Az Ön által felkeresett topic fegyverek, ill. annak látszó eszközök
forgalmazásával kapcsolatos adatokat is tartalmazhat.
Felhívjuk figyelmét, hogy csak akkor lépjen be, ha Ön fegyverek forgalmazásával
vagy felhasználásával hivatásszerűen foglalkozik, és a honlap látogatása nem
eredményezi valamely Önre vonatkozó jogszabály vagy egyéb szabályozás
rendelkezéseinek megsértését.
Az Port.hu Kft. a fórum számára kizárólag tárhelyet szolgáltat, a honlapon
megjelenő információk vonatkozásában szerkesztői felelősséget nem vállal.
Amennyiben megítélése szerint a honlapon jogellenes tartalom jelenik meg, úgy
azt kérjük, jelezze az Port.hu Kft. mint tárhelyszolgáltató felé.
A salétromsav bomlásakor keletkezik kimondottan vöröses "füst", mert az elsődlegesen kilépő nitrogén-monoxid a levegőben tovabb oxidálódik nitrogén-dioxiddá és ez egyértelműen vöröses színű gáz.
Egyszerű volt a dolog. A megadott oldalszögre odaállt, a távolságot is beállította, majd kis szögű szektoros kutatást kapcsolt. Ez néhány fokos mozgást jelentett oldalszögben. (2 - 2o) Már csak az volt a dolga, hogy az antennát kis helyszögre taeakrje, majd minden legyezésnél egy kicsit feljebb. Aztán előbb - utóbb meglett a dolog eredménye is. Aztán egyszer csak megjött a Vektor, meg a Szenyezs. Az a gép olyan pontosan adta meg a céljelölést, hogy elég volt egy kis keskeny nyalábú szektoros kutatást csinálni, és máris megvolt a cél.
A tűzvezető tervtáblára mindig valamelyik saját lokátor céltájékoztatását rögzítették. Volt ugye kettő, mindkettőben a kezelő folyamatosan nyomta a céltájékoztatást, akár a vakvilágba is, és a parancsnok dolga volt eldönteni a szerencsésebb változatot. Hozzáteszem, általában a P-12/18 ment, és a parancsnok ritkán szólt bele.
Sajnos nekem az egész kínai. Amikor én ezt a mesterséget tanultam, akkor még oroszul volt divat tanulni, de sajnos nekem még az sem ment valami jól. A szervezett oktatás 12 éve nem ért annyit, mint 2 x 3 hónap tanfolyam kint a SZU-ban. Meg az, hogy amikor megkaptuk a Volhovot, ahhoz eleinte csak orosz nyelvű üzemeltetési dokumentáció volt, meg egy nyers fordítás. Én inkább nyers ferdítésnek neveztem, mert ugyan lefordították magyarra, de valaki olyan ember fordította, akinek a szakmához fingja sem volt. Később próbálkoztam ugyan egy kicsit az angollal, de nem volt elég nagy seggem, hogy egy nyelvtanfolyamot hasznosan végigüljek.
Az AK oxidálóanyagok tehát salétromsav és nitrogén tetroxid keverékei voltak. ez hihetőnek tűnik és szerintem a sárga/vörös füst csak fordítás és egyéni színérzékelés (no és töménység) kérdése.
Hidd el, nem volt vörös. Még csak narancsvörös sem. Az sárga volt.
Azt mondja, a színe az adalékoktól függ...
... a többi kínai nekem :)
The nitric acids are fuming liquids which vary from colorless to brown, depending on the amount of dissolved N2O4. The vapours from these acids have a characteristic pungent odour. They are highly corrosive, toxic, oxidising agents and attack most metals. They react with most organic materials violently enough to cause fire. The acids are soluble in water in all proportions, with an accompanying evolution of heat. They cannot be made to explode. Approximately 90 per cent of the nitric acid is made by the catalytic oxidation of ammonia with air or oxygen to yield nitric oxide (NO). The latter is oxidised to N2O4 which, when treated with water, yields nitric acid (HNO3) and may be concentrated by distillation with sulphuric acid. Red fuming nitric acids may be produced by passing gaseous N2O4 into nitric acid, a slight modification of the above process.
Az O anyagnak a salétromsav csak az egyik összetevője volt, azon felül még volt benne más egyéb is. De ha ez Benneteket ennyire nyugtalanít akkor elkapom azt a kollégát és kivallatom.
Ezekkel az anyagokkal meg nekem nem mondtok semmit, mert középiskola első óta nem tanultam kémiát, és már nem is akarom újrakezdeni.
Többször is láttam. Hidd el, nem volt vörös. Még csak narancsvörös sem. Az sárga volt.
Olyant is láttam, amikor a rakéta indítása után az utazó hajtómű nem gyujtott be, így az a vacak ballisztikus pályán 10 kilométer körül? belefúródott a földbe. Na ott volt aztán szép nagy sárga felhő. De akkor is lehetett ilyen felhőt látni, amikor a töltősoron a katonák valamit elbaltáztak és az anyag pöffent egyet. Ezután vagy hullaszag volt, és akkor menekülni kellett, vagy a szép nagy sárga felhő, meg az az intenzív szúrós szag.
Early storable rocket systems sought to improve ignition characteristics and perforamance by eliminating the kerosene portion of the fuel. Such mixed amine fuels were first developed by the Germans in World War II.
