Már vagy 8 éve ezzel bélelem (10mm-es) az egyik fuvarozó haverom zárt kisteherautóinak a platóját. Eddig egyen kellett cserélni mert ráfolyt a gázolaj és büdös volt.
így van. én semmilyen közösködésben nem hiszek, a közösköltség már 10e ft volt /hó volt a panelban a fele banda nem fizette, nem beszélve a fűtésről stb. a fizetők meg cipelik a potyázókat. ezért is jöttem el a panelból.
a távfűtéses havi általányom 18-20e ft volt ez minden hónapban volt. a melegviz is azt hiszem ebben volt. a gázszámlám is általányban megy bár itt nincs 10eft távfutő alapdij de az is kb 12*20e ft/év viszont ebben nincs melegviz azért a 2 villanybojler tuti elkér 3-4eft/hó manit. ja és nem 1000 köbm ment el hanem kb 1400.
mondjuk itt a házban már dimenziók vannak. megy a fűnyiró a láncfürész a anyámtyúkja..panelben ez nincs
A ferdén kiálló rész végén látsz egy kis függőleges sík felületet. Az vezeti meg a simítót vakolás közben, tehát az a keskeny csík nem lesz levakolva (látszani fog). Kimondottan ezért lett ilyenre kialakítva.
Békásmegyeren egy 70 m2-es lakás fűtési átalánya négy éve még 40 ezer forint volt, minden hónapban. a költségmegosztók felszerelése utáni első évben ez kevesebb mint felére csökkent, aztán a rákövetkező évben megint felment, mint kiderült azért, mert a lakók rájöttek valami trükkre, talán vizes rongyot raktak a radiátorra ragasztott készülékre vagy ilyesmi. aki becsületes volt, az pórul járt.
Az semmi, itt a környéken az egyik kisebbségi képviselőjelölt folyton azon panaszkodik, hogy alig használ áramot, mégis 20 ezres villanyszámlát fizet havonta :D
És olyanokba belegondoltatok, hogy pl. kisebb lakótelep, 8-10 lakásos házak, egyénileg szigetelve? Van egy csomó, vagy az alsó negyed, vagy a felső negyed van szigetelve, mert a szomszéd nem akart. Az úgy mennyire hatékony? Vagy pl. családi háznál nincs közös költség. Azt hová számoljátok, levonjátok a családi ház szigetelésének árából (ki mondta, hogy családi házra mindenki annyival többet tenne félre, illetve a panel hőszigetel abból a pénzből?)?
Vagy pl. megveszed a családi házra az anyagot, max 4 méter magasra elég a létra, és megcsinálod magad. A panelben sokan nem fizetik a számlákat, persze hogy a fizető lakókon verik le a számlákat. 25°C panel, 19°C családi ház, akkor mi van? Egy rakat tényező felmerülhet.
Itt a gyomorforgató különbség megint az, hogy akinek van rá pénze, az igényelhet, akinek meg nincs, és nem is tud félretenni, mert sokat fizet fára/gázra, az meg így járt. Az onkormányzat pl. önerőből mit csinál? Szigetelést azokra a bérlakásokra, amiket kb. 10 ezer forint / hó összegért ad ki olyanoknak, akik után 4 évvel ismét kezdődhet egy majdnem teljes felújítás... Ugyan az, mint a rezsicsökkentés. Nem a rezsit kell csökkenteni, hanem kötelező jelleggel tetessék félre a rezsicsökkentéssel egyenértékű megspórolt pénzt, amit kötelező jelleggel energiatakarékossági beruházásokra kell költeni, és szigorúan tilos pályázatokat kiírni a munka elvégzésére... na annak lenne értelme. Érdekes módon más országban működik. Más országban nem rasszizmus, ha a szoc.lakásokban előre kell fizetni a még fel sem használt közművek után... veszel x adagot, és addig van áram, gáz, meg villany, amíg el nem fogy az összeg...
Súlyra a cserép alatt van. De aki ács ma volt kint, azt mondta a khmm... (itt most passzolom, de nekem gerendázat az az A, amire majd a fólia, ellenléc, cserépléc meg a cserepek mennek) szal a gerendázatra fel lehet rakni a cserepet nyugodtan. HA ahhoz karcsú lett volna, akkor ismerősön át lett volna, aki nagy tételben szerel csarnokokat, s szereléssel tűrhető áron lenne. Hogy a cserepezés kis ezzel-azzal mennyi lesz... azt meg majd mondják.
ezzel vitatkoznék. most jöttem ki egy 57nm-es panelból (nem panelprogramos)
egy 120-130nm-es házba most zajlik a felújitás és több mint 1000 köbm. gázt tűzeltünk el a télen + villanyboyler. legalább másfélszer fizettem annyit mint a panelban és ott rövidgatyában járkáltam a résnyire nyitott ablakoknál a mínuszban itt meg 2 tréningben aludtam
hát, ezt esetleg ügyesen elkerülheted. nálam kívülről simán ráment a glett és a nemesvakolat, alulról csak glett, ott majd lefestem a vakolat színére (= fehér)
"A pályázatokat a meghirdetéstől számított 30. naptári napot követően lehet benyújtani a pályázat lezárásáig, vagy a rendelkezésre álló keret kimerüléséig."
"Érdemes a nikecelt rézsutosan fekteteni mintha diagonálban + kötésre tenném hogy ne essen a laminált széle és a nikecel széle véletlenül sem egyvonalba."
Az XPS hiába viszonylag kemény anyag, a padló a lapok illesztésénél nagyobb terheléskor annyira megsüllyedhet egy pillanatra, hogy az XPS-ben egy kis mélyedés maradhat alatta (megroppan az XPS felülete), így azon a helyen a padló attól kezdve már kisebb súlytól is mindig meg fog hajlani. Ez nemcsak az illesztéseknél fordul elő, tehát ezen a diagonális rakás sem segít.
DE: szerintem az ilyen pontszerű terheléseket már egy egész vékony OSB réteg is szét tud teríteni anyira, hogy alatta tartósan az XPS már csak igen durva erőhatásra deformálódhat ( kandalló / akvárium/ lezuhanó páncélszekrény :)
Persze a KömKel által javasolt vastagságú alátét az, ami már tökélesnek mondható, ez minél vékonyabb, annál nagyobb esély van arra, hogy azon keresztül valami durva erőhatás megroppantja az XPS felületét.
Nem is erre gondoltam, hanem hogyha az állami támogatás egészét ellopja a kivitelező, akkor gyakorlatilag piaci árat fizet az, akiről két mondattal korábban hangzott el, hogy nincs rá pénze.
(Amúgy 1/3-ot fizetett elvileg az állam, 1/3-ot adhatott hozzá az önkormányzat, és azért tripla árak nem voltak.)
A száz százalék sajnos nem túlzás. Ha van egy meló ami normális áron 100, és van rá 30 támogatás, akkor esélyes hogy 130ért fogják megcsinálni. És még abban sem lehetsz biztos hogy legalább minden áfa odaér az államhoz.
Egy régi házat vásároltam, jelenleg a szobában rossz állapotú hajópadló van. Olcsó megoldással szeretném megoldani laminált padlóra. Ismerősöm ajánlotta hogy 5cm xpsre + alátétfóliával már lehet minden irányban billenőklikkes minimum 7mm-es megoldással lamináltpadlót tenni. Érdemes a nikecelt rézsutosan fekteteni mintha diagonálban + kötésre tenném hogy ne essen a laminált széle és a nikecel széle véletlenül sem egyvonalba. Véleményetek? A hőtároló képességet mint tényezőt most ne nézzük!
"Ellenben a panelproli jó szavazó és neki nincs pénze ilyesmire.
Ugyanakkor a nagyobb projectekből többet lehet lopni is!
Látva a paneles rokonok számait: az állami támogatás simán 100%-ben el lett lopva."
A kettő között amúgy nem látsz ellentmondást? :-)
(Nekem is az volt a tapasztalatom, hogy irreálisan magas árakkal dolgoztak a kivitelezők, de mivel a közös képviselő látványosan őket támogatta... Azért a 100% erős túlzás.)
"A panelek U=1,0 körüli átlagot hoznak.
A szóba jövő régi családi házak U>=1,8 körüli átlagot hoznak."
Az utóbbi, mint más is rámutatott, valójában irreleváns, a rosszabb U értékű házak nagy részét nem nagyon érdemes már szigetelni. Nem hinném, hogy államilag támogatni kellene lepukkant vályogházak szigetelését.
"Ráadásul a családi házak hűlő felülete 3-4X akkora !!!!"
Sőt, lesz az több is. Ergo ennyivel többe kerül leszigetelni, ami nem nyerő, ha ráfordítás/megtakarítás szemszögből nézzük az egészet. (Ugyanakkor ha az egyszerűség kedvéért feltételezzük, hogy a hőveszteség és a szigetelési költség is a felület lineáris függvénye, akkor ez a tényező pont kiesik.)
És akkor még csak szigetelésről beszéltünk, miközben a panelablakok és egy Kádár-kocka gerébtokos ablakai sem egy ligában játszanak már 30+ évesen.
"Innentől messziről ordít, hogy a panelprogram helyett családiház program kellett volna."
Ez ennél bonyolultabb, volt ennek városrész-rehabilitációs vonzata is például. (Egyébként miért vagy-vagy?) Amúgy van egy rakat tégla társasház is...
Kezdjük az elejéről. Azt állítottad, hogy szigetelésre állami pályázat nem volt soha. Ezt akkor cáfoltnak vehetjük, ugye?
Ez meg már egy új téma, érdemes/nem érdemes kérdéskör.
"A panelekben van hőszigetelő réteg, tehát a panelprogram már hőszigetelt házak még jobb hőszigetelését támogatta."
Dolgozott ismerősöd panel építkezésen? Arra a hőszigetelésre azért nagyon nem lennék büszke (nem is csak az, hogy most nem korszerű, de az akkori minőségbiztosítás, hát). De te amúgy is szeretsz számolni, nem? Tudsz konkrét U értéket? (KömKel?)
"Miközben százezernyi ház van NULLA hőszigeteléssel."
Mondom, ez tök érdektelen, a kezdeti U értékről beszéljünk. Mert oké, a panelben van hőszigetelő réteg, de a többi meg vasbeton, ami egy téglához képest... Kiragadhatnánk azt is.
"Plusz azt kellene figyelembe venni, hogy hová kell tenni egy forint támogatást ahhoz, hogy az a lehető legtöbb hasznot hozza."
Így van, és hát erről nincs adatunk. Mert igaz, hogy lakóterületre arányosítva egy bármilyen társasház energiafelhasználása alacsonyabb, mint egy családi házé, viszont (még mindig alapterületre vetítve) leszigetelni is olcsóbb, ezért semmitmondó az idézett 6,6%-os adat.
Egyébként van olcsón, vagy miért ez? Ha jól olvasom, ez párazáró. Ha nem keletkezik bent pára vagy elég vastag ez a szigetelés, én nem hiszem, hogy ne lenne jó, de majd megmondja olyan, aki ért hozzá.
Mellesleg nem csak az elméleti szinten lopnak. Elnyeri egy vállalkozó a projectet, kiadja alvállalkozóknak, ha nem is az egészet, egy részét. Volt olyan építkezés, ahol 20 millió forintot loptak ki a kőművesek meg az ácsok... persze ez mind semmi ahhoz képest, hogy ha valamit megpályáznak, az kapásból 3-szor annyiba kerül. Volt itt a fórumon is példa a több milliós napelemekre.
A többivel teljes mértékben egyetértek. Még annyit, hogy ha x % visszajár, nagy valószínűséggel nem a vastagabb hőszigetelésbe fogják fektetni...
Érdeklődnék,hogy mit érne jobban a plafon hőszigetelése miatt tennünk...Beton gerenda+beton béléstest rajta 8cm tömör usztatott beton....
20 cm kőzetgyapot 130m2-re 116 000Ft ba lenne jelenleg,,
Nikecell álmennyezet belülre pedig 500ft/m2 vagyis kb 116 m2-re 58 000 ft lenne!
Melyik a jobb megoldás?? Állítólag,ha álmennyezet van rakva ,akkor nem kell felfűteni azt a 130m2 és kb 30 cm vastag tömör betont!? melyiket válasszam szerintetek??
"Az NFM által 2012-ben meghirdetett, egy hét alatt ki is ürített, egymilliárd forintos keretösszegű fűtéskorszerűsítési pályázatban például Budapest tehetősebb kerületei átlagon felül nyertek. A 40 százalékos utófinanszírozásos támogatásból a jómódú XII. kerület polgárainak az átlagos budapesti lakosra jutó támogatás 4,3-szorosa jutott, a XVI. kerületbe az átlag 2,5-szerese, míg Soroksárra egy forint sem. Bár a képet árnyalja, hogy a nagyobb társasházak, illetve panelek nem pályázhattak, így a belső kerületek eleve kiestek a körből, általában minél szegényebbek egy kerület lakói, annál kevesebb forráshoz jutottak. "Az átlagos családi ház-tulajdonosnak nincs elég megtakarítása, illetve nem túl hitelképes, így a támogatás elsősorban azokhoz jutott, akiknek amúgy is van pénzük""
Már többször is írtam: pályázat/támogatás helyett egy jó hitelkonstrukció kellene. Szerintem kb 10 milliárd forintból a hőszigetelés probléma túlnyomó része megoldható lenne országosan.
ez mind igy van, a panellakas felulet/alapterulet aránya sokkal jobb mint a szabadonálló családi házé, az alapterülete általában kicsi, magas hatásfokú kazánokkal fűtik, nemegyszer kombinált erőművel, erőművi hulladékhővel.
ennek ellenére valamiért egy 50m2 panellakás éves fűtés+hmv költsége egy 100m2 családi ház költségének környékén van.
Megjegyzendő még az is, hogy a paneleket mindet mindig fűtik (nincs más választás ), a családi házakat pedig nem mindet és amiket fűtenek ott se mindig az egészet. Így feltételezhető, hogy az az elhasznált energia csak 80 % -os fűtöttségre vonatkozik. Ekkor pedig még rosszabbak a cs. házak energetikai helyzete.
Tehát 790 e panel, 2.8 millió cs.ház a többi akkor emeletes ház , de nem panel.
Állítólag 4,1 miillió lakás van Mo.-on. Így az egyéb 510 e db. Az a téglás emeletes ház.
Az össz. fogyasztás 360 petazsul ebből a panel elvisz 24 petazsult ( 6, 6 % ), a cs.ház 290 PJ -t ( 80,5 % ), a maradék 12,8 % az egyéb emeletes házaké. 510 e 12 .4 % a a lakások nak az energia felhasználása is 12.8 %
na de mi van a m2 -re vetített energia felhasználással? "ahol a legtöbb energia fogy el "
Panelt nem lehet egyedileg szigetelni csak közös projektben.
Azt nem tudjuk, de az egy lakásra vetített a következő :
290 / 2,8 = 103,4 PJule /lakás,
24 / 0,79 = 30,4 PJ /lakás így a panel nagyon szép lenne. Tegyük fel hogy a panel pont a fele területű mint a cs. ház. pl a panel 55 m2 a cs ház meg 110, akkor a fajlagos még mindig a panel javára a jó.
pl. az a 790 e panel csak 396 e így 0 24 / 0,396 = 60 ,6 PJ / lakás.
és még így is a panelt szidják fűtésileg.
valóban _ sokat számláz és lop pl. a távfűtő, meg a hozzá kapcsolódó piócák.
szóval energetikailag is olyan rosszak a panelok mit ahogy terjesztik ??
Mert más a felhasznált energia és más az amit azért fizetünk.
A panelprogrammal a gond csak az, hogy nem a valódi energiahatékonysági problémáját orvosolja. Magyarországon van 790.000 panel lakás, ami az összes lakóépület által elfogyasztott energia (360PJ) 6%-át (24(PJ) fogyasztja. Ezzel szemben a 2,8 millió családi ház az összes lakóingatlan által elfogyasztott energia 80%-át (290 PJ) használja el. Vagyis pont oda nem adnak pénz szigetelésre, ahol a legtöbb energia fogy el. A www.nalamszigetelnek.hu-n egyébként most vissza lehet nyerni a szigetelőanyag árát: ha már a kormány nem ad lóvét a családi házasoknak. Mindenkinek sok sikert! Vágjatok bele, megéri!
Arra azért kínosan ügyelnek egyesek odafenn, nehogy véletlenül olyasmit támogassanak, amiért a moszkvai kenőpénz osztogatók megharagudnának rájuk... valószínűleg azért nem lesz soha hőszigetelést támogató pályázat, mert attól az egytől VALÓBAN JELENTŐSEN csökkenhetne a gázfelhasználás.
folytatás: a kazáncsere program is utófinanszírozásos.
