Tegnap azon gondolkodtam Pécs és Pécsvárad között, hogy az 50 perc menetidő tényleg durva a 23 kilométeren (közúton inkább 15 km, mint 20 km).
Ugyanakkor ennek a szakasznak (Pécsvárad után tényleg nem!) lehetne keresnivalója az elővárosi közlekedésben. Ehhez két feltételt kellene biztositani:
- leröviditett menetidő (legalább 35-40 percre)
- ütemes közlekedés (óránként)
Mivel mindkét témában nálam sokkal illetékesebbek is vannak, inkább kérdezek:
1. Jól gondolom-e, hogy 35 percre leröviditett menetidő mellett az óránkénti ütemes közlekedés megvalósitható lenne 2 szerelvénnyel, Pécs-Felső-i kereszttel (ahol amúgy is van szolgálat és kitérővágány)? Szerintem ilyen rendszeres, kiszámitható, és elfogadható menetidejű vonatközlekedés esetén Pécsváradról+csatlakozó falvakból, Hirdről, Vasasról, sőt, Pécs külterületeiről is lennének utasok.
2. Mi szükséges ahhoz, hogy a jelenlegi 50 perces menetidő 35 percre csökkenjen? Azon kivül, hogy milliók, tizmilliók, a gyakorlatban mire van szükség? A pályasebesség emeléséhez elég a felépitmény javitása, vagy nyomvonal-korrekció is szükséges? Mennyire lehet - reálisan - megemelni egy mellékvonal pályasebességét? Milyen munkafeladatok szükségesek ehhez? Mi kerül ezen tizmilliókba, illetve valóban ennyibe kerül-e? Megoldható-e az ilyen felújitási munka nagyságrenddel olcsóbban?
Például ahol volt párhuzamosan vonat meg busz ott meg akarják szüntetni a buszt és uána az utas választhat : vagy vonattal megy vagy vonattal.
Ez nem is annyira rossz ötlet, (persze nem mindenhol és általánossan), mert nem egészen értem, miért kell egy aránylag gazdag országban, ahol amugy is a többség autoval megy, párhuzamosan oránként (vagy féloránként) buszt meg vonatot is járatni (ráadásul a buszjegy még drágább is). Az azért egy gyenge ok, hogy igy 1000 ember munkához jut, és 600 buszt is el kell tartani.
Anno én még utaztam olyan vonaton, ami Pécs-Vasason keresztezett...
Pécsújhegy megállóhely most már Pécsvárad felé el lett tolva, régebben az iparvágány-kiágazás (Pécsújhegy-szénrakodó) mellett volt. A kiágazás fedezésére szolgáltak az alakjelzők, melynek csonkjait láthattad.
Vasas-Hirden pedig ugyanez volt a helyzet, a hosszúheténybányai szénrakodóig tartó vonal elágazása volt. Kiskoromban még működött az a váltóállító központ, ahova befutottak a vonóvezetékek, mindhárom irányból jelző, előjelző, plusz váltó, védőváltó.
Napi 4 pár tehervonat járt Hosszúheténybánya és Pécsújhegy-szénrakodó között, Dácsiával és azt hiszem 5 db Fal kocsival.
Pécs-külváros és Pécs között úgy tudom, 2 db párhuzamos egyvágányú pálya van, a Pécs felőli jobbot használják a 64-es vonal, a másikat a 65-ös vonal vonatai. Eltérés néha lehetséges.
Abszolút nem leszek szakszerű, de a teljesítmény növekedésével egyre magasabb "fokozatba" kapcsol a mozdony, ezt jelzik a hangok. Abszolút nem szakszerű, de jól hangzik. Ténylegesen az a helyzet, hogy kis sebességen a motorköri áramirányítók az épp szükséges frekvencia többszörösével (egész számú többszörös = szinkron ütemezés, fix frekvencia néhány km/h sebességig = aszinkron ütemezés) kapcsolnak. Ez a motorok vastestének köszönhetően hallható, ha pedig hallható, a mai számítógépes hajtásvezérlő technikának köszönhetően a "fix" frekvencia lehet változó is. Ha pedig változó, miért ne legyen valamilyen dallam? Zuhanna a "Boci, boci, tarka..." is, csak ezt senki nem vállalta fel...:-)
A járművezérlésről részletesen Előhegyi István Aszinkron motoros villamosmozdonyok című, 2002-ben megjelent könyvében olvashatsz.
Persze, hogy nem tetszik, mert el akarnak bocsátani 1000 dolgozót és el akarnak adni 600 buszt.
