Az Ön által felkeresett topic fegyverek, ill. annak látszó eszközök
forgalmazásával kapcsolatos adatokat is tartalmazhat.
Felhívjuk figyelmét, hogy csak akkor lépjen be, ha Ön fegyverek forgalmazásával
vagy felhasználásával hivatásszerűen foglalkozik, és a honlap látogatása nem
eredményezi valamely Önre vonatkozó jogszabály vagy egyéb szabályozás
rendelkezéseinek megsértését.
Az Port.hu Kft. a fórum számára kizárólag tárhelyet szolgáltat, a honlapon
megjelenő információk vonatkozásában szerkesztői felelősséget nem vállal.
Amennyiben megítélése szerint a honlapon jogellenes tartalom jelenik meg, úgy
azt kérjük, jelezze az Port.hu Kft. mint tárhelyszolgáltató felé.
Az összkép az nagyon ismerős. De hogy némi képed Neked is legyen. Az 50-es az azért volt ötvenes, mert az akkor még létező KAFÉV a XXX50, XXX51, XXX52, valamint XXX60 munkalap számon kezdte el tervezni, majd építeni a három sárbogárdi és a mezőfalvai objektumot. (lehet, hogy az x-ek nem stimmelnek) A készenléti épület földszintjéről valami három emeletet kellett lefelé menni, ahol a valóságos munkaszint volt. (közben nem volt semmi) Ott a vezetési pontok mellett (kettő volt) jó néhány kommunális és kommunikációs rendeltetésű hely volt, az egész autonóm volt, még saját védett vízellátása is volt, a kút is a föld alatt volt. Volt néhány eligazító terem, pihenők, és a lényeg, maga a két vezetési pont. A vezetési pont kb. úgy nézett ki, hogy 15 méter széles, 6 méter magas, és vagy 50 méter hosszú helyiség volt elrekesztve négyfelé. Az egyes részek hatalmas üvegfallal voltak elválasztva, tehát állandóan lehetett mindent látni. Hogy ne kelljen fantáziálnod, le is rajzolom, nagyjából hogyan nézett ki.
Keresztmetszet: Bal fölül volt egy galéria, ahová a kíváncsi ellenőrző elöljárót lehetett elrekeszteni, ahol különféle multimédiás látnivalókat raktak az orra elé, hogy elfoglalja magát, és ne csináljon semmi kárt. A földszinten volt egy bazi nagy munkaasztal, ahol az ügyeletes tiszt üldögélt, onnan paszogatta az alárendelteket. Volt egy sor távolsági hangosbeszélő (kihangosítós telefon, de az csak úgy működött, és szimplex volt) telefonközpont vezérlő, és miegymás. A munkapultok (az ezredharcállásponton emlékeim szerint 5 darab volt belőle) a Szenyezs kabinjaiból lettek kiszerelve, onnan lehetett irányítani az egész rendszert. Ezek az ezred vezető beosztású embereinek voltak a munkahelyei, a parancsnoktól a főmérnökig. A szemben lévő tervtáblát három szinten rajzolták a katonák. Rajta volt a mezőfalvi P-14 teljes felderítési zónája (1200 km)
Felülnézet: Legfölül az Rt. század vezetési pontja volt, az övék volt az a Kabina-66 komplexum, ami ott működött. Alatta az Rt. zászlóalj vezetési pontja volt, az ő vezetési berendezésük a PORI berendezés valahányadik változata volt. Szinte tükörszimmetrikus volt az ezred harcálláspontjával. Alatta jött az ezred harcálláspontja, legalul pedig a vadászirányító pont volt. Minden helyiség üvegfallal volt elválasztva, és ha hagyományos harcvezetés ment, akkora hangzavar volt mindenütt, hogy nem lehetett egymás szavát érteni. Ha az AVR vezetett, azt szó nélkül el lehetett intézni, de a hülye magyar a gépen kiadott intézkedéseit szóban is kiadta.