"A pályázati portálon, www.emi.hu keresztül pályázhat az, aki a kormányzati portálon ügyfélkapus regisztrációval rendelkezik. A pályázatokat a meghirdetéstől számított 30. naptári napot követően lehet benyújtani a pályázat lezárásáig, vagy a rendelkezésre álló keret kimerüléséig. Az internetes beadással - ahol a beérkezési sorrend számít - a hiba lehetősége jelentősen csökken, mert azonnali visszajelzést ad a rendszer a hibás adatról, és az elbírálás is gyorsabb."
mivel a keret nem túl sok pályázatra elegendő, nem érdemes a 30 napot kivárni.
szept 22. kazáncsere program, itt a támogatás 40% de max 650 eFt, max kazánteljesítmény 140kW, max négylakásos társasház pályázhat. utófinanszírozás
szept 25. hűtőgépcsere program, nagycsaládosok számára: háztartási gép (hűtőgép) cserét támogatják, ha az új gép fajlagosan 20% megtakarítást hoz, a támogatás 50% de A+ gépnél max 25, A++ gépnél max 35 eFt. a keretösszegből kb 20 ezer pályázót tudnak támogatni, a nyertes már a vásárláskor megkapja a kedvezményt.
szept 29: ablakcsere program, max elnyerhető támogatás 520 eFt.
Nagy hidegben van nulla fok. Ez gondolom azert mert futi a nappali azert mert nincs hoszigetelve.
Telikert de nemigazan annak hasznalom. Harom oldalrol vmi regebbi hoszigetelt uveg. Egy oldalrol a felso szint nappalija.
Nappalim felett telikert van. A fodem kb. 25 m2. Csupasz betonfodem (ranezesre)
Ezt gondolom hoszigetelnem kellene. Sokat szamitana?
Milyen retegrend kell, ha laminalt padlot szeretnek?
Lábazati szigetelés ügyben, régi családi ház szigetelésével kapcsolatban lenne kérdésem: A lábazati szigetelés úgy lesz megoldva, hogy a 60centis XPS 30 centire kint, többi 30 a földben (a vastagabb homlokzati szigetelés lesz leengedve a benti esztrich aljáig, így a min. 30centis lábazatom megvan, és majdnem optimális a lábazati szigetelés mérete is)
A sávalap elég egyenetlen volt, egy kis véséssel lett igazítva. De nem hozták síkba pl. vakolással. Tettek a lábazatra GV4-et, amit fentről a vízszigeteléstől engedtek le a sávalapra. Egy méterre leengedték, azonban a sávalap alsó egyenetlensége miatt nem tudták mindenhol rendesen rámelegíteni, a felső 30-40centin rendben van.
Kérdés, hogy okozhat-e bármilyen problémát az (hőszigetelésben első sorban), hogy a bitumenlemez nem tapad mindenhol a sávalaphoz, hanem 1-2 centi mély tenyérnyi rések is lehetnek a bitumen és sávalap között? (ezek az egyenetlenségek sávalapon vannak)
Illetve bitumenhez az XPSt fagyálló és flexibilis csemperagasztóval a fenti esetben lehetne-e ragasztani? Egyáltalán szoktak ilyet használni?
A fél xps a földben lesz, így elmozogni talán nem fog, fogja a föld ill, járda is, ill. fent egy-egy dübellel rögzítenék.
(Azt tudom, hogy Tytan styro hab való ilyen helyzetre, vagy bitumenhez is való ragasztó pl. baumit suprafix, csak érdekelne a csemperagasztós dolog is ha kivitelezhető. Viszont azt nem szeretném ha pár év múlva probléma lenne vele ezért bármilyen infót megköszönök)
Ha lesz annyi hely a fa kereteden belül, hogy simán le lehet szerelni a villanyóra doboz műanyag fedelét, akkor OK.
Ha nem, akkor más megoldásra lesz szükséged, mert az áramszolgáltatót nem akadályozhatod.
A hőszigetelés előtt lehet oda rögzíteni egy kiemelő keretet a falhoz (és azt körül hőszigetelni), amelyet pl a falhoz dübelezett L alakú horganyzott vasak tartanak,
de lehet egy külső kereted, amelyet a hőszigetelésen átnyúló hosszú facsavar+dübelek tartanak,
de magához a hőszigeteléshez is rögzítheted a fa keretet, jósok eps spiráldübellel.
Szerencsére nincsenek "lépcsőim", saját magam csinálom, kicsit lassabban, de próbálom nagyon precízen.
A villanyóra szekrénynél szeretném valamivel hőszigetelni, gondoltam, hogy csináltatok egy kis fa dobozt, amit simán be tudom csúsztatni az óraszekrény mellett lévő résbe és lenne rajta egy hőszigetelt ablakos ajtó.
Alapállás: szegény ember maga szeretne hőszigetelni, marhagyorsan, marhaolcsón, állvány híján létráról.
A sok dübel-forint megtakarítása céljából dübelezés helyett telibe ragasztást javasoltam neki (szigorúan saját felelősségre), így a ragasztási felület akár 4-5-szörüöse lesz a hagyományos keret+csík módszerhez képest, ez az extra erő remélhetőleg pótolni fogja a dübelezést.
Persze a mélyalapozáshoz ragaszkodom.
Mivel telibe ragasztásnál nincs túl sok lehetőség a polisztirol lapok szintbe-síkba állítgatáséra, a lapok felülete követni fogja a fal eredeti görbeségeit (már ha van neki olyan). Na itt lehetnek (peches esetben) azok a centis lépcsők, amelyeket le kell majd csiszolni, amikor lesz pénz a projekt folytatására.
Ezt a belinkelt sajtreszelőt én nagyon durvának találtam, még a bótban kipróbáltam, eléggé szakított.
Vettem nagyobb sárga műa. simítót (enyhén bordázott felületű, betonozáskor később jól jött a kidörzsöléshez).
Erre találtam méretben ráillő, előre leszabott csiszolóvásznat (30/40). Ez pont annyival volt nagyobb, hogy a simító hosszú oldalain vissza tudtam hajtani, és powertape segítségével odaragasztani.
Nem esett szét, a vásznat kellett cserélni rajta.
Ha nincsenek 2-3 mm-nél nagyobb kiugrások, haladósan lehet vele dolgozni.
Később a glettelést is ezzel csiszoltam.
Egyébként nem baj, ha nem lesz babapopsi minőségű a felület, jobban köt hozzá a ragacs :)
Lassan végzek a homlokzati hőszigetelő táblák felragasztásával, jövő héten következne a hálózás (ha nem esik az eső ennyire).
Azt szeretném kérdezni, hogy Ti mivel oldottátok meg a táblák szintbecsiszolását? Szép, homogén felületet szeretnék, elég erre egy glettvasra ragasztott durvább csiszolópapír?
En anno amikor a sajatomat csinaltam, a Kolofolbol akartam ellenallashuzalt szerezni, de amikor vmi 5e ft/10 metert mondtak, akkor maradtam a Conradosnal (onnan vettem volna eleve, csak akkor epp nem volt).
A második csatornát ( ami a tornácon lenne nálam ), én elhagyom - nálunk homok a talaj - és inkább nézem majd az ezernyi kis vízpatakot - vízcsurgást........amerikai filmeken mindig nézem, hogy ülnek a tornácon és csurognak szépen esőben a vízcseppek, vízpatakok lefelé.....nekem tetszik.
Ha lefeded, az már nem pergola, hanem eresz-hosszabbítás :)
persze ha átlátszó anyaggal feded be, akkor optikailag megmarad a pergola hatás, habár növényt már nem tudsz futtatni rá.
De ha az eresz felé lejt a pergola, akkor a ház felől nem látható, de ha te nem látod akkor a szomszédodnak vagy az utcán arra járóknak csináltad a látványos pergolát?
Plusz a kifelé emelkedő tető felület alá kívülről alákaphat a szél és egy pillanat alatt letépheti.
Egyébként a pergolát alátámasztó gerendát a terasz meglévő oszlopairól is meg lehet tartani: ez egy egyszerű mód, persze lehet díszesebben is kivitelezni a dolgot.
A meleg ellen kiváló megoldás a növényzet. Ez lehet pl egy pergolaára futtatott akármi, de a nagyobb fák még a tetőre is árnyékot vetnek, ami az egész ház hűvösen tartását segíti.
"És lehet, hogy vmi mediterrán helyen van, ahol télen nem fagynak meg az ablak előtt,"
Létezik hőszigetelt üveg (pl 3 réteg + gáztöltés + hővisszaverő rétegek) meg padlóba süllyesztett extra fűtés, szóval lehet kompenzálni a nagy üvegfelület hűtő hatását.
A 4) is felmerült, de nem igazán csökkenteném a rendelkezésre álló helyet oszlopokkal, amit kerülgetni kell. Kömkel írta is korábban, hogy ez a bevett módszer a passzívházaknál.
Az 5) viszont jó lehet, erre fogunk továbbmenni szerintem. A szelemen a fal mellett közvetlenül, és függesztve minden szarufához. Erre ülnek rá a pergola lécek. Gondolom ezt a szelement érdemes lehet bekötni a falba, hogy a pergola ne tudja adott esetben elhúzni, esetleg andrásolni valamilyen módon a szarufához még egy ponton. Látott már valaki ilyet élőben, hogy hogyan fog kinézni a végén?
A hármas kombináció azért nem teljesen jó, mert a pegolák külön-külön cincálják a tetőszerkezetet.
Valamint a pergola akkor jó, ha max 60 cm-ként vannak benne az osztások, mig a tetőd szarufái 80-90 cm-ként vannak, tehát ritkás ehhez.
Rakni kell a kilógó szarufáid alá egy 10x10-es szelement (szarufákhoz csavarozva), és ahhoz már lehet rendesen rögziteni a pergolát alulról is, L-vasakkal csavarozva.
Urak! Egy fedés nélküli pergolát építenénk jövőre a teraszunk fölé. Az a kérdésem, hogy majd hogyan rögzítsem a fel felőli végét a pergolának? Ajtó és ablak van a fal felől, redőnnyel. Mindez egy kb 3 méteres falszakaszon. A nyílászáról felett monolit beton áthidaló, ami a falsíktől kb 13 centivel bentebb van. Azért lett így megcsinálva, mert XPS-t fogok tenni a redőnytok köré (ha majd lesz végre redőnytok). A falsíkon kívülre jön még 15 cm hab. A beton áthisaló 30 cm magas, ami elé jön a 17 centis redőnytok és a maradék XPS el lesz kitöltve.
Nekem ilyen opciók jutottak eszembe:
1) Még szigetelés előtt felfúrni a betonáthidalóba keresztbe egy gerendát és arra ráültetni a pergola léceit. Ezzel csak az a gond, hogy a szigetelés hamarabb el fog készülni, mint a pergola, és ahhoz, hogy rá tudjon feküdni, szét kell majd bontani a szigetelést a redőnytok felett, stb. Szóval ezt elvetettem.
2) Valamilyen fém konzolom megoldással a szigetelésen kívülre rögzíteni a szelement. Itt Kb 12 cm XPS + 15 cm habot kellene áthidalni a konzolnak az ablakok felett a redőnytokot is nyonmá valamennyire. A konzolos dolog lehet mondjuk menetes szár, amit betondübelekkel. rögzítek az áthidalóhoz. Vagy olvastam itt korábban bizonyos Fischer céleszközökről is (Thermax). Bárhogyan is, de ez nekem nem tűnik túl masszív megoldásnak, viszont súlyra nem is kell sokat tartania, mert a pergolát nem fednénk, esetleg nyáron kerülne rá valami vászon anyag. Télen meg semmi.
3) Harmadik (és számomra legszimpatikusabb) megoldás, hogy a szelemen kimaradna a fal felőli oldalon és a keresztlécek függesztve lennének (fémmel vagy fával) a tető látszó szarufáihoz, úgy hogy a lécen éppen csak elmenjenek az ereszcsatorna alatt. Ez jó mert utólag szerelhető, nem bántja a hőszigetelést. Viszont kérdés, hogy nem bántja-e a tető szaufáit egy ilyen megoldás? Ilyet még nem láttam élőben.
EPS vágó témában már régóta akartam írni, csak sose volt elég időm rá. Szóval a legfontosabb, hogy a vágógépek teljesítményét úgy kell méretezni, hogy 1m-re 100W és 300W körüli érték essen (ez piackutatás és tapasztalat útján derült ki). Volt egyszer egy conrados belinkelt huzal is. Ezeknek az ötvözeteknek az előnyük az, hogy a hőmérséklet növekedésével az ellenállásuk alig növekszik, míg egy vashuzal esetében elég jelentős az ellenállás növekedés. A teljesítményt a P=U^2/R képletből tudjuk számolni. Vegyük úgy, hogy az EPS táblát a hoszabbik oldalán (100cm) is szeretnénk vágni, így ehhez egy kb 120cm-es huzal lesz szükséges. Mivel a teljesítményadat méterenként érvényes, ezért nyilván az 1,2m-es huzalhoz 1,2-szer akkora teljesítmény kell. Vagyis 120W és 360W közötti érték a megfelelő. Erre a két teljesítményre a képlet átrendezésével (R=U^2/P) két ellenállás értéket kapunk. Az így kiszámolt értékek 1,2 Ohm és 0,4 Ohm. Vagyis ha az ellenálláshuzalunk e két érték közötti ellenállással rendelkezik, akkor megfelelő hőt fog biztosítani az EPS vágásához. Valószínűleg a vashuzal alkalmazása sem fog jelentős problémát okozni, ha nem 120W-ra méretezzük (1,2 Ohm), hanem nagyobb teljesítményre. Mivel ahogy melegszik egyre jobban nő az ellenállása, és a P=U^2/R értelmében csökken a teljesítmény... Vagyis kisebb lesz a hőmérséklet amit a huzal elér. (további hátrány, hogy a vashuzal ellenállását számolni kéne) Ezért is jobb a kifejezetten ilyen célra árult huzalokat használni, mivel ott nyugodtan számolhatunk a 20 fokra megadott ellenállásával, nem fogunk nagy hibát elkövetni.
Az én általam épített 120cm-es vágószerkezet kb 140W-ot fogyaszt, és viszonylag kényelmesen lehet vele vágni, bár a nagyobb teljesítményt meghálálná..
Összefoglalva, egy 120cm hosszú drótnak 0,4 és 1,2 Ohm között kell lennie, ha a PC táp 12V-járól jár. A szükséges áram pedig az I=U/R ból 30A és 10A-re jön ki. Így kell a tápegységet kiválasztani. További határ a PC táp maximális árama a 12V-os ágban. Ez a maximális áram egyből megadja a legkisebb alkalmazható ellenállás értékét. A képlet rá pedig: R=U/I. Amennyiben az így kiszámolt érték tegyük fel hogy 1,3 ohmra jön ki (12V 9,2A), a tápegység alkalmatlan a cél kiszolgálására, mert az előzőleg kiszámolt érték 0,4 és 1,2 ohm közötti volt... Amennyiben elég csak az EPS tábla rövidebb oldalát vágni (50cm), abban az esetben egy 60cm fűtőszállal számolva 60W és 180W teljesítmény igény adódik, ami ellenállásban 2,4 Ohm és 0,8 Ohm közé esik. Minél vastagabb a kiszemelt huzal, az ellenállása annál kisebb lesz... A javasolt ellenálláshuzal Konstantán legyen.
tzscske, a Te esetedben pedig rendelkezésre áll 12V és 15A, ami a P=U*I miatt 180W-ot jelent, ami megfelelő teljesítmény egy 110cm-es vágó esetében. A használandó drót ellenállása pedig R=U/I miatt 0,8 Ohm-nál nem lehet kevesebb a teljes hosszán, mert akkor a PC táp túl lesz terhelve. Ez előző számítások alapján pedig a max ellenállás 1,3Ohm lehet. Vagyis olyan drótra lesz szükséged ami 0,8 és 1,3 Ohm közötti ellenállással rendelkezik 1,1m-en. Keresgélés után erre találtam: https://www.distrelec.hu/ellen%C3%A1ll%C3%A1shuzalok-0-8-mm-0-975-%CF%89-m-cs-e-100g/block/rd-100-0-8-mm/513866
Vagyis neked a 0,8mm-es konstantán huzala megfelelő, mivel 0,975Ohm/m az ellenállása, így 1,1m-re 1,0725 Ohm adódik, ami benne van a tűrésedben. Ezzel a huzallal 11,2A lesz a tápegység leadott árama, és kb 134W-al fogja fűteni a teljes hosszt. Kicsit még keresgélned kell, mert az alábbi linken csak teljes tekercset adnak el...
