Az Ön által felkeresett topic fegyverek, ill. annak látszó eszközök
forgalmazásával kapcsolatos adatokat is tartalmazhat.
Felhívjuk figyelmét, hogy csak akkor lépjen be, ha Ön fegyverek forgalmazásával
vagy felhasználásával hivatásszerűen foglalkozik, és a honlap látogatása nem
eredményezi valamely Önre vonatkozó jogszabály vagy egyéb szabályozás
rendelkezéseinek megsértését.
Az Port.hu Kft. a fórum számára kizárólag tárhelyet szolgáltat, a honlapon
megjelenő információk vonatkozásában szerkesztői felelősséget nem vállal.
Amennyiben megítélése szerint a honlapon jogellenes tartalom jelenik meg, úgy
azt kérjük, jelezze az Port.hu Kft. mint tárhelyszolgáltató felé.
Novemberbe ismét Kőszeg, ismét túra, Hörmann forrás, Hétforrás, Keresztkút rádióállomás.
Kőszeg város akarja, akarta megszerezni a Tábor hegyen lévő obejktumot(Keresztkút), vmi szabadidő központnak, jó lenne mert a torony megvan, kilátónak is tökéletes.
Pont ott van a pont, több cég épít vmit, de senki nem ismeri az egész objektumot komplett.
Még régen volt egy laktanyaépítő alakulat, ők ingáztak az országon belül, de ők is csak a beszállitott anyag mennyiségét tudták, pl cement sóder, stb, de az egész objektumot nem ismerték, ezt megbízható forrásból tudom.
Még régen, amikor még létezett a GATE(Gödöllői Agrártudományi Egyetem), oda mentem tanulni 6 éven át kínzaték Gödöllőn, ott mondogatták a helyi lakosok, hogy az MTI objektum stb, de össze volt kötve a gödöllői Főpostával, az alatt is volt vmi lejáró a föld alá.Tehát a hegyen volt az antenna, de volt a városba is hozzá objektum.
Azért elgondolkodtató, hogy ott azon a részen, Jobbágyi, Iklad, Aszód, Isaszeg, Pécel, sok sok katonai objektum volt relative elszórva.
Az iratokat, dokumentumokat már összeszedték, most valóban viszonylag "rendezett" volt a hely. Ha az illetékesek értékesnek találták azokat a papírokat, akkor talán még megvannak valahol, ha nem, akkor már régen megsemmisítették őket. Igen, valakinek ezek kincsek, valakinek - sajnos - szemét...
Bár a rengeteg papír és irat anyagokat ami akkor ott volt nem látok a fotókon, volt köztük óvóhely naplók is, ami egy atomtámadás napjait írta le gyakorlat formájában.
Plusz a pályaudvar térképe és oktató táblák. Remélem megmaradtak, mert igazi kincsek voltak.
1235 és 1236 az 1956-os fedőszáma a szentistváni úti laktanyának.Ekkor a 35. és 36. építőzászlóalj dolgozott itt,Géczi József a laktanyaparancsnok neve és az egri őrszázad őrzi az építkezés alatt a repteret.Namost a GXX jelentése,G gondnokság ,XX, 20 és 90.Együtt : G20,G90 de 91.RTG(reptérgondnokság) így is szerepelt a terület a titkos parancsokban.Parancsnokok sorban:Géczi József,Csellényi Béla,Madarász József,Szepesi Géza.A HM HIM-nél 1964-től vannak anyagok ekkor lett MN7244 a fedőszám .1957es és 1959es BUV vésések a betonban.A forradalom félbeszakít mindent.A kisbíró keresztesen 50,51,52 táján hirdeti ki ,hogy munkásokat keresnek.Magyarul :az 1952-1964 ig terjedő időszakot kell vizsgálni ,hogy megértsük mit akartak ide építeni.
UI:Silov ezredes később vezérőrgy rendszeresen itt volt az állomány váltásokon.A szentistváni úti laktanyában szovjet családok is éltek.
