Az Ön által felkeresett topic fegyverek, ill. annak látszó eszközök
forgalmazásával kapcsolatos adatokat is tartalmazhat.
Felhívjuk figyelmét, hogy csak akkor lépjen be, ha Ön fegyverek forgalmazásával
vagy felhasználásával hivatásszerűen foglalkozik, és a honlap látogatása nem
eredményezi valamely Önre vonatkozó jogszabály vagy egyéb szabályozás
rendelkezéseinek megsértését.
Az Port.hu Kft. a fórum számára kizárólag tárhelyet szolgáltat, a honlapon
megjelenő információk vonatkozásában szerkesztői felelősséget nem vállal.
Amennyiben megítélése szerint a honlapon jogellenes tartalom jelenik meg, úgy
azt kérjük, jelezze az Port.hu Kft. mint tárhelyszolgáltató felé.
Ha már a Bolyainál tartunk, azóta nem jártam ott... De: a szabadtéri kiállításon van egy utánfutó ami a kereke alapján szemmel láthatóan magyar gyártmány és fogalmam sincs mi lenne az. Egyetlen ötletem van: E-2 lőelemképző. Kérdés h jól gondolom-e?
Más: az alakulótéren van kiállítva egy lokátor. Az SzON-4 lenne vagy valami más? ha igen, mi?
Üdv! A Bolyain található filmes kocsikhoz: '96 környékén voltam abban a laktanyában egy évet kollégiumban. Akkoriban volt ott egy telephely ahol ezeket a cuccokat tárolták és a kutya sem őrizte...Mondanom se kell hogy belógtunk:-)
Ott volt szerencsém találkozni a filmes Botondon kívül Dodge Weaponnal, Csepel B-350-nel, ZiSz-151-gyel, leheggesztett tetejű FUG-gal és "ivartalanított" PSZH-val. Szerencsétlenek eléggé ramadék állapotban voltak már akkor, tán a filmes Botond volt a legépebb bár úgy emlékszem hogy egyszer meg is fürdették a Dunában az Apassionáta forgatásán.
A történet csattanója: a látottakon fellelkesülve nekiindultunk illetékest keresni h kitől lehetne ezeket az "ócskavasakat" (az idézőjel szándékos) megvenni. Aztán mondták hogy ilyesmiről ne is álmodozzunk, de csak azért mert nem az övék. Na így nem lett Botondunk:-)
Volt tűzér!
Néhány újjabb kérdés: A volhov mellett a nagyteremben volt egy parabola antenna a földön,ha esetleg emlékszek rá, (sajnos nem fotóztam le) az lenne a cikló antennája? A képeiden mintha ilyen lenne,csak dupla.
Igaz az hogy a volhov pitot csövéből egy zászló repül ki az inditáskor?(ezt egy jó ismerösöm mondta aki a miskolci tűzrendszernél szolgált tisztként Tardonán ,és volt a SZU-ban éleslövészeten)
Rendszerben van e még a Krug? mert mintha láttam volna fényképeken a győri nyilt napon,aztán lehet ott is már csak csapat múzeumi. Nekem most az a kedvencem ,föleg a döbbenetes méretű tűzvezető lokátor járműve.És nem teljessen ide illő kérdés , milyen alvázon van a Krug és a lokátora?Nem jöttem rá.
Köszönöm a kimerítő választ,mindent megválaszoltál.Akkor tényleg kimaradt egy rész.A "tantermeket" nem láttam sajnos ,ez azért lehet mert az elején nem volt velünk senki ,hagytak minket egyedül kolbászolni,már csak a nagy hangárban kaptunk egy lelkes vezetőt,a löszer gyüjtemény vezetőjét.Ő civil de szaktudása és lelkesedése teljesen magával ragadott minket.Sok ilyen ember kellene és akkor nem lenne ilyen keserves a haditechnikai gyüjtemények sorsa.Rengeteg potolhatatlan darab tünt el a kohok mélyén.Nem baj ugyis hamarosan megint megnézem,nagyon bejött a hely.A lépcsöházban voltam ,csak ott nem fotóztam.Láttam a sztrelát is de nagyon sötét sarokban állt.A botond a képeimen a replika botond ,ott mondták hogy ez a filmes botond.Még be is akarták indítani csak lemerült az aksija.A nimród pedig kint volt valahol kölcsönbe.Egy két hét múlva tervezek egy Keceli lemenetelt is ,teljesen máshogy fogom nézni a technikát mint pár éve mikor ott voltam,rengeteget megtudtam a topickból.Akkor még nekem csak rakéták léteztek,max tudtam hogy légvédelmi vagy harcászati föld-föld.
