Ezek az ammoniagyarak foleg csak nyaron napsutesben tudnak mukodni, mit csinalnak az ev tovabbi nyolcvan szazalekaban, netan fosszilis aramot hasznalnak?
Egy ketetenegyszaz megawattos paks2 potlasara kb tizezer darab egy megawattos szeleromi kell, kb otven meteres acel vagy betontoronnyal tizezer generatorral, kb ezerkilometer uztal meg tavvezetekkel. Meg talan partizezer megawattnyi akkumulatotral. Egy atomeromohoz eleg partiz kilometer ut, szaz kilometer tavvezetek. Meg csupan negy hatszaz .egavattos generator a tizezer darab egy megawattos helyett.
A vilpamos energiactermeleshezbazert kb haromszazbfokos komenomhomerseklet kell, akar otven akar otszaz megawattos az eromu.Ak kezdetekben az en szaz megawattos eromuveket epootettek, aztan attertekns 4-5-800 megawattosakra, manapsag meg 10007 1500;egawattosakat epitenek. Ez nem igazan veletlen. A gravitacios szivattyuval csak a futomuvek mukodhetnek. Fold ala akarmilyennatomeromuvet elehet epiteni de nem erdemes. Raketak ellen ysemmi sem vedett, de celszerubb budapest kozepet rsketazni mint palsot, tizszer annyi az aldozat.
A kis modulokban nincs pl. keringető szivattyú a hűtővízhez, gravitációsan kering. Egy lényeges meghibásodási lehetőséggel kevesebb.
A kis modulokat egyes dizájnokban pont ezért be lehet tenni a föld felszíne alá, ami a támadhatóságát csökkenti.
Egyébként kötve hiszem, hogy ha rakétával támadnák pl. Paksot (vagy akármelyik atomerőművet) akkor hatásosan meg lehetne védeni, de szerintem nem is ez a szempont, főleg. Abban nincs vita, hogy egy nagyobb erőművet könnyebb megvédeni, mint sok kicsit, ez elég triviális.
Azt gondolom,hogy nem véletlen, hogy ennyien fogallkoznak ilyen SMR-ek fejlesztésével, biztosan átrágták magukat a hátrányokon és az előnyökön.
A kis reaktorok semmivel sem biztonsagosabbak mint a nagyok. Ami a gazdasagossagot illeti, husz otven megawattos turbina dragabb mint egy darab etzer megawattos, es az osszes tobbi akai is sokkal dragabb. Ami a vezetekeket illeti, a tavvezetekeken 5%- nal kisebb a veszteseg, a tobbi megugyanalkpra. Es a svajcisapkasok mar kb hainc eve felajanlottak nekunk egy partiz megawattos atomfutoeromuvet gratist ingyen,ivel otthon nem kaptak engedelyt, de aztan nalunk sem kaptak. Igyhogy az atomfutomu meg a helyi kis ateromu mehet a levesbe. Pl egy paksi atomeromuvet a legiero par tucat raketaval kepes megvedeni legitamadas ellen, husz szetszort atomreaktor eseteben erre keptelenek.
A leírások szerint passzívan biztonságosak a kis reaktor modulok.
Ha az elektromos energiát nem kell a fél országon keresztülvinni, hogy eljusson a felhasználóhoz, az pedig nem biztos, hogy hátrány.
A kis modulokat lehet sorozatban gyártani, ami komolyan tudja csökkenteni a gyártási költséget.
Biztonsági szempontból: sok kisebbet őrizni egy nagy helyett az biztosan problémásabb. És az üzemeltető/megtermelt energia is magasabb lesz több kicsi esetén.
Nagy orom lehet a biztonsagiaknak es kornyezetvedoknek is egy elsullyedo, felrobbano, ellenseg altal elfoghato atomtengeralattjaro. De megis megepitik. ;-)
Nagy orom lehet a biztonsagiaknak, ha egy 1200 megawattos reaktor helyett husz darab hatvan megawattos reaktort szornak szet az orszagban. En meg azt se hiszem el hogy olvsobban. Egyebkent adatai alapjan az atomtengeralattjarok mar sok evtizede kisebb metetekben is megoldottak a problemst, kisebb es nagyobb el esitmenyu reaktorookal. Ezekbol pettek aztan mereteket es teljesitmenyt novelve a mai nyomottvizes reaktorok.
Azért ez nem túl új dolog - max hogy otthon 3Dben kinyomtatod - persze az nem is lesz olyan pontos illesztésű és jó hatásfokú (már amennyire egy ilyen eszköz lehet persze).
...vagy tengeri vízijárművet hajtani vele, azt is lehet. Mást nem mert az elektrolitot cserélni kell ha elfognynak a H+ és felszaporodnak az OH- ionok. De lítiummal tényleg majdnem olyan mint ha nukleáris erőforrás lenne ...sőt, hangja sincs, nem zavar senkit. (-:
Az meglehetősen körülményes lenne megoldani egy berendezésben a töltést és a kisütést, az egy kis vegyi üzem. De nagy évszakos sok GWh tárolónak valóban készenfekvő. De inkább nátrium-oxigén akkor is mert az egyiket nem kell tárolni.
Az tényleg nagyon egyszerű berendezés, igaz, higany az kell hozzá, a nélkül én se tudnám megoldani.
Hűtés közben keletkezik egy csomó "hulladékhő". Ha jó a hűtési rendszer, akkor ezt fel tudja használni.
Kb. hasonlóan a CAS rendszereknél, ott is keletkezik sok hő, a kompresszáláskor, amit aztán érdemes eltárolni, mert az energia kinyerésekkor jól jön, hogy ne jegesedjen le a rendszer.
((((((((((((((((((((((-: nyugodjatok bele, hogy a nátriumot bádoghordóban lehet tárolni és ha az ország összes erőműve 100 évig csak gyűjti akkor se negobb a tároló mint 1-2 gellérthegy. Nincs műszaki probléma, ez társadalmi probléma. Mint az ivóvíz, az is hiánycikk sok helyen, de nem azért mert nincs elég a tengerben és barkácsolt eszközzel bárki ne csinálhatna amennyi kell neki.
Hat nem tudom. Szerintem latogass meg olyan falvakat ahol nagy aranyu a fatuzeles, es ezt a legtobben meg helytelenul is teszik pl lefojtott vegyes kazanokmal. Foleg amikor napkozben van 3-6C is akar, ejjel meg fagypont vagy alatta es jo paras minden. Nem nagyon akarsz ott szelloztetni meg utcai levegot szivni. Sokat javitana a dolgon a.megfelelo ttuzelesi mod es technika.
Sajnos idealisnak tuno egetes eseten is csinal meg ha nem is latod. Ledugsz egy fustgazelemzot es lathatod az eredmenyet.
Persze lehet jol es rosszul is futeni faval, de meg jobb esetben is sajnos sokkal rosszabb a. vegeredmeny ilyen szempontbol kozelitve. Mi valtottunk faelgazositos pufferes rendszerre, igy sokat javult a helyzet, raadasul sokkal jobb hatasfoku is egyben, csak ugye ossze is kell rakni egy ilyen rendszert.
Egyes orszagokban mar csak megfelelo fustgaztisztitoval engedelyezett a telepuleseken torteni fatuzeles. Talan a lambda szondas faelgazoknal nem kotelezo ha jol remlik. De ott mar sima fatuzelest reg nem engedelyezett.
Puhafat regen nem is adtak el tuzifakent, legalabbis w gyerekkori faapritasom idejen csak akkor jutottunk puhafahoz, ha a kertben epp ki kellett vagni egyet, es azt persze gondosan el.is tuzeltuk.