Használt képletek: R=U/I (R: ellenállás; U: feszültség: I: áram) P=U*I, tovább faragva pedig: P=U^2/R (P: teljesítmény; U^2: feszültség négyzete)
"Elmondták milyen hátrányai vannak a függönynek, és én még raknék hozzá párat:
- havonta illik mosni."
Autót meg minden hétvégén, ugye?
:)))))
Egyébként egyesek szerint a redőnyt is illik mosni (szintén legalább havonta? :)
"ha van háziállat, különösen macska, hajlamosak cafatokra tépni,"
Érdekes módon az első néhány tockos után leszokott róla...
Körömélesítésre ott van a kratzbaum, bármi máson körmöt élesít, abból mindig fejfájása lesz.
"alacsony belmagasságnál a függönykarnis még jobban összenyomja a teret"
Ezt nem igazán értem...
alacsony belmagasságnál úgyis közvetlenül a mennyezet alatt van van a karnis, a függöny redőinek függőleges vonalai pedig szerintem éppen hogy "magasítják" a teret.
A napi árakat rég nem vizslatom, úgyhogy fogalmam sincs, hogy ez mennyire számít jónak. Kömkel itt a profi, ő talán naprakész.
A beszerzési árhoz vedd hozzá a várható szállítási költséget is, mert hiába sikerül találni egy jó árat, ha a téglagyár 300 kilométere van, akkor lehet, hogy a fuvar elviszi a hasznot.
"Nálunk pl. ha egy foton betéved véletlenül hajnalban, attól már van akinek ébresztőt fújnak..."
Jaja, nálunk is keletre néznek a hálószoba-ablakok, nagyon nem mindegy volt nyáron, hogy hajnali öttől már félhomály van, vagy még sötétség... Függönnyel egyszerűen nem lehetett közel sem annyira sötétet csinálni, mint redőnnyel.
Elmondták milyen hátrányai vannak a függönynek, és én még raknék hozzá párat:
- havonta illik mosni. Olyankor minden tele van száradó függönyökkel, és addig vagy felraksz egy másikat helyette, vagy ~2 napig mindenki belát, és nincs sötétités
- ha van háziállat, különösen macska, hajlamosak cafatokra tépni, de legalábbis megcakkozni az alját
- alacsony belmagasságnál a függönykarnis még jobban összenyomja a teret
(Egyszer olyan szivesen megnézném hány éves vagy valójában, mert a való élethez sokszor közöd nincsen... tehát vagy egy okoskodó gyerek vagy, vagy még szülőknél lakó felnőtt, akinek nincs köze a háztartáshoz, csak annyit lát, hogy minden tiszta körülötte.)
"amikor a 4 évesnek a fejére szakad az egész és a 7 éves röhögve ugrál a tetején, mert miért ne azon lógjanak :-)"
A függöny felfüggesztésénél lehetnek mesterségesen kialakított "gyenge pontok", hogy tarzan-baleset esetén ne a karnis/vakolat hulljon le, hanem csak a szövet.
Ahol az ablakokon a lehúzott redőnyök belső felét látom, ott nekem mindig az az érzésem, hogy ezzel az erővel akár a föld alatt is lehetnénk egy bunkerben. Persze, ha az ablakon át amúgy is egy lakótelep szemközti tűzfala látszana, ott szinte mindegy :)
Egy okosan megválasztott színű/mintájú sötétítő függöny viszont szerves része/kiegészítője a helyiség berendezésének.
Azt a felejthetetlen élményt kihagytad amikor a 4 évesnek a fejére szakad az egész és a 7 éves röhögve ugrál a tetején, mert miért ne azon lógjanak :-)
No meg ahol a teljes sötétség a cél, ott sem jó szerintem. Nálunk pl. ha egy foton betéved véletlenül hajnalban, attól már van akinek ébresztőt fújnak...
"Meg kell venni, varratni, mosni, vasalni, karnis kell neki"
Karnist nélküle is kell venni.
Az ár+varratás "kicsivel" olcsóbb, mint egy komplett redőny.
"valamint egy olyan "fűtőtestet" helyezel el a belső szigetelt térben amit a napocska egészen sötétedésig energiával lát"
A hősugárzás elleni árnyékolásnak semmi köze a szoba elsötétítéshez, ez két teljesen különálló feladat. Persze legolcsóbb a kettőt egyben megoldani egy redőnnyel, de nem azért van pl a gyönyörű kert, hogy ne láthassuk egész nyáron, mert éppen süt a nap :) Hacsak nem ír mindent felül a szerény anyagi helyzet, tessék úgy árnyékolni, hogy attól még ki lehessen látni az ablakon.
Nem írtam kisméretű téglát, a "tömör" szót abban az ételemben használtam, hogy ne foglalkozzunk a tartófal hőszigetelésével (a tégla lyukasságával), ő csak tartsa meg a házat. Tehát a fal lehet akár a (munkadíjjal együtt!) legolcsóbb ft/m2-ből kihozható téglából, a benne lévő lyukak számával ne törődjünk.
Jelenleg az ár-rekorder (összes anyag+munkadíj Ft/m2) valószínűleg az N+F B38 téglából készült fal, de lehet, hogy akadnak más trónkövetelők is.
Meg kell venni, varratni, mosni, vasalni, karnis kell neki,.......valamint egy olyan "fűtőtestet" helyezel el a belső szigetelt térben amit a napocska egészen sötétedésig energiával lát el és a keletkező hőt bent adja le a család legnagyobb örömére
- nagyon nagy az esély, hogy penészedni is fog, hiszen a koszorúk és áthidalókon nincs, vagy csak pár centi hőszig van, mögötte beton
- a legtöbb helyen nem kapsz használatbavételit
- a fűtési rendszert értelemszerűen a hőszigetelt házra számolják és méretezik. Radiátornál nem akkora probléma, mert legfeljebb magasabb előremenővel fűt, de padló vagy más felületfűtésnél nem lesz elég a beépitett fűtés
Szóval inkább legyen hőszigetelés, és konyhabútor ne :)
Épp ezért vettem - többek közt - csak N+F-et :-)...
De azért az is elgondolkodtató, hogy ha egy modern tégla olcsóbb mint a kisméretű, akkor ha esetleg nincs pénz hőszigetelni 1-2 évig, abban azért mégsem annyi a fűtésszámla mint egy hőtechnikailag sokkal rosszabb tégla esetében!
"Szóval én a delikvens helyett a legjobb téglából csinálnám, és arra tenném a hőszigetelőt, mert ez ma a legolcsóbb!!!"
A modern vázkerámiákra (N+F-nél modernebb) inkább kőzetgyapot hőszigetelés javasolt páratechnikai okokból, ami máris drágitja a falazatot. Minél modernebb egy tégla, annál szarabb hangszigetelő, és annál kisebb a hőtároló tömege.
Ráadásul 15 cm hőszigetelés mögött édesmindegy milyen falazat van, mert a falazat U-értéke századokat változik csak.
A kisméretű tégla egyátalán nem olcsó! 25-ös falazathoz kell 102 db, 38-as falazathoz pedig 153 db. Az a 38-as fal esetében 153x(átlag) 65 ft=9945 ft csak tégla ár, ugyanez pht38nf-ből kell 16 db nm-enként, ami 16x289 ft=4624 ft, de még a legdrágább klíma ( K-tégla) téglából is csak 4816 forint, tehát anyagköltségen épp a fele!!!! Ráadásul drágábban is rakják a kisméretűt és sokkal több habarcs kell hozzá!
Végre eljutok lassan a szigetelés felrakásáig és elérkezett a habvágó elkészítésének ideje. Segítség kellene,hogy egy 460W: 12V-os ágon 15A tudó táphoz, ha 1-1,1 méter hosszú vágót szeretnék készíteni akkor milyen vastag ill. milyen ellenállású huzalt kell vennem?
Nem tudom van-e jelentősége,de ha igen akkor leírom: 12cm grafitos és 8cm lábazati a vágnivaló.
Van valakinek gyakorlati tapasztalata vagy valami szerint ezt ki lehet számolni?
Esetleg a hab vágásával kapcsolatos gyakorlati buktatókat is szívesen fogadok! :-)
"Van speciális tipli, amivel tudom rögzíteni biztonságosan a gerendát a falhoz úgy, hogy a téglafal és a gerenda között ottmarad a hőszigetelés, vagy ki kellene vágni a hőszigetelést és közvetlenül a téglára kell felfeküdni a gerendának?"
A hőszigetelést ne szakítsd meg egy gerendával, a fa háromszor rosszabb hőszigetelő. Léteznek hosszú, nagy teherbírású dübelek, amelyek (helyesen beépítve) a hőszigetelésen átnyúlva megtartják a gerendát, a jó szakemberek ismerik ezeket. Habár négyzetes keresztmetszetű gerenda helyett talán jobb lenne egy széles (a hőszigetelésre minél nagyobb felületen felfekvő) pallóra támaszkodni. Nagyobb terhelés esetén lehet, hogy a szokásosnál keményebb hőszigetelés kell a palló és a fal közé, pl eps 100 vagy 150 esetleg XPS.
Alternatív megoldások:
- a terasztető fal felőli végét a hőszigetelésen kívül a tetőről/szarufákról lelógatott valamikre (fa/vas tartó) terhelni
- passzív/alacsonyenergiás házaknál szokás a teraszok/erkélyek/előtetők fal felőli oldalát ugyanúgy a talajra terhelni oszlopokkal, mint a külső végüket, tehát ilyenkor a terasz/erkély/előtető tulajdonképpen egy, a háztól különálló építmény.
Mindkét fenti esetben a hőszigetelésen semmiféle hővezető anyag nem nyúlik át.
A 25-ös tégla hivatalosan nem külső falra alkalmas, mivel nem lehet vele önmagában teljesiteni a hőtechnikai előirásokat. Ebből fakadóan nem is van annyira "kicellázva", sokkal tömörebb a szerkezete, mint a 30-asé.
Emiatt jobb a hanggátlása.
Én idén is terveztem Porotherm 25N+F téglás házat, 20 centi grafitos EPS-el. Teljesen jó.
Majdnem tökmindegy, mire rögzited a hajópadlót, kopogni fog, ha nincs meg a ruganyos közeg. Pláne fafödémen.
A burkolás alatti padlórétegnek kellően szilárdnak és egyenletesnek kell lennie. Erre a legjobb a szárazpadló (Knauf vagy Rigips), de sajnos nagyon drága. Helyette lehet vagy nútolt vastagabb OSB, vagy két réteg vékonyabb.
Hűha...a lépéshang-gátlást kifelejtettem bizony. Kitaláltuk azt a megoldást, hogy nem párnafára rögzítjük a hajópadlót, hanem OSB-re...sokkal kevésbé kopog ezen a lépés! De tényleg kell bele.
nem konkrétan hőszigetelés, de mégis ide kapcsolódó kérdésem lenne. Előtető készül a teraszra, melynek fa váza a belső oldalon egy falra rögzített gerendára fog felfeküdni. Van speciális tipli, amivel tudom rögzíteni biztonságosan a gerendát a falhoz úgy, hogy a téglafal és a gerenda között ottmarad a hőszigetelés, vagy ki kellene vágni a hőszigetelést és közvetlenül a téglára kell felfeküdni a gerendának?
tavaly ilyenkor raktuk fel, hálóztuk gletteltük ahogy kell, most ott van szürkén és majd olyan meleg így is -hazamegyek meg is mérem menniyre melegíti fel a nap- mint ha nem lenne rajta semmi, mégsincs baja nem repedezik sehol a glettelés
a gond addig lehet szerintem amígmeg nem köt a ragasztó és akkor melegszik fel a lap akkor tényleg hajolhat ledobhatja magát, de miután megkötött már nem
ettől függetlenül ha már felpakolja az ember a szigetelést és nem gletteli csak plusz munkát csinál magának, na meg szemetet amikor lecsiszolja :(
Megkérdezem őket - persze. De azért ha valakinek van gyakorlati tapasztalata ami a marketingnél többet ér, akkor azért az a tuti!
A barátomnak vagy 3 éve áll úgy a háza ATH-80-as fehérrel, hogy nem volt hálózva-ragasztózva. Kb 2 mm-t le kellett seperni róla mert megette az UV, de amúgy rendben volt. A szürkében biztos vagyok, hogy nem kóser, mert egy darabot megnapoztattam és nagyon meleg lett! A reflexnél nem voltam biztos benne. A ragasztást magam csinálnám, de a többihez nem értek, azt meghagyom a "mestereknek".
Olvasgasd kicsit többet a fórumot, mert épp a minap volt szó a födém párazárásról...
Betonfödémnél mindegy, mert önmagában eléggé párazáró.
Viszont a fafödémnél felülről párazárni kifejezetten KÁROS lehet, kerülendő. Ugyanis ha a párazárás alatt ott a fa födém, az szépen berohadhat a felszálló-de eltávozni nem tudó párától.
A fa vázszerkezetre nem elég a colos deszka, 5x15 palló fog kelleni, keresztbe rakva. A gyapot rátaposás ellen pedig logisztikázni kell keményen.
Korábbi posztban kiveséztem hogyan lehet hőszigetelt, járható padlást csinálni betongerendás födémen , most elérkezett az idő a fafödémes változatnak is.
Rengeteg régi ház van az országban, ahol a födémet fagerendák biztositják.
(a posztban szereplő dolgok újabb[...] Bővebben!Tovább »
Terveztem egy ismerős házaspárnak egy tető átalakítást a meglévő kockaházukra, a sima sátortető helyett.
Kérésük az volt, hogy az egész tetőtér később beépíthető legyen lakótérnek, így kapott egy emelt térdfalas tetőszerkezetet. Mivel a meglévő födémhez nem[...] Bővebben!Tovább »
Lassan itt a hűvösebb idő, padláson elviselhető lesz a klíma, szeretnénk leteríteni a betervezett 30 centi gyapotot.
Nagyon jó, hogy van internet, meg utánaolvas az ember a dolgoknak, de el is bizonytalanítják a laikusokat, mit hogy lenne célszerű csinálni.
Legelső dolog a párazáró fólia a födémre. Eltolt szintes a kégli, az egyik szint a padláson betongerenda kefnivel + betonozott felület. A másik szinten fagerendás a födém, a gerendák között semmi, alulról a deszkázat + nád + vakolat, másik oldalon szintén deszka, rajta 1-2 centi perlites beton.
"Állítólag" a betonozott részen nem szükséges (de ártani sem árt!) párazáró fólia leterítése. A másik szerkezetnél pedig kifejezetten kötelező a párazárás...
Tehát ez lenne az első kérdésem. Kell avagy nem, illetve árt, vagy nem ha van párazárás? Valamint a párazáró fóliát nem fogja kilyukasztani a pallóváz?
A másik, hogy a 30 centihez milyen vázat építsek? 1" x 150 mm-es fenyődeszkákat tudnék venni. Tegyem őket egymásra, élre? Persze összefogatnám őket, de nem keletkezik így hőhíd? Vagy szigetel annyit a fa, hogy alul már nem okoz problémát? Ennek az lenne az előnye, hogy 3x10 centit egymásra tudnék fektetni.
Másik az egymásra keresztbe letett deszkázat. Itt az a gond, nehéz úgy lepakolni, hogy ne lépjen rá a gyapotra az ember, azt pedig nagyon nem szertném. Plusz itt kellene 10 és 5 centi vastag gyapotot is vennem.
"Ha felteszem, kibír 1 évet hálózás szinezés nélkül? "
Én azért megkérdezném Austrotherméket... egy telefont megér. A sarkoknál kilógó szürke részeket biztos, hogy le kell kenni. Én még nem használtam grafitost, de most fogok. Felrakom, aztán megy rá glett, háló, az már nem nagy költség. A ház többi része is így áll évek óta, csak kapott egy réteg fehér alapozót.
Ragasztóhabbal "sokat" dolgoztam, most is azzal teszem fel az osb-re az újrafelhasznált eps táblákat. Nagyjából úgy csinálom én is, ahogy leírtad. Befújom, várok kicsit (néha nem), aztán felnyomom a helyére. Ha tudom, megtámasztom pallóval, azzal utána már nincs gondom. Ha nem, akkor pár percenként megnyomkodom minél nagyobb felületen, amíg már láthatóan nem mozog semmit. Vízszintes felületen meg egyszerűen le kell súlyozni.
Pont így, a szőrös része nézzen azon oldal felé, ahonnan a párát ki kell engedni. A másik fele viszont nem engedi be a vizet, ha rákerül, le kell, hogy tudjon folyni.