>és a tudomásom szerint egyetlen üzemképes Rába Botond.
Volt valamikor a Botond a Bolyain, meg a Hadtörténetiben is, de jelenleg(pár éve) Győrben van a Rábánál. A gyár házi múzeumában volt kiállítva, jelenleg nem megtekinthető, remélhetőleg nemsokára új helyre kerül, ahol talán megint látogatható lesz. Amúgy jól tudod, egy van belőle(legalábbis itthon senki nem tud többről, Kubinka meg elég nagy), és még talán az is a két típusváltozatból lett összerakva. Ezen felül van egy replika, amit ZiL-157 alvázra a filmesek csináltak a '60-as években.
Ott van a Bolyain tudomásom szerint a Nimród is, ami az egyetlen itthon maradt II. Vh-s magyar lánctalpas.
Kicsit még kiegészítem a két indítóállványról a dolgokat. A Nyeva indítóállványa volt a bonyolultabb, mert ott miután leszedték a négy rakétát, össze kellett csukni az indítópályákat. Az állvány alján körben gumilapot láthattál, ami azért volt, hogy a rakéta hajtóműve indításkor ne fújja ki a homokot az állvány alól. Ugyanis ezeket nemcsak betonra lehetett telepíten, igazából felesleges is volt nekik a beton. A símára döngölt talajra letették, kikapták alóla a két futóművet, majd körberakták azokkal a gumilapokkal, majd a gumit azzal azipp zár szerűséggel rögzítették össze. A gumi miatt egyébként nem láthattad azt a rögzítési lehetőséget, ahol a futóművet lehetett felkapcsolni. A Volhov állványán sem volt a kerék, azt szintén lekapcsolták, a telepítés után el kellett vinni az indítóállvány mellől. Az állvány fedezéke mellett nem maradhatott semmi, mert a rakéta indításkor képes volt mindent kifújni a fedezékből. Kint a lőtéren láttam az egyik állvány vaslétráját, miután a katonák bent felejtették a fedezéken belül. Elég érdekesen nézett ki. Tehát az egész fedezékben nem maradhatott semmi. A Volhov állványának láthattad a lángterelőjét is, aminek az volt a funkciója, hogy a rakéta sugarát eltérítette felfelé. Legalábbis a javát. Ugyanis ami lent maradt, az is elég volt arra, hogy a homokból üveget olvasszon. A lángterelő ezen felül indítás idején a gázsugár ereje hatására lecsapódott a talajra, ezáltal stabilizálta az állványt. Kellett is a stabilizálás, mert annak ellenére, hogy az állvány le volt a talajra szögelve, mégis nagyot lökött rajta a rakéta. (16 KN tolóerő) A Volhov indítóállványa (SZM-90) egyébként menetkészen 15,9 t. Egy KrAZ röhögve elhúzta.
Akkor ezek szerint nem jártál sem az utcai fronton lévő tantermekben, mert ott kettőben egy Volhov komplexum kabinjai vannak kiterítve. Egy másik tanteremben (én azért nevezem ezeket a helyiségeket tanteremnek, mert amikor én ott tanultam, akkor még tantermek voltak.) régi légvédelmi tüzér relikviákat láthattál volna. Az új épület lépcsőházában különféle légvédelmi eszközök vannak, többek között egy Gamma-Juhász féle lőelemképző, amely a II. Világháború környékének világhírű légvédelmi eszköze volt. Ott van 14,5-ös légvédelmi géppuska, és 23-as légvédelmi gépágyú is. A hangárban nemcsak a két indítóállvány van, hanem egy Sztrela-1 harcjármű is, és a tudomásom szerint egyetlen üzemképes Rába Botond. Az épületen kívül a képeid szerint láttál mindent.
