A probléma az, hogy a lakótérből távozó pára megreked a sártapasztásban, rosszabb esetben a fafödémben, amennyiben a gyapot alá párazáró fólia kerül.
Ezért jobb, ha alul nincs párazáró fólia, a pára el tud távozni.
A lakószobáknál nem olyan vészes a dolog, ott nem hiszem hogy gond lenne egyébként, de a vizes helyiségeknél és a konyhában jelentős a páraképződés, ott ha nem tudsz belülről párazárni (pl gipszkarton felett, fafödém alatt), akkor inkább ne kerüljön be fólia.
Fa gerendás alul felül deszkázott, sártapasztásos padlást hőszigetelnék 20-30 centi üvegygyapottal. Az építész szerint a gyapot alá is kell tenni párazáró fóliát, mert alulról párásodhat. Felülre meg vízzáró-páraáteresztőt, mert régi pala tető és juthat be víz és szintén elázhat.
Itt azt olvastam, csak felülre kell főlia. Mi a helyes?
"Azért ha az a 3 réteg mind keresztbe van egymásra rakva,"
Ha a rétegek egymásra keresztezve lettek lerakva, akkor az alsó réteg(ek) már a lerakásnál is össze lett taposva,
ráadásul a felszedésnél még egyszer össze lesz taposva,
asztán az újbóli lerakásnál meg harmadszor...
ami nem tesz jót a hőszigetelési értéknek.
KIVÉVE, ha
1 - mind a gyapot keresztbe lerakása és a felszedése is a MekkElek-féle szabadalmaztatott "nulla ráterheléses" eljárással lett kivitelezve (az itt látható oktató anyagon a segédmunkás éppen az új munkamódszert gyakorolja ;)
2 - vagy az átfedés NEM keresztezéssel történt, mivel párhuzamos átfedés (lépcsőzetes terítés) esetén akár öt gyapotréteget is le lehet úgy rakni, hogy közben nem lépünk rá az alsó rétegekre (és fel is lehet szedni bármikor).
Azért ha az a 3 réteg mind keresztbe van egymásra rakva, akkor nem egyszerű a történet. Ha hosszában, de kicsit eltolva, az szerencsésebb ilyen esetben.
van ilyen is, persze. ahol az élet legnagyobb nehézsége, hogy ki kell nyújtanom a kezed a fán lógó gyümölcsökért, ott a génjeinkbe kódolt szociális motivációk szépen feloldódnak, a szerzés módja az, ha elveszed amit elérsz és lehetőleg hamar meg is eszed. az időhorizont a következő étkezés, én eszem vagy engem, ez a sors. ám ahol gyakoriak a zord telek, a falu akkor marad meg, ha nehéz időkben megosztják a javaikat, és ha munka van, mindenki kiveszi belőle a részét. ezekben a közösségekben a gyerek úgy nő fel, hogy a szerzés egyetlen módja, ha megdolgozol érte.
nézd csak meg a magyar népmeséket. a székely góbékról szóló történeteket. egy sem szól arról hogy valaki keményen dolgozott és ezzel jutott valamire. vagy szerencséje volt, vagy túl járt valakinek az eszén.
A talpraesettséget úgy is lehet definiálni, hogy "előnyszerzés más, szintén jogosultak kárára", aminek számos fokozata van.
"a többiek lassúságának/butaságának kihasználása" és a "rendszer/ellenőrzés hiányosságainak kihasználása mások kárára" NAGYON-NAGYON nem ugyanaz.
Egy példa az utóbbira: valaki piros lápánál a lekanyarodó sávban előre húz, majd újra bepofátlankodik a sorba. Ő úgy gondolja, hogy ő most mindössze talpraesett (hiszen apu/anyu így tanította) és többségük erősen csodálkozna, ha valaki kirántaná a kormány mellől és kapna hirtelen 20-30 makarenkói pofont.
"igazából a gyerekkorban tanuljuk meg ezeket a dolgokat."
Pontosan. Sok (és az utóbbi időben egyre több) szülő neveli olyasmire a gyerekét, amit ők úgy neveznek virágnyelven, hogy "élelmes", "talpraesett", "szemfüles" stb, mert úgy látják, hogy csakis mások kárára/hátrányára lehet boldogulni ebben a világban, saját munkával/ésszel gyakorlatilag lehetetlen.
És egy részük még csodálkozik is azon, hogy később a gyerekéről azt mondják, hogy "gátlástalan", "törtető", "aljas", stb. ember lett - pedig ő tette azzá.
Tárolás közben víz, hó, akármi csak akkor okoz kárt benne, ha olyan mértékű, ami már mechanikailag deformálja. Tehát pár millió picike hópihe/harmatcsepp nem árt neki (elpárolog), de több centis hóréteg vagy szakadó zápor már rongálhathja.
Persze vizesen nem számít hőszigetelő anyagnak, de most a tárolásról van szó.
Amit viszont sokan rosszul gondolnak:
az, hogy a gyapot összepréselt állapotban jön haza a bótból és kibontás után "dagad fel", az nem azt jelenti, hogy picike gumi/acél rugók vannak beépítve, amik ezt az összenyomás-kidagadást akár egy milliószor is meg tudják ismételni. Ahol összeérnek a vékony üvegszálak, ott egy-egy icipici műgyanta cseppecske ragasztja őket egymáshoz, ezen pontok tartják meg a gyapot vastagságát (térbeliségét). Minden egyes későbbi összenyomásnál/feltekerésnél/rálépésnél egy-kettő-száz ilyen picike kötés szétválik (plusz maguk a szálak is törnek) és a gyapot egyre gyengébb (laposabb) lesz. Tehát aki a második összetekerésnél ugyanolyan szorosan tekeri fel, mint ahogy a boltból megjött annakidején, az később, a kitekeréskor nagyon meg fog lepődni ;)
Tehát nem macerás, ez jó, ezek szerint nem vákumcsomagolásban jön :D És ha pl. megázik egy kicsit? Vagy a párazáró áteresztő fólia alatt ilyen nem lehet? Porhó mennyire árt neki?
"Felejtsd el, nem változik itt semmi, ezek nem halnak ki, mindig van bőven ifjú utánpótlás..."
Amíg/ahol nyugodtan lehet lopni, addig mindig lesz tolvaj, ez nem pártállástól függ.
Van egy (szakmai körökben közismert) örökérvényű mondás: egy bűncselekmény elkövetésétől sokkal kisebb mértékben riaszt vissza a büntetés mértéke, mint a lebukás valószínűsége. De hogyan is bukhatna le egy tolvaj, ha ő fogalmazhatja meg a törvényt?
"a padlásra tervezek 20-30 centi gyapotot, de pl. fel kell szedni, akkor az mennyire macerás?"
Nem bonyolult: megfogod a tekercs egyik végét és elkezded feltekerni...
Ha ez a válasz nem volt kielégítő, akkor valószínűleg rosszul fogalmaztad meg a kérdést :)
"Ha már villany sem lesz, akkor a Parlament lángolni fog, pártállástól függetlenül..."
Hát igen... ha még sokáig művelik az elmúlt 25 év alatt kialakult mértékű lopkodást, akkor előbb-utóbb a Kossuth térre járunk majd melegedni :)
Az állami/önkormányzati tolvajok által évente okozott kár töredékéből közel nullára lehetne csökkenteni az ország gázfüggőségét - örökre. Mindenekelőtt rendesen hőszigetelni kellene az egész országot.
igen, nekem annyival könnyebb a helyzetem, hogy duplakéményt építettünk annak idején, egy 14-eset a gáznak és egy 18-asat a jövőnek (samottcsöves, szigetelt kémény).
Ez lett volna az alternatív megoldás, de aztán mégis inkább az egybe hálózást választottam. Bizony szopóág volt rendesen, még a nap is tűzött akkor ezerrel, száradt a ragacs is, nem lett dísze a falnak, de majd polír+vakolat mindent eltakar.
Hosszú (több éves, de egy teljes fűtési idény sem ) távon szerintem senkinek sem érdeke a gázcsap elzárása.
Rövid távra (1-2 hét, egy fűtési hónap) én még a villany ellátásban bíznék nekem egy egyszerű hősugárzó is elég lenne, de legrosszabb esetben vagy PB-re állnék át (a kazánom tudja azt) vagy melegebb holmit vennék fel és kipróbálnám hogy a passzívház mit tud télen fűtés nélkül ;)
Jelenleg nem érdemes a hazai erőműveket üzemeltetni, mert annyival olcsóbb az import elektromos energia (kb 40% villamos energia jelenleg importból jön mert az olcsóbb) Persze ez egy időleges gázhiány esetén változna.
Én sem beruháznék sok százezret gázszünet tartalékra.
Ez nálunk okés, de mondjuk a szomszéd 75 éves öreglányt megnézném sztrítsz-of-filadelfiázva az udvaron :)
Vagy mondjuk a pár utcányira lévő 4 emeletes paneleket, ahol csak konvektoros fűtés van...
Én csk azt mondom, hogy felesleges jópár százezer forintot beleülni a vegyestüzelésbe (kémény+kazán+egyebek), csak amiatt, mert vésztartaléknak jó lesz.