Legalsó képem a munkapult, amiből az ezred harcálláspontján emlékeim szerint 5 darab volt. Ugyanaz volt mind, mindet lehetett ugyanarra használni, csak egy méretes kapcsoló döntötte el, hogy éppen mi volt a funkciója. Volt rajta egy 80 cm átmérőjű PPI (térképező) indikátor, amin elsődleges, másodlagos, vagy harmadlagos rádiólokációs információkat lehetett megjeleníteni. A munkaasztalon számítógépklaviatórához hasonló munkaasztalon tudtál dolgozni, és egy olyan érintős pozíciónáló szerkezete volt, mint a lap-top érintős egere.
A tervtábla és tájékoztató tábla volt velük szemben, amin a légicélokat folyamatosan vezették. Fényjelzős táblákon jeleztek minden tájékoztató adatot, ami az ezredről tájékoztatott, és olyan futófény jelezte ki a felülről jövő utasításokat, mint a köztéri tájékoztató táblák. Az egész cuccot az oroszra egyáltalán nem jellemzően digitális számítógép irányította, csak persze a kivitelezés már valóban oroszos volt.
A Te képeiden látható berendezések, ajtók és más egyebek itt is megvoltak.
Lenne egy kérdésem: gondolom, te jártál, anno a még működő "50"-esben, így nézhetet ki az is belülről, mint a Ladeburg mellett található volt NDK-s? Egyébként ez az NVA 41.FrBr automatizált HÁP-ja volt...
A terraserver.com-ról, és a keyhole.com-ról, az utóbbi regisztráció után használható, egy hétig ingyenes, s egy kicsivel több terület nézhető meg rajta Magyarországról, mint a terrán..amúgy terra-s képek vannak a képtáramban ha érdekel...ja, a terra és a keyhole is több műholdból válogat, a terra helységnév, ország szerint keres, utána adja a koordinátákat, aztán a műholdak közül kiválaszthatod, melyik képére vagy kíváncsi, mindenképpen, ha van, érdemes a DigitalGlobe-t választani, mert az 2lábig nagyítható.. lásd a képtáramban!..:)
Az először kijelölt tűzrendszer telepítésének szempontjait nem ismerem. Az biztos, hogy az akkori második generációs Dvina megsemmisítési zónái között volt átfedés.
Szerintem a fedezőszögeket is figyelembe vették valamennyire. Azzal azonban nem hiszem, hogy nagyon foglalkoztak volna, hogy a fedezőszögeken kívül a domborzat más hatást is kifejt a technikára. Például a Nógrádverőcei osztály viszonylag magasan volt, alatta meg kényelmesen el lehetett repülni a Duna völgyében. Úny és Nógrádverőce között is volt néhány olyan terepszakasz, ahol Budapest támadható volt. Persze ha azt veszed, hogy háborúban a szárazföldi harctevékenység is előfordulhat, márpedig akkor normális pilóta nem szívesen megy le földközelbe, akkor lehet más is a helyzet.
1977-ben kezdődött az új tűzrendszer kialakítása. Itt az osztályok megsemmisítési zónái között már lényegesen nagyobb átfedés (tűzösszekötés) volt, ráadásul ott voltak a Nyeva osztályok is, ám egy gond nem szűnt meg. A rakéta osztály maga alá maximum köpni tud. A Pilisről számtalanszor láttam, hogy az Esztergom és Budapest közötti völgyben kényelmesen elrepült alattunk az orosz. Igaz, hogy ott volt mellettünk és alattunk a Lom-hegyi Nyeva osztály, de a helikopter még alattuk volt jócskán. A nagy magas rendező elveket nem kötötték az én orromra, de azt el tudom képzelni, hogy ezeket a kritikus irányokat háborúban valamilyen eszközzel lezárták.
Amikor "összevontak és megszüntettek", akkor semmit nem vettek figyelembe.