Például ahol volt párhuzamosan vonat meg busz ott meg akarják szüntetni a buszt és uána az utas választhat : vagy vonattal megy vagy vonattal.
OFF
más.: egyik Volán vezérünk azért jó szimatú, mert nem hivatalos csak olyan rizlingmelleti beszélgetésen tudakolta egy fő-fő ŐBB-től, hogy milyen buszokat kívánnak eladni és mennyiért ?
ON
DGKUm! Jól ebújtál :-) ! Nem igazán. Meglehetősen sokan megtaláltak, az Orient mellett. A 411-es nyitás tájékán, miután a filmezéssel végeztek, elvonult Istvántelekre.
Tegnap délután a 64-esen jártam, Pécs-Pécsvárad között Bz-vel, Pécsvárad-Szebény között Pz-vel. ("Pedál zakatolás")
Kedvenc helyemen, a Bz-mellék panoráma-hátuljában utaztam, igy jól meg tudtam figyelni a dolgokat, úgy mint:
- Pécsújhely megállóhely régen állomás lehetett, de legalábbis szolgálati hely az iparvágány kiágazás miatt. Erre utalnak a jelzőcsonkok és a vonóvezeték-maradványok.
- Pécs-Felső az egyetlen élő középállomás. Itt kereszteztünk a tolatós teherrel. Az állomás 3 forgalmi és 1 rakodóvágányból áll, egyközpontos bizbere van, a forgalmi irodából állitják (emeltyűkkel) a 2-2 váltót, reteszeit, valamint a bejárati és előjelzőket.
- Pécs-Vasas. Egykor pontosan olyan állomás lehetett, mint Pécs-Felső, a vágányok még megvannak, de csak az átmenő fővágány használható, a többi begazosodva. A váltók súlykörtéi szürkék, ezért gondolom, hogy olyan volt, mint Felső. Az utolsó váltók után mintha csoport-kijárati jelzők csonkjait láttam volna.
- Vasas-Hird. Hasonló lehetett Pécsújhegyhez, jelzőkkel védett iparvágány-kiágazás. A kiágazáshoz külön állitóközpont tartozott, melynek épületéből ma már csak a falak, és az állitóemeltyűk vannak meg. Érdekesség, hogy "ezer" vonóvezeték vezetett valahova onnan, nem tudom, mire használták. (Mdbz! Van erről valami emléked, fényképed, stb.?)
- Hird után nem lehet szó nélkül elmenni az egykori Hird-Komló homokvasút aluljárója mellett (felett).
- Hosszúhetény. Egykor szintén állomás lehetett (IV. osztályú HÉV-épület), jelzőcsonkok. Viszont a vágányoknak már nyomát sem lehet látni, hely is legfeljebb egy plusz vágánynak lehetett.
- Dombay-tó. Semmi különös, azon kivül, hogy az egész megállóhely, beleértve a névtáblát is, tele van graffitizva.
- Pécsvárad. Ma már végállomás.
...................................................
- Nagypall. Sajnos nem esett útba.
- Erdősmecske. A III. osztályú HÉV-épületet lakják, az állomás rétté változott. A vágányok természetesen megvannak. A falu több kilométerre van, szerintem nem nagyon volt itt személyforgalom akkor sem, amikor még járt a vonat. Inkább teherforgalom lehetett, valami bánya elhagyott rakodóját lehet felfedezni.
- Feked. Közönséges megállóhely, benőve fűvel. A bakterház mintha lakott lett volna. A falu legalább 2 km, és a megállóhely dombon van, ahová biciklivel is, gyalog is problémás lehetett feljutni.
- Szebény. Tipikus megállóhely, hagyományos sorompóval védett útátjáróval. Az őrház lakatlan, a megálló gazzal benőtt. A falu nem is látszik.
Többre nem volt időm, vissza kellett fordulnom. Folytatás legközelebb...
Néhány kérdés:
- Az állomásokon miért kétfogalmúak a bejárati jelzők?
- Oda és vissza is paklikocsi panoráma-végén utaztam, mindkét esetben a vonat legvégén. Ez hogyan lehetséges? Nem ugyanaz a szerelvény közlekedik egész nap? Vagy csak a paklikocsit cserélték ki? Utóbbi esetben miért?
- Hazafelé Pécs-Külsőtől Pécsig a balvágányon mentünk. Ez helytelen menetnek számitott, vagy pedig a két vágány a két külön vasútvonalnak számit, és én - természetesen - a 64-esen mentem egészen Pécsig?