A győri Rába gyár bunkerében jártál már? Magát a központi gyárat már lebontották, asszem az ebédlő még megvan, meg a bunker. Méretre az is elég komoly. Én csak a szerszámgépgyáréban jártam, sz kisebb, szintén Győrben van, valamikor az is a Rábához tartozott, az magánkézben van, raktárnak használják.
Budapest, az Északi Járműjavító 1959-ben épült egykori óvóhelye. A háromszintes bunker egyik érdekessége a hengeres formája, ilyenből nem sok készült az országban. A három szintből az alsó terepszint alatt található, itt helyezték el a gépészetet: a dízel aggregátort, szellőztető rendszert, szűrőket, és a vízszivattyúkat. Utóbbiakra most is szükségünk lett volna, lévén 10-20 cm talajvíz állt az alsó szinten. Szerencsére végül ez sem jelentett akadályt. :)
A felső két szinten alakították ki a tartózkodókat, eligazítót, rádiós szobákat, stb.
Azt egy államtitkok megőrzésével kapcsolatos 1962-es átvilágítás során hivatalosan is jegyzőkönyvezték, hogy a Betonútépítő Vállalatnál 70 darab G-XX létesítménnyel kapcsolatos rajz és egyéb dokumentum hollétét nem tudták kimutatni.
Oppaunszki úr írt nekem arról,hogy mi van meg nekik klemóról."létesítési és fennmaradási" iratokról beszélt.Én ugyanakkor a nyárádi állomáson az ÁVU-ban olvastam a 73-as iparvágány átadási dátumról.Az általad említett határozatok szerepelnek a MÁV-os iratokban.Mi az ami még katonai jellegű ill. politikai döntésre vonatkozó az irataidban?
" Ezt a repteret teljes mértékben magyar tervezőkkel és magyar kivitelezőkkel valósították meg a dokumentumok szerint. Egyedül a vakleszállási rendszert rendelték meg a Szovjetunióból." "a korábbi határozatok részletezték a G-XX létesítményt"
Szia!
Ezek összevágnak azzal amit Attis57 írt,a betonba vésett BUV-s jelzéssel és azzal amit egy volt tiszthelyettes felesége mesélt: a tervező mezőkövesdi volt és a forradalom után azt az utasítást kapta a pártól ,hogy diszidáljon mert a nyugati kémek konkrétan elrabolták volna a tervek miatt amik csak a fejében léteztek.Valamelyik semleges országba diszidált ,biztos,hogy nem NATO tagországba.
Az időpontokat illetően bánom,hogy nem kérdezem pontosat de hazajött jóval ezt követően ,az ismerős (aki eredetileg nyírségi volt a tiszthelyettes férjével együt) találkozott vele és művészember lett belőle talán szinész.De soha többet nem esett szó a kövesdi reptérről köztük .Ez egy teljesen hétköznapi gondolkodású okos ember volt.Nem katona!
Ez jó kérdés, mert a korábbi határozatok részletezték a G-XX létesítményt, a többi már csak nagyvonalúan a beruházás folytatásáról ír. Ismerni kellene a megalapozó jelentéseket is hozzá.
De a beruházási összeg csökkentéséről szóló határozatban is osztályon felüli repülőtérként említik 1960-ban.
Nem túlságosan ismerve a történetet én inkább a pénzhiányra gyanakodnék, valamint arra hogy a 60-as évekre azért csökkent a 3. világháborús készülődés mértéke. Ezt a repteret teljes mértékben magyar tervezőkkel és magyar kivitelezőkkel valósították meg a dokumentumok szerint. Egyedül a vakleszállási rendszert rendelték meg a Szovjetunióból.
Átnéztem a Klementina állomásról gyűjtött MÁV-os iratanyagot és abból az alábbiak segíthetnek pár dolog pontosításában:
Korábban már volt ezen a helyen egy átrakó állomás, a hatvani cukorgyár rakodóvágányával, keskenynyomközű vasúti kapcsolattal Klementina tanya felé. Ezt a 2. vilagháború után teljesen felszámolták.