Írta a kérdező hogy "az egész be van terítve neylonnal"
Ezzel miért nem foglalkozol ?
Én a nájlont eltávolítanám, majd rápakolnák még 20 cm gyapotot és pallókból járófelülete alakítanák ki. Aztán nem foglalkoznék vele.
Viszont a hőszigeteléssel nemrégen végeztem a padláson. kb. 25 cm gyapot /eredetileg 30 cm volt, de összeesett 30 már sohasem lesz. /
Nagyjából 1 m-es sávokban deszkából távtartók, arra merőlegesen járó felület. Az egész lefedve SOLFLEX " lélegző " fóliával. A probléma az hogy nem tudom a "szőrös"felület felülre vagy alulra kerüljön. jelenleg a fényes van alul a szőrös felül.
a leírásban sz van ,hogy :
" a fóliát szarufák külső síkjára átfedéssel, egységes tükrös felületet képezve a cserép felé kell helyezni. " természetesen ez a tetőtér beépítésre vonatkozik.
Tehát akkor hogyan legyen ? tetőtérnél látom a fényes felülete vagy sem ? / építés közben /
Takarásnál látom vagy sem ??
Most látom a szőrös felület az szakszerűen "nemezelt " felület .
Másnál láttam ma,hogy belülről szigetelték a plafont már 3 éve és nagyon dícsérték... mennyezeti burkolólappal 0,7 cm vastagságúval...400 ft ba jön ki ragasztóval,négyzetmétere....Megéri ilyet felragasztani??Vannak hátulütői??
Azt azért javasolták hogy mindenképp fogas glet vassal vigyük a plafonra a ragasztót..nem tudom mi miatt!?
"A szuterén falát a pince felől nem szigetelném,mivel amúgy is szűk a folyosó, + nyáron baromi jól hűsíti az alsó szintet.." :)
Ráadásul a komoly 1M szélességű folyosót tovább szűkíti. Ezért amint a fotón látszik, az első 6 méteren,ahol 1M x 108cm-es a folyosó,nem nagyon nyúlnék hozzá,így is le kell görnyednem,ha bemegyek.
Ha száraz a helység, és U alakban leszigetelem a 2. 6 méteres szakaszt,ahol már 4 méteres a belmagasság (és felette a bejárati terasz ami erősen vízszigetelt,burkolt) van-e érteleme, tudok-e vele "hőt" érdemben megtakarítani, vagy mindenképpen belekerül a harmatpont valahova ahova nem kellene.
A terasz rétegrendje : járólap,ragasztó,Mapelasztik+háló,8 cm vasbeton. Ha kint -15 fok van,bent 10 fokról lassan hűl vissza, 5-6 fokig. De átlagban 10 fok van télen.
ma a padláson ténykedtem, bár kérdeztem az előző tulajt is milyen szigetelés van a tetőtéri szobákon de most saját szememmel is láttam, bár a méreteket nem mértem meg majd holnap
szóval a rétegrend a bentről a padlástér felé
-lambéria
-deszkázat
-üveggyapot ~10cm lehetett új korában szerintem most 5cm
-EPS 3cm
-perlit beton 1-2cm
az egész be van terítve neylonnal /télen befúj a hó gondolom a miatt került fel
ez így kevés az biztos terveztem is leteríteni 10 vagy 20cm kőzetgyapotot
Kérdés
ami van az maradhat vagy az EPS-t szedjem fől a pára miatt? -8éve lakunk itt eddig nem tapasztaltam semmit páraügyileg, a ház 93-as építés
"Mondjuk én 5 cm XPS-t írtam volna a terasz felső síkjára."
Közvetlenül a becsatlakozásnál szerintem nem árt a 10 centi vastagság (gondolj bele, a belső falfelületen nemcsak a harmatpont elkerülése a feladat, hanem a minél kisebb hőveszteség egy 15 méter hosszú csíkon),
a falsíktól távolodva persze már elvékonyodhatna az XPS (másfél méter távolságban akár 1 centire is), de a vékonyodás kivitelezése valószínűleg többe kerülne mindenestől mint egy egyenletesen vastag réteget ledobni oda oszt kész :)
"A zongorából és a kornyikálásból bizonyos frekvenciákat megszűr a fal, a többi átjön. "
Ha a szomszéd nyitott ablaknál produkálja magát: pl nyaraló övezetben lakodalmas/mulatós zene ordít napi 16 órában nyitott ablakok mellett.
Problémamegoldásilag elővenni a pincéből egy öreg 2x80 wattos erősítőt hozzávaló 2 db hangfallal, mp3 lejáccóra letölteni néhány death metal zenét és felállítani a szomszéd-nevelő rendszert.
Szétosztani a szomszédok között néhány üveg pezsgőt (Törley) előrebocsátott zajterhelési elnézés-kérések közepette (ugyanúgy, ahogy házibuli előtt szokás jobb helyeken).
Kinyitni az ablakokat szép nagyra és indulhat az ellen-koncert. A zenénket kb fél percenként halkítsuk le, hogy ellenőrizzük, hogy észbe kapott-e már a szomszéd. Mihelyt leállt a zajártalommal (legalábbis becsukta az ablakát), mi is azonnal függesszük fel, hogy tudatosuljon a kis agyában, hogy nem saját szórakoztatásunkra zajongtunk, hanem őmiatta.
Tehát az a "szuterén" egy lakás oldalfala, tehát fűtött tér.
Ha azt a teraszt valami miatt nem lehet felülről is hőszigetelni, akkor az 1 méter széles "biciklitároló", egész pontosan a ház oldalának nekifalazott "terasz" az alsó lakás tulajdonosának milliós károkat fog okozni. Egyrészt a durva árú hőszigetelésben, másrészt a jómagas fűtésszámlában. Ha a teraszt valami miatt nem lehet felülről is hőszigetelni, akkor kénytelen lesz az egész falat belülről hőszigetelni, ekkor még a lakás négyzetmétere is csökkenni fog.
De ha a teraszt lehet felülről hőszigetelni, akkor sem lesz olcsó mulatság.
Én azt javasolnám, hogy a terasz alsó+felső hőszigetelését (vagy az egész fal belső hőszigetelelését) azzal fizettessék ki, aki azt az 1 méteres helyiséget zseniálisan kitalálta oda.
Egyik rajz sem jó igazán, de a jó megoldásra addig nem lehet értelmes tanácsot adni addig, amíg nem tudjuk, hogy a képen látható "félszuterén" 18-22 fokos fűtött tér lesz, vagy mondjuk 8-12 fokos tároló helyiség. Nagyon nem mindegy, mert a két változat között hőszigetelésre költendő forintok jelentősen eltérnek.
Az épületen kívüli 1 méter széles izét (majdnem helyiséget írtam) mindenképpen kihagynám a hőszigetelő burokból (kültérnek tekinteném és folyamatosan átszellőztetném). Maximum nem fagyveszélyes dolgok tárolására használható, de ha ott sem lenne, akkor sem hiányozna senkinek :)
Jobb lett volna, ha a terasz nincs bekötve a falba.
Az az 1 méteres "helyiség" létrehozása PLUSZ az általa generált extra hőszigetelési problémák, kiküszöbölése összességében hatalmas pénzkidobás lesz. Szerintem sokkal bölcsebb lett volna azt nem oda csinálni, inkább földdel feltölteni azt a részt.
A Leier pl. 44dB ad meg két oldalt vakolásra. Mivel a gyakorlat az egy oldali vakolás és ugye ez labor mérés, ezért a reális véleményem szerint a 40dB. A zajt Testo műszerrel mértem, nem a hasam mondta. :)
Hogy nem észerű a 20cm hőszigetelés... ezen jót mosolyogtam ;D (nem megsértődni).
Vunder és KömKel többször linkelt be rajzot a hőút meghosszabításáról,főként padlás/koszorú tematikában.
Ezért gondoltam,h mivel a meleg felfelé száll,esetleg volna értelme a a pince 4 méteres részén legalább a "plafont" leszigetelni. És ha már ott vagyok,akkor befordulni,csökkentve a felső terasz hűtőborda funkcióját.
A szuterén falát a pince felől nem szigetelném,mivel amúgy is szűk a folyosó, + nyáron baromi jól hűsíti az alsó szintet..
Itt egy kép kintről... a bejáratnál 180 magas és a fenti terasznál lesz 4m, ott szigetelnék. Páratechnikai számítást nem végeztem, itt télen +5 foknál sosincs hidegebb.
a jelen állapot egész jó, az emelet már le lett védve homlokzati hőszigeteléssel, a földszinti szuterént pedig - amolyan elővédként - a pince óvta eddig. Nagymértékű energiamegtakarítást nem szabad várni a projekttől. Ha a termikus burkon belül szeretnéd tudni a pincét akkor szigetelheted, de ha eddig "klasszikus" pinceként üzemelt - burgonya, alma, stb... tárolás -, akkor a későbbiekben ezt a funkciót már nem tudja majd olyan jól betölteni a magasabb hőmérséklet miatt.
Sajnos a kialakítás olyan, hogy a terasz miatt a geometriai hőhidat nem lehet kiküszöbölni, a vázolt kialakítással a félszuterén belső felén a terasz becsatlakozásánál lesz egy hideg vonal. Maga az elképzelés jó, a jelölt helyek mindegyikén van jogosultsága a hőszigetelésnek. A legnagyobb probléma abból adódik, hogy a pince belülről lenne szigetelve, így nagy a veszélye a hőszigetelőrétegen belüli párakicsapódásnak! A vázolt formában ráadásul hiába is látnád el párazáró réteggel a hőszigetelést, mivel az csak részlegesen van jelen, vízgőz talál magának kerülőutat. Igaz itt nincs akkora párakibocsátás mint egy lakásban, de ha a pincealjzatnál nincs technológiai vízszigetelés, akkor a nedvesség mindig jelen van. Ezért a páratechnikai ellenőrzés tanácsos elvégezni, a pince feletti rétegszerkezet ismert, jobbra viszont a változatos geometria miatt kérdéses, hogy milyen szerkezetet milyen vastagsággal vegyünk figyelembe. Ha nekifogsz és megcsinálod fennáll az esélye, hogy nem sokat nyersz vele, mert nem tudod kiküszöbölni a hőhidakat, és ha a párakicsapódás miatt átnedvesedik a szigetelőanyag, akkor nagymértékben csökken a szigetelőképessége. Emellett penésszel, dohosodással is szembe kell nézned.
Én ebben a helyzetben egyszerűen a szuterént szigetelném (hőszigetelést a pince bal falára), a pincét pedig rábíznám az anyatermészetre. Így energetikailag kb. annyi javulás várható mint az általad vázolt elképzelésnél, páratechnikailag viszont sokkal kevésbé kockázatos.
Ez pedig egy opció,mivel festés/vakolás van éppen és maradt még a ház szigetelésénél XPS/EPS. Van-e értelme? A padlófűtést mindenképpen kivezeti alul, nem tudom feltörni a ház mellett.De nem is is baj, temperálja a tárolót.
A zenélős családban van egy örökmozgó nyugdijas, állandóan fúr-farag-flexel.
Természetesen nem hétközben, hanem hétvégén kora reggel áll neki mindig.
Engem mondjuk nem zavar, mert általában dolgozom már akkor, de az asszony sikideg tud lenni, amikor vasárnap reggel 7kor nekiáll flexelni.
Most kicsit szerencsénk van, mert van egy 1 éves gyerekünk, és tegnap átmentem kicsit lila fejjel, hogy legalább a gyerekre legyenek tekintettel, és vegyenek vissza. Ma csend volt, csak zárt ablak mögül hallatszott ki a zongoraszó...
Ááá, jelenlegi lakhelyünk közelében van egy fűnyírós, egy flexes, egy mini rejtett erőforrással állandóan ó'tentikusan ordibáló, meg egy segílynapon mulatós család :D ytong fal semmit sem ér...
Gondolj arra, mindig lehet rosszabb :D szerencsére már nem sokáig leszünk itt :D
Nem lesz elég semmilyen EPS-el a hanggátlása a modern vázkerámia téglánál.
Rakj rá gyapotot, különben átkozni fogod magad...
Nekem a szomszéd gyereke, meg annak a csaja gyakorol az X-faktorra (nemröhög), a falam P30N+F változó vastagságú EPS-el. A zongorából és a kornyikálásból bizonyos frekvenciákat megszűr a fal, a többi átjön.
Olyan kibacott idegesitő, hogy tegnap majdnem fejszével mentem át beköszönni... szellőztetni lehetetlen, nyitott ablaknál dolgozni pláne. És van a két épület között 13 méter, kurvasok növénnyel.
30N+F-em van 14cm kőzetgyapottal. Ez már jó (50dB-t tud), bár a fűnyíró, és a techorajongó szomszéd ellen nem véd. Ha grafitost tervezel feltenni, akkor én B30-at raknék, azzal jó (eléred az 50-et). az N+F-fel szerintem nem lenne annyira jó, az erős zajszennyezés miatt. Javasolt még a kétoldali vakolás meggondolása..
Zaj témában kérnék segítséget. Ha kint az erős forgalom miatt 55-60dB zaj van, akkor egy 30-as tégla, ami a gyakorlatban kb. 40dB léghanggátlással bír elég lesz-e? Este a zajszint lemegy 50dB alá is, de napközbe is szeretnék viszonylagos nyugalmat, de nem síri csendet! 20cm grafit van betervezve, az ára miatt nem szívesen váltanék gyapotra. Gyapottal biztos vagyok benne, hogy okés lenne.... Tudom, hogy az ablak a leggyengébb láncszem, de engem most a falazat izgat. Van itt zajcsökkentési szakmérnök? :)
Főhomlokzati falak 80 cm vastagok a többi főfal általában 65-ös, 15x30-as tömör téglából 1897-ben épült.
Valószínűleg akkor nem éri meg megcsinálni, mert ez 4 cm XPS-el és munkadíjjal ránézésre több mint 3500-re jön ki m2-e.
A nyolcvanas tömörtégla fallal U=0,693 -ről 0,387-re javulás nem hiszem, hogy megérné. Valószínűleg marad a glett és ahol csapnivaló ott gipszkarton PUR-ragaccsal.
Amúgy benéztem az energetikai besorolást, mert jelenleg "E", csak a javasolt módosítások után lenne "B".
A papír szerint ~160 kWh/m2/év a fűtés és HMV együtt. Majd lakva kiderül mennyi lesz...
Grafit reflexet tervezek feltenni kívülre. Még élőben nem láttam ilyet. A fehér rész az festés, vagy fólia?
Ha felteszem, kibír 1 évet hálózás szinezés nélkül?
Vagy megeszi az uv?
A sima grafitnál tudom, hogy a színe miatt minél gyorsabban le kell hálózni és ragasztózni mert felmelegszik, de a reflex máshogy viselkedik ugye?
A nyáron ragasztottam tytostiran 753-mmal xps-t az ablakkáváimba. Jó anyag. Miért mondják azt, hogy nagyon el kell találni a pillanatot a befújt tábla feltevésekor? A túl sok várakozást értem. Bebőrödzik és nem ragad meg. De korábban mondjuk az elméleti optimálisnál 1 perccel sem lehet feltenni? akkor sem ha nyomva tartom addig amíg nem ragad oda?
Az xps-ek ragasztása érdekes volt. Pl a párkány xps-ét befújtam és azonmód rátettem a párkányra. gondoltam, majd egyszer csak odaragad és így is lett. Függőlegesnél meg - mivel nem tudtam mikor van a feltevési optimum - odanyomtam amíg oda nem ragadt.
A 54-es vagy vastagabb tömör tégla falra a MINÉL JOBB párafékezést szem előtt tartva
3 cm XPS-t még kis gyakorlati kockázattal felrakhatsz, gondos munkát végezve....
A 38/44-es falakra csak 2 cm tekinthető biztonságosnak.
- a falat mély alapozni kell
- az XPS lapot TELIBE KELL ragasztani, zsákos ragasztóval (telibe= fogas glettvassal telibe kened a falat is és az XPS lapot is természetesen egymásra merőleges irányban) - a réseket festhető akrillal tömíted és körben a széleket is - síkba csiszolás - hálózás+glettelés - festés vagy tapétázás
belső oldali szigeteléssel kapcsolatban lenne kérdésem. Tudom, hogy nem optimális/szerencsés, de jó lenne egy igazán szakértő válasz:
Belvárosi felújított műemlék ház, 70-80 cm vastag főfalakkal, félemelet. Energetikai besorolása szigetelés nélkül: B
Alulról parketta felújítás és szintkiegyenlítés okán a szobákba 3 cm Steprock kőzetgyapot kerül, ez OK.