Hogy a váltókat hogyan oldották meg azt nem tudom, de feltételezhetően kiszigetelésekkel. Lásd Intersziti 56240 számú hozzászólását, szépen látszik az egyik képen.
"Érdekes rajzok, csak kár hogy az utolsó, ami ha jól sejtem egy Bikucit hivatott szimbolizálni, inkább hasonlít egy ericsson t68ra, mint egy siemensre... :-)" Hm, a szöveg azt mondja, hogy "más cég", a gépre pedig rá is van írva, hogy "MÁV T68-001-8" :)
Erröl a témárol csak annyit szeretnék megkérdezni töled, hogy mennyire elterjedt az a rendszer a világban, amikor a sorompok állását a vonatnak jelzik vissza.
Diákkoromban (jo régen) ilyen rendszerekröl nem igen hallottam, az akkori eljárás egy kicsit más volt - a legjobb esetben a sorompo (természetesen csak az automatikusrol van most szo) visszalett jelezve a legközelebbi állomásra - vagy egyáltalán nem volt, de ilyenkor a közuti jelzönek pozitiv jelzést kellett adnia (kékes/fehéres villogo fény, illetve volt olyan jelzö is - amerikai/orosz eredetü, ami a pozitiv visszajelzés hiányát vagy hibát STOP táblával jelezte.) Söt az akkori KRESZben az irták, föleg tömegközl. jármüvekre, hogy a fehér fény hiányában meg kell állni, ha van fehér villogo, akkor csak mérsékelni (azt hiszem 60km/h-ra a sebességet - személygépkocsikra ez nem vonatkozott)
A pozitiv jelzés azt jelentette, hogy a védö sináramkörökben nincs jármü (még állo sem). A kapcsolás nem kontaktusokkal történt, hanem tisztességes sináramkörökkel - igy a sinek állandoan mérve voltak)
A ciklus tehát ez volt:
Fehér villogo fény
Vörös villogo, ha a sináramkör foglalt lett
sötét jelzö, ha a vonat elhagyta az átjárot
fehér villogo, ha a vonat elhagyta a védö szakaszt.
Martisz kérdésére csak részben született válasz. A háromfázisú vontatást 1976-ig használta az olasz vasút. Váltókon, keresztezéseken szigetelő rudak beépítésével oldották meg az áramszedő áthaladásakor a zárlat elkerülését, a fázisvezetők pedig a rudak felett, elszigetelve futottak. Ilyen rendszer még ma is üzemel a svájci Jungfrau vasúton, Kleine Scheddigen kellemesen tanulmányozható a felvetett probéma megoldásának összes részlete.
Egy hétig nem olvastam topikot, tehát most:
Sorompó: az ömnűködő térközös vonalakon előre kijelölt menetirány szerint működik, az ilyennel (vagy ellenmenet biztosítással) nem rendelkező vonalakon önálló irányérzékelésű. Valahova vissza kell jelenteni, ez kábeleret igényel, ami ömnűködő térköz nélküli helyen plusz kábeligény, ha messze van állandó szolgálat, akkor igen nagy költség is. Viszont 80 km/h felett akkora a vonatbehatási pont távolsága, hogy abba több útátjáró eshet, mivel a távolság az általános fékútnál nagyobb, ott több vonat is lehet. Így a vonatszemélyzet felé a sorompó állapotát egyértelműen jelezni nem lehet. Marad a távellenőrzés. Ebből adódik az, hogy előfordulhat olyan eset, amikor a sorompót a vonat nem működteti megfelelően, és erről azt a vonatot (esetleg a következőt) értesíteni nem lehet. Ezért kell ilyen berendezéseknél megfelelő műszaki biztonságú áramköröket alkalmazni. Ennek is köszönhető az, hogy nem volt még olyan eset, amikor az ilyen önműködő sorompónál úgy történt volna baleset, hogy az az áthaladás lehetőségét jelezte volna.
(Mondtam már egyszer, hogy Józsi bácsi, a részeges bakter is 99 % biztonsággal dolgozik, minden technikai segédeszköz nélkül. És a legkorszerűbb biztosítoberendezés sem ad 100 % biztonságot. De a 99,9 és a 99,99999999 % közötti különbséget igen komolyan meg kell fizetni.)
