Topik a csillagos égbolt szerelmeseinek, minden, ami távcsővel, fényképezőgéppel, ccd-vel vagy szabad szemmel elérhető, legyen az bolygó, hold, üstökös, aszteroida, vagy épp sarki fény.
Alternatív tudósok ("kérésre bármit tagadok, cáfolok") a szomszédos topikokban keressenek menedéket!
nomeg saturnus, jupiter holdak, venus.. még a mi holdunk is egy hálás darab ha megfelelően kicsi fázisban van, a terminátor környékén nagyon szép krátereket lehet látni és ez vidék napról napra változik a nap beesési szöge miatt
Szerintem sem mély ég objektumokkal kéne kezdeni, hanem valami gömbhalmazzal, nyílthalmazzal vagy pl. a Lant köddel.
Én 'pásztázással' kerestem meg amit akartam, elég jól bele lehet jönni.
a dolog úgy megy, hogy egy idő után apránként kiismeri magát az ember az égen. meg persze eleinte nem baj, ha van kéznél keresőtérkép [halványabb objektumok esetén később sem árt].. [az alfa centauri pedig nem igazán mélyég ojjektum, ez csak egy "egyszerü" csillag, akármekkora nagyitásban nézed csillagnak fogod csak látni].. általában a mélyegezéssel az a baj, hogy nem árt egy komolyabb műszer [soxázezer Ft] és így is zömmel csak valami fehér pamacsot fox látni.. azokat a népszerü fotókat, amiket azokról a gyönyörü ködökről, galaxisokról készítettek mind bazi nagy távcsővel csináltak elég hosszú expoziciós idővel, azaz nem nagyon fogod ugyanazt látni az okulárban mint amit ezeken a kafa képeken látsz..
a távcsövezés másik rákfenéje [ha már a crab nebulánál vagyunk], hogy nagyon jó, zavaró fényektől mentes nem városi ég kell hozzá, jó messze a szmogtól, a sok utcai lámpától.. egy nagyvárosban töredékét látod csak az égnek, a rengeteg lámpa miatt pedig a szemed nem tud igazán hozzászokni a sötéthez, nem tud rendesen kinyílni a pupillád.. az igazi az, ha van egy kis telek a családban, jó messze mindentől
én azt javaslom, érdemes lenne venned egy ismeretterjesztő művet, ezekben elég értelmesen el vannak magyarázva az alapjai az amatőrcsillagászatnak.. pl. az amatőrcsillagászok kézikönyve biztos nem árt
Óramű: a Föld forgását kell csak kompenzálni, bármerre is néz a távcső. Ehhez elég egyetlen, a Föld tengelyével párhuzamos tengely, erre kerül az óramű.
Abszolút lámaként, azért van még egy két dolog amit nehezen tudok elképzelni...: Mégpedig, hogy hogy a fenébe talál meg az ember mauálisan egy mélyég objektumot, mint pl.: az Alfa Centaury-t?! Gondolom, hogy először is megnézi, hogy melyik
konstellációban található. De pl.: azt a csillagképet hogy találja meg??? Vesz egy jellemzően, és könnyen felfedezhető objektumot, mint pl.: a nagy-göncöl, és ahhoz képest keresi mondjuk a Rák csillagképet? De az sem teljesen világos, hogy miként állítja rá a távcsövet. Mert ugye nagyobb nagyításnál ha valahova bele kukkant
a rák-ba... :) akkor azt még nem tudja, hogy hol jár, nem? Csak lát 1 rahedli csillagot. Vagy a távcsőben is jellegzetesen felismerhetők a csillagképet kirajzoló nevezetes csillagok? Persze, ha van valakinek olyan "GoTo..." motorizált keresőkéje, akkor gondolom ez a probléma nem fenyeget. Bár azt sem értem, hogy egy ilyen rendszer, hogy működhet. :)
Ami még rejtély előttem az az óramű, és a motor működése... (Mivel, ugye még nem láttam
ilyet...) X, Y tengelyek mentén, meg kell határoznunk a távcsőnek, hogy hol van most a
megfigyelni kívánt objektum? Valahogy így tudom elképzelni, de hogy azt a távcső honnan
"tudja", hogy merre kell követnie azt??? Felvilágosítana ezekben a kérdésekben egy kedves
csillagleső? :))) Plíz!
Aha! Na ezek a képek már valamik, én is ilyenekre gondoltam. :) De, hogy teszem rája mondjuk a Nikon
Coolpix 2000-em et? Milyen interface-en kapcsolom hozzá? :))) Valami menetes bizerga, vagy ilyesmi kéne nem?
Üdv MINDENKINEK!
Szeretnék vásárolni egy műszert. Abszolút keztdőként, eddig egy 30x -os kézi refraktorrak próbálkozgattam, de állvány nélkül nem volt az igazi.
Miután körülnéztem a piacon, egy Celestron 114/900-as Newton mellett döntöttem. Szeretném kikérni a véleményeteket, hogy jó választás-e ez a műszer.
Előre is köszönöm!
Atty
Sziasztok!
Lenne egy kérdésem... Tudtok olyan cikkről, könyvről, internetes oldalról, amiben olyan régi
csillagászati megfigyelések vannak, amiket magyarok vagy a környező országok népei jegyeztek le?
A régi alatt a száz évnél idősebb feljegyzésekre gondolok.