Van viszont egy szobám, egy előszobám és egy fürdőm, ami a lépcsőházzal/kapubejáróval közös oldalfalú, valamint két szobám ami főhomlokzatra néz. Amúgy is girbe-gurbák a falak, javítani GK lapozni kéne, gondoltam inkább 2 cm XPS-t tennék fel egyben hőszigetelés céljából.
Szerintetek kell-e aggódnom a szigetelésbe nyúló alumínium zártszelvény miatt, hogy lecsapódik a szigetelésben rajta apára?
Tegnap raktam fel, szigetelés ez után, így még tudok esetleg valamit tenni ellene. Kb. 80 cm-t nyúlik be a (leendő) párazáró és páraáteresztő fólia közötti kőzetgyapotba, a szarufa oldalához csavarozva. Annyit már csináltam, hogy teljes hosszában kifújtam purhabbal és a külső végén le van zárva.
Elvileg ha a párazárás jól lesz megcsinálva, akkor belülről nem kap utánpótlást. Kívülről a páraáteresztő fólián visszafelé is tud áramlani a pára? Próbáljam körbevenni xps-sel?
A hővisszanyerős szellőztetés valóban "játéknak" tűnik megtérülés szempontból, de a mai házak már kvázi légtömörnek épülnek, igy a frisslevegő utánpótlásra szükség van.
A hálószobára fokozottan igaz, reggelre jellemzően rossz lesz a levegő, és éjjel nem kelsz fel szellőztetni.
Bár ahogy számolom - évi 20 ezres spórolás lenne - a hővisszanyerős szellőztetés nagyon nem éri meg......csak játéknak és ha nem számolgatom a megtérülést.....mert 40 év lenne.....(fatüzelésem van és inverteres klíma lesz még hozzá, ezért nagyvonalúan 10 ft-ot számoltam 1 kw hőért )
ma a padláson ténykedtem, bár kérdeztem az előző tulajt is milyen szigetelés van a tetőtéri szobákon de most saját szememmel is láttam, bár a méreteket nem mértem meg majd holnap
szóval a rétegrend a bentről a padlástér felé
-lambéria
-deszkázat
-üveggyapot ~10cm lehetett új korában szerintem most 5cm
-EPS 3-5cm
-perlit beton 1-2cm
az egész be van terítve neylonnal /télen befúj a hó gondolom a miatt került fel
ez így kevés az biztos terveztem is leteríteni 10 vagy 20cm kőzetgyapotot
Kérdés
ami van az maradhat vagy az EPS-t szedjem fől a pára miatt? -8éve lakunk itt eddig nem tapasztaltam semmit páraügyileg, a ház 93-as építés
Mennyire saccolod egy 3-4 tagú család esetében a hulladékhőt? ( hűtő, tv, mosás-főzés, emberek testhője, stb )
Mert nekem a mai számolgatással 2 kw átlagos hőigény ( +4 foknál ) számolódott, aminél már kis hulladékhő is jelentős csökkenést okoz.
Én 1 kw környékére saccolnám, de csak hasraütés szerint.
1 emberi test is 6-700 watt hőt termel, amit azért a ruha - szerencsére - visszafog, de 250 wattal szoktak számolni még így is 1 embert. Tehát vagyunk 3-an, az alsó hangon fél kw, plusz a gépészet és tevékenység ( fürdés-mosás-főzés) minimum még fél kw. Ezért saccolom hasraütve az 1 kw hulladékhőt. De érdekelne, hogy szerinted mennyi?
A 2 kw hőigény - 1 kw hulladékhő az azt jelenti, hogy már csak 1 kw hőt kell óránként bevinni. Ha beruházok egy hővisszanyerős szellőztetőre és az 70%-ot tud, akkor a 700 watt óránkénti filtráció már csak 200 watt, ami azt jelentené - elvben - hogy a maradék 1 kw-ból még levonom az 500 watott és akkor - mégegyszer mondom elvben - 500 watt lenne az átlagos hőigényem óránként.
Ezt meg nehezen akarom elhinni - bár jó a ház, de azért ez izgalmas lenne így.
Szellőzésre átlag családi ház/lakás esetén, normális-tömített ablakokkal ~3000 KWh >> 300 m3 gáz megy el
3000 kwh filtráció? Azt elosztom 180 nappal és 24 órával, akkor kijön 694 w filtrációs veszteség fűtési naponként....ez kevésnek tűnik, a kb 2,5 kw hőigényemhez képest kevésnek tűnik. Szerinted reális?
Akkor a fűtőeszköz megválasztásánál - hogy hány kw-os legyen - a leghidegebb éjszakát kell alapul vennem?
Tudnál segíteni abban, hogy kiszámoljam a hőszükségletemet?
Az úgy számolható, hogy kiszámolom az egyes hűlő oldalak ( ablakok, falak, padló, tető ) hőveszteségét?
Tehát az ablak nm-t x az ablak össz U-értékével x hőlépcső ( -15--24 = 39 fok ) és = valamennyi watt.
Majd az egyes tételeket összegzem......
Tehát van 17 nm ablakom. Akkor Qablkak= 17 x 1(U-érték) x 39 =663 w Ez jó így?
Tudom, hogy ez alapesetben egy bonyolult számítás, de találtam ezt az egyszerűbb képletet, hogy összeadogatom a hűlő felületek hőveszteségét x fokban, y belső hőmérsékletre, majd összegzem őket.
Aztán még kell a szoláris nyereség. De ezt nem tudom kiszámolni, ahogy a filtrációs veszteségeket sem.
Filtrációs veszteség számítás ( hisz ez jelentős lehet ) egyszerűen lehetséges? Vmi egyszerű módon.....
Nézegettem az árakat, és lényegesen olcsóbb az Austrotherm ATN-30 mint a homlokzati lemezek, mivel a garázs mennyezetén egyáltalán nem lesz terhelve, megfelel nekem ez az anyag is?
Persze azt látom, hogy ennek gyengébb a hőszigetelési értéke, kb. 12 cm ér fel 10 cm homlokzatival, de még nagyobb vastagságban is olcsóbb lenne, feltehetem ezt az anyagot a garázs mennyezetére?
Kell itt hálóznom, vagy mivel sem nap sem mechanikai hatás nem fogja érni, ideiglenesen maradhat akár "csupaszon" is?
Arra gondoltam, hogy ahol a garázsajtó miatt kritikus a vastagság, oda tennék homlokzati vagy grafitos szigetelésből 8-10 centit (a 10 is kritikusan fér el), a fennmaradó nagyobb részre pedig tennék 12-15 cm ATN-30-ast. Így amit megtakarítok a hálózáson, azért a pénzért inkább tennék 1-2 centivel vastagabbat, ez így működhet, vagy hülyeséget csinálnék?
Köszi szépen a részletes számítást! Munkadíjam nem lesz, felrakom magamnak. Egy homlokzatnak nem állnék neki, de a garázs mennyezeténél belefér a saját kivitelezés esetleges 1-2 apró esztétikai hibája. elég nagy felületről van szó, kb 40m2. Van viszont egy rész, ahol a garázsajtó miatt 10 centi a max. amit fel tudok tenni. Ez esetben mi lenne a jobb megoldás, ha mindenhová 10-et teszek, hogy egyforma legyen, vagy ha a többi részre (ahol elfér) többet teszek, az ajtó felnyíló részén viszont marad a 10?
(próbáltam internetes kalkulátorokat keresni, de olyat nem sikerült találnom, ahol a külső hőmérsékletet is én állíthatom be, és gondolom elég jelentős a különbség, hogy "kint" 8-12 fok van, vagy röpködnek a mínuszok, ezért érdeklődöm itt. Ha tudtok linket adni olyan kalkulátorhoz, ami ennek megfelelően paraméterezhető, azt is megköszönném)
Ház alatti mélygarázs mennyezetét milyen vastag anyaggal érdemes szigetelni? ok, persze tudom, hogy 20 centivel vagy minél vastagabbal, de nem vagyok biztos, hogy az 5-10 centi feletti réteg még az életemben megtérülne... Tavaly télen a leghidegebb téli napokon 12 fok körüli hőmérséklet volt a garázsban, persze valamelyest a ház is fűtötte a garázst, de mivel félig a talajszint alatt van, gondolom a szigetelés után sem lesz soha 8-10 foktól hidegebb lent. Tudtok abban segíteni, hogy pénzügyileg milyen vastagság lenne optimális?
Szia! Ehhez a témához lenne egy kérdésem, mert hasonló kivezetést kell készítenem. Az nem jó megoldás, hogy ha a padlás felé felfúrok a mennyezeten, itt felmegyek a csővel, és
a függőleges szakaszt és az utána lévő 90 fokos kanyart vastagon leszigetelem, majd utána
a szigeteletlen vízszintes csőkivezetést, ami kimegy a szabadba az oromfalon keresztül, enyhe lejtésben szerelem be? Így elvileg a keletkező kondenzvíz már a lejtős szakaszon fog lefele-kifele folyni.
Szeretném elkerülni a falfúrást, ha lehetséges. (a mennyezet gipszkarton)
A házhoz hozzá van építve egy lapostetős garázs. A garázson belül a falat leszigetelem ez rendben van. Mi legyen a kívül ahol a ház szigetelése összér a garázs tetejével? Ez nem egy terasz, hogy levágom és folytonossá teszem a falon a szigetelést. Járható megoldás-e, hogy átlósan félbevágott XPS-ből egy lejtőt képzek majd ezt behálózom és a fali vakolattal borítom?
Megkérdeztem az URSA helyi képviselőjét is a fafödém feletti párazárásról és azt mondta, hogy ő nem ajánlja. Viszont a fürdő és konyha esetén javasolja a födém alatti párazárást álmennyezetben, vagy párazáró festéssel.
Erről jut eszembe ezeket a helyiségeket célszerű lenne gépileg szellőztetni ( konyhában elektromos tűzhely lesz) a szagelszívón kívül is. Tudja-e valaki, hogy pára érzékelős ventillátort lehet-e kapni, vagy pára érzékelőt külön?
Kérdezd meg az építészedet hogy az általa javasolt párazáró fólia számításai szerint hány fokos külső hőmérséklet esetén hűlhet harmatpont alá.
Ha erre azt mondja, hogy nem végzett ilyen számítást, akkor kérdezd meg tőle, hogy akkor miből gondolja, hogy azon fólia alja (és minden ami közvetlenül alatta van) soha nem lesz vizes.
A probléma az, hogy a lakótérből távozó pára megreked a sártapasztásban, rosszabb esetben a fafödémben, amennyiben a gyapot alá párazáró fólia kerül.
Ezért jobb, ha alul nincs párazáró fólia, a pára el tud távozni.
A lakószobáknál nem olyan vészes a dolog, ott nem hiszem hogy gond lenne egyébként, de a vizes helyiségeknél és a konyhában jelentős a páraképződés, ott ha nem tudsz belülről párazárni (pl gipszkarton felett, fafödém alatt), akkor inkább ne kerüljön be fólia.
Fa gerendás alul felül deszkázott, sártapasztásos padlást hőszigetelnék 20-30 centi üvegygyapottal. Az építész szerint a gyapot alá is kell tenni párazáró fóliát, mert alulról párásodhat. Felülre meg vízzáró-páraáteresztőt, mert régi pala tető és juthat be víz és szintén elázhat.
Itt azt olvastam, csak felülre kell főlia. Mi a helyes?
"Azért ha az a 3 réteg mind keresztbe van egymásra rakva,"
Ha a rétegek egymásra keresztezve lettek lerakva, akkor az alsó réteg(ek) már a lerakásnál is össze lett taposva,
ráadásul a felszedésnél még egyszer össze lesz taposva,
asztán az újbóli lerakásnál meg harmadszor...
ami nem tesz jót a hőszigetelési értéknek.
KIVÉVE, ha
1 - mind a gyapot keresztbe lerakása és a felszedése is a MekkElek-féle szabadalmaztatott "nulla ráterheléses" eljárással lett kivitelezve (az itt látható oktató anyagon a segédmunkás éppen az új munkamódszert gyakorolja ;)
2 - vagy az átfedés NEM keresztezéssel történt, mivel párhuzamos átfedés (lépcsőzetes terítés) esetén akár öt gyapotréteget is le lehet úgy rakni, hogy közben nem lépünk rá az alsó rétegekre (és fel is lehet szedni bármikor).
Azért ha az a 3 réteg mind keresztbe van egymásra rakva, akkor nem egyszerű a történet. Ha hosszában, de kicsit eltolva, az szerencsésebb ilyen esetben.
van ilyen is, persze. ahol az élet legnagyobb nehézsége, hogy ki kell nyújtanom a kezed a fán lógó gyümölcsökért, ott a génjeinkbe kódolt szociális motivációk szépen feloldódnak, a szerzés módja az, ha elveszed amit elérsz és lehetőleg hamar meg is eszed. az időhorizont a következő étkezés, én eszem vagy engem, ez a sors. ám ahol gyakoriak a zord telek, a falu akkor marad meg, ha nehéz időkben megosztják a javaikat, és ha munka van, mindenki kiveszi belőle a részét. ezekben a közösségekben a gyerek úgy nő fel, hogy a szerzés egyetlen módja, ha megdolgozol érte.
nézd csak meg a magyar népmeséket. a székely góbékról szóló történeteket. egy sem szól arról hogy valaki keményen dolgozott és ezzel jutott valamire. vagy szerencséje volt, vagy túl járt valakinek az eszén.
A talpraesettséget úgy is lehet definiálni, hogy "előnyszerzés más, szintén jogosultak kárára", aminek számos fokozata van.
"a többiek lassúságának/butaságának kihasználása" és a "rendszer/ellenőrzés hiányosságainak kihasználása mások kárára" NAGYON-NAGYON nem ugyanaz.
Egy példa az utóbbira: valaki piros lápánál a lekanyarodó sávban előre húz, majd újra bepofátlankodik a sorba. Ő úgy gondolja, hogy ő most mindössze talpraesett (hiszen apu/anyu így tanította) és többségük erősen csodálkozna, ha valaki kirántaná a kormány mellől és kapna hirtelen 20-30 makarenkói pofont.
"igazából a gyerekkorban tanuljuk meg ezeket a dolgokat."
Pontosan. Sok (és az utóbbi időben egyre több) szülő neveli olyasmire a gyerekét, amit ők úgy neveznek virágnyelven, hogy "élelmes", "talpraesett", "szemfüles" stb, mert úgy látják, hogy csakis mások kárára/hátrányára lehet boldogulni ebben a világban, saját munkával/ésszel gyakorlatilag lehetetlen.
És egy részük még csodálkozik is azon, hogy később a gyerekéről azt mondják, hogy "gátlástalan", "törtető", "aljas", stb. ember lett - pedig ő tette azzá.
Tárolás közben víz, hó, akármi csak akkor okoz kárt benne, ha olyan mértékű, ami már mechanikailag deformálja. Tehát pár millió picike hópihe/harmatcsepp nem árt neki (elpárolog), de több centis hóréteg vagy szakadó zápor már rongálhathja.
Persze vizesen nem számít hőszigetelő anyagnak, de most a tárolásról van szó.
Amit viszont sokan rosszul gondolnak:
az, hogy a gyapot összepréselt állapotban jön haza a bótból és kibontás után "dagad fel", az nem azt jelenti, hogy picike gumi/acél rugók vannak beépítve, amik ezt az összenyomás-kidagadást akár egy milliószor is meg tudják ismételni. Ahol összeérnek a vékony üvegszálak, ott egy-egy icipici műgyanta cseppecske ragasztja őket egymáshoz, ezen pontok tartják meg a gyapot vastagságát (térbeliségét). Minden egyes későbbi összenyomásnál/feltekerésnél/rálépésnél egy-kettő-száz ilyen picike kötés szétválik (plusz maguk a szálak is törnek) és a gyapot egyre gyengébb (laposabb) lesz. Tehát aki a második összetekerésnél ugyanolyan szorosan tekeri fel, mint ahogy a boltból megjött annakidején, az később, a kitekeréskor nagyon meg fog lepődni ;)
Tehát nem macerás, ez jó, ezek szerint nem vákumcsomagolásban jön :D És ha pl. megázik egy kicsit? Vagy a párazáró áteresztő fólia alatt ilyen nem lehet? Porhó mennyire árt neki?
"Felejtsd el, nem változik itt semmi, ezek nem halnak ki, mindig van bőven ifjú utánpótlás..."
Amíg/ahol nyugodtan lehet lopni, addig mindig lesz tolvaj, ez nem pártállástól függ.
Van egy (szakmai körökben közismert) örökérvényű mondás: egy bűncselekmény elkövetésétől sokkal kisebb mértékben riaszt vissza a büntetés mértéke, mint a lebukás valószínűsége. De hogyan is bukhatna le egy tolvaj, ha ő fogalmazhatja meg a törvényt?