A 80 km/h alatti sebesség és az önműködő térközbiztosítás hiánya, meg az ilyen helyeken ritka állandó szolgálat általában egybe esik. Mindez kínálja annak a lehetőségét, hogy a vonatszemélyzet részére jelezzünk vissza egy fénysorompót, (fény- és félsorompót már nem igazán, nem mindenütt lehet). Az ilyen helyeken a pálya adottságaihoz is igazodva (nem biztos, hogy hézag nélküli, nincs rajta egyébb sínáramkör, stb.) egyszerűbb áramköri megoldások is alkalmazhatók, lehet pontszerű helyett folyamatos vonatérzékelés, ezzel elmarad a be- és kiszámláló áramköri lánc, a fedező jelzős megoldásnál a sorompó bármilyen problémája a Megállj jelzés megmaradását és a vonatszemélyzet kapcsolatfelvételét eredményezi, stb.
Mindezt lehet úgy értelmezni, "hogy a mellékvonalak (ahol jobbára előfordul a fénysorompót ellenőrző útátjárójelző) sokkal biztonságosabbak ilyen szempontból" ez paradox módon szélsőséges esetben még igaz is lehet (és ezt érzed logikai bukfencnek), a baj az, hogy a jogszabály alkotók és alkalmazók sem egységesek, van aki elfogadja a 99,.......% fenti határát, van aki 100 %-ot akar, és ez utóbbit elérni lehetetlen. A vasúti dolgozók jó része - beosztástól és szakszolgálattól függetlenül - a látszólag egyforma kinézetű berendezések műszaki megoldásait egyáltalán nem ismeri és különféle vélelmekkel rendelkezik azok működéséről. Tisztelet a kivételnek, de még nagyobb fokú analfabétizmus jellemző a közúton a témában érintettekre...
Érdekes rajzok, csak kár hogy az utolsó, ami ha jól sejtem egy Bikucit hivatott szimbolizálni, inkább hasonlít egy ericsson t68ra, mint egy siemensre... :-)
nsz:
Tovább késik a közös bérlet Megint a politikai döntés hiányzik
Bizonyos, hogy tovább késik a főváros és az agglomeráció közötti utazásra alkalmas nagybérlet bevezetése. Alig néhány héttel a jegyrendszer életbeléptetésére kitűzött októberi határidő előtt a Városházán és a minisztériumban sem foglalkoznak az üggyel. A közös bérlet és a Budapesti Közlekedési Szövetség megalakítására nyolc éve készül a főváros és a kormány.
off
nohab,
valamikor a 7végén összefutunk? mondjuk szombat, déli pu környéke?
K.
Még egy dolog: két hét múlva valószínűleg Belgiumban, Leuvenben
járok. Ha kedves traffic topictárs ráér egy kis beszélgetésre, akkor szívesen átugrom hozzá Brüsszelbe......"
Naprakész információt szeretnék kérni tőletek, merre van a V43 1225 ? Átszámozták? Jár még? Felújítva? Selejt? Csak azért sorolom fel mindezt, mert semmit sem tudok róla.
MATIZ:
A 1230-as Szili szegedi gép, mifelénk csak Vaskacsának hívják, a vezér, "Balu kapitány" miatt(legalábbis '94 körül ő volt rajta); Érdemes megnézni belülről is, ha csak egy mód van rá... Anno ez a gép volt Szeged büszkesége(lehet, hogy most is, nem tudom mi újság mostanában, eléggé messze kerültem a sínektől...)
Pénteken és szombaton Bp-Sl-St-Kiskőrös-Bp és Bp-Kisterenye-Putnok-Ms útonalon lesznek érdekes vontatójárművekkel különvonatok. Mikor szombathelyen jártál, akkor jártam én a 84/87-en.
87 vonalvezetése végig nagyon király. De az utólsó szaksz Putnok felé csak er?s idegzet?eknek ajánlott! vmax=20 km/h. :(((
Ennek a vonalszakasznak (Szilvásvárad-Putnok) inkább a vonalvezetése miatt, mint az utasforgalom miatt kellene nagyobb figyelmet kapnia. Van egy alagút is.
Szilvásváradtól lefelé (Eger felé.) meg a busz komoly konkurrencia. :( Talán egy picikét gyorsabban kellene menni.
Kissé OFF, de nem annyira.
Egy kérdés: A Csupatis filmet hol forgatták? A regényben szerepel egy vasúti alagút is. Ez melyik lehet? (A könyvben mintha Nyugat-Magyarországot írnának. De errefelé nem igazán van alagút. A filmben kissé összekeverik a könyvben leírtakat. Bár a regényben is van egy kis mese. Részben írói fantázia, részben az akkor friss b?nügyek és a szocializmus miatt kisebb nagyobb torzítások.)
Állítólag sógorék is lenyúltak ezekb?l néhány dolgot. (Rex felügyel?.)