Más: A régi, kevésbé megerősített tüzelőállásokból települt volna ki az osztály, mindegyiknek ki volt jelölve néhány olyan placc, ami tartalék tüzelőállásnak volt kijelölve, és minden telepítési paramétere be volt mérve. Az osztályokat a 70-es évek végén épített tüzelőállásokból nem tervezték kitelepíteni, mert ott a technika viszonylag jól védett volt. A két indítóállványt egyébként nem volt nagy művészet elvinni, hiszen leszedegették a rakétákat, összecsukták az indítópályákat, majd a futómű felkapcsolása után már lehetett is húzni. Ezt egy jól képzett kezelő raj negyed óra alatt meg tudta tenni. Viszont nemcsak ebből állt a bontás, mert ott voltak még a kabinok és az antennaposzt is. A Nyeváról nincs pontos információm, de a Volhovot 3,5 óra alatt lehetett menetkésszé tenni. És a szállítás sem volt piskóta, hiszen egy komplett közepes osztály teljes manőveréhez 100 körüli vontató kellett. Telepíteni már rövidebb idő alatt lehetett, mert akkor a tápvonalakkal már kevesebb volt a gond. Tehát manőver esetén nerm csak azt kellett mozgatni, amit láttál, hanem minden vacakot.
Lehet hogy akkor kihagytam valamit? Az emeletről indultunk de ott föleg fotók, makettek , meg roncsok voltak , alul pedig volt a nagy terem elött egy lőszer gyüjtemény.Mire gondolsz mit nem láttam?
Kérdés:Emlitetted hogy háboruban rögtön szükség TÁS-okba települt volna a technika,most hogy láttam egy Nyeva kilővő állványt,hát nem kis darab!Ezt ugy értsem hogy ezt is szétkaptátok volna és valahol újra összeraktátok volna ,vagy volt már eleve valami felpakolt bontott cucc erre az esetre,és csak a rakéta ment volna.A szükség TÁS-ban milyen alapra került volna az indító szerkezet?Ott esetleg már voltak beton placcok?Tudom hogy írtál már az áttelepülésről de ilyenekre nem emlékszem.A pilis tetőnek hol volt a kitelepülési helye?
Más:A nagyteremben ugye volt egy Nyeva , és egy Volhov, az alakuló térnél levő rakéta akkor egy Dvina lenne? Ezt valahogy keverem.Előre is köszi a választ.
Megnéztem a képeidet. Jók lettek, de az épületben is van egy kiállítás részlet, ahol vagy nem jártál, vagy nem tudtál fényképezni. Ott is vannak kifejezetten érdekes dolgok.
A témáról beszélgettem ma az egyik tanárral. Ő mesélte, hogy a Simicskó képviselő éppen a valamikori rakéta tanszék épülete előtti múzeumban nyilatkozott. Volt a hapsival egy kis beszélgetésük is, amikor a képviselő egy őszinte pillanatában elkottyantotta, hogy bizony ők is el akarták volna adni azt az épületegyüttest, csak éppen nem sikerült. Viszont a főiskola megszüntetését és a nemzetvédelmi egyetembe való betagosítását megcsinálták. Volt kollégám el is mesélte, hogy Simicskó urat nagyon jól felkészítették a nyilatkozat előtt, csupán a "főiskolai kar" helyett emlegetett "főiskolát"
Sziasztok !!
Tegnap voltam a Bólyai múzeumában.Fotoztam egy csomot és feltettem a képtáramba.Talán találltok benne pár jó képet ,bár úgy emlékszem hogy ti is jártatok ott többen.Felmerült bennem pár kérdés ,hamarosan megfogalmazom őket.Ja és képzeljétek ezt az egész helyet főiskolástul ,mindenestül meg akarják szüntetni.Pont tegnap volt róla sajtótájékoztató.Biztos jó helyen van a telek:-(((
Csak nálunk nem volt üveg. Egyébként egy ilyen azért egy dologra nagyon jó. Tompítja a felesleges ricsajt. Márpedig egy ilyen harcállásponton van ám zaj bőven. Különösen akkor, ha a parancsnok szereti a saját hangját. Volt egy beszélgetésem a 11. dandár utolsó parancsnokával, aki a hatalmas fejbősége mellé még hallgatni is tudott. Ő mondta, hogy a technika mindenféle információt továbbít szó nélkül is. És nem igényli a segítséget. A kolléga nem is volt hajlandó csak nagyon rövid ráutaló jellegű közléseket adni.