1955-ben létesült Klementina állomás és az abból kiágazó iparvágány ideiglenes jelleggel. Az iparvágány engedélyese a Betonútépítő Vállalat volt a kezdeti időszakban. Az engedély 5 évre szólt, de ezt később meghosszabbították, majd egy időre HM kezelésbe került az állomás. A kivitelező vállalat 1964-ben jelezte, hogy nincs szüksége az iparvágányra, a munkáival elkészült. A HM igényt tartott rá, ezt követően épült ki abban a formában, ahogy még a 90-es években is látható volt.
Fontos adalék, hogy a jegyzőkönyvek én megemlítik a 10/121/1960 HT határozatot, amely módosította az eredeti 1955-ös és a már módosított 1958-as beruházói programokat. Ezekben a dokumentumokban az "osztályon felüli repülőtér" megnevezést használták.
Röviden: nem igaz, sok forrás kissé túlmisztifikálja a valóságot. :)
Bővebben: egy katonai repteret nem egy ember tervez, hanem csoport, tervező iroda, építőipari vállalat tervező részlege. Ha valóban történt olyan, hogy a repülőtér, vagy egyes típusépítmények tervei nyugatra kerültek, akkor az jó eséllyel a csoport/vállalat egyik tagján keresztül volt lehetséges.
Mezőkövesden nem voltak földalatti bunkerek, repülőgépek tárolására, javítására alkalmasak főleg nem. Ha készültek is földalatti építmények, azok legfeljebb kisméretű szakaszfedezékek, esetleg anyagraktárak lehettek. Semmi komolyabb. A repülőezredekre jellemző laktanya sem épült, csak néhány kiszolgáló épület volt a repülőtér területén. Mezőkövesden nem települt állandó jelleggel harci alakulat, így nem készültek olyan típusfedezékek (AU11, AU13, AU16, AU=арочное укрытие), mint a többi szovjet repülőtéren. Azonban ezek a repülőgép fedezékek sem föld alá épültek, pusztán egy viszonylag vékony (0,5-1,5 m) földréteget húztak a kátrányos/bitumenes vízszigeteléssel borított, előregyártott íves vasbeton elemekből összeállított földfelszíni szerkezetre. Ezek alapjában véve végtelenül egyszerű, de a célnak tökéletesen megfelelő típusterv szerinti építmények voltak. A jelzésükben található szám a fedezék belső átmérőjét jelenti. Magyarországon a 16 méteres volt a legnagyobb, ezekbe már a Szu-24-esek, MiG-29-esek, és a Jak-28-asok is elfértek.
Ezeket az erősített fedezékeket kb ’66-’67-től kezdték építeni, korábbról legfeljebb földsánccal körbevett U alakú beállókról beszélhetünk. Az időszakos javító hangárok pedig mindig is hagyományos szerkezetű felszíni építmények voltak.
Szóval a gépek javítására, tárolására készült, majd nyugatra került tervek miatt később betemetett titkos földalatti hangár, illetve bunkerek (no meg a föld alól felszálló repülőgépek) léte nem több, mint az élénk fantázia szüleménye. :)
" Klementinában voltak bunkerek, mindaddig, amíg a tervezője a terveket magával nem vitte nyugatra!!!! Ezután a bunkereket megszüntették, miután kiderült mit rejt a beton bunker!!!! A bunker "repülő garázs" volt, és a gépek javítását is ott végezték!!!!"
"Urak! Klementina tervezője 1963-ban disszidált, az összes dokumentációval, ezért minden földalatti (rejtett) objektumot betemettek 1964 nyarán!!!! Tehát ma már nem létezik!!!!! Sok legenda kelt szárnyra, de már régen nem aktuális!!!!! Apám dolgozott területen 63-64-ben, telefonközpontot építettek akkor! Iszonyatos balhé volt, hiszen napvilágra került a földalatti orosz titkos hangár létezése!!!!!!"
