Az Ön által felkeresett topic fegyverek, ill. annak látszó eszközök
forgalmazásával kapcsolatos adatokat is tartalmazhat.
Felhívjuk figyelmét, hogy csak akkor lépjen be, ha Ön fegyverek forgalmazásával
vagy felhasználásával hivatásszerűen foglalkozik, és a honlap látogatása nem
eredményezi valamely Önre vonatkozó jogszabály vagy egyéb szabályozás
rendelkezéseinek megsértését.
Az Port.hu Kft. a fórum számára kizárólag tárhelyet szolgáltat, a honlapon
megjelenő információk vonatkozásában szerkesztői felelősséget nem vállal.
Amennyiben megítélése szerint a honlapon jogellenes tartalom jelenik meg, úgy
azt kérjük, jelezze az Port.hu Kft. mint tárhelyszolgáltató felé.
Tudod, én egyik sem lettem volna szívesen, sem pilóta, aki észreveszi a füstcsíkot, sem rakétás, aki meglátja az indikátoron, aki meglátja az ellene indított valamit.
Ám ha mindenképpen választani kell, akkor már inkább rakétás, hiszen ha bármi van, mégiscsak a földön vagyok. Onnan nehezebb leesni.
Más: Minket annak idején egy MIG-23 század szívatott meg. A lövészet előtt szűkített harcrendben gyakoroltunk, és amikor a vizsga néma lövészetnek vége volt, a repülők elhúztak a fejünk fölött. Semmi nem kellett, csak kismagasságon átlépni a hangsebességet. Tudod hány ablak maradt épen?
Egyébként, hogy ki szívat meg kit, az csak a felek felkészültségétől függ.
Ez nem forditva volt? :-) a legutóbbi lengyelországi lövészeten a rossz szektorba tévedt Szu -ból ugrott ki a pilóta az utolsó pillanatban, mert jött a rakéta.... ( asszem KUB) :-) :-) :-)
sziasztok! Nagyon érdekes a topik, végigolvastam. Egy kérdés: az aranysasban egyszer említették, hogya rakétás légvédelem alaposan leégett valami gyakorlaton ahol a SZu-22 század csúnyán megszivatta őket. Ez igaz? Ha igen akkor mennyi igaz belőle, és csapat v telepített légvédelem volt? (N.B. a cikket egy volt taszári századparancsnok írta, ezért nem tudom mennyi az igazi égetés és mennyi a nosztalgia)
Nemcsak a Dvináknál, hanem 1981-ig a Volhovoknál is úgy oldották meg a dolgot, hogy a fónikus híradás vezetéken ment, vele párhuzamosan egy R-402 rádiórelénk volt. Az osztályok között a híradás csak a dandáron keresztül mehetett. Mindig csak vezetéken, és rádiórelén duplikálva volt a dolog. Az osztályok és a legközelebbi távolfelderítő lokátor között az úgynevezett FÁZA rádiórelén volt összeköttetés, azokat a lokációs információkat valamivel hamarabb kaptuk meg, mint a dandár céltájékoztatását. Amikor 1981-ben beüzemelték a Vektort, akkor az a berendezés már magasabb szintű összeköttetést igényelt, amit maximálisan kielégített a Cikloida. Azon ment a Vektor TKI (telekód információ) és természetesen fónikus összeköttetésre is volt lehetőség. Volt a berendezésnek a fene tudja hány telefonvonala is.
A Vega osztálycsoport belül vezetéken kommunikált, minden berendezésbe telepítve volt a saját hangosbeszélő hálózat. A Vega és a 104. ezred, majd a dandár között Cikloidán volt összeköttetés.
