Az Ön által felkeresett topic fegyverek, ill. annak látszó eszközök
forgalmazásával kapcsolatos adatokat is tartalmazhat.
Felhívjuk figyelmét, hogy csak akkor lépjen be, ha Ön fegyverek forgalmazásával
vagy felhasználásával hivatásszerűen foglalkozik, és a honlap látogatása nem
eredményezi valamely Önre vonatkozó jogszabály vagy egyéb szabályozás
rendelkezéseinek megsértését.
Az Port.hu Kft. a fórum számára kizárólag tárhelyet szolgáltat, a honlapon
megjelenő információk vonatkozásában szerkesztői felelősséget nem vállal.
Amennyiben megítélése szerint a honlapon jogellenes tartalom jelenik meg, úgy
azt kérjük, jelezze az Port.hu Kft. mint tárhelyszolgáltató felé.
Bozai Pista bácsit ismertem meg ott először. Ráadásul a felesége meg pont nálunk dolgozott. Most Vajtán polgármester az öreg. Nemrég találkoztam vele egy gyakorlat alkalmával. Polyákról sok élményem nincs, de egy alkalommal, amikor egy értetlen jogász az együttműködési tervünket érthetetlennek minősítette - "ez nem is magyarul van" - és át is fogalmazta, Polyák úr visszadobta az egészet, hogy ő ilyen marhaságot nem hajlandó aláírni. Nekem meg hízott a májam.
Szlávik egy külön kategória. Ha kívánságműsor lett volna valaha is, ilyen parancsnokot szerettem volna magamnak. Igaz, voltak a pályafutásomban nagyszerű parancsnokok, sokukra azóta is csak tisztelettel tudok gondolni, de Szlávik sem lett volna rossz.
Én 1978-ban végeztem. Abban az időben állították fel a Nyeva osztályokat, és a mi csapatunk (volt egy Kubos, egy kannibál, és mi irányító rendszeresek. Ekkor avatták a legtöbb új tisztet) Nevát tanult. Méghozzá Debrecenben, mert akkor még csak ott volt egy oktató komplexum. Aztán megtörténtek az első beosztásba helyezések, és akkor úgy megkavarták a dolgot, hogy szinte mindenki mást csinált, mint amit tanult.
Az én időmben a parancsnoki trió Kőrös, Márkus, Hudra volt. Mi valahogy nem nagyon szerettük szegény Bumbit, de ennek a mi parancsnokaink még alá is játszottak. Fantasztikus csapat volt, ahogy az eltelt harminc év távlatából vissza emlékszem, tűzbe mentünk volna értük.
Az osztálynál az életforma ismerős. Ám a számok számomra nem stimmelnek, mert nálam a plafon egy hónapban 16 volt. És akkor még egy fillért sem fizettek érte. Mikor elkezdték, akkor is eleinte csak évente 12-t. A többi meg ment csak úgy. Pedig milyen szép dohány lett volna. Mikor meg már nem volt korlátozás, akkor meg már olyan helyzetben voltam, hogy kevés szolgálat jutott rám.
Lövészet: Na én voltam helyetted is. Többnyire PV technikusként saját osztállyal és vendégmunkásként, de egyszer (1984-ben, mert akkor olyan is volt,) beugró embernek vittek ki, ha valami gond volt a PV kabinokkal, akkor én segítettem. 1987-ben a Vegához is volt szerencsém.
Mi még 6 perc alatt tüzet tudtunk nyitni, de már a szakmán kívülről volt olyan élményem is, hogy a riasztás után az osztály 2 hét alatt érte el a készenlétet.
A jugó háborút - legalábbis egy kis részét - Beremend alatt töltöttem egy 23-as üteggel. Utána aztán már nem sokáig tartott számomra a hadsereg. Most, hogy a jelenlegi is hamarosan véget ér, azt kell mondjam, még időben váltottam.
Látod ezt nem tudtam. Azt igen, hogy érdekes egy figura volt, és sokat tanultam tőle (mármint azt, hogy hogy nem szabad egy szd-t vezetni). Akkor gondolom emlékszel még a Konchidaira is (ha jól emlékszem, és jól írom a nevét), Ő se volt kismiska.
Egyébként a kép jó amit a Bumbiról feltettél, valahol a fősulin láttunk egy képet valamikor a 60-as évekből, a Bumbi már akkor is őrnagy volt. Az a hír járta, hogy valamikor régen szántott egy lóval, amikor a mellé érő katonák megkérdezték tőle, hogy "akarsz-e őrnagy lenni?", akart, és az lett az is maradt.
