üvegházzá alakul. *
Még csak gyorsnak sem kell lenni a terraformálásnak, egymilliárd évünk van rá. Inkább az a szűk keresztmetszet, hogy időközben a delfinek, egerek, stb. elénk kerülhetnek a dobogón.
Á, nem halunk ki, mert előtte gyorsan "terraformáljuk" a Marsot - ami ugyebár a földi klímaváltozás megfékezésénél jóval egyszerűbb, és olcsóbb - beleértve az átköltözést is, naná! :)
Olyat meg nem eszlelhettek, az nem latszik el fenyevekre. A kozephullamu meg urh sugarzasunkat mar eszlelhettek, ezt mar mi is eszlelhetnenk otven fenyevnyirol, de a k szaz eves valaszido miatt csak husz- harminc ev mulva varhatjok a valaszukat. Ok visznt vagy meg nem vagy mar nem bocsajtanak ki eszlelheto radiohullamokat.
Feltehetooleg, mert egy csecsmobe csak egy rakas dnst toltene, es aztan csak nevelgetik. Mellesleg azt a parszaz gigabajtnyi foldi.informwciot is utana lehet kuldemi par ev alatt, hogy aztan beltoltsek. Egyebkent legolcsobb kapcsolat a radiozgtas, csak.egyvpicit lassu,mert ugy otven fenyeven belul nincs radiozo civilizacio.