" A szőlőhegyi területemre telepített kákival, hatalmas fügékkel, nagy babérral én is közelítem lassan a két évtizedes jelenlétet, mégis csak olyanoknak van pl. fügéje a közelben, akiknek egyébként is volt, vagy lenne.
Ha azt mondom, hogy "Magyarországon vagyunk", akkor ezzel egy bizonyos attitűdre utalok. Itt szigorúan tilos "kilógni a sorból". Ha van valamilyen növénykülönlegesség valahol, azt esetleg elmennek megnézni, "elzarándokolva" oda, mint valami kegyhelyre. Az ott van, az valami különcé, aki olyan bolond, hogy "ilyenekkel foglalkozik", aztán mindenki hazatér és teszi a dolgát tovább, ahogy szokta, legfeljebb néhány hasonló "különcben" indít el olyan gondolatokat, hogy neki is lehetne valami hasonló. Itt a topicban mi mind ilyen "különcök" vagyunk. De a mi törekvésünk itt az, hogy megpróbáljuk kialakítani azt a mentalitást, ami nem így közelíti meg ezeket a dolgokat. Különcnek lehet tekinteni azt, aki a háza köré középkori várat épít, vagy veteránautó tulajdonos, stb. De a nálunk meghonosítható, kiemelkedően hasznos növények terjesztését bizony nem ilyen szemlélettel kellene megközelíteni.
"Ember, ha ilyet ültetsz, nem fogsz már kilógni a sorból". Igyekezz, mert, ha időben nem ültetsz, Te fogsz kilógni a sorból, mert mások megelőznek!"
Ezen a fórumon olyan, teljes mértékben, vagy korlátozottan téltűrő, nálunk még kevéssé ismert gyümölcsfajok hazai termesztésével kapcsolatos tapasztalatokat, gondolatokat, ismereteket oszthatunk meg egymással, melyek feltétlenül érdemesek lennének a magyarországi meghonosításra. Néhány hobbikertész már rendelkezik ezen növények néhány példányával, ezért szándékunkban áll e példányok felkutatása, a tulajdonosok tapasztalatcseréje. E fajok közül a legjelentősebbek és legérdemlegesebbek a kivi, a káki/hurma/datolyaszilva (diospyros kaki), a füge, a jujuba (ziziphus jujuba) és a pawpaw (asimina triloba). Ezek mindegyike teljesen rezisztens, tudomásunk szerint semmiféle növényvédelmet nem igényel, így megvalósítható velük a biotermesztés. A füge és részben talán a káki kivételével mindegyik teljesen télálló. Éppen a füge korlátozott fagytűrése miatt elengedhetetlen, hogy foglalkozzunk az éghajlattannal, különösképp a mikroklímát alakító tényezőkkel, mert ezek ismeretében belátható, hogy a fügét is az ország jelentős területein megfelelő biztonsággal lehet termeszteni. A topik feladata a tanácsadás, helyes művelési példák, modellek bemutatása is. Bárki beszélhet sikereiről, de akár esetleges eddigi kudarcairól is, ez esetben célunk a megoldás együttes keresése, azonban nem lenne jó, ha ez a jobb sorsra érdemes, azaz akár nagyüzemi ültetvény céljából meghonosításra érdemes növényeknek a valóságtól eltérő, negatív propagandát eredményezne. Sajnos nagyon makacs, közkeletű tévhitek akadályozzák ezen gyümölcsfajok hazai elterjedését, éppen ezért célunk e tévhitek lerombolása, néhány sikeres magyar mintaültetvény és elszórt házikerti példák bemutatása által. A már létező mintaültetvények bemutatásával szeretnénk egyfajta mintát adni a magyar kertészeti, gyümölcstemesztési szakma kezébe. A jelenlegi helyzet sajnos az, hogy több évtizedes lemaradásban van a szakma ezen gyümölcsfajok meghonosítását illetően, konkrétan sehol nem foglalkoznak a honosítással. Ez köszönhető részben az e növényekkel kapcsolatos makacs fagyérzékenységi hiedelmeknek, valamint Magyarország klímatényezőinek totális félreértelmezésének.
Az eddigi csekély elterjedtség jelentős részben köszönhető a különböző hazai kertészetekből beszerzett megbízhatatlan, rossz minőségű szaporítóanyagnak is. Ez különösen nagy gondokhoz vezethet egy olyan kétlaki növény esetében, mint a kivi, amelynél jelentős számú vevőréteg kizárólag hímnemű növényekhez jut hozzá a nem létező önporzó néven, vagy hamisan, különböző neműekként forgalmazva. Ezért célunk a megbízható beszerzési források felkutatása, a megfelelő tulajdonságú példányok házi, vagy esetleg kertészeti szaporítása, egymás közötti cseréje.
Foglalkozunk még a hagyományos gyümölcsfajok rezisztens fajtáinak szelektálásával, vagy régi, feledésbe ment, de jó és ellenálló fajták újraélesztésével is. Szeretnénk szakmai útmutatást adni olyanoknak is, akik belevágnának új fajokkal, fajtákkal az üzemi méretű termelésbe is. Azt várjuk, hogy a topik leendő résztvevői az itt megszerzett ismeretek aktív terjesztőivé is válnak, felgyorsítva ezek magyarországi meghonosítását.
