Schlumberger barátomat nem győztem várni a földvári kilátónál, úgyhogy a szárszói állomásig mentem utána..
Örülök, hogy sikerült egyáltalán. Tudod, ember tervez, asszony végez... És a sógornőmmel együtt ők ketten voltak egy ellen :-), és folyamatosan módosult a napirend.
'83-ban voltam kinn huzamosabban Lipcsében és akkor a bevételemről kaptam egy "Zollbestätigung"-ot, amivel a kereset 70 %-áig még a kiviteli tilalom alá eső dolgokat is ki lehetett hozni. Akkor vettem két "Taucha" kajakot. Két személyes, favázas, impregnált vászon borítással. Összecsukva egy hátizsákban lakik és kb 15 perc alatt összerakható. Elvileg tengerálló, van egy hónaljban megköthető felsőrésze is, ami boruláskor sem engedi be a vizet. Az egyikre csináltam egy olyan oldalmotor-tartót, mint régen a Tümmleré volt és arra fel lehet tenni egy 120 W-os orosz villanymotort. Ez simán elviszi a két csónakot. Ha egyszerre tör ránk a lustaság meg az éhség, akkor Gárdonyból át lehet motorozni a Szúnyogszigetre kajálni meg utána vissza...
Vennék én vitorlást, balatonit meg pláne. Mindig is szerettem volna egy hajót.
Az árát még csak össze is tudnám szedni... a gond ott van, hogy sem tárolni, sem fenntartani, sem üzemeltetni nem tudnám - és azt sem tudom, hogyan kell...