A Tequilába kigyót, a pálinkába körtét, a rumba hullát tesznek. Látod minden a helyén van :-))) Azt hiszem át kell értékelnem az alkoholfogyasztási szokásaimat.
Literszámra nyakalták és vitték haza a jóféle rumot a pincében álló 300 literes hordóból egy szegedi családi ház felújításán dolgozó melósok. Amikor az utolsó csepp szesz is elfogyott, odébb akarták tenni a kiivott fahordót, de még kotyogott benne valami. Szétbontották, egy összeaszalódott holttest dőlt ki belőle. A rémregénybe illő történet több évtizedes múltra tekint vissza. A Szeged kertvárosában lévő régi ház első tulajdonosa egy nyolcvanas éveiben járó özvegyaszszony volt, aki csendes öregségben, magányosan éldegélt haláláig. A titokzatos házat néhány hónap múlva egy fiatal pár vette meg, és elkezdték felújíttatni új otthonukat. Az átépítési munkálatok azonban kissé elhúzódtak, mert a melósok rájártak a pincében talált 300 literes, rummal teli hordóra. Sajátos íze volt, osztályozták későbbi vallomásaikban a jóféle szeszt, amivel hetekig locsolgatták a torkukat. Még haza is vittek belőle néhány flaskával, s csodájára járt, aki belekóstolt. Fél év sem telt el az idős asszony halála óta, amikor ismét riasztottak minket a házhoz - emlékezett a felejthetetlen eseményekre Pénzes Zoltán százados. Egy meztelen férfi holttestre bukkantak a munkások a rumos hordóban, amit azért szedtek szét, mert bár elfogyott belőle a szesz, mégis kotyogott benne valami, ahogy mozgatták. Az összeaszalódott halott embriópózban helyezkedett el a hordósírban. Külsérelmi nyom nem volt rajta, a boncolás megállapította, hogy természetes halállal halt meg. A rum, amiben a munkások megjelenéséig információink szerint legalább 20 éven keresztül ázott, tartósította, így csupán valamelyest összetöpörödött. A helyszíni szemlét végző szegedi zsaruk szerint a múmiát megtaláló brigád tagjainak arcáról lerítt, hogy jó időre elment a kedvük az ismeretlen eredetű szeszes hordók megcsapolásától. A tanúkihallgatások során többen rosszul lettek, amikor szóba került, hogy ittak a konzerválóléből. A rendőrségi vizsgálat kiderítette, hogy az elhunyt a ház egykori asszonyának diplomata ura, akit Jamaica partjainál ért a végzet. A holttest hivatalos hazahozatása azonban túl költséges és a szükséges okmányok beszerzése miatt körülményes is lett volna, ezért a találékony özvegy a kurrens jamaicai rummal teli hordóban, hajón csempészte haza az urát. Azt azonban senki sem tudja, hogy később miért nem temettette el, és titkolta a pincében lévő hordósírt. Az öregurat végül a szegedi köztemetőben helyezték végső nyugalomra.