Köszönöm szépen a mindenre kiterjedő, bőséges információ-átadást... s ha egyszer ezt belülről is láthatnánk..:)..bár, gondolom tök üres lehet, amit lehetett leszereltek, hisz 14 éve már nem működik... ..érdekes, hogy a német látogathatóvá tette ezeket, több ilyen is van náluk(l. Ladeburg, a BARS rendszer objektumai közül Wollenberg, a 301.-es, stb.)...itt még nem jutottunk el idáig, sajna... ..gondolom, ide ültették az elöljárót, a kakasülőre..
Az összkép az nagyon ismerős. De hogy némi képed Neked is legyen. Az 50-es az azért volt ötvenes, mert az akkor még létező KAFÉV a XXX50, XXX51, XXX52, valamint XXX60 munkalap számon kezdte el tervezni, majd építeni a három sárbogárdi és a mezőfalvai objektumot. (lehet, hogy az x-ek nem stimmelnek) A készenléti épület földszintjéről valami három emeletet kellett lefelé menni, ahol a valóságos munkaszint volt. (közben nem volt semmi) Ott a vezetési pontok mellett (kettő volt) jó néhány kommunális és kommunikációs rendeltetésű hely volt, az egész autonóm volt, még saját védett vízellátása is volt, a kút is a föld alatt volt. Volt néhány eligazító terem, pihenők, és a lényeg, maga a két vezetési pont. A vezetési pont kb. úgy nézett ki, hogy 15 méter széles, 6 méter magas, és vagy 50 méter hosszú helyiség volt elrekesztve négyfelé. Az egyes részek hatalmas üvegfallal voltak elválasztva, tehát állandóan lehetett mindent látni. Hogy ne kelljen fantáziálnod, le is rajzolom, nagyjából hogyan nézett ki.
Keresztmetszet: Bal fölül volt egy galéria, ahová a kíváncsi ellenőrző elöljárót lehetett elrekeszteni, ahol különféle multimédiás látnivalókat raktak az orra elé, hogy elfoglalja magát, és ne csináljon semmi kárt. A földszinten volt egy bazi nagy munkaasztal, ahol az ügyeletes tiszt üldögélt, onnan paszogatta az alárendelteket. Volt egy sor távolsági hangosbeszélő (kihangosítós telefon, de az csak úgy működött, és szimplex volt) telefonközpont vezérlő, és miegymás. A munkapultok (az ezredharcállásponton emlékeim szerint 5 darab volt belőle) a Szenyezs kabinjaiból lettek kiszerelve, onnan lehetett irányítani az egész rendszert. Ezek az ezred vezető beosztású embereinek voltak a munkahelyei, a parancsnoktól a főmérnökig. A szemben lévő tervtáblát három szinten rajzolták a katonák. Rajta volt a mezőfalvi P-14 teljes felderítési zónája (1200 km)
Felülnézet: Legfölül az Rt. század vezetési pontja volt, az övék volt az a Kabina-66 komplexum, ami ott működött. Alatta az Rt. zászlóalj vezetési pontja volt, az ő vezetési berendezésük a PORI berendezés valahányadik változata volt. Szinte tükörszimmetrikus volt az ezred harcálláspontjával. Alatta jött az ezred harcálláspontja, legalul pedig a vadászirányító pont volt. Minden helyiség üvegfallal volt elválasztva, és ha hagyományos harcvezetés ment, akkora hangzavar volt mindenütt, hogy nem lehetett egymás szavát érteni. Ha az AVR vezetett, azt szó nélkül el lehetett intézni, de a hülye magyar a gépen kiadott intézkedéseit szóban is kiadta.
