Az Ön által felkeresett topic fegyverek, ill. annak látszó eszközök
forgalmazásával kapcsolatos adatokat is tartalmazhat.
Felhívjuk figyelmét, hogy csak akkor lépjen be, ha Ön fegyverek forgalmazásával
vagy felhasználásával hivatásszerűen foglalkozik, és a honlap látogatása nem
eredményezi valamely Önre vonatkozó jogszabály vagy egyéb szabályozás
rendelkezéseinek megsértését.
Az Port.hu Kft. a fórum számára kizárólag tárhelyet szolgáltat, a honlapon
megjelenő információk vonatkozásában szerkesztői felelősséget nem vállal.
Amennyiben megítélése szerint a honlapon jogellenes tartalom jelenik meg, úgy
azt kérjük, jelezze az Port.hu Kft. mint tárhelyszolgáltató felé.
Még egy kérdés: a TÁS-ok és laktanyák helyének kijelölésekor gondolom a célszerűségi szempontok voltak az elsődlegesek (fedezőszögek, holtterek, tűzrendszer egysége). A kérdésem az hogy amikor a hetvenes évek végén átvariálták és bővítették a tűzrendszert, ezek a szempontok mennyire érvényesültek. A második kérdésem meg az hogy amikor összevontak és megszüntettek akkor mennyire vették ezeket figyelembe.
Valóban nincs értelme a dolognak, maximum akkor, ha az egyik oktató komplexum. Végül is annak nem sok értelme van, ha a kezdő balfácánt hadrendben lévő, éles komplexumon tanítják. Nekem például felállt a hátamon a szőr, amikor aktív technikus koromban rámtelepedtek a főiskolások üzemeltetés gyakorolni. Gondoljátok el: A PV kabin kicsi. Oda rajtam kívül max három - négy kukucskáló fért be, ebből egy a tanár. Mire egy mérést mindenki végignézett, az legalább 5 - 6-szoros ismétlést jelentett. Pláne, ha valamelyik vállalkozó szellemű még csinálni is akart valamit. Miután elmentek, én meg csinálhattam a kabinon egy komplett beszabályozást.
Volt ugyan Debrecenben tankomplexum, de az Budapesthez messze volt, oda legalább három napra le kellett menni. Én meg közel voltam, oda elég volt fél nap is.
Bár ez nem olyan nagy felbontás, de itt van, az első a nem stimmelő, a másodikból raktam fela részletet, amelyiken látszik, hogy fenn vannak a rakéták az indítóállványokon..az első olyan félkésznek néz ki..:
A Dvina rakéta utazó része és a Nyeva rakéta között óriási különbség van, már csak ha a hajtóanyagot nézed. A nagyobbak folyadékos hajtóműve sokkal lomhábbá teszi a rakétát, ami a közepes komplexumnál pont jó, de a kis rakéta kis távolságon és kis magasságon történő felhasználása igényli a lőporos hajtómű mozgékonyabb voltát. Tehát a kínai szerencsétlenkedése azzal a Pecsorához hasonló szerkezettel csak a kényszer szülte erőlködés.
Más: A Közepesek és a Nyeva irányítási rendszere között van egy nagyon lényeges különbség. Míg a közepesek irányítása egy vízszintes és egy rá merőleges síkon alapul, addig a Nyeva irányítási rendszerét 45 fokkal elfordították éppen azért, hogy az irányítás síkja megegyezzen a rakéta vezérlési síkjaival. Lényegesen egyszerűbbé, ezáltal üzembiztosabbá teszi a parancskidolgozást.
Vietnam egyébként nem kapott sem Pecsorát, sem Nyevát.
Lécci dobjál fel egy ilyen közeli képet a Sirte / Surt (Líbia) repetere alatti Vegáról is. Ott kettő két osztályos van egymás mellett, de az egyik sántít a kisfelbontású képek alapján. Sajna nálam nem megy a Keyhole (és a WorldWind se), nem írták át Macintoshra. :(
Már csak az a kérdés hogy Vietnámba ment-e Nyeva vagy Pecsora. Vagy éppen azért fanyalodtak rá mert ehhez már nem jutotak hozzá? Bár ez vietnámhoz képest újabb fejlesztés.
1968-1972 között csak Dvinát, és annak válltozatait kapták meg.
Érdekességképpen: A kínai KS-1-ről annyit kinyomoztam, hogy a kínai elvtársak fogták a Dvina rakétáját és a 2. fokozatot tették fel kettesével az állványokra. Nem tudom hogy Nyevához vagy Pecsorához jutottak-e, de emlékeztet a megoldás a kettes indítóállványos Sz-125-re, a teljesítménye szerintem hasonló lehet hozzá. Az előnye hogy a vezetési rendszere megegyezik a Dvináéval (ócsított változat:-)) Már csak az a kérdés hogy Vietnámba ment-e Nyeva vagy Pecsora. Vagy éppen azért fanyalodtak rá mert ehhez már nem jutotak hozzá? Bár ez vietnámhoz képest újabb fejlesztés.
Egyébként potom 17 évet nyomtam le a magyar hadseregben, méghozzá légvédelmi rakétásként. Többek között szolgáltam a Pilisen is, ami hozzád viszonylag közel van. Én voltam a magyar honi légvédelem legmagasabb beosztású parancsnoka. Legalábbis az én beosztásom volt a legmagasabban.
Nekünk egyféle kézigránátunk volt, a 42/48M nyeles kézigránát. Ez alapvetően támadó gránát volt, ami nyílt színen kb. 5 méterig volt halálos, azon túl csak sérülést okozott. Zárt térben persze másként viselkedett az a vacak. Hogy védekezésre is alkalmas legyen, csináltak rá egy SV48M típusú hatásnövelő burkot, ami 200 méterig volt képes halálos sérülést okozni. Gyakorlásként is csak fedezékből lehetett dobni. A gránát ütőszeges gyújtású volt, és a gyújtást egy égőgyújtó végezte.
Az orosznak kétféle gránátja volt, az F1 a védekező (kukorica gránátnak is hívták.) és amit említesz, az a támadó. Típusát nem tudom. Hatásuk hasonló volt, mint a magyar gránátok. Mindkettő repülő lapos gránát volt, ami azt jelentette, hogy a biztosító szeget kihúzva egy rugó megfeszítette a repülő lapot, amit csak a gránátot tartó kéz tartott meg. Mikor eldobtad, a repülő lap a nevének megfelelően elrepült, és az égőgyújtó elvégezte a feladatát.
Az orosz az éles gránátjait nem feltétlenül jelezte. Ám a gyakorló gránát többnyire piros volt. Nemcsak ez, más is. Nekem például van olyan kumulatív gránátom, ami a BMP-1-be való, és tök piros az egész. Ugyanaz megvan zöldben is, arra meg rá van írva a "GYAKORLÓ" kifejezés oroszul.
Vigyázz, mert a gyakorló F1-es kézigránát általában gyutacs nélkül volt. én is rengeteget találtam. Szerencsére könnyű volt megismerni, mert az orosz a gyakorló gránátját pirosra festette. A szerencsétlen magyar meg nem dobálta el, mert el kellett vele számolni. Tehát ha ilyent találsz, akkor az többnyire orosz gyakorló gránát. Többnyire!!!
Esetleg tudnánk a területről katonai térképet, de azzal nem igazán lennél kisegítve. 1 : 25 000 méretarányú katonai térképem van az egész országról, de a terület 1989-es kiadású térképén nem volt divat ábrázolni a katonai objektumokat. Az oroszt meg pláne.