1980. kora őszén történt, éppen Börgöndön voltam szolgálatban. Valamikor késő délután arra lettünk figyelmesek, hogy valami van az égen, ami rettentően világít. Telefonon jelentettem a dandárnak, hogy valamit látok, erre azt az utasítást kaptam, hogy állapítsam meg a pozícióját. Készültségi szolgálaton kívül voltunk, tehát nem volt kint a területen a teljes váltás, vagyis azzal a 7 katonával, akik rendelkezésre álltak, bekapcsoltam a komplexumot, antennára kapcsoltam, és semmi. Az égvilágon semmit nem láttam. Fentről jött a sürgetés, hogy az nem létezik, nyissam ki jobban a szememet. Akkor még az M-2-es Volhovunk volt, TV nem volt, így a PAB-2 tájolóval kezdtem el nézegetni azt a valamit, azzal legalább egy szöget mérni tudtam. Az a valami rettentően világított, ráadásul Budapest felé sodródott. Az én forgalmazásom nyomán más is bekapcsolódott a keresésbe, de TV-je csak a Nyeváknak volt, az meg nem volt a közelben. Végül felküldtek rá egy vadász géppárt, amik állítólag szétlőtték azt a vacakot. Mikor szétlőtték, akkor derült ki, hogy csak valami fólia rongy az egész, az meg szép lassan ereszkedik lefelé. Másnap derült ki, hogy tréfás kedvű székesfehérvári fiatalok egy hatalmas fóliazsákot megtöltöttek hidrogénnel és eleresztették. Többen látták is az előkészületeket a Lövölde úti katonai lakótelepen. Akkor meglehetősen szidtam a szárazföldi haderőnemet.
Úgy látom hogy lemaradtam valamiről, így jár az aki a munkahelyéről netezik:-) Ha nem akarsz válaszolni, az 1400-as hozzászólásod úgy veszem hogy külön ojjektum és témát váltok.
Kérdés: Volt olyan eset, amikor valamit láttatok a radarokon, de senki sem tudta, hogy mi az? Az UFO igazi jelentésére, vagyis azonosítatlan repülő tárgyra gondolok (nem zöld lényekkel teli űrhajóra). Ha volt ilyen, akkor mik voltak a teendők? Gondolok itt olyan esetekre, amikor egyszercsak hopp, megjelent mondjuk valami az ország közepén, nem a határ túloldaláról repült a légterünkbe.
Mindkettőre igen a válasz. A lőtéren volt olyan célanyag, amit régi rakétából bütyköltek. Ha annak a rakétának a sebessége nem nagyobb, mint ami ellen a mi rakétánk tevékenykedni tud, akkor lehetséges a dolog.
De: Annak viszont igen kicsi a valószínűsége, hogy olyan közel lenne egymáshoz a két komplexum, hogy ezt meg tudnák csinálni. Ez még a Vega esetében sem igazán megy.
A második kérdésedre is igen a válasz. Amikor elveszett a cél, akkor az addig stabil automata követés ledob, amit a cél ismételt feltűnésekor helyre lehet állítani. Ha meg elmegy a rakéta? Van ám a levegőben még kettő.
De: A Volhovnak és a Nyevának is igen hatékony SZDC berendezése volt, ami kifejezetten az állócélok kiszűrésére készült. Az "megette" a hegyeket, így a repülő meg ott virított az indikátoron.
Elindult egy mondjuk Vega lelőni egy repülőt. A repülő országának is van viszont Vegája, ők meg elindítják a saját Vegájukat (vagy mindegy mit), hogy lelője a repülőjük megsemmisítésére indított rakétát. Ilyen szituációkról is tanultatok?
A második kérdésem is érthetőbben: Száll a repülő a rekéta meg feléje, hogy felrobbantsa. A repülő hegy takarásába kerül, a rakéta nem tudja, hogy most mi van, de egy idő után kibukkan a hegy takarásából a repülő. Ilyenkor a technika ismét képes már az elindított rakétát az újból felbukkant célra vezetni?
Egy rövid hatótávolságú levegő-levegő (ami, ha IR, akkor fire and forget fegyver)rakéta repülési ideje másodpercekben mérhető, nincs az a légvédelmi rakéta, amit ilyen gyorsan indítani lehet.
Egy közepes hatótávolságú rakétánál még talán elképzelhető, de ott meg sokkal kényelmesebb az indító vadászgépet lelőni, vagy kitérő manőverekre kényszeríteni (ha félaktív rakétát küldött).
Attól most tekintsünk el, h esetleg F-14-ek hülyülnek a légtérben...
Egyébként nem értem, hogy miért lovagolsz még mindig Nagytarcsán és az "OLP-n".
Keress már valami mást. Annyi szép elhagyott katonai objektum van ebben a kis országban. Szinte nincs is másfajta. Keress valami olyant, amit nem őriznek fegyverrel. Járj nyitott füllel, és ha azt hallod, hogy Стой! vagy Halt!, akkor állj meg és ne menj tovább. Leginkább a saját valagad épsége érdekében.