Miért ne lehetne? Előbb használták a CCD-t csillagászati fényképezésre, mint ahogy neked digitális fényképezőgéped lett. :-) Csak az illesztés a probléma, kicsit barkácsolni kell. A régi világban olyan távcsöveket csináltak, hogy ha leszedted az okulárt, akkor a Zenitből vagy a Practicából kiszerelve az objektívet, a helyére csavarhattad a távcsövet. Illetve általában a távcsőre a gépet. :-)
Ami viszont elengedhetetlen, hogy a tetszőlegesen hosszú expozíciós időt tudjon a géped. Na, ez az olcsó digitális gépekre nem jellemző. Normál expozícióval nem mész semmire. Továbbá meg kell oldani a távcső vezetését, hisz fordul az ég. Vagy van óragéped (sok amatőrnek van, lehet megint barkácskodni), vagy kézzel vezeted, ami talán kisebb élvezet. Aztán kérdés, hogy milyen hőmérsékleti tartományt bír a géped, hiszen az igazi klassz képeket kemény mínuszokban lehet megcsinálni, akkor a legjobb a légkör. :-)
Lehet valahogyan amatőr távcsőről digitális fényképet készíteni? Ezalatt azt értem, hogy
odarakom a digifényképező gépet a távcsőhöz, és ellövöm a gépet. Ez egyenlőre csak elméleti
kérdés, de mi van ha megcsinálom? Élvezhetetlen lesz a készített kép? Ugyanúgy, mintha egy
másik távcső elé rakok egy másik távcsövet? Ugye akkor sem kapok látható képet, ami pedig
"buta fejjel" logikus volna. :)
Kicsit "poros" abban az irányban a Tejútrendszer, ezért nem látható a saját középpontunk. Mellesleg érdekelne, hogy "tiszta levegő" esetén milyen fényességgel derengene a központi rész.
Ezt én sem értem. Arra gondoltam, hogy a 15 milliárd fényév azt a távolságot jelenti, amit a fény ennyi idő alatt megtett. A gumilepedő analógia miatt – feltételezve, hogy c állandó – ez nem azonos c*15 milliárd év távolsággal, hanem nyilvánvalóan nagyobb, a tágulás ütemének függvényében. Így a szakértők válaszára én is kíváncsi vagyok, meg a vörös eltolódás magyarázatára is, amely kérdésemre nem nagyon válaszoltak a hozzáértők.
Heló!
Én meg azt nem értem, hogy ha látunk egy pl. 10 milliárd fényévre levő galaxist akkor az a mondás, hogy 10 milliárd évvel ezelőtti állapotában látjuk, mert akkor indult el a fény róla. De ő a világegyetem tágulása miatt közelebb volt hozzánk 10 milliárd éve, akkor most milyen állapotában látjuk? Az ősrobbanás után nem telt al annyi idő, hogy ő 10 milliárd fényévre távolodjon tőlünk amikor a fény elindult róla.
Még azt sem értettem sosem, (bár asszonykával erről már vitatkoztunk, mert őt is érdekli a téma...) hogy mi miért nem látjuk a galaxisunk közepét? Mivel egy külső galaxis ugye úgy néz ki, hogy amint haladunk befelé spirális alakban a galaxis közepe felé, annál sűrűbbek a csillagok. Nos ezt nem értem, ezek szerint nekünk kellene látnunk valamit, ami körül forog a naprendszerünk, és a sűrű csillag összetétel miatt olyan fényes, hogy nem lehet nem észre venni. De ugye ilyet nem látunk, pedig kellene. Nem??? Talán ezt eltakarja valami, és azért nem látjuk? Ha igen, akkor mijaz? Netán a tejútrendszerünk, vagy nagyon messze járok? :)
Szerintem előzőleg tájékozódj kicsit, hogy mekkora kukkertől mi várható. Kvazárokat pl. nem nagyon fogsz nézegetni kis távcsövekkel, a Hold is egy csöppet kisebb lesz 1 nm-nél...
Binokulár = Bemész a bótba, és kérsz egy távcsövet, amivel a madarakat kukkolod a fán?
(Valami ilyet olvastam az MCSE honlapján, hogy a Binokulár alkalmas természet megfigyelésére
is...) Ezek szerint csak ilyen lehet.
Ha igen, akkor az nem yó. Van nekem is ilyen binokulárom valami Sotem Orosz kukker 7x35-ös,
megnéztem vele a holdat, és kb: másfélszer láttam nagyobbnak, mint szabadszemmel.
Ezzel is elvoltam vagy két órát, de gondolhatjátok, hogy nem igazán volt élvezhető...
Érdemes használt távcsövet venni, vagy kezdőnek építeni egyett? Newton is elkezdte valahol...
(Nem mintha én lennék ő. :) )
Igazából nekem arra kéne (legalábbis azt várnám tőle...), hogy megleshessem vele a holdat,
mondjuk akkora nagyításban, mintha kb.: egy 1nm-es lapot néznék magam előtt az asztalon.
+ még örülnék ha valamennyire láthatnék valami galaxist, kvazárt, ködöt. (pl: lófej/rák-köd)
Vagy az már a Hubble űrteleszkóp szintjén lenne? Nem tudom, hogy ehhez mekkora nagyítás
és mekkora zseton kellhet... Ha sokat spórolok, és egy jó távcső lesz az életcélom, akkor talán
100-150 között tudok egyett majd venni egyszer. Bár nem hiszem, hogy sokáig fogom használni,
amint megtudja az asszony, hogy mennyibe került, kinyúvaszt... :)