Csak azt sajnálom, hogy nem tudtam kimenni lövészetre, pedig egész lérakos életemben arra készültem. Vizsga vizsga hátán, aztán renccer váltás, pénztelenség, felszámolás.
Sajna már nem vagyok ezen a területen, de nagyon tetszett az az élet (akkor fiatalon).
Jó volt az az érzés, hogy nagy felelősség van rajtam, megemberesítette a katonát, és engem is. Mondjuk készültségben ügyeletes parancsnokként, amikor még a tűzparancs kiadása az előljáróval való kapcsolat megszakadása, és a meghatározott helyzet esetén az én jogkörömben volt.
A készültségi szolgálatban tanultam meg, hogy 30 mp alatt teljesen éber legyek amikor felébredek.
A mai katonák el sem tudják képzelni, hogy milyen volt az amikor az osztálynál mondjuk volt 2 ember akinek 2. fokra vizsgája volt, és csak ők lehettek szolgálatban, billegtetve. Ha jól emlékszem 13 szolgálatot nem fizettek, az "kötelező" volt, csak a felett volt valami pénzmag. Azt hiszem volt olyan évem, amikor kopasz rávti-ként 72 szolgálatom volt egy évben. az mondjuk ugye minden 5 nap, hozzávéve, hogy nem tudtál hazamenni, mert akkor ki dolgozik?
Az otthoni ügyeleteket nem is említem, amikor 3. fokban otthon ültem 30 perces készenlétben.
Maga a lérak technika pedig szerintem csodálatos volt.
Emlékszem amikor kitört a yugo háború, és Barcson volt egy kis pity-puty, azonnal elkezdtek minket szeretni, és milyen jó, hogy a falunak saját "légvédelme" van szlogeneket gyártani.
Ja apropó éppen 2 fokban voltam amikor a szemét yugó gép megszórta Barcsot, a P-18 -on néztem mint ÜOPK amikor kiment. Sajna még passzívon se tudtam volna leszedni. :-(
A kép 2003. december 03-án készült. Azt egyébként tudod, mit jelent egyáltalán a Bumbi? Nekem az én elődeim mesélték. Egyszerűen a bunkó becézve. Már amennyire a bunkót becézni lehet.
Igen. Majd írok, csak egy kicsit frissítteni kell a memóriámat.
Például, hogy 85-ben kezdtem a főiskolát, és 88-ban kerültem ki csapathoz. A jó öreg Bumbi kezei alól. Igen néztem a képeket, vannak ismerősek.
Sajna a TÁS-ba nem voltam fenn régóta, meg nem is szeretnék felmenni, mert iszonyat milyen pusztulás van ott. A laktanya szintúgy ebek harmincadjára megy tönkre. 3 évvel a zárás után az épületek olyan mértékben áztak be, hogy a lámpabúrákban állt a víz a nyáron, télen meg szétrepedtek. Erre nem vagyok kíváncsi.
Azt sajnálom, hogy nincsenek képeim arról az időszakról, mert ugye rezsim terület volt.
Üdv a fedélzeten! Ha gondolod, Te is megoszthatod az élményeidet velünk, ahogy Volt tüzér is tette..:))
Nézz be katomo honlapjára, a képtárakban a lérak. emlékek között biztos találsz érdekes fotókat, mintha a 18.,19. fotó Zsámbékon készült volna? Azt gondolom, tudod mi egykor volt TÁS-od manapság: színházi bázis..:)
Nagyon jó volt nosztalgiázni, mert ma végigolvastam a topikot az elejétől a végéig. Magamról csak annyit, hogy 1985-ben végeztem a Zalkán honi lérakon (VOLHOV). Majd Zsámbék a kulcsrazárásig. (Én voltam az utolsó szolgálat, aki a polgári őrségnek átadta) Voltam 1 évig rávti, majd kannibál szdpk. Végül humanitárius tiszt lettem. Szinte nem is tudok mit írni, mert annyi emlék jött elő.
Pl. nekünk voltak gumirakétáink, komplett PV dombbal, nálunk forgatták az angyalbőrben című filmet.
Nekünk voltak a mozgatható álcák az indító állványok fölé (amikor én átvettem a századot, már csak kocsival lehetett rájuk húzni).