Az OLP már nagyon régen megszűnt. Az utódja az 1. Honi Légvédelmi Hadsereg Parancsnokság volt. Az is megszűnt. Annak az utódja lett a Légvédelmi és Repülő Parancsnokság. Az is megszűnt. Aztán lett - nem helyette - a Légierő Vezérkar. Az is megszűnt. Most van valami Légierő Parancsnokság. Csak légierő nincs.
Ezek szerint Te el sem tudod képzelni, mi lehet abban a híradó szertárban. Mit gondolsz, miért szertár? Talán azért, mert esetleg különféle híradó eszközöket, anyagokat TÁROLNAK, NEM PEDIG HASZNÁLNAK ott. Menj el Níregyházára, ott is van egy hasonló, csak ott kidobásra itélt dolgok vanna, Nagytarcsán valamivel frissebb az árukészlet. Tudod, mikor fogsz oda bejutni? Majd ha valami híradással kapcsolatos dolgot tudsz nekik eladni. Da csak addig, amíg a kapunál lerakod az árut, aztán már mehetsz is. Mi a fenének kell mindenáron egy működő katonai szertárba bejutni. Bár ha bizonyos nemzetiségi szakemberekre gondolok... Nagyon sok réz van ott.
A cél csak akkor tudott ezek elől az eszközök elől végleg eltűnni, ha lezuhant. Ha valami miatt rövid időre eltűnt, akkor az ismételt feltűnéskor ismét meg lehetett valósítani a követést, még akkor is, ha a rakéta már a levegőben volt. Egyébként ezek a rakéták olyan hosszú ideig nem voltak a levegőben, hogy azalatt sokat lehetett volna variálni.
Azért az első kérdésed csak foglalkoztat. A légvédelemben nagyon szigorúan le volt szabályozva, hogy hol és mikor tevékenykedhettek a vadászok, mikor a rakéták. Annyira külön volt választva, hogy a vadász a rakéták hatáskörzetébe nem is nagyon repülhetett be. Tehát a saját vadász nem mehetett annyira közel a légvédelmi rakéták tüzelőállásához, hogy a repülő ellen indított rakéta ellen valamit tehettünk volna.
- Egy célra tartó rakétára szoktak-e indítani légvédelmi eszközt (föld-levegő), hogy megvédjék a repülőt?
- Ha a rakéta indítása után eltűnik a cél valami okból, de mielőtt a rakéta elkövet egy önmegsemmisítést (gondolom én), akkor rá lehet e íránytani a még mozgó és irányítható rakétát a második célra?
Volt tüzér! Nem vagyok valami jó légifénykép-kiértékelő:-)
A nagytarcsai OLP objektum azonos azzal ahová a mostani Híradó Pságot (ÖLTP alárendelt szervezet) telepítették vagy teljesen máshol van Nagytarcsán belül?
Ja, akkor még ott is megvolt a közvetlen vonal, vonalak, az oroszokkal, Moszkva, Kijev….
„Jófajta” ruszki telefonközpont, úgy 5 méter hosszú volt, de már nyomógombos!!!!
A telexek szintén, az meg olyan hangos volt, hogy ha hirtelen beindult és elbambult az ember, szó szoros értelemben felriadt, jött a ruszki számkódos üzenet, aztán azzal rohanás a megfelelő helyre… A telefonközpont volt a legjobb, ott elvoltunk, sőt éjszakánként még rengeteget ökörködtük is, telefonbetyárként… Egy hülye gyermeteg példa, de akkor jó eltelt vele az idő.. 4X-5X egy kitalált számot hívtunk éjjel!!! Kérdeztük, hogy a Lujzát keressük, majd 20 perc után visszaszóltunk, hogy Lujza vagyok, nem kerestek?? Tudtuk, hogy a telefon magnóra megy, de azt is, hogy letörlik 1-2 nap után és csak különleges estben hallgatják meg, olyan meg nem volt..
Az egész országgal összeköttetésben voltunk, azt azért nem kötötték az orrunkra, hogy melyik laktanyában pontosan mi van, de sejtettük, az „elődök” mondták, szájhagyománnyá vált…
Tudtommal, vagyis amikor katona voltam, azért kapta a szikla nevet, mert egy szikla aljában van a bejárata. Igazad van ez egy zsargon kifejezés. Tudtam a pontos nevét, de azt már elfelejtettem, a másik ilyen neve az OLP volt. Budapesten ez az egy „szikla” volt, tudtommal…