Ezen rengeteget tűnődtünk és idáig nem lettünk okosabbak. Ezt a spontán kelt paradicsompalántát akkor fényképeztük teljes épségben a becsehelyi dombtető 310 méteres magasságában, a talajtól 0-25 cm-es szinten, amikor ezt megelőzően Magyarország minden meteorológiai állomása mért már legalább -8 fokos radiációs minimumot. A kevéssel előtte leszüretelt teljesen ép paradicsomok is csak 0-tól 60-70 cm magasságban voltak a földfelszín fölött.
"A barackokat jól le szoktam rezelni, oszt' lesz, ami lesz. Ha a tafrina elviszi a levelét, nő másik.A levéltetveket meg lemossa az első nagyobb eső."
Hát szerintem:
A rezes lemosót én is alkalmazon, de
Ha a tafriana elviszi a levelét, persze nő helyette másik, de igen legyenegíti a fát, mert nem tud szegény rendesen asszimilálni és utána jönnnek a tetevek és ezt a következő generációs levelet meg a szinte teljesen elpusztítják . Azért ez igen nagy sokk az őszibarack fának. Az eső nálam ugyan nem viszi le a levéltetveket, pláne mikor teljesen belepték majdnem az összes levelet. Nálam Champion, Red Haven, Dixie Red fajták vannak, ezeknél a te módszered nem működik biztos vagyok benne, mert már legalább 6-8 éve kísérem figyelemmel az életüket. Az általad írt módszerekkel elég hamar elpusztulnánk szerintem.
Na ezért nagyon jók a Nino által kiszelektált fajták, mert azokknál biztos működik a te módszered.
A hóréteg felett közvetlenül mérés egy kicsit számomra sántít! Ugyanis a szakma ezt a hófelszin felett közvetlenült radiációs minimunak nevezi, magyarán a talaj(hó)felszin felett 5 cm-el elhelyezett hőmérőről van szó! Több alkalommal tapasztaltuk Ninoval, pl. idén tavasszal, amikor -3-4 fokos fagy volt 2 méteren, és a magnoliák épp virágzásban voltak, a -3 fok nem tett bennük komoly kárt, de hogy éppeg a határon volt a hőmérséklet, azt jelezte néhány megbarnult sziromlevél! A -3-4 fok 2 méteren feltételezi, hogy a talajon legalább -5-7 fokos minimum lehetett, ugyanis fagyzugban voltunk éppen, és a magnolia ágai a földre lógva, tele virággal, sértetlenek voltak! -5-7 fokban el kellett volna feketedniük! A fügénél is ez a helyzet, ha kapnak egy -14 fokos fagyot, azt éppeg csak átvészeli a növény, viszont a talaj fölé lógó ágai nem -14-et, hanem -16-18-at is bekaphatnak, mégsem lesz semmi bajuk a föld vagy éppen hó fölé lógó ágaknak sem! Szóval a radiációs minimum növényekre gyakorolt hatása nem tiszta nekem, márpedig a mezőgazdaságon belül ez fontos index, az utolsó és első talajmenti fagy dátuma pl.!
Maradjunk annyiban, hogy március körül közzé teszek egy érdeklődő felhívást itt, hogy aki megnézte a franciák katalógusát és kér valamit tőlük (bár nem elsősorban gyümölcstermőkre specializálódtak, de van egy-két különleges növényük), az jelezze felém.
Én hölgy vagyok, de remélem nem bánod, hogy én válaszolok neked. :)
A franciától való rendelés úgy működik,,hogy kér egy listát a kívánságainkról és azt követően visszaigazolja, hogy milye van éppen raktáron és mennyiért.
Példaként csak a leandereket tudom említeni, azok 5-7 Euróért mentek, kb. 20-40 cm-es növények másfél literes konténerben. A katalógusában sajnos nem tüntet fel árakat.
Tavasszal fogjuk megkérni az ajánlatot, addíg akit még érdekel a dolog gondolkodjon és majd tavasszal összesítjük az igényeket.
A nyugati szamócafa van a franciák katalógusában, lehet onnan is rendelni, ha érdekes a dolog. (Mi Aiol19-el rendelünk tavasszal, ilyenkor nem küldenek, ha érdekes a dolog "beveszünk" a buliba, de arra készülj, hogy a postaköltség elég horribilis, kb. ugyanannyi, mint egy növény ára, vagyis plusz 5-6 Eur/db a költség)
Sajnos csak egy oldal van, amit angolul is lefordítottak, ami a rendelésről szól, a többi francia, de egy online fordítóprogi használatával simán le lehet fordítani a téged érdeklő részeket konyhanyelven.