"a padlásra tervezek 20-30 centi gyapotot, de pl. fel kell szedni, akkor az mennyire macerás?"
Nem bonyolult: megfogod a tekercs egyik végét és elkezded feltekerni...
Ha ez a válasz nem volt kielégítő, akkor valószínűleg rosszul fogalmaztad meg a kérdést :)
"Ha már villany sem lesz, akkor a Parlament lángolni fog, pártállástól függetlenül..."
Hát igen... ha még sokáig művelik az elmúlt 25 év alatt kialakult mértékű lopkodást, akkor előbb-utóbb a Kossuth térre járunk majd melegedni :)
Az állami/önkormányzati tolvajok által évente okozott kár töredékéből közel nullára lehetne csökkenteni az ország gázfüggőségét - örökre. Mindenekelőtt rendesen hőszigetelni kellene az egész országot.
igen, nekem annyival könnyebb a helyzetem, hogy duplakéményt építettünk annak idején, egy 14-eset a gáznak és egy 18-asat a jövőnek (samottcsöves, szigetelt kémény).
Ez lett volna az alternatív megoldás, de aztán mégis inkább az egybe hálózást választottam. Bizony szopóág volt rendesen, még a nap is tűzött akkor ezerrel, száradt a ragacs is, nem lett dísze a falnak, de majd polír+vakolat mindent eltakar.
Hosszú (több éves, de egy teljes fűtési idény sem ) távon szerintem senkinek sem érdeke a gázcsap elzárása.
Rövid távra (1-2 hét, egy fűtési hónap) én még a villany ellátásban bíznék nekem egy egyszerű hősugárzó is elég lenne, de legrosszabb esetben vagy PB-re állnék át (a kazánom tudja azt) vagy melegebb holmit vennék fel és kipróbálnám hogy a passzívház mit tud télen fűtés nélkül ;)
Jelenleg nem érdemes a hazai erőműveket üzemeltetni, mert annyival olcsóbb az import elektromos energia (kb 40% villamos energia jelenleg importból jön mert az olcsóbb) Persze ez egy időleges gázhiány esetén változna.
Én sem beruháznék sok százezret gázszünet tartalékra.
Ez nálunk okés, de mondjuk a szomszéd 75 éves öreglányt megnézném sztrítsz-of-filadelfiázva az udvaron :)
Vagy mondjuk a pár utcányira lévő 4 emeletes paneleket, ahol csak konvektoros fűtés van...
Én csk azt mondom, hogy felesleges jópár százezer forintot beleülni a vegyestüzelésbe (kémény+kazán+egyebek), csak amiatt, mert vésztartaléknak jó lesz.
bő harminc éve egyszer üzemzavar miatt kellett áramkorlátozást elrendelni keletmagyarországon. az ipari üzemeket csapták le, hogy a lakosság ne vegyen észre semmit. saccold meg, mibe került, amikor egy petrolkémiai üzem azonnali leállításakor beledermedt a félig polimerizálódott műanyag a csőreaktorba... :)
Ha már villany sem lesz, akkor a Parlament lángolni fog, pártállástól függetlenül...
és akkor majd ott melegszünk - pártállástől függően talán lesz, akit már a látvány is tűzbe hoz :)
de szerintem ha tényleg gázkorlátozás lesz, akkor (saját érdekünkben, és a 80-as évekbeli gyakorlattal szemben) a lakossági felhasználást kellene először mérsékelni. az erőművek közel fele is gázzal megy. otthon pár napig elvagyunk 18 fokban is, de ha a vállalkozások fogyasztását korlátozzák, annak sokszoros ára van a GDP-ben, ezen keresztül aztán abban is, hogy jövő télen lesz-e pénzünk fűteni.
Ha Putyin elzárja a gázt, akkor bedugok egy 8000 Ft-os villanyradiátort a konnektorba, és vigan kifűtöm vele a nappalit (-15 fokban a max hőigény ~4 kW, 220 légköbméterre).
Ha meg még szarabb a helyzet, akkor veszek egy négyütemű agregátort, és bevonulunk a szobába a villanyradiátorral.
(bár nálam mivel van egy 200 literes puffer, annak a tetejébe tudok rakni egy elektromos fűtőszálat, és ugyanúgy fűthetek tovább, ha akarok)
Ha már villany sem lesz, akkor a Parlament lángolni fog, pártállástól függetlenül...
Ez igaz lehet, de azt ne felejtsétek el, hogy több évnyi tüzelő - ez nem is olyan sok egy jól szigetelt házhoz - felhalmozható egy fatárolóban. Ez az amit a gázzal nem tehetsz meg. Függő maradsz és ha elzárják, akkor kifut ami még a tárolókban van és kész.....de nem baj ilyenkor jó a kőkori szomszéd a kis kályhájával és át lehet menni hozzá melegedni....:-)
tüzifában 20-25 ezer forintért kapok 12-14 GJ energiát. gázban ugyanennyi pénzért kb 8-10-et, ez már tényleg nem számottevő különbség... hm, nem gondoltam, hogy a fa is így megdrágul.
ez lehetetlen, két éve még harmadannyiba került a fa, mint a gáz. ennyit azért nem csökkent a rezsi, most lehet feleannyi. persze, több vele a munka, de (ahogy mondod) be tudok spajzolni egy télre való fát a pincébe.
Ugyanez lenne a kerdesem.
Csak nekem B30 van es 5 cm EPS. A teto 25 cm gyapot. Labazat kb. 3 cm. Padloban allitolag 10 cm a padlofutes alatt.
A labazathoz kb. 70 %-ban beton csatlakozik kozvetlenul
A faladdal és a födémeddel nincs gond, a 25 és 30 cm bőven jó, a padlód karcsú, és a lábazat érdekes, mert tégla-vagy jó hővezető falazat esetén biztos rátennék 10-15 cm-t, de így, hogy lényegében a szerelőbetonod majdnem kőzetgyapottal találkozik a falazatnál, így a szerepe inkább az - mivel valszeg a padlókonstrukciód nem vastagítható már- hogy rásegítsen a padló melegebben tartásába. 10-15 cm-ig megnövelném és legalább 60 centivel a föld alá biztos levinném!
Tudna valaki segíteni abba, hogy érdemes-e a meglévő szigetelésre még rászigetelnem vagy felejtsem el (értem azt, hogy valamennyire egyensúlyba legyen a kecón a szigetelés!)?
Jövőre színeznék, az oldalfara valamint a lábazatra még tudnék szigetelni!
2 éves könnyűszerkezetes viskó....
Aljzat: 9cm eps100 (nincs padló fűtés)
Lábazat: 5cm xps (ezt addig biztos bővítem, hogy min. 2 cm ,,szoknya" maradjon a házon)
En panelhaz szigetelesenel lattam olyat -nem tudom mennyire jo modszer, de hat ott lehetetlen egy menetben csinalni 10 emeletet-, hogy a nap vegen ugy hagyjak abba a melot, hogy az utolso ragasztasbol kiall 20-30 centi uveghalo felkunkorodva, gondolom masnap ugy kezdik, hogy halo felhajt, megkenik alatta ragasztoval, beledolgozzak ezt a maradek halot, es a maradek haloval mondjuk 10-15 centi fedesben van a folytatas haloja, ugyanugy, mint ahogy oldalt rafednek egymasra. Erosen valoszinu, hogy igy fogom megcsinalni az enyemet, mert sokkal kevesebb szopo kulon megcsinalni a haz aljat, majd kulon egy lepesben az oromzatot.
Nem hinném, hogy egy szigetelésen fekvő zárt gégecsőben annyi pára le tudna csapódni, ami vízfolyást tudna okozni a konnektorból..... de mivel két réteget teszek egymásra fent meg fel, max közé teszem a gégecsövet...:)
Vályogházat szigetelek Baumit Open rendszerrel. Az egyik falon a szigetelést össze akarom hozni az OSB-vel burkolt oromfalon lévő szigeteléssel. Síkban vannak, csak az oromfalon ugye nem Open szigetelő ment fel. A kérdésem, hogy a hálózást muszáj egy ragasztóanyagból csinálni ezen az oldalon, vagy tehetem a felső részt normál (pl. DuoContact) ragasztóba, az alsót meg az OpenContactba? Nem igazán szeretném a duplaannyiba kerülő ragasztót arra használni, amúgy is fogytán vagyok vele. Ha lehet elválasztani, de mégsem akarom, hogy külön dolgozzon, akkor a hálót felezve ragasszam őket átlapolással, vagy a háló maradjon egyben, egyszerre készítve az alsó, felső részt?
A lábazati hőszigetelésemet lehálózták és leragasztózták a föld alatt is......most meg szívja fel a vizet. Ha ráteszem a ragasztott téglát, nem fog lefagyni?
Értem...vagy kihagyom a belógatást, és közvetlenül a fogópárra rögzítem a lécvázat...ez is járható út? Végül is 5cm-ről van csak szó....így a lécezés tartja a fóliát + a gyapot súlyát...
De mivel függesztővel lógatod be a lécezést, a fóliát alulról nem fogja megtartani a pontonkénti csavarozás, ezért vagy a fólia fölött, vagy alatta drótoznod kell, hogy az tartsa meg a fentről berakott hőszigetelés súlyát.
60/60-as függesztővel gondoltam feltenni a fogópárra a lécvázat, 5cm-t engedném le csak a kartont és a fogópárak között lenne 15 cm Multrirock, felette pedig 10 cm Ursa üveggyapot..nem lesz járható padlás. A karton és a fogópár között csak 5 cm légrés lenne, oda nem menne gyapot, szóval a fóliát a fogópárra vagy a lécvázra rögzítsem?
Én arra az esetre mondtam a felülről szigetelést, amikor a fogópárra lehet rögziteni a fóliát alulról.
Esetedben ha jól értem, akkor a fogópárokról lenne függesztve az álmennyezet. Ha 10 cm-nél nagyobb a függesztés, akkor már dupla lécváz kell, tehát 80-100 cm-ként egy, és utána forditóval keresztbe a másik, amire ténylegesen a gipszkartont csavarozod.
Ilyenkor berakod a felső lécvázat, arra megy alulról a fólia, és utána 40 cm-ként a lécváz, és igy már mehet fentről a hőszigetelés.
A Solflex Tél nálam bevált, bár van olyan ács, aki vékonynak, könnyen szakadónak tartja. Önmagában erős és tartós, de ha beszakad, akkor már könnyen hasad tovább.
Ez a plafon felülről szigetelés nálam opció, mert bőven van még felette padlástér, csak fel kell juttatni oda a nem kevés anyagot...de ez valószínűleg könnyebb, mint alulról szigetelni, hiszen nálam a szarufák alja most 280cm magasan vannak....
Solflex tél párazáró fólia milyen minőségű? Nem szakad? Ezt megtartja a direktfüggesztő és az 5 cm-t leengedett lécváz, ha felülről kezdem el a szigetelés berakását?
A fentről berakás nem fog menni, marad a drótozás...
Még egy, kicsit más, csak most rendelem meg az összes szigetelőanyagot...
A padlóba 100-as grafitos kerül. Ha jól emlékszem, azt írtad, hogy 5cm beton elég lesz rá, acélhálóval.
Viszont van egy lejtése az alapbetonnak. Ha 5 cm elég, akkor az egyik felén 7 cm szigetelés fér el, a másik vége pedig 12 cm-t elbír. Jó lesz úgy, hogy fél méterenként csökkentem 1,2 centivel az eps méretét, tehát lépcsősen? Ha nem muszáj, nem vágom, bár meg tudom oldani, ha szükséges.
Ezeknél a "lépcsőknél" vasalva nem reped el a beton?
A drótozáshoz palaszöget kell venni. Félig beütöd, utána feldrótozgatod a berakott gyapotot, és drótostól beütöd a szeget. Nagyon kicsit fog csak kiállni, nem zavarja a fóliázást.
(a szarufa oldalán drótozás macerás és szerintem hülyeség)
Födémnél az is megoldás, hogy felkapcsozod a fóliát a gerendára, és utána alulról felrakod a gipszkarton lécvázat. Ez 40 cm-ként merevitést ad a fóliának, és fölé mehet be a Multirock drótozás nélkül. Csak ehhez kell megfelelő búvótér és logisztika, hogy fentről lehessen hőszigetelni.
Ahol lehet 57,5 cm-es a szarufaköz, így be lehet préselni a 60centis gyapotot. Ezekre a helyekre akkor felesleges a deltarock? Födémbe? Ott még egyelőre nem tudom, hogy rögzítsem? Dróttal? Azt hogy kell, hogy ne okozzon gondot aztán a fólia felrakásakor? A szarufa belső (szigetelés felé eső) éleire verjek szegeket, arra tekerjem a drótot?
Falba illetve szarufák közé deltarock vagy multirock a jobb? Deltarockra azt írják, hogy "külön rögzítést nem igényel". Ez azt jelentené, hogy elhagyható a drótozása a gyapotnak? Nem szeretném, ha idővel szétnyomná a párazáró fóliát a súlya. Aki használt már ilyeneket, vélemény?
Ráadásul mint irtam a fóliának a léc és a gyapot KÖZÉ kell kerülnie, nem pedig a léc-gipszkarton közé.
A direktfüggesztőkkel rögzits 5x10-as pallókat méterenként (pontosabban 98 cm-es közzel) keresztbe a szarufára, és aközé mehet be a gyapot, majd erre rá a fólia, és utána keresztbe (azaz párhuzamosan a szarufákkal) 40 cm-ként a gipszkarton lécváz.
Igen, így gondoltam én is csak ezek szerint rosszul írtam le. Még egy kérdés, a szarufák alatti 10 cm-es gyapot rögzítésére elég, ha a 60/120-as direkt függesztőket felcsavarozom a szarufákra, ezekre "felszúrva" teszem rá a gyapotot és utána jön rá a léc és a fólia...majd a karton. Megtartja a kartont ez így?
Páraáteresztő alátétfólia kéthéjú hidegtetők keményhéjalása alá alátétrétegként építhető be, mely a porhó, por, visszatorlódó csapadékvíz tetőtérbe való bejutását korlátozza, ill. akadályozza meg. A páraáteresztő tetőfólia közvetlenül a szigetelésre fektethető, így a szarufa teljes vastagságát ki lehet tölteni szigetelőanyaggal.
Kiszerelés:
1,5 x 50m (75m2/tekercs)
Tulajdonságai:
Tetőfix-Fol Basic 105 105 gr/m2 tömegű, három rétegű, magas páraáteresztő képességgel bíró PP tetőfólia. Magas diffuzításnak köszönhetően alkalmazható kémiailag nem előkezelt fakonstrukcióra, valamint deszkázott felületekre.
Közvetlenül érintkezhetnek a hőizolációs réteggel. A diffúziós membrán UV-sugárzásálló külső réteggel védett.
Páraáteresztő képessége: 1700 g/m2/24 óra
Mivel ez csak 14 eft / tekercs és az a 6 eft is számít.
Én jobban szeretem felesbe az Ytongot, és felesbe az XPS-t, de az életbeli tapasztalatok azt mutattás, hogy nagyon macerás megcsinálni, ezért mostanában már XPS megy körben.
Belülről az XPS és az ablaktok között lesz 1 cm szerelési hézag (purhannal), tehát a belső XPS-re mindenképpen rá kell vakolni 1.5 cm-t, és ez a vakolat ad némi hanggátlást.
A nappaliba kellene, a padlás koszos/poros, ahogy tudok, leterítek 2*15 vagy 2*20cm gyapotot. Írtátok hogy visszafelé vannak beépítési ötletek, majd átolvasom. Én úgy gondoltam, elsőre, hogy a gyári kiegészítő keretet nem veszem meg, hanem csinálok magam, valahogy összehozni a szigeteléssel, talán felfelé nyílósra, nem tudom. Végül is nem ár érte, amit a linken alul láttok, ha meg kéne vennem az anyagot, nem jönnék ki olcsóbban szerintem, bár lehet...
Nem penészesedne, vagy vizesedne, ha még idén beszerelném, szigetelés nélkül? Vagy teszek rá hungarocellt, nem tudom.
Viszont a padlásfeljáró nagyobb, valószínűleg be kell építeni valahogy az egyik felét...
Mit gondol arrol a megoldasrol, ahol ugyanilyen modon XPS helyett PIR (pl Bachl PIR) kerul elhelyezesre (ablaktok feleig PIR aztan Ytong)?
Nem talaltam adatot a PIR hanggatlasarol, ha ez jo hanggatlo, akkor lehet, hogy teljes szelessegben is jo megoldas? Mi a velemenye? Nyomoszilardsaga, vizfelvetele megfelelove teszi ablakkava szigetelesre ezt az anyagot?
