Keresés

Részletes keresés

onobody Creative Commons License 2000.07.20 0 0 7
Szia Frint!

Akkor az F1 azt jelenti , hogy hibrid?
Akkor ami nem hibrid , az stabil tulajdonságokkal
rendelkezik , és ujravetéskor nem változik?

Étkezési és borszőlőm is van , az egyszerüség
kedvéért egyformán szoktam permetezni öket.

Azt hittem , hogy nálunk is ismeretlen az atka ,
de amikor abbahagytam a kénes permetezéseket
és más lisztharmat elleni szereket használtam
néhány hónap mulva (Augusztusban),megjelentek
az atkák . Ezek szerint a kén atkagyéritő
hatása jelentős!
Milyen felszivodo szert használsz?

Üdv Onobody

Előzmény: Frint (5)
onobody Creative Commons License 2000.07.20 0 0 6
Szia Csilla !

Nemigen van több ötletem.
Állitólag a csalánlé megvastagitja a levelek felszinét,
és emiatt nehezebben boldogulnak a kertevők.
Ha van egy szered ami bevált, akkor csak
használd szorgalmasan.
Bizony elképzelhető ,hogy visszatérnek,
fújd le őket rendszeresen remélhetőleg egy
idő után eltünnek.

Üdv Onobody

Előzmény: Csilla (4)
Frint Creative Commons License 2000.07.20 0 0 5
Szia! Hát az a torzulás dolog nem túl 1szerű. A Rajnai törpét nyugodtan hagyhatod teljesen beérni, az a következő tavasszal elvetve is az marad. Ki van próbálva. Az izolációs távolságnak utánanézek. Egy év vetőmagvásárlást biztosan meg lehet spórolni. (Velő-,kifejtő-,cukorborsó fajtákban hihetetlen fajtabőség van, próbálj ki mást is!) Természetesen a fenti módszer CSAK a konstans, tehát nem hibrid fajtáknál működik. Ahol a fajtanév mellett F1 jelzés szerepel, ott ne is próbálkozz!!!
Szőlőben én váltogatom a kontakt és a felszívódó készítményeket, amiben az időjárásnak (eső) van döntő szerepe. A zárókezeléseknél az a fontos, hogy étkezési v. borszőlőről van szó? Van aki a bordóira(nem bor :) )esküszik, van aki Dithane-Thiovit duóra. Ez az akta dolog izgalmas, én évek óta nem is láttam! Üdv:Frint
Előzmény: onobody (2)
Csilla Creative Commons License 2000.07.20 0 0 4
Szia onobody!
Köszi a tanácsokat. A csalános módszert én is hallottam mint tanács de eredményekről nem szólt a fáma. A nikotinosról azt is hallottam hogy hatásos és nem ártalmas, mostmár nem tudom mit higyek. Az most a helyzet, hogy ugy tünik az eső lemosta a kis élősködőket a virágokról de ki tudja lehet hogy vissza jönnek. Ennek a szernek majd utánna nézek. Kaptam valami mást el is pusztitotta őket de az a baj hogy csak egy időre. De még várom a további tippeket.
Előzmény: onobody (3)
onobody Creative Commons License 2000.07.19 0 0 3
Szia Csilla!

Ragaszkodsz a bio modszehez?
Vannak korszerü gyakorlatilag nem mérgező
növényvédő szerek . Én mostanában ACTARA-t
használok. Nem tudom Erdélyben mennyire beszerezhető.
Csalánlével is próbálkozhatsz , nekem nem igazán
vált be.
Vagy itt van a nikotin , de az piszok mérgező.
Holnapra utánanézek van-e valami bio modszer.

Üdv Onobody

Előzmény: Csilla (1)
onobody Creative Commons License 2000.07.19 0 0 2
Szia Frint!

Azt gondoltam , hogy a csávázás nem piszkál
bele a genetikai állományba .
Csak azért vacakolok az egésszel , hogy egyáltalán
érdemes-e belevágni a dologba. Szóval , ha sikerül is
elkerülni az idegen beporzást , évek során
nem torzul-e az eredeti növény.
Például a zölborsóbol a Rajnai törpét szeretjük ,
ha ujravetem , rajnai törpe marad-e?

Szölöben szinte csak rezet és ként használok.
Ma Championnal és Thiovittal permeteztem .
Peronoszpórára nekem csak a rézkészitmények
váltak be. Azért Augusztusban át szoktam
térni a Dithane-ra , hogy a bogyokon ne maradjon
réz.
Lisztharmatra próbálkoztam már mással is , de
akkor atka ellen külön is védekeznem kellett,
ezért maradtam a kénnél.

Előzmény: Frint (0)
Csilla Creative Commons License 2000.07.19 0 0 1
Sziasztok!
A virágaimat elelpik rendszeresen (hiába permetezem rovarirtóval)valami pici élősködők (2-3mm nagyok, feketék és szárnyaik vannak). Nem tudtok valami hatásos bio módszert ellenük?
Frint Creative Commons License 2000.07.19 0 0 0
Szia Onobody! Lövöm az első(?)hozzászólást.
A Tma fontos, mert bár a vegyszeres multik, a szakkönyvírók mindent elkövetnek a siker érdekében, az ördög sajna a részletekben rejtezik, sok év gyakorlata tud csak igazán hasznos válaszokat adni.
Még friss a növényvédelmi tv. is, tehát nem csak nekünk fontos az ügy.
Deklaráltan amatőr vagyok, csak hobbim a növényvédelem, ilyen háttérrel igyekszem segíteni annak, aki megbízik bennem. 7 év kiskerti (zöldség&gyümölcs)gyakorlata + korábbi, főleg szőlőben szerzett gyakorlata az amire támaszkodhatom.
A csávázás nem nyúl hozzá a genetikai állományhoz, a szakbarbárul elvégzett csávázás ronthat a csírázóképességen.
Az idegenbeporzás a házi vetőmagtermesztésben gond, nagy gond. Az un. izolációs távolság növényenként változó, ha ezen belül van idegen növény, elvben a virágpora eljuthat a mi növényünkhöz is. Sikert csak az önbeporzó növénykéktől remélhetünk - alapesetben.
A peronoszpóra spóra szaporodásának kedvezőek a METEOrológiai feltételei. Mit szoktál "adni" ilyenkor? Üdv:Frint
Előzmény: onobody (-)
onobody Creative Commons License 2000.07.18 0 0 topiknyitó
Én is gondoltam már rá , hogy kellene egy uj topic
erről a témárol.

Szóval kedves Frint mielőtt belekezdenénk a
csávázásba , nem okoz gondot hogy a nemesitett
magok nem örzik meg a tulajdonságaikat?
Vagy más fajták beporozzák a virágokat?

Holnap permetezem a szőlőmet most eső után
biztosan támad a peronoszpora.

Ha kedveled azért, ha nem azért nyomj egy lájkot a Fórumért!