Egyébként a leanderes topicban nemrég betettem pár képet, ami pont arról szólt, hogy az Atlasz hegységben 2000 m körül - nem mediterrán klímán - milyen jól alkalmazkodtak a leanderek. Ezek kapnak rendesen mínuszokat, innen szelektálták ki az 'Atlas' és gondolom abból később a 'Villa R.' nevű fajtákat.
Kíváncsi leszek a szaporítási/télállósági tapasztalataidra, drukkolok. Én most a magvetésbe vetem bele egy kicsit magam tavasszal, mert ott igazi "csodák" (anyanövénytől merőben eltérő színű és formájú virágkülönlegességek) is születhetnek, persze van sok kis csúnyácska is, de oltogatásra azok is jók lesznek. :)
Leanderem egy hónappal ezelőtt. Egy kicsit felkopaszodott nyár óta, vagy családtagjaim kopasztották meg, nem tudom. Nagyon megnyúlt, tavasszal kicsit jobban megmetszem. Fagyásnyomok sehol, a törzse sem repedezett meg. Pár nap múlva már otthon leszek, élő képekkel jelentkezem... :-) A japánnaspolyáról is.
Ha szépen megkérlek lefordítanád olaszra :koronaforma/-mák ,metszésmód/-ok .Mivel őszibarackos honlapból az olaszok a legjobbak a fenti két Téma megtalálásához kérnék ennyi segítséget.
No erre sajnos nincs lehetőségem. Marad nekem a dugványozás. Tudok ugyan egy szakközépiskolát Pesten, akiknél van (pár éve még biztos volt) labor, őket meg lehet kérdezni, vállalnak-e szaporítást bármiből és egyáltalán, milyen áron. Ez a Varga Márton Kertészeti SZKI.
Ez nagyon szép. Ez is igazolja, hogy ha arra lehetne garanciánk, hogy a leghidegebb helyeken is -15-nél minden lehűlés megállna, szinte bármit tarthatnánk a szabadban.
Köszi az azonosítást, már régóta tudni szerettem volna, melyik változatom van. További 'al'-szelekciót lehetne végezni ugyanezen fajták több tíz, akár száz példányos, takarás nélküli kiültetésével és kiválasztani a legtélálóbb példány(oka)t és azt továbbszaporítani. Jövőre elkezdem a szelekciót...
Igen a tiéd az a "Luteum Plenum" nevű fajta, ami a franciák 0-tól 5-ig terjedő saját használatú télállósági skáláján a 4,5 pontot kapta, ami nagyon jó eredmény és ez nálad is visszaigazolódott.
0= elpusztul -10 C-ban (törpe fajták) 5= -10 C-nál semmilyen károsodás sem éri (Ilyen a villa Romaine)
Nagyon szépen köszönöm a lehetőséget! Jövő tavasszal küldöm a kísérleti alanyt. Tulajdonképpen azért buzdultam fel ennyire, mert bár nem emlékeztem, hogy az én leanderem mióta van kiültetve, de visszanéztem a hozzászólásaimat és kiderült: 2002 nyara óta. Azóta kapott hideget bőven, igaz, takarás alatt, ami csak egy nádfonat és fóliasipka a csapadék ellen volt, tehát a leghidegebb éjszakákon kb. -13-14C-t kellett átvészelnie és ez több, mint bíztató (nálam az elmúlt években -18C volt az abszolút minimum, hóréteg felett közvetlenül. Én ott mérem, hiszen a növényeknek ezt a hideget is el kell viselniük). Igaz, az első két évben siralmasan nézett ki tavasszal (persze még kicsi is volt), de mindig kinőtte a sérüléseket, évről-évre nagyobb lett és virágzott. A szövetpusztulást meg tudom erősíteni. Tapasztaltam ezen is és a japánnaspolyámon is, azon sokkal láthatóbb és kevésbé regenerálódik. Na a japánnaspolya lehetne még a másik próbanövény... Leanderem idén augusztusban:
De kertekben annál nagyobb jövője lehet megérzéseim szerint, főképp a tényleg enyhébb klímájú területeken, védett mikroklímájú udvarokban, védett teraszokon vagy házfalak közelébe ültetve. Legalább nem kell majd idősebb korukban erősen visszavágni őket, hogy beférjenek a pincébe/garázsba.
Ha nagyobbak lesznek, lehet velük kísérletezni. Ígéretesek lehetnek nagyvárosok központjában, parkosításként. (Persze, hazánkban mennyi időt érhetnének meg ott!?)
Vagy azokat a szelekciókat kellene kipróbálni, a melyeket a francia Filippi kertészet kísérletezett, szelektált.
Nevezetesen: a 'Villa Romaine' (új fajta), állítólag a -15 C-ot károsodás nélkül bírja, valamint az 'Atlas' és az 'Italia' nevű fajták minimális levélfoltosodás mellett bírják a -10 C körüli fagyokat.
Ezek a fajták még nincsenek az országban (ill. nekem és még 1-2 emberkének van már belőlük, rendeltük a franciától, de nagyon kis példányok még, úgyhogy a kiültetéssel még várok, amíg legalább 3-4 példányom lesz pluszban biztosítékként belőlük...)