Most csináltam a kerti tárolót, OSB-re tytannal raktam az EPS-t. Tettem rögzítőtárcsát facsavarral, mert szeretek nyugodtan aludni. Találtam nem teljesen odaragadt táblát, amivel asszem túl sokat vártam a hab kifújása után, tényleg el kell találni a pillanatot. A váz is félszáraz faanyag volt, a várható vetemedés miatt is csináltam meg a rögzítést, nehogy lefeszüljön az EPS onnan. Csavarból az önmetszős jött be, próbáltam hagyományosat is, nem mindegyik fogta meg rendesen! Úgy vettem észre, 1 cm-t bele kell mennie az OSB-be, hogy rendesen fogjon (olyan hosszút vegyél). Legjobb, ha egy helyen veszed a tárcsával, a csavarfej mérete nem mindegy.
felragasztanam, es masnap megtepnem. ha bizonytalan lennek a ragaszkodasaban, akkor a leszedettet visszahaboznam, es utanna mindet megcsavaroznam.
gipszkartont tettem betonra habbal. ami jol sikerult, azt nem lehet leszedni, de volt ami lejott es utann egy spaklival le lehetett tolni a habot a betonrol meg a kartonrol is. nagyon szuk az ablak, amikor nem vartal tul sokat az odanyomassal de tul keveset sem. mondjuk az osb egyenes nagyon, ott eselyes hogy nem kell elotte varni, nem baj ha kilapitod a habot, mert tenyleg nem kell vastagsaga legyen egyaltalan.
Nem kell, sőt tilos a PE fólia. A beton alatt lévő szivárgó lemez feladata a betonon átszivárgó nedvesség levezetése a lejtés irányába. Ha raksz még oda fóliát, azzal elbacod az egészet.
Fagyálló attól a beton, ha jól van tömöritve, és legalább C16-os a minősége. De minél vékonyabb, annál jobban fennáll a repedés veszélye, ezért szokás 6 cm-nél vastagabbra rakni.
A lejtést adó réteg lehet bármiből, akár csemperagasztóval is kihúzhatod. Viz és hőszigetelés alatt lesz, tehát ha szarrá töredezik a rétegek berakása után, az sem gond.
Most szigetelnek nálam és szeretném az erkélyt is leszigeteltetni (30 cm
kilóg a fal síkjából, 1m a nappali felett van).
Alul 10 cm XPS, a tetején 5 cm beton + járólap lesz. A kérdésem, hogyha rugalmas szigetelőhabarcsot használok (Soriflex 2K), akkor ezt a vízzáró réteget az alapbeton
és az XPS, vagy az XPS és a felső betonréteg közé érdemes tenni?
Mert anno ez volt a divat. A lakó épület hőszigetelés nem egy régi tevékenység.
Nálunk kb. 35 éve kezdődött. Maga a ragasztott szerves hab szigetelés még fiatalabb.
kezdetekben volt a perlit szigetelés. Födém szigetelésnek még csal elmegy - úgy elehet készíteni 15 -35 cm vastagságban. na de a vakolatnál , Max. 3 -4 cm. Az meg semmi.
A Terranova márka volt ilyen. Különféle nemes vakolatokat gyártottak Azok jók voltak. na de a hőszigetelő vakolatuk ? Az a vastagság semmi...
Én már túl vagyok a szigetelésen, csak passzióbol vagyok itt, levezetni a feszültséget amit a mesterekkel való egyeztetés okoz. Meg hátva van olyan akinek hasznosak a tippjeim. :)
Én csak megtérülésre írtam ezt. A falára mindenki annyit tesz, amennyit akar/pénze van rá/rábeszélik...
A családunkban is van, aki 3 (három) cm-t rakott fel, nem tudtam meggyőzni, pedig megtehették volna. Én meg hülyének voltam/vagyok nézve a 24 centimmel (eps :)).
Ha már van fent valamennyi akkor nem nagyon lehet variálni, de persze egy megtérülés számítást megér, mert ki tudja meddig tart mikor emelik a gáz árát az oroszok...
Egyébként a nalamszigetelnek.hu -n olvastam, hogy abban az összehasonlító tesztben, amiről még a Financial Times is írt, 20 cm kőzetgyapotot tettek fel, ugyanis ez a 2018-ban életbe lépő eu-s sztenderdnek megfelelő. Ezzel gyakorlatilag lefelezték a gázfogyasztást és a fűtésköltséget. Most meg valami akció van, hogy visszanyerheted az anyag árát, vagy mi.
"már az első 4 cm megtérülése is kérdéses, minden további cm-é meg végképp
leginkább a potenciális penészesedés miatt kell, szerintem, nem annyira az így megspórolt fűtési milliók végett"
Tudom, hogy nehéz számszerűsíteni, de azért a penészesedés elkerülése (ha megjelenik, az általa okozott bosszúság, ráfordítás az eltűntetésére), hideg padló megszűnése azért rendesen megtérül.
Abban igazad van, hogy minden plusz cm egyre kevesebb haszonnal jár, de hosszú távon jó jön az a plusz vastagság...
ez egy szopatas. az ures palack nem gond, megy a kukaba. de mit csinalsz a 80%-ig teli palackkal? mert en ilyen flakonbol nem lattam olyat, amibol masnap ki lehetett volna nyomni barmit. a pisztolyossal viszont felev mulva ott folytatod ahol abbahagytad.
Mindenki azt csinal, amit akar, de 1700 Ft egy zsak ragaszto, szoval olyan nagyon messzire menni erte (vagy egyaltalan barhova a bolton kivul) en arra tippelnek, hogy nem nagyon erdemes.
Van valakinek megmaradt hőszigetelő ragasztója és és 1 v 2 m üvegszövet hálója ?
Ablakcsere volt és kint vissza kéne javítani a szigetelést.
Megvettem az élvédőhálót meg 2 centis lapot amit felragasztok a belső oldalon de nwem szeretnék egy 25 kg-os ragasztót mgveni mert nekem ebből max 3-4 kg kell.
5 kg-os kiszerelést kerestem de nem találtam sehol.
Minden ilyen ragasztó 25 kilós zsákba van.
Pestre érte tudok menni ha itt van és ki is fizetem.
Igen megint jon ugye a -szokasos - 'elmelet'i okoskodas.......es van ugye a gyakorlat !
Elmeleti 'ismerettel' is lehet 20-50 soros hozzaszolast irni...
De egyszerubb elballagni valahova - egos boltba - es megnezni milyen is eloben...ha mar nincs gyakorlati tapasztalat...
Vagy teszteket keresni...
Nalunk is ledes van a konyhaban es nappaliban is.....van/volt halogen is. Eg es fold a kulonbseg ! Es nem 5 meg 7 w-os ledesrol beszelek a masikkal szemben !
Szamolni csak pontosan es szepen. ha 1kWh 52ft, akkor 300W halogen az csak 15.6Ft/h. Igy evi 1095 ora uzem az csak 19000 forint cakkumpakk.
Ugyanigy a 30W led csak 1.56Ft/ora.
Tokekoltseg elemzesbe meg ne menjunk bele pedig sajnos szamit. Sokan pont azert nem korszerusitenek, mert az alacsony tokeigenyu megoldast valasztjak, egyszeruen arra van penzuk.
Egy TCO összehasonlítást ennél sokkal áttekinthetőbben kell lefektetni,
különben könnyen becsaphatod magad.
egy példa:
300 wattnyi halogén izzó beszerzése 6x 270 = 1620 Ft
fajlagos élettartam 1000 óra, évi 1095 óra használat esetén pont évente kiégnek
fogyasztása 52 ft/óra, évi 1095 óra használat esetén 57.000 Ft/év
Tegát a 300 wattnyi halogén éves TCO-ja 57.000 villany + 6 db izzó = 59.000 Ft/év
30 wattnyi led izzó beszerzése 6 x 2700 = 16.200 Ft
fajlagos élettartam 20000 óra (khm...állítólag ;), évi 1095 óra használat esetén a "kopása" 16200ft/20év= 810 Ft/év
fogyasztása 5 ft/óra, évi 1095 óra használat esetén 5.000 Ft/év
Tegát a 30 wattnyi VALÓBAN(?) 20.00 órás led éves TCO-ja 5.800 Ft/év
Fontos! - Remélem nem gondolod komolyan azt, hogy egy 5 wattos LED-nek hasonló fényereje lesz, mint egy 50 wattos halogénnek ;) a valóságban akár óriási is lehet a különbség (márkától függ). A minőségi LED-ek gyártói megadják a honlapon a termékek fénykibocsátását is (mértékegysége a "lumen", rövidítve "Lm") ezt összehasonlíthatod az 50 wattos hidegtükrös halogének fényerejével (tehát lument hasonlíts lumennel). DE ne nagyon lepődj meg, ha esetleg olyan információkkal találkozol, hogy egy 50 wattos halogén esetleg 3-4-szer is erőseben világít,mint egy 5 wattos LED.
Nem szabad ám mindent elhinni a led kereskedőknek, némelyiknek NAGYON vastag az arcbőre ;)
Házi feladatok:
- ugyanezt számold végig energiatakarékos izzókkal
- ugyanezt számold végig occó kínai, tehát az állítólagos 20.000 helyett a valóságban 1.000-2.000 óra után kiégő led-ekkel
- ugyanez számold végig az 50 wattos halogén izzóéval VALÓBAN egyenlő fényerejű led-ekkel ;)
Üdv a fórumozóknak!
A házunk födémjének szigetelését akarjuk megvalósítani, nagyjából meg is van az elképzelés a dolog mikéntjéről, innen a fórumról összeszedett infokbol!
Mivel nincs tetőfólia, palatető alá Utólagosan kellene fóliát felrakni! Ez ügyben érdeklődnék, hogy melyik az a tetőfólia, amit érdemes megvenni, ami megfelel! Ugygondolom hogy itt biztosan lesz olyan fórumtárs aki tud válaszolni, még ha nem is egészen idevaló téma!
Előre is köszönöm a segítséget!
Helló! A lábazaton a nedvesség elleni védelem a legfontosabb szempont. Az XPS zártcellás, ezért a vízfelvétele nagyon kicsi, gyakorlatilag elhanyagolható. A páradiffúziós ellenállási mutatója 100-200. Sorrendben a következő, ami erre a helyre a legjobb a habosított EPS lemez, ennek a páradiffúziós ellenállása már csak 40-100., a normál EPS-nek pedig 20-40. Úgy látom, hogy a gyártók a habosított EPS-t inkább pincefalakra, zsalukra, padlófűtés alá ajánlják, szóval olyan helyekre ahol nincs víznek, nedvességnek kitéve. Csekkold azért a nalamszigetelnek.hu-n is, ott is sok az okos ember! Remélem tudtam segíteni! J
En mast probaltam ki, es az xps mellett dontottem. A formahabositott eps meg mindig golyos. Ha darabolod, hullanak a golyok, furesszel nem tudod szepre elvagni. Az xps az egy egzakt dolog, csiszolhato, precizen lehet vele dolgozni.
Mivel nem zárt cellás, a formahabosítottba a cellák közé bemehet a víz. A gyártók szerint ez nem jelentős. Én kipróbálnám.
Vennék két egyforma XPS és FPS kockát (kb.10-15 cm oldalélűt), befúrnék 1-1 kis lyukat a közepéig. Keresnék két egyforma ellenállást és termisztort (hőre változó ellenállás), ezeket ragasztópisztollyal egyformán összetenném. Ugyanazzal az áramforrással szimultán melegítve őket ellenőrizném, hogy egyforma hőfokra állnak-e be. Ezután beragasztanám őket a lyukak mélyére, PUR-habbal zárnám a lyukat. Szárazon melegítve az előzőnél jóval nagyobb melegedés mérhető, és kb. egyforma a két kockában. Utána megnézném, hogy 100% pára mellett (vizes zárt edényben), illetve víz alatt hogyan változik ez.
Na ja! Lábazatra alaphelyzetben xps! Nekem 10 centi van fent és talajszint alá 15 centivel süllyesztve, ahol lehet. Sok pára a lábazaton nem megy el, itt inkább a talajban lévő nedvesség felszívódásának a megakadályozása a cél. Szóval, ahogy mondod, nem érdemes spórolni az xps-en, nálam a teljes rendszer árának kevesebb mint fél %-át tette ki. De ha még többet akarsz spórolni, a nalamszigetelnek.hu-n láttam, hogy az összes anyag árát visszanyerheted. Sok sikert! :)
Ha sima a felület, akkor mehet a bitumenes lemez, de össze kellene hozni a falban lévő vízszintessel., Na az nem könnyű. Én most ilyen célra a bitugélt használtam. Az folyékony, kenhető. Szépen kitakarítottam a fúróba szerelt drótkoronggal a téglafúgákat, hogy ne maradjon sehol máló rész, így a vízszigeteléshez is hozzáfértem. Átkentem az egészet 3-4x, és nagyon stabil összefüggő szigetelést kaptam, amire mehet a ragasztás is akár.
Akkor levezetem a vízszigetelést a függőleges falon és arra ragasztom az xps-t. Vagy van erre valami kenhető dolog,azzal lehet egyszerűbb lenne mint a tekercsessel.
Szia! Ha már egy árban vannak és vastagabbat nem akarsz én azt tenném fel, amelyiknek jobb az R értéke.
Az R-értéke, vagyis a hővezetési ellenállás sokkal jobban mutatja az anyag minőségét, hőtartó képességét, mint a vastagság. A szigetelés vastagságával arányosan, az R-érték minél nagyobb, annál jobb az anyag hőszigetelő képessége.
nekem kifejezetten rossz tapasztalatom van a Mester és a Tekapur habbal. utóbbinál talán csak a szavatossági idő lejárta miatt (így vettem, az alján volt egy lejárati dátum és mellette a címke, hogy a gyár engedélyével 4 hónappal meghosszabbítva, hát ezt nem kellett volna elhinnem)
Tavaly még annyi volt, én már csak 2000 környékén találtam, legalább is itt helyben. A neten persze találni olcsóbban, ha nagyobb tételben kell, akkor inkább onnan éri meg rendelni.
Akkor ha jól értelmeztem az ábrát a vízszigetelést függőlegesen le kell vezetni a szigetelés alá a földben és arra ragasztani a lapokat habbal. A földben lévő "dombornyomott műanyagfólia"-t milyen néven nevezik a tüzépen? miként keressem?(vagy odamegyek és tudni fogják miről beszélek?
Az érdekelne még,hogy sima eps-re nem gond,ha grafitost ragasztok?( habbal)
Volna pár négyzetméter ami beugrásos volt vakolatosan, szeretném eltüntetni. Úgy gondoltam,hogy először felragasztok 2cm-es sima epst ragasztóval és arra habbal az eredeti elképzelés szerinti 12cm grafitost. Így egy síkba kerülne mindenhol a fal,nem kellene szívni a hálózásnál meg a telibe glettelésnél. vagy vágjak inkább grafitosból 2cm-es "szeleteket" és azokat ragasszam inkább fel kitöltésnek?
Hagyományos kerámia házszámot hogyan tudnám az újonnan szigetelt, hálózott, színezet falra normálisan rögzíteni?
Pl. patexxel ragasszam fel?
Ebben az esetben érdemes e esetleg körbe színtelen szilóval kihúzni, hogy ne tudjon mögé befolyni a víz és esetleg fagy esetén lenyomni a helyéről.
A házszám olyan volt hogy ilyen kis kerámia "tüskék" voltak habarccsal beragasztva és így felragasztva a falra. Fenti módszer esetén ezek a tüskék vajon elhagyhatók?
Az új ablakokat ki szeretném tenni a téglafal külső síkjára ( a zöld ábra). A táblázatban lévő ábrán ez úgy történik, hogy az ablak tok külső síkja egybe esik a fal külső síkjával. Egy 7-8 centis tok és 15 cm EPS esetén hány centire kell ráengedni a tokra az EPS-t? Vagy célszerű körbe toktoldózni?
Nem lenne célszerűbb a tokot úgy behelyezni, hogy fém tartókkal a tokot a hőszigetelésbe helyeznénk, úgy, hogy a tok belső széle essen a külső falsíkra. Persze az ekkor is kérdés, hogy a szigetelés mennyire menjen rá a tokra.
A http://www.baumit.hu/upload/Downloads/Kivitelezoi.pdf szerint a lábazatnál az xps alatt végig kell futnia a vízszigetelésnek. Ráragad arra a ragasztó (dűbelezést se ír) vagy a nekitámasztott föld súlya tartja a lapokat??