TONKA-250, developed for the Wasserfall rocket, was used by the Russians after the war in various engines under the specification TG-02.
TONKA-259 was 50% xylidine and 50% triethylamine by weight.
Designer: Isayev. Developed in: 1954-57. Application: SAM-missile V-750V. Propellants: Nitric acid/AmineThrust(vac): 3,100 kgf. Thrust(vac): 30.40 kN. Mass Engine: 43 kg. Diameter: 0.48 m. Length: 0.93 m. Chambers: 1. Country: Russia. Status: Out of Production.
RFNA - Red fuming nitric acid. Since WFNA or IWFNA exhibit excessive equilibrium decomposition pressures, reaching 75 bar at 700 deg C. To suppress the high pressure through a mass-action effect, some 13 per cent N2O4 and 3 per cent H20 are added, in order to reduce equilibrium pressures to 2 bar at 700 deg C. The colour of the resulting red fuming nitric acid is imparted by N204
IRFNA - Inhibited red fuming nitric acid. Addition of 0.6 per cent HF to RFNA produces inhibited RFNA (IRFNA). The IRFNA specification was published in 1954 and thereafter Russian rocket engines using the same fuel appeared.
Az O inkább sárgán (narancs, vagy inkább okker?) füstölgött. egyáltalán nem volt mérgező, viszont nagyon erősen maró volt. A régi kétforintosnak elég volt egy kis gőzt mutatni, és máris fényesre nyalta. A G viszont valóban nagyon komoly idegméreg volt, és a bőrön keresztül is felszívódott. Mindkettőhöz csak speciális védőöltözetben lehetett közelmenni, és a gázálarchoz sem a hagyományos zöld szűrő tartozott, hanem valami speciális.
Az I anyag (na ezt véletlenül tudom, Izopropilnitrát) csak a Dvinánál volt, ez a hajtóanyagok tápszivattyúit hajtotta. A Volhov rakétában már nem volt ilyen.
A tesódékat jó alaposan átverték, mert a két anyaghoz semmi köze. A neve alapján az O (Окислитеьно) G (Горючее) a rövidítés tartalma. Az O hordozta az oxigént. a G meg a hajtóanyagot
Fúúú...
... pedig valahol olvastam...
... mintha vörösen-füstölgő valami (O) plussz kerozin (G) lett volna.
A 35 km stimmel, de a 45 km-t nem tudom, honnan a fenéből vették. A főiskola tisztjeiről elég annyit megjegyezni, hogy amikor a főiskolára jártam, akkor az egyik tanár váltig állította, hogy osztálynál 24 darab rakéta van. Mi addigra már voltunk kint osztálynál néhányszor, és próbáltuk bebizonyítani, hogy baromságot beszél, mert az a 24, az bizony 36, vagyis 3 javadalmazás (kívülről tudtuk, hogy kint hány darab rakéta milyen szereltségi állapotban, milyen tároló eszközön van). Ő a 3 javadalmazásra beadta a derekát, és azt mondta, hogy igen, egy javadalmazás 8 darab. Mikor végre sikerült neki bebizonyítani a 36-ot, akkor csak annyit mondott, hogy ez nem a való élet, ez iskola, és nem mindig kell ismerni a teljes igazságot. Csak egy kicsit lepődtünk meg.
Nagyon sokáig a katonai akadémián is 24 darabot tanítottak a tiszteknek, azoknak, akik azelőtt rakéta osztálynál szolgáltak. Ennyit a 45 kilométerről.
A tesódékat jó alaposan átverték, mert a két anyaghoz semmi köze. A neve alapján az O (Окислитеьно) G (Горючее) a rövidítés tartalma. Hogy jól írtam-e abban nem vagyok biztos, de valami oroszul írástudó tud lektorálni. Az O hordozta az oxigént. a G meg a hajtóanyagot. Egyszer beszéltem egy kollégával, aki hajdanán töltős volt Börgöndön, és érdekes, még mindig kívülről fújta a kotyvalék összetételét. Még meghallgatni is nehéz volt nekem, aki középiskolában egy évig tanult kémiát és azóta sem.
Ebből nemigen számolod ki az égésvégi sebességét. Ugyanis ezek szerint a menethajtómű csak fenntartotta sebességet, és nem tudjuk, hogy mekkora utat tett meg a rakéta a gyorsítás alatt (a gyorsítórakétákkal). Két számítást végeztem, de egyiknek sem hiszek. Ha végig gyorsított volna a rakéta, akkor 60s égésidő alatt 36 km-t 20m/s2 átlaggyorsulással tudott volna megtenni, ami nagyon alacsony, az csak 2G. Ha egyenletes gyorsulással 22 s alatt tette volan meg a 36 km-t, akkor az 149 m/s2, azaz kb 15. G, ami egészen hihető, csak talán mégsem 22 másodpercen át...
A tesóméknak azt mondták, hogy "Oxigény" és "Gidrogény", ami persze ebben a formában hülyeség, legfeljebb oxidálóanyag és tüzelőanyag. Van valahol egy könyvem, ahol le vannak írva a rakétahajtóanyagok, amire emlékszem, az a szimmetrikus és az asszimetrikus dimetil-hidrazin. Mindekettő mérgező, az utóbbi ráadásul még instabil is.
