Súlyra a cserép alatt van. De aki ács ma volt kint, azt mondta a khmm... (itt most passzolom, de nekem gerendázat az az A, amire majd a fólia, ellenléc, cserépléc meg a cserepek mennek) szal a gerendázatra fel lehet rakni a cserepet nyugodtan. HA ahhoz karcsú lett volna, akkor ismerősön át lett volna, aki nagy tételben szerel csarnokokat, s szereléssel tűrhető áron lenne. Hogy a cserepezés kis ezzel-azzal mennyi lesz... azt meg majd mondják.
ezzel vitatkoznék. most jöttem ki egy 57nm-es panelból (nem panelprogramos)
egy 120-130nm-es házba most zajlik a felújitás és több mint 1000 köbm. gázt tűzeltünk el a télen + villanyboyler. legalább másfélszer fizettem annyit mint a panelban és ott rövidgatyában járkáltam a résnyire nyitott ablakoknál a mínuszban itt meg 2 tréningben aludtam
hát, ezt esetleg ügyesen elkerülheted. nálam kívülről simán ráment a glett és a nemesvakolat, alulról csak glett, ott majd lefestem a vakolat színére (= fehér)
"A pályázatokat a meghirdetéstől számított 30. naptári napot követően lehet benyújtani a pályázat lezárásáig, vagy a rendelkezésre álló keret kimerüléséig."
"Érdemes a nikecelt rézsutosan fekteteni mintha diagonálban + kötésre tenném hogy ne essen a laminált széle és a nikecel széle véletlenül sem egyvonalba."
Az XPS hiába viszonylag kemény anyag, a padló a lapok illesztésénél nagyobb terheléskor annyira megsüllyedhet egy pillanatra, hogy az XPS-ben egy kis mélyedés maradhat alatta (megroppan az XPS felülete), így azon a helyen a padló attól kezdve már kisebb súlytól is mindig meg fog hajlani. Ez nemcsak az illesztéseknél fordul elő, tehát ezen a diagonális rakás sem segít.
DE: szerintem az ilyen pontszerű terheléseket már egy egész vékony OSB réteg is szét tud teríteni anyira, hogy alatta tartósan az XPS már csak igen durva erőhatásra deformálódhat ( kandalló / akvárium/ lezuhanó páncélszekrény :)
Persze a KömKel által javasolt vastagságú alátét az, ami már tökélesnek mondható, ez minél vékonyabb, annál nagyobb esély van arra, hogy azon keresztül valami durva erőhatás megroppantja az XPS felületét.
Nem is erre gondoltam, hanem hogyha az állami támogatás egészét ellopja a kivitelező, akkor gyakorlatilag piaci árat fizet az, akiről két mondattal korábban hangzott el, hogy nincs rá pénze.
(Amúgy 1/3-ot fizetett elvileg az állam, 1/3-ot adhatott hozzá az önkormányzat, és azért tripla árak nem voltak.)
A száz százalék sajnos nem túlzás. Ha van egy meló ami normális áron 100, és van rá 30 támogatás, akkor esélyes hogy 130ért fogják megcsinálni. És még abban sem lehetsz biztos hogy legalább minden áfa odaér az államhoz.
Egy régi házat vásároltam, jelenleg a szobában rossz állapotú hajópadló van. Olcsó megoldással szeretném megoldani laminált padlóra. Ismerősöm ajánlotta hogy 5cm xpsre + alátétfóliával már lehet minden irányban billenőklikkes minimum 7mm-es megoldással lamináltpadlót tenni. Érdemes a nikecelt rézsutosan fekteteni mintha diagonálban + kötésre tenném hogy ne essen a laminált széle és a nikecel széle véletlenül sem egyvonalba. Véleményetek? A hőtároló képességet mint tényezőt most ne nézzük!
"Ellenben a panelproli jó szavazó és neki nincs pénze ilyesmire.
Ugyanakkor a nagyobb projectekből többet lehet lopni is!
Látva a paneles rokonok számait: az állami támogatás simán 100%-ben el lett lopva."
A kettő között amúgy nem látsz ellentmondást? :-)
(Nekem is az volt a tapasztalatom, hogy irreálisan magas árakkal dolgoztak a kivitelezők, de mivel a közös képviselő látványosan őket támogatta... Azért a 100% erős túlzás.)
"A panelek U=1,0 körüli átlagot hoznak.
A szóba jövő régi családi házak U>=1,8 körüli átlagot hoznak."
Az utóbbi, mint más is rámutatott, valójában irreleváns, a rosszabb U értékű házak nagy részét nem nagyon érdemes már szigetelni. Nem hinném, hogy államilag támogatni kellene lepukkant vályogházak szigetelését.
"Ráadásul a családi házak hűlő felülete 3-4X akkora !!!!"