A 2 utcafronti ablakot azért is nem tudom kirakni falsíkra, mert a mostani gerébtokosnál használt redőny helyére menne az új redőny, ez behatárolja az ablak helyét szerintem...
Szerinted érdemes lenne nem nyíló ablak esetén kettőt betenni? A célom az, hogy ne kelljen fűtést raknom a bővített részbe, hanem csak a ház veszteséghőjével és a gépi szellőztetés által mozgatott meleg levegővel ki tudjam fűteni. Kérdeztem az ablakos topikban, hogy van-e olyan fix profil, amibe berakható mondjuk 2x2 réteg üveg, de nem volt válasz. Ha két fix ablakot beraknék, akkor a kérdés az, hogy be tudom-e úgy tenni, hogy a kettő között ne közlekedjen a pára, illetve megéri-e vajon a cél ismeretében. Ilyen ablakból egyébként csak 2,5m2 lenne.
Elvileg: falak 12cm kőzetgyapot+~30cm eps (kb. 37m2), födém 30cm gyapot (kb. 27m2, padló 10-12cm grafitos hab vagy xps (kb. 23m2). A falak alatt is van 12 cm xps, ott csak 3 db 12x12cm-es fa oszlop jelenti a hőhidat a beton felé, de az a beton is elég "messze" lesz a hidegtől (korábban raktam be egy elvi keresztmetszetet). A födémnél a hőhídat a 30db 5x5cm-es palló-palló találkozás jelenti, ahol 30cm fa van szigetelés helyett.
A közös fal a házzal kb. 30m2, ahonnan a meleg jön majd.
Nekem is a Reflex lenne szimpatikus, ha jól nézegettem még jobb is lesz a falam U értéke, mint pl Frontrock Max E-vel. Illetve árban is jobban jövök ki...
Szerintem csak 10cm fog felmenni rá, így is remélem a szomszéd beleegyezik, mert telekhatárra van építve az épület...
Beton párkány van, azt mindenképp ki akarom szedni. A helyére ezek szerint mehet a Grafit Reflexből pótlás, vagy sima XPS és arra ráfordulni Reflex-el?
Bár aki csinálja majd a szigetelés, remélem tudni fogja majd :)
Tervezzük a házunk (38-as kistégla) hőszigetelését 10cm Grafit Reflex-el vagy kőzetgyapottal.
Nyílászáróknál milyen vastagsággal szoktak ráfordulni? 2-3 vagy 5cm? Nem akarom hogy nagyon összemenjenek az ablakfelületek... (most gerébtokos ablak van, de cserélve lesznek)
Ez konkrétan hogyan csinálja? Minden nyár elején körbemegy a házon egy vésővel és a lábazatnál meg fent a verébdeszkánál kibontja egy csíkban a hőszigetelést? És minden ősszel újra körben kifújja a rést purhabbal?
"mert így állítólag kiszívja a nedvességet a falból."
Ebben az a leginkább röhejes, hogy amikor igazán jó nyári idő van, akkor éppenhogy BEFELÉ megy a nedvesség a falba (tehát a külvilágból a lakás felé a falon át) legalábbis ott, ahol van párátlanító/légkondi.
:)))
Mert "nedvesség" alatt remélhetőleg vízpárára gondoltál és nem folyékony vízre (vizes falra).
Felénk is van ilyen divat, hogy alul felül nyitva hagyják amíg jó idő van, mert így állítólag kiszívja a nedvességet a falból. Aztán télire zárják be a réseket véglegesen.
Rendszeresen felbukkannak ezen a fórumon (is) olyan rémhírek, hogy a hőszigetelést végző nem spórolásból/lustaságból/tudatlanságból hagyja nyitva a hőszigetelés mögötti légrést, hanem készakarva, azért, hogy a pára jól kiszellőzhessen.
Lehet, hogy ezek a "mesterek" valójában nem egymástól tanulják ezt a hülyeséget?
Azon az 50 centis szakaszon tegyél a tervezettnél két centivel vastagabb hőszigetelést és akkor kb ugyanott leszel, mintha feltörted volna a járdát és lefelé megtoldottad volna lefelé még 30-50 centivel,
csak éppen a két centi vastagítás egy icipicivel olcsóbb megoldás ;)
"célszerű lenne az XPS tetejét szellőző nyílásokkal ellátni "
Ha meg tudja oldani, hogy azokon a szellőző nyílásokon a hideg levegő ne tudjon bemenni a hőszigetelés mögé, akkor meg lehet próbálni ;)
De előbb kérdezd meg tőle: miért is fáj neki ott az a pára?
Igazából pont érdekes az 50 cm magasság, mert 60-80 cm-t javasolt leengedni a belső padlószinthez képest. Az biztos, hogy ha csak emiatt törnéd fel a járdát, akkor nem éri meg a vesződést.
Az épitész ismerősöd kurva gyorsan dobja el a diplomáját, mert lófaszt sem tanult épszerktanon.
Hogy te is értsd: ha felveszed a télikabátodat a hideg ellen, akkor alul-felül hagysz helyet, hogy átszellőztesd? Mert ha igen, akkor szart sem ér a hőszigetelés...
A lábazati pára nem okoz problémát HA van fal alatt vizszigetelés, és az aljzatban is.
Ha nincs a fal alatt vizszigetelés, akkor jobb elhagyni a teljes lábazati hőszigetelést, illetve méregdrágán lehet utólag megcsináltatni.
De egyébként ha nem nagyon vizes a terület, akkor 50 cm magasra a legritkább esetben kúszik fel a talajnedvesség, pláne ha kivülről a lábazat esőáztatása megszűnik az XPS által.
Meglévő " kockaház" hőszigetelését készítem elő. A lábazat terméskő 50 cm magas , ehhez két oldalon 80 és 140 cm széles járdák csatlakoznak. Töprengek a járda felvágásán, hogy az XPS-t leeresszem vagy 20 centivel alá. mennyire szükséges ezt megcsinálni?
Egyik építész ismerősöm szerint célszerű lenne az XPS tetejét szellőző nyílásokkal ellátni ( a felmenő falra felrakott EPS alatt, mert a lábazati párának ki kell jönni valahol). Mi a vélemény erről?
"de ők még 15 cm-t mentek lefele, Így a szomszéd is kap tőlem valami kis szigetelést."
A hőszigetelés széleinél jelentkező hőhidak miatt még 30-50 centi túllógás is megérné hosszú távon (a padlószinttől lefelé ÉS a mennyezettől felfelé ÉS az oldalsó szomszédok felé is!).
A szomszédok meg hadd örüljenek, nagyobb lenne a baj, ha nem járulnának hozzá.
Látom téma a padozattól lefelé való szigetelés. A minap én is ebbe botlottam, egy felső emeleti lakás falát szigeteltettem. Elsőnek úgy állapodtam meg hogy pont a födém alsó szintjéig szigeteljenek, de ők még 15 cm-t mentek lefele, Így a szomszéd is kap tőlem valami kis szigetelést. Nem tudtam rávenni a közös munkára.
a belmagasság pont 3 m a födémek alul felül 37 cm, így elsőnek 3,75 magas sáv lenne, de lett 4 m. ha szomszéd alul együtt működő lenne akkor viszont elég lenne a 3 + 37 + 37/2 = 3.5 is , nekem ennyit kéne fizetni.
Hátra van még 25 m2, ez alpin technikával lenne. Mennyi itt a reális ár ?
Rossz a kérdés. Mennyi a 10 cm szigetelés szokványos ára szinezés nélkül ? Kb. Normál szinten.
Ha a padlósíktól (hőszigetelés alsó szélétől) a talajig tartó 70 centit böcsületesen megcsinálod (tehát mondjuk legalább 8 centi vastagon), akkor szerintem lesz annyira jó a lábazati hőszigetelésed, hogy azon már alig javítana a talajszint alá lemenés.
Végre összejött egy kis pénz, hogy nekilássak a házam sávalapjának utólagos szigeteléséhez. Nem merek túl mélyre ásni, nehogy esetleg visszafordíthatatlan kárt okozzak az épületben. Szóval maximum 30-40 cm mélyre mennék le (a talajszinttől kiemelt lábazat 70 cm magas), és az ott keletkezett üreget szeretném zárt cellás PUR habbal kitölteni.
Két kérdés merült fel: 1. Problémát jelent-e, hogy a sávalap (oldal) nincs semmilyen szigeteléssel ellátva? Vagy másképpen megközelítve: a zárt cellás PUR hab mennyire lesz páraáteresztő? 2. Tud-e esetleg valaki ajánlani olyan céget, aki ilyen kisebb volunemű munkákat is elvállal vidéken? (nagyjból 1m3-nyi PUR habbal számolok)
Ne haragudj Én csak így tudtam megfogalmazni,remélhetőleg valaki a hőszigetelési kérdésre is tud válaszolni. Bnorci írta ,hogy szerinte mehet a purhab,majd hosszú szárral 3-4 helyről megpróbálom kitőlteni az üres üreget.
Ha már ezelőtt is használtad volna a "gyári" szót, akkor nem egy lapos fenekű házibarkács hordó-szerűséget képzelek el, ami alá most, utólag szeretnél hőszigetelést rakni.
És ha használtad volna az "üreg" + "kitöltés" szavakat is, akkor már rég el is felejtettük volna az egészet :)
"olvassa olyan is aki látott pufi alját és a hőszigeteléshez is lő valamennyit."
Rám sajnos egyik sem érvényes, ezért nem is zavarok tovább :)
Na menjünk neki még 1x. Gyári szigetelésű(jó minőségű,hibátlan és csont hideg95 c fokos víznél)puffertartályom van ,de olyan puffertartályt még nem láttam aminek az alját szigeteléssel látták volna el.Vagy neked nincs pufid vagy nem olvastál elégé vissza. Ha alánéztél volna már egy ilyen tartálynak akkor tudnád ,hogy mit szeretnék purhabbal kitölteni. Ha most sem értitek meg akkor feladom,vagy remélhetőleg előbb utóbb olvassa olyan is aki látott pufi alját és a hőszigeteléshez is lő valamennyit.Szigetelés nélkül 85 cm az átmérője a pufinak és kb 20 cm magas részt kéne átlagosan kitöltenie a pur habnak.
Hőtároló puffertartályként adtak el neked egy olyan tartályt, ami hőszigetelés nélkül gyakorlatilag közvetlenül a beton felületen ül?? És most abba az egy milliméteres résbe szeretnél valami habot beerőltetni?
Nekem itt valami gyanús, mert nagyon nem akarod elárulni pl hogy pontosa hogy is néz ki az a dolog meg pl mekkora az a rés.
Ha VALÓBAN nincs az alján semmi hőszigetelés (amit kétlek), akkor valószínűleg sokkal bölcsebb lett volna egy "kisebb tartály + hőszigetelés" kombinációra pénzt költeni, mint a "jónagy tartály + ablakon kidobált hő" kombinációra.
Akkor már értem az eps-t,Én fogalmaztam rosszul.A pufi nem mozditható 1mm-t sem .Bekötve a tetejénél a légtelenítönél 1-2 cm + 1m3 víz benne.Amikor beemeltük akkor arra kellett figyelni ,hogy a felállítás után betudjam egyáltalán a légtelenítöt tekerni. Csak az alján a beton és a palást közötti résen tölthetem fel a tágulós purhabbal,ha egyáltalán van jelentősége.
A kád is babrás volt eléggé..Főleg hogy oldalt nem hagytak szerelőnyílást,de Én csináltam 1 teljes csempe méretű lyukat,amin keresztül bármelyik csövet tudom esetleg majd cserélni..........
Pedig hivatalos szakember szerelt mindent(szakbrigád) Mondjuk hamar összerakták
Szakik ,olyan kérdésem lenne,hogy érdemes -e foglalkoznom olyan dologgal,hogy a pufim alját (85 cm) kifújjam pur habbal ,mert nem tudtam annak idején alátenni semmit és SZERINTEM az egyenletlen beton és a perem között talán betudnák fújni a tágulós purhabból.
A kád alatt 3 tömítés el volt nyomorítva,ezeket korrigáltuk,a zuhanytálca alá még nem néztem be,de hallatszik a csöveken,hogy benne folyik a víz,nem pedig mellé..
A fürdőszobánk mögött nedves a fal..viz cső repedés törés nincs,gyanítom hogy a csempe fuga között szivárog át.Mit tegyek???
Leltem egy anyagot,ezt ha rákenem a fugára nem lenne jó??::Mapegum WPS egykomponensű, diszperziós vagy a Mapelastic kétkomponensű cementkötésű vízszigetelés
"Nos már a tüzifa,május elején lett megvéve,Bükkfa,friss vágású"
2014 májusi vágású tűzifát én leghamarabb 2015 őszén tennék a kályhába.
A fa magas víztartalma akár a felére is csökkentheti a fűtőértékét.
Ha a májusi 100 mázsa fádat mindössze 5-6 hónap száradás után elkezded eltüzelni, az olyan pazarlás (a gyengébb fűtőérték miatt), mintha a farakásod közel negyedét kidobnád az ablakon.
"Olvastam a cellulóz szigetelésről is ....Mi lenne ha kb 5 cm vastagon kötésbe,karton lapokat raknék"
Azt a sok kartont daráld le egy megfelelő kalapácsos darálóval és tedd tűzállóvá (saját gyártású cellulóz hőszigetelés),
vagy télen tüzeld el a kályhádban.
A födémre nem tenném, mert darabokban szinte semmit nem hőszigetel (az átfedés szinte semmit sem ér),
a gyapot tetejére téve meg a súlya összébb nyomja azt, tehát rontja a gyapot hőszigetelését.
Értem! Nos már a tüzifa,május elején lett megvéve,Bükkfa,friss vágású 100 mázsa 150E ft volt,méteresbe hosszába hasgatva..Már felvágtuk és felaprítottuk,na meg betároltuk.....
Holnap kapok kölcsön 60E-t ,hétfőn veszem a gyapotot is........
Olvastam a cellulóz szigetelésről is....Mi lenne ha kb 5 cm vastagon kötésbe,karton lapokat raknék és erre a 10 cm gyapotot???Ez is ingyen lenne,csak fel kell menni 4 élelmiszer boltba érte a faluban....Vagy evvel se bajlódjak???
Mitől lehet az, ha nedves a fal? Csak az egyik oldala az egyik szobának, padlótól bő egy méteres magasságig. A fal másik oldalán a szomszéd társasházhoz tartozó lakás van. Gondolom, a meleg miatt párás lett a lakás és ezért olyan. Viszont a fal egyébként nem kifejezetten nedves, csak úgy néz ki, mintha az lenne, de ha megtapogatom, száraz.
Mit lehetne ezzel tenni? Van párátlanító gépem, az ment néhány délutánon keresztül, de nincs változás, hetekig meg mégse akarom használni, mert nem kicsit megdobja a számlát. Egyéb módszer? Szellőztetés? De az se ér valami sokat, ahogy látom...Szigetelés nem tudom, hogyan van és nem akarok ehhez hozzányúlni, mert nem saját lakás.
"130m2 padlásom van ,próbálnánk spórolni,vagy inkább ezt felejtsem el??"
Szerintem felejtsd el, nem éri meg a ráfordított energia. Az a 2-2 centi homok+salak réteg épphogy több a semminél, egy normális hőszigetelést SOHA nem fog helyettesíteni .
Inkább vásárolj legalább 10 centi marhaolcsó üveggyapotot, majd később megint spórolj össze rá még 10 centit (persze a legegyszerűbb az egyből 20 centi lenne, de nem tudom, hogy mennyire nincs pénz).
130 m3 10 centi vastag akciós gyapot most kijönne 60 ezer forintból és ez annyival feljavítaná a vacak födémed hőszigetelését, hogy valószínűleg december cégéig megkeresné saját árát a fűtésszámlán, sőt tavaszig megkeresné a második 10 centi árát is.
Tehát ha most kölcsön kérsz a sógorodtól 60 ezret, akkor azt a pénzt tulajdonképpen a Gázművek fogja visszafizetni a sógorodnak még az idén, de ha 120 ezret kérsz, tavaszig még azt is ki fogják fizetni helyetted :)
Lószart nem hazudnak. Egy simanyelvű profi igen szépen meg tud vezetni egy laikust a valódi mérőszámok és szabványos kifejezések ügyes megkeverésével. Igen sok cég "pártatan tájékoztató" anyagában durva terelések/parasztvakítások vannak elrejtve.
Annak, aki nem gyakorló parasztvakitológus (és nem akar megbízható szakemberre költeni) azzal egy profi marketinges szinte akármit el tud hitetni a kártyák ügyes keverésével, tehát akár úgy is, hogy nem hazudik egy szót sem.
