Topik a csillagos égbolt szerelmeseinek, minden, ami távcsővel, fényképezőgéppel, ccd-vel vagy szabad szemmel elérhető, legyen az bolygó, hold, üstökös, aszteroida, vagy épp sarki fény.
Alternatív tudósok ("kérésre bármit tagadok, cáfolok") a szomszédos topikokban keressenek menedéket!
Máris kérem a segítségeteket. Nagy a dilemmám, 2 fajta kukker közül kell választanom:
1. - 90/1250 (f13.8) Katadioptrikus távcső 26mm es Plössl okulárral
2. - 90/500 (f5.6) refraktor u.a. okulárral
Kb egy árban vannak, de nem tudom, hogy melyiket szeressem. Az 1. brutális a nagyítása, de nagyon szűk a látómezeje, a 2. szép nagy látómező (napközben ideális) de épp annyival kisebb nagyítás. Az 1. fajta nálam van teszten, és tegnap láttam vele a Jupitert egy 15mm-es okulárral kb megymag méretű volt a bolygó.
Ti melyiket választanátok? (részletesebb leírást tudok magánba küldeni)
nos egy kérdés, csupán elvi, ha a Merkurnak nem lenne olyan lassú a tengelyforgása hogy olyan pokloian fel tudjon melegedni a felszíne, akkor elképzelhető hogy csupán 430-500 K lenne a felszíni hőmérséklete?
mennyi is az albedója?
Olyan kukker, amelyiknek szférikus főtükre van, és van előtte egy korrekciós "lencse", ami a szférikus aberrációt küszöböli ki.
A Schmidtek meg a Makszutovok ilyenek pl.
a bolygóval...? hmmm, ha most mondanék valamit akkor mindjárt letámadnának, hogy de elöbb tessék a saját világodat 100%-osan felfedezni , na de ki ne nézné meg mondjuk a Herschel kráter központi csúcsát a Mimason, vagy a Triton
jég-gejzirkitöréseit, az Io kénvulkánjairól nem is beszélve, [ha meg az emberekkel, akkor nem ezt a topicot választom] :))
Szeretnék beköszönni hozzázok. Akinek ismerős a nevem, már találkozhattatok velem a GPS és a CANON A40-es topickokon.
Gyermekkorom óta bámulom a csillagokat és az égitesteket. A Balaton partjáról néztük a hullócsillagokat és tanultuk a csillagképeket... imádtam ezeket a nyugodt és varázslatos pillanatokat. Bár talán a nagy átlagnál többet tudok a csillagos égről, azért ez még elenyészően kevés. Múlt szombaton döntöttem úgy, hogy kissé képezni fogom magam, s beszereztem egy ORION márkájú katadipotrikus távcsövet, hogy "közelebb kerüljek" a bolygókhoz. Vettem pár könyvet és belevetettem magam a tudományokba :). Sok könyv egyből a mélyvízbe kalauzol... már ami az elméleti tudást illeti, ám én sajnos ennél izgatottabb és türelmetlenebb vagyok.
Ezért ha valami marhaságot kérdeznék, ne akadjatok ki, még csak most kezdtem.
egy vad protuberancia elpárologtatta volna ezt a topicot?
van valakinek tapaztalata tavaszi meteorrajok megfigyelésében, nem földi megfigyelők is jelentkezhetnek...
Sziasztok!
Remélem nem haragszotok,lenne egy kérdésem.
Calgaryban élek,Kanadában, és egy ismerösöm a múltkor azt állitotta,hogy ő rendszeresen látja az erkélyéröl az északi fényeket. (emeletes házban laknak, ha ez számit.)
Sajna nem értek sokat a csillagászat-földrajz témához, de nekem nagyon úgy rémlett,hogy azt csak egészen északon lehet látni. És amikor hozzátette, hogy egy tőlünk 600 km-re lévő városban is látta (jóval délebbre van mint Calgary, de nem tudom mennyire), na itt bizonytalanodtam el teljesen.
Tényleg lehet látni itt az északi fényeket? Van ennek valami földrajzi határa?
Ha valaki tudja válaszolja már meg nekem, mert nagyon Háry János gyanús ez az én ismerősöm...
Köszi előre is.
Denisa
Szeretnék egy kérdést feltenni: hogyan lehetséges azt meghatározni, hogy a Föld adott területe az év milyen időszakában viseli el a Nap-Hold legnagyobb együttes gravitációját? Ha hülyeség a kérdés, szóljatok. Csak lehet, hogy mennék vulkántúrára, és a hallottam arról az érdekes elméletről, hogy a gravitációs vonzás nem csak az árapály jelenséget okozhatja, hanem a magma mozgására is kihat.
A LASCO C3-as muszer kepein a "kep bal sarka fele tarto jelenseg" az nem jelenseg: A LASCO egy koronograf, pontosabban harom koronograf, mindharom kozepen van egy kis korong, ami pont kitakarja a Nap kepet, igy (foleg vakummban) lehet latni a kromoszferat. Azert van belole harom, mert mas-mas a latoszoguk. Ez azt jelenti, hogy a kitakaras merteke (kis korong) es a latoszog is mas mar. A muszerek specifikaciojaban meg van adva, hogy hany napsugartol, hany napsugarig "latnak". Ezenfelul mas-mas szuro van elottuk, mas-mas homersekletu jelensegeket figyelhetnek meg (ez is le van irva valahol a honlapon). Amit latni a kepen, az a korongot tarto rud. A LASCO C2 kepein (valoszinuleg) azert nincs ilyen, mert maskep erositettek fel.
A jelenlegi kepen csak koronasugarok lathatok (C3). Idonkent lehet latni CME-t, azaz Coronal Mass Ejectiont, tovabba ustokosoket, ezenfelul CME, vagy fler utan (nehany ora, illetve nehany nap mulva reszecskefajtatol es energiatol fuggoen) "hoesest". Ilyenkor egy reszecskezapor pont eltalaja a szondat es a CCD kamerak reszecskedetektorkent mukodnek, mindenki legnagyobb oromere. :(
A kerdesednek se fule, se farka. Legyszives adj meg pontosabb URL-t a nem ertett LASCO C3 kepekhez!
Ezenfelul milyen felvetelek milyen szurokrol lenne szukseged informaciokra? Ha a SOHO optikai muszereirol lenne szukseged infokra, nezd meg a muszerek keszitoinek honlapjait, illetve a muszercsoportoket. Ezenkivul cikkhegyek vannak a muszerekrol, persze angolul.