Én is szolgálatban voltam akkor, amikor az ominózus VSZ cél felszállt, és nem azt az útvonalat repülte, amit a VEKTOR kiadott, hiába mondtam mint rávti, hogy látom a célt, és azonosítottam, csak amikor a dd is rájött a tévedésre, akkor adta ki utánlövésre (3-al).
Én vettem fel videóra amint az osztály a C-130 ra tevékenykedett tv üm-ban.
Részt vettem egy teljes kitelepülésben Madocsára, úgyhogy csak az íróasztalok maradtak Zsámbékon (meg a rakétahajtóanyagok, amit nem voltam hajlandó elszállítani, mert nem biztosították a feltételeket hozzá). Meg ezer dolog jut eszembe.
Szóval jó volt, szép volt, még benézek ide egy párszor.
Tegnap, pont mikor ide írogattam du. hallottam, hogy gyorsít egy 29-esre emlékeztető gép, még meg is jegyeztem az öcsémnek, csak nem megint eltévedt egy kis gép, s emelték a készültséget, úgy látszik szombat lett a készültség napja...:)))Nyertem, további hírek itt..
Nézz be a képtáramba, ott vannak légifotók Taszárról is, kicsit nagyobb felbontásban, de ha nagyon érdekelnek légifotók, használd a maps.google.com-ot, szülővárosod(Szentes) is utcaszintig nagyítható majdnem...:))
Pintér egyetlen dolog miatt menthető: Egyáltalán hajlandó bemutatni ezeket a dolgokat. De ész nélkül. Igaz, hogy laikus, de még tanácsot sem fogad meg. Sok egyforma zöld dolog ott van nála anélkül, hogy értelme lenne, de benézni nem nagyon lehet, így meg a sok zöld kívülről egyformának tűnik. Össze van zsúfolva nála minden, fényképezni nem lehet (nem érdemes). Egy olvtársat idézek innen, "a kevesebb több lenne nála."
A Palócnak sose voltam hadművésze, mert mire neki olyanja lehetett, addigra én már nadrágszínt váltottam. Annak idején Temesvárival egy osztálynál dolgoztam, Palóccal meg más eredetű az ismerettség.
Ez bizony nem a Nyeva antennaposztja, hanem a Vega K1 kabin. Mind a kettőt lenyúlta a Pintér, és gondolom az egyiket cserealapnak tartja. Mikor odakerült, én éppenséggel véletlenül jártam ott, és már akkor is égnek csapva láttam a lokátor antennáját. És amennyire jellemző. hogy az a süket semmiféle tanácsot nem fogad meg, a következő történt. Ismerőssel megkerestük, és én mondtam neki, hogy nem jól áll az antenna, mert ez nem műhold vadász lokátor. "honnan tudom?" Mert az egyik az enyém volt. Előkerestem a kurbliját, letekertem kb. 10 fokos helyszögre, de amikor legközelebb arra jártam, már megint égnek állt. Kérdésemre az az ökör azt mondta, hogy úgy olyan jól néz ki. Egyébként 3 kW teljesítményű folyamatos üzemű lokátor van benne, a működési távolsága kb. 6 - 700 km volt.
Na mit mondtam. A németek nem rugdalták ki őket, hanem hagyták békésen hazamenni, azzal együtt, hogy akkor már az egyesült Németországról volt szó. Volt haladék, volt tolerancia, nem volt rombolás. Legalábbis nem olyan szintű, mint nálunk.
Nyitásnak annyit kell tudni, hogy amikor a kivonulás előkészítése elkezdődött (gengszterváltás), akkor maga az orosz is ki akart vonulni. A tárgyaló delegációnak csak annyi kérése volt, hogy kapjanak egy év haladékot, hogy a kivonulóknak odahaza meg tudják teremteni a körülményeket. A mi nagyjaink válasza az volt, hogy "NEM". Na meg a Товарищи конец! plakát volt. Pedig az orosz ellentételezésként azt ajánlotta fel, hogy mindent itt hagy, csak az állomány megy haza. Átadnak tankot, repülőt, rakétát, üzemanyagot, mindent. Ám az ökröknek ez nem kellett, és nemcsak a hadsereget paterolták ki, hanem minden gazdasági kapcsolatot megszakítottak az orosz állammal. Azzal a felvevő piaccal, amelyik felvette az Ikaruszