" A szőlőhegyi területemre telepített kákival, hatalmas fügékkel, nagy babérral én is közelítem lassan a két évtizedes jelenlétet, mégis csak olyanoknak van pl. fügéje a közelben, akiknek egyébként is volt, vagy lenne.
Ha azt mondom, hogy "Magyarországon vagyunk", akkor ezzel egy bizonyos attitűdre utalok. Itt szigorúan tilos "kilógni a sorból". Ha van valamilyen növénykülönlegesség valahol, azt esetleg elmennek megnézni, "elzarándokolva" oda, mint valami kegyhelyre. Az ott van, az valami különcé, aki olyan bolond, hogy "ilyenekkel foglalkozik", aztán mindenki hazatér és teszi a dolgát tovább, ahogy szokta, legfeljebb néhány hasonló "különcben" indít el olyan gondolatokat, hogy neki is lehetne valami hasonló. Itt a topicban mi mind ilyen "különcök" vagyunk. De a mi törekvésünk itt az, hogy megpróbáljuk kialakítani azt a mentalitást, ami nem így közelíti meg ezeket a dolgokat. Különcnek lehet tekinteni azt, aki a háza köré középkori várat épít, vagy veteránautó tulajdonos, stb. De a nálunk meghonosítható, kiemelkedően hasznos növények terjesztését bizony nem ilyen szemlélettel kellene megközelíteni.
"Ember, ha ilyet ültetsz, nem fogsz már kilógni a sorból". Igyekezz, mert, ha időben nem ültetsz, Te fogsz kilógni a sorból, mert mások megelőznek!"
Ezen a fórumon olyan, teljes mértékben, vagy korlátozottan téltűrő, nálunk még kevéssé ismert gyümölcsfajok hazai termesztésével kapcsolatos tapasztalatokat, gondolatokat, ismereteket oszthatunk meg egymással, melyek feltétlenül érdemesek lennének a magyarországi meghonosításra. Néhány hobbikertész már rendelkezik ezen növények néhány példányával, ezért szándékunkban áll e példányok felkutatása, a tulajdonosok tapasztalatcseréje. E fajok közül a legjelentősebbek és legérdemlegesebbek a kivi, a káki/hurma/datolyaszilva (diospyros kaki), a füge, a jujuba (ziziphus jujuba) és a pawpaw (asimina triloba). Ezek mindegyike teljesen rezisztens, tudomásunk szerint semmiféle növényvédelmet nem igényel, így megvalósítható velük a biotermesztés. A füge és részben talán a káki kivételével mindegyik teljesen télálló. Éppen a füge korlátozott fagytűrése miatt elengedhetetlen, hogy foglalkozzunk az éghajlattannal, különösképp a mikroklímát alakító tényezőkkel, mert ezek ismeretében belátható, hogy a fügét is az ország jelentős területein megfelelő biztonsággal lehet termeszteni. A topik feladata a tanácsadás, helyes művelési példák, modellek bemutatása is. Bárki beszélhet sikereiről, de akár esetleges eddigi kudarcairól is, ez esetben célunk a megoldás együttes keresése, azonban nem lenne jó, ha ez a jobb sorsra érdemes, azaz akár nagyüzemi ültetvény céljából meghonosításra érdemes növényeknek a valóságtól eltérő, negatív propagandát eredményezne. Sajnos nagyon makacs, közkeletű tévhitek akadályozzák ezen gyümölcsfajok hazai elterjedését, éppen ezért célunk e tévhitek lerombolása, néhány sikeres magyar mintaültetvény és elszórt házikerti példák bemutatása által. A már létező mintaültetvények bemutatásával szeretnénk egyfajta mintát adni a magyar kertészeti, gyümölcstemesztési szakma kezébe. A jelenlegi helyzet sajnos az, hogy több évtizedes lemaradásban van a szakma ezen gyümölcsfajok meghonosítását illetően, konkrétan sehol nem foglalkoznak a honosítással. Ez köszönhető részben az e növényekkel kapcsolatos makacs fagyérzékenységi hiedelmeknek, valamint Magyarország klímatényezőinek totális félreértelmezésének.
Az eddigi csekély elterjedtség jelentős részben köszönhető a különböző hazai kertészetekből beszerzett megbízhatatlan, rossz minőségű szaporítóanyagnak is. Ez különösen nagy gondokhoz vezethet egy olyan kétlaki növény esetében, mint a kivi, amelynél jelentős számú vevőréteg kizárólag hímnemű növényekhez jut hozzá a nem létező önporzó néven, vagy hamisan, különböző neműekként forgalmazva. Ezért célunk a megbízható beszerzési források felkutatása, a megfelelő tulajdonságú példányok házi, vagy esetleg kertészeti szaporítása, egymás közötti cseréje.
Foglalkozunk még a hagyományos gyümölcsfajok rezisztens fajtáinak szelektálásával, vagy régi, feledésbe ment, de jó és ellenálló fajták újraélesztésével is. Szeretnénk szakmai útmutatást adni olyanoknak is, akik belevágnának új fajokkal, fajtákkal az üzemi méretű termelésbe is. Azt várjuk, hogy a topik leendő résztvevői az itt megszerzett ismeretek aktív terjesztőivé is válnak, felgyorsítva ezek magyarországi meghonosítását.
Ha a pogányi állomást áttelepítenék abba a kis völgybe, nagyon hamar hamvaiba omlana a baranyai mediterráneum fámája. Talán még az inverzió fogalmáig is eljuthatna a szakma egy ilyennel való szembesülés révén! Fölöttébb hasznos lenne! Megmondom a Miklósnak, hogy kezdeményezzen egy ilyet az omsznál.
Meg tudom erősíteni, hogy Miklós a magyarországi "délszaki" növényellátás egyik úttörője. Nem csak tudja, de szenvedélyesen szereti a szakmáját. Az sem elhanyagolható szempont, hogy szimpatikus, becsületes, korrekt ember. Mindenkinek tudom ajánlani.
Hát akkor hasonlóan látjuk a "klasszikus" gyümölcsfák gondozási problémáit(tehát a rezes lemosózás és az esőre bízott levélteű lemosás bizony igen kevés). Nekem almából : Golden, Idared, Mutsu, Granny Smith van, Őszib: Red Haven, Dixie Red, Champion, Madlen Poue-nak vett nem tudom milyen. Vilmos és Alexander körte és egy nashi(a barnás héjú). Cseresznye. Germersdorfi-kukac szaporító, most lett rá oltva M. Bigarro és Katalin?, és egy előtte érő szintén ropogós. Ja és hát a 2 szilva (most hirtelen nen is tudom milyen fajták), no ezeket aztán imádjáj a levéltevek még jobban mint az őszit vagy almát.
5-6 évvel ezelőtt még használtam "hagyományos" mostani permetszereket, de már jó pár éve csak lemosózok(rézzel, olajjal-kénnel) és a Biokál01-et használom. Szerintem nem betegebbek a növények, mint amikor a gazdabolti szerekkel fújtam őket és így a gyrekek bármikor mehetnek a kertbe.
Nekem a monília is jelentkezik a kajszikon, virágzás után látom a jeleit rendesen(ceglédi óriás), elég nagy és magas a fa nem könnyű a vrágzáskor permeteznem.
Tvasszal ültettem egy Harcot nevű fajtát ezt starpabíróbbnak ismerem.
Még a szilváimat kéne lecserélni valami vírus rezisztensebb fajtákra...
Valóban fagyzugos helyen van az Egerági kertészet. A teletésre nagyon elmésen kitalálta a megoldást: A domboldalból "kiharaptak" egy jókora darabot, fölülről fóliával fedték, előlről ajtót rá és már nincs is benn mínusz, de szellőztetni muszáj.
Szóval egy hegy(domb)oldalba vájt pincéhez hasonlítható.
Egyébként nagyon szép, dombokkal körülvett területről van szó:
Sokat jár Nyugat ill Dél Európába újabb és újabb növények után kutatva, melyekkel az itthoni kínálat gazdagításában szerintem igen jelentős szerepe van.
Én már több ízben rendeltem Dlusztuséktól. Sokféle délszaki, fagyérzékeny növényük van Egerágon. Vajon hol telelteti őket, mert a kicsi konténerek nem igazán jók erre, bár faforgáccsal sokat lehet védeni?????
Ebben a patakban 30 éve kilós domikat meg csukákat lehetett fogni. Mondjuk az se használt, hogy időközben 3 tavat is duzzasztottak belőle , a fele víz már ott elpárolog.
Az előrejelzési modell szerint ilyen helyzet várható karácsonyra. Ha beválik, már az is valami, hogy legalább az európai hőmérsékleteloszlás normális, nem úgy mint eddig, hogy Spanyolországban havazott, az ukránok meg kiskabátban jártak.
Olyan fórumokon lehetséges, ahol nincs olyan jól megfogalmazott közös cél, mint itt, ami teljesen egyértelművé teszi az együttműködési szándékot. Olyan körben, ahol a bizalom magától értetődő, elképzelhetetlen, hogy olyan civakodás előfordulhasson. Megmondom őszintén, hogy én itt teljesen kizárom az elképzelhetőségét, nem csak Veled, de bárkivel, és bárki és bárki közt.
Igen, a hasznos projekt a leanderek fagyszelekciója és a szelektált egyedek mikroszaporítása lenne. Csak utólag vettem észre, hogy mivel előtte egy általunk károsnak ítélt projektről beszéltem, ezért úgy is lehetett akár értelmezni, mintha a második hozzászólásom az előző alapján gúnyos, ellentétes értelmű lett volna. Pedig valójában inkább a project-projekt szóval élcelődtem az előzőhöz kapcsolódóan. Lehet, hogy más fórumokon egy ilyen teljesen véletlen félreértelmezésből már világháború tört volna ki...
Ez még túl jónak is minősíthető néhány másik, életem során előfordult sajtószereplésemhez képest, amelyekben annyira nem ismertem magamra a számba adott szavak alapján, mintha mondjuk valakinek a fényképét cserélték volna ki máséra.
Ha jól értelmezem a projektekkel azért gabalyodtunk össze, mert korábban szó volt egy hasznos projektről, később meg egy károsról. Én pedig arra "kantintottam", amelyik a hasznos volt. Jól bogozgatom?
Természetesen, néhány helyen ráférne egy kis fazon-, stílus- és szakkifejezésigazítás, de én nagyon hálás vagyok már azért, hogy az újság egyáltalán foglalkozott ezzel a témával és bár tettem rá egy bátortalan utalást, hogy mi lenne, ha megjelenés előtt egy kicsit "átfutnám", de úgy éreztem, hogy már ezért a "bizalmatlanságért" is megnehezteltek rám. Így aztán a megjelenésig eltelt időt kizárólag fohászkodással és imával töltöttem.
Értettem én, de a projekt szó hallatán mire is asszociálhatna a magyar. Egyébként sok borzalmas dolog finanszírozott projektek keretében valósul meg. A Kerka folyó halászati jogát elnyerő szomszédos(!) megyei illetőségű szervezet például mindenki elképedésére, a balin élőhelyéül abszolút nem megfelelő vízbe balinivadékot telepített, olyan, újságcikkben is kinyilvánított megfontolásból, hogy ezzel a halfajjal igazodni akarnak a globális fölmelegedés hatására melegedő élővizek viszonyaihoz. A dolog báját az adja, hogy a balin őshonos Közép- és Kelet-Európa nagyobb folyóiban és folyamaiban, ugyanakkor teljesen hiányzik a mediterrán térség élővizeiből. Úgy látszik, lányos zavarukban ennél nagyobb hülyeség már nem bírt eszükbe jutni.
Remélem, nem haragszol meg, ha közzéteszem a francia oldalról származó adatok elérhetőségét a leanderek fagytűrésével kapcsolatban, amit a honlapodra felraktál!
Az implicite destrukciós hajlamú katasztrófakívánóknak tényleg lehet néhány "sikeres" napjuk a jelenlegi kilátások szerint. Az is nagyon lényeges szempont, hogy a hideg szárazon tör-e ránk, vagy előtte kialakul-e egy hótakaró, ami, amint tudjuk egy nagyon jelentős kisugárzásnövelő, hidegfokozó tényező. Régebben volt már több vita arról, hogy lehet-e térségi értelemben különbséget tenni a kritikus abszolút minimumok kialakulási esélyeire vonatkozóan. A mikroklímatényezőket kivéve ezúttal a számításból, el lehet mondani, hogy a hidegelárasztást követően hómentesen maradt területeknek sokkal jobb kilátásaik vannak a katasztrófák elkerülésére, mint a havasaknak. Nehezen kiszámítható, hogy adott esetben mely térségek maradnak hó nélkül és melyeken alakul ki megmaradó hótakaró. Elég gyakori, hogy éppen a kedvezőbbnek képzelt déli területek kapnak havat a hidegbetöréskor a fölöttük még elidőző felhőzet, vagy a hidegbetörést követően kialakuló mediterrán ciklonból kialakuló, csak a déli területeket érintő havazás miatt. Így az elképzelt papírformával ellentétesen, kitettebbé válnak, mint az északi területek, ahova egy markáns hidegbetörés alkalmával a sarki levegő akadálytalanul tódul be.
Ez meg a Floo által lefényképezett cikk netes változata. Kár, hogy az újságíró is "délszaki" gyümölcsként beszél a kiviről. Ninovarga túl udvarias lehetett, hogy nem "tette helyre", de szerencsére a főszövegből szemléletesen kiderül, hogy megfagyott szőlőtőkék mellett termett mázsányit!