Sőt, lesz az több is. Ergo ennyivel többe kerül leszigetelni, ami nem nyerő, ha ráfordítás/megtakarítás szemszögből nézzük az egészet. (Ugyanakkor ha az egyszerűség kedvéért feltételezzük, hogy a hőveszteség és a szigetelési költség is a felület lineáris függvénye, akkor ez a tényező pont kiesik.)
És akkor még csak szigetelésről beszéltünk, miközben a panelablakok és egy Kádár-kocka gerébtokos ablakai sem egy ligában játszanak már 30+ évesen.
"Innentől messziről ordít, hogy a panelprogram helyett családiház program kellett volna."
Ez ennél bonyolultabb, volt ennek városrész-rehabilitációs vonzata is például. (Egyébként miért vagy-vagy?) Amúgy van egy rakat tégla társasház is...
Kezdjük az elejéről. Azt állítottad, hogy szigetelésre állami pályázat nem volt soha. Ezt akkor cáfoltnak vehetjük, ugye?
Ez meg már egy új téma, érdemes/nem érdemes kérdéskör.
"A panelekben van hőszigetelő réteg, tehát a panelprogram már hőszigetelt házak még jobb hőszigetelését támogatta."
Dolgozott ismerősöd panel építkezésen? Arra a hőszigetelésre azért nagyon nem lennék büszke (nem is csak az, hogy most nem korszerű, de az akkori minőségbiztosítás, hát). De te amúgy is szeretsz számolni, nem? Tudsz konkrét U értéket? (KömKel?)
"Miközben százezernyi ház van NULLA hőszigeteléssel."
Mondom, ez tök érdektelen, a kezdeti U értékről beszéljünk. Mert oké, a panelben van hőszigetelő réteg, de a többi meg vasbeton, ami egy téglához képest... Kiragadhatnánk azt is.
"Plusz azt kellene figyelembe venni, hogy hová kell tenni egy forint támogatást ahhoz, hogy az a lehető legtöbb hasznot hozza."
Így van, és hát erről nincs adatunk. Mert igaz, hogy lakóterületre arányosítva egy bármilyen társasház energiafelhasználása alacsonyabb, mint egy családi házé, viszont (még mindig alapterületre vetítve) leszigetelni is olcsóbb, ezért semmitmondó az idézett 6,6%-os adat.
Egyébként van olcsón, vagy miért ez? Ha jól olvasom, ez párazáró. Ha nem keletkezik bent pára vagy elég vastag ez a szigetelés, én nem hiszem, hogy ne lenne jó, de majd megmondja olyan, aki ért hozzá.
Mellesleg nem csak az elméleti szinten lopnak. Elnyeri egy vállalkozó a projectet, kiadja alvállalkozóknak, ha nem is az egészet, egy részét. Volt olyan építkezés, ahol 20 millió forintot loptak ki a kőművesek meg az ácsok... persze ez mind semmi ahhoz képest, hogy ha valamit megpályáznak, az kapásból 3-szor annyiba kerül. Volt itt a fórumon is példa a több milliós napelemekre.
A többivel teljes mértékben egyetértek. Még annyit, hogy ha x % visszajár, nagy valószínűséggel nem a vastagabb hőszigetelésbe fogják fektetni...
Érdeklődnék,hogy mit érne jobban a plafon hőszigetelése miatt tennünk...Beton gerenda+beton béléstest rajta 8cm tömör usztatott beton....
20 cm kőzetgyapot 130m2-re 116 000Ft ba lenne jelenleg,,
Nikecell álmennyezet belülre pedig 500ft/m2 vagyis kb 116 m2-re 58 000 ft lenne!
Melyik a jobb megoldás?? Állítólag,ha álmennyezet van rakva ,akkor nem kell felfűteni azt a 130m2 és kb 30 cm vastag tömör betont!? melyiket válasszam szerintetek??
"Az NFM által 2012-ben meghirdetett, egy hét alatt ki is ürített, egymilliárd forintos keretösszegű fűtéskorszerűsítési pályázatban például Budapest tehetősebb kerületei átlagon felül nyertek. A 40 százalékos utófinanszírozásos támogatásból a jómódú XII. kerület polgárainak az átlagos budapesti lakosra jutó támogatás 4,3-szorosa jutott, a XVI. kerületbe az átlag 2,5-szerese, míg Soroksárra egy forint sem. Bár a képet árnyalja, hogy a nagyobb társasházak, illetve panelek nem pályázhattak, így a belső kerületek eleve kiestek a körből, általában minél szegényebbek egy kerület lakói, annál kevesebb forráshoz jutottak. "Az átlagos családi ház-tulajdonosnak nincs elég megtakarítása, illetve nem túl hitelképes, így a támogatás elsősorban azokhoz jutott, akiknek amúgy is van pénzük""
Már többször is írtam: pályázat/támogatás helyett egy jó hitelkonstrukció kellene. Szerintem kb 10 milliárd forintból a hőszigetelés probléma túlnyomó része megoldható lenne országosan.