Legalsó képem a munkapult, amiből az ezred harcálláspontján emlékeim szerint 5 darab volt. Ugyanaz volt mind, mindet lehetett ugyanarra használni, csak egy méretes kapcsoló döntötte el, hogy éppen mi volt a funkciója. Volt rajta egy 80 cm átmérőjű PPI (térképező) indikátor, amin elsődleges, másodlagos, vagy harmadlagos rádiólokációs információkat lehetett megjeleníteni. A munkaasztalon számítógépklaviatórához hasonló munkaasztalon tudtál dolgozni, és egy olyan érintős pozíciónáló szerkezete volt, mint a lap-top érintős egere.
A tervtábla és tájékoztató tábla volt velük szemben, amin a légicélokat folyamatosan vezették. Fényjelzős táblákon jeleztek minden tájékoztató adatot, ami az ezredről tájékoztatott, és olyan futófény jelezte ki a felülről jövő utasításokat, mint a köztéri tájékoztató táblák. Az egész cuccot az oroszra egyáltalán nem jellemzően digitális számítógép irányította, csak persze a kivitelezés már valóban oroszos volt.
A Te képeiden látható berendezések, ajtók és más egyebek itt is megvoltak.
Lenne egy kérdésem: gondolom, te jártál, anno a még működő "50"-esben, így nézhetet ki az is belülről, mint a Ladeburg mellett található volt NDK-s? Egyébként ez az NVA 41.FrBr automatizált HÁP-ja volt...
A terraserver.com-ról, és a keyhole.com-ról, az utóbbi regisztráció után használható, egy hétig ingyenes, s egy kicsivel több terület nézhető meg rajta Magyarországról, mint a terrán..amúgy terra-s képek vannak a képtáramban ha érdekel...ja, a terra és a keyhole is több műholdból válogat, a terra helységnév, ország szerint keres, utána adja a koordinátákat, aztán a műholdak közül kiválaszthatod, melyik képére vagy kíváncsi, mindenképpen, ha van, érdemes a DigitalGlobe-t választani, mert az 2lábig nagyítható.. lásd a képtáramban!..:)
Az először kijelölt tűzrendszer telepítésének szempontjait nem ismerem. Az biztos, hogy az akkori második generációs Dvina megsemmisítési zónái között volt átfedés.
Szerintem a fedezőszögeket is figyelembe vették valamennyire. Azzal azonban nem hiszem, hogy nagyon foglalkoztak volna, hogy a fedezőszögeken kívül a domborzat más hatást is kifejt a technikára. Például a Nógrádverőcei osztály viszonylag magasan volt, alatta meg kényelmesen el lehetett repülni a Duna völgyében. Úny és Nógrádverőce között is volt néhány olyan terepszakasz, ahol Budapest támadható volt. Persze ha azt veszed, hogy háborúban a szárazföldi harctevékenység is előfordulhat, márpedig akkor normális pilóta nem szívesen megy le földközelbe, akkor lehet más is a helyzet.
1977-ben kezdődött az új tűzrendszer kialakítása. Itt az osztályok megsemmisítési zónái között már lényegesen nagyobb átfedés (tűzösszekötés) volt, ráadásul ott voltak a Nyeva osztályok is, ám egy gond nem szűnt meg. A rakéta osztály maga alá maximum köpni tud. A Pilisről számtalanszor láttam, hogy az Esztergom és Budapest közötti völgyben kényelmesen elrepült alattunk az orosz. Igaz, hogy ott volt mellettünk és alattunk a Lom-hegyi Nyeva osztály, de a helikopter még alattuk volt jócskán. A nagy magas rendező elveket nem kötötték az én orromra, de azt el tudom képzelni, hogy ezeket a kritikus irányokat háborúban valamilyen eszközzel lezárták.
Amikor "összevontak és megszüntettek", akkor semmit nem vettek figyelembe.
Még egy kérdés: a TÁS-ok és laktanyák helyének kijelölésekor gondolom a célszerűségi szempontok voltak az elsődlegesek (fedezőszögek, holtterek, tűzrendszer egysége). A kérdésem az hogy amikor a hetvenes évek végén átvariálták és bővítették a tűzrendszert, ezek a szempontok mennyire érvényesültek. A második kérdésem meg az hogy amikor összevontak és megszüntettek akkor mennyire vették ezeket figyelembe.