Még egy kérdés: a TÁS-ok és laktanyák helyének kijelölésekor gondolom a célszerűségi szempontok voltak az elsődlegesek (fedezőszögek, holtterek, tűzrendszer egysége). A kérdésem az hogy amikor a hetvenes évek végén átvariálták és bővítették a tűzrendszert, ezek a szempontok mennyire érvényesültek. A második kérdésem meg az hogy amikor összevontak és megszüntettek akkor mennyire vették ezeket figyelembe.
Valóban nincs értelme a dolognak, maximum akkor, ha az egyik oktató komplexum. Végül is annak nem sok értelme van, ha a kezdő balfácánt hadrendben lévő, éles komplexumon tanítják. Nekem például felállt a hátamon a szőr, amikor aktív technikus koromban rámtelepedtek a főiskolások üzemeltetés gyakorolni. Gondoljátok el: A PV kabin kicsi. Oda rajtam kívül max három - négy kukucskáló fért be, ebből egy a tanár. Mire egy mérést mindenki végignézett, az legalább 5 - 6-szoros ismétlést jelentett. Pláne, ha valamelyik vállalkozó szellemű még csinálni is akart valamit. Miután elmentek, én meg csinálhattam a kabinon egy komplett beszabályozást.
Volt ugyan Debrecenben tankomplexum, de az Budapesthez messze volt, oda legalább három napra le kellett menni. Én meg közel voltam, oda elég volt fél nap is.
Bár ez nem olyan nagy felbontás, de itt van, az első a nem stimmelő, a másodikból raktam fela részletet, amelyiken látszik, hogy fenn vannak a rakéták az indítóállványokon..az első olyan félkésznek néz ki..:
A Dvina rakéta utazó része és a Nyeva rakéta között óriási különbség van, már csak ha a hajtóanyagot nézed. A nagyobbak folyadékos hajtóműve sokkal lomhábbá teszi a rakétát, ami a közepes komplexumnál pont jó, de a kis rakéta kis távolságon és kis magasságon történő felhasználása igényli a lőporos hajtómű mozgékonyabb voltát. Tehát a kínai szerencsétlenkedése azzal a Pecsorához hasonló szerkezettel csak a kényszer szülte erőlködés.
Más: A Közepesek és a Nyeva irányítási rendszere között van egy nagyon lényeges különbség. Míg a közepesek irányítása egy vízszintes és egy rá merőleges síkon alapul, addig a Nyeva irányítási rendszerét 45 fokkal elfordították éppen azért, hogy az irányítás síkja megegyezzen a rakéta vezérlési síkjaival. Lényegesen egyszerűbbé, ezáltal üzembiztosabbá teszi a parancskidolgozást.
Vietnam egyébként nem kapott sem Pecsorát, sem Nyevát.
Lécci dobjál fel egy ilyen közeli képet a Sirte / Surt (Líbia) repetere alatti Vegáról is. Ott kettő két osztályos van egymás mellett, de az egyik sántít a kisfelbontású képek alapján. Sajna nálam nem megy a Keyhole (és a WorldWind se), nem írták át Macintoshra. :(
Már csak az a kérdés hogy Vietnámba ment-e Nyeva vagy Pecsora. Vagy éppen azért fanyalodtak rá mert ehhez már nem jutotak hozzá? Bár ez vietnámhoz képest újabb fejlesztés.
1968-1972 között csak Dvinát, és annak válltozatait kapták meg.
Érdekességképpen: A kínai KS-1-ről annyit kinyomoztam, hogy a kínai elvtársak fogták a Dvina rakétáját és a 2. fokozatot tették fel kettesével az állványokra. Nem tudom hogy Nyevához vagy Pecsorához jutottak-e, de emlékeztet a megoldás a kettes indítóállványos Sz-125-re, a teljesítménye szerintem hasonló lehet hozzá. Az előnye hogy a vezetési rendszere megegyezik a Dvináéval (ócsított változat:-)) Már csak az a kérdés hogy Vietnámba ment-e Nyeva vagy Pecsora. Vagy éppen azért fanyalodtak rá mert ehhez már nem jutotak hozzá? Bár ez vietnámhoz képest újabb fejlesztés.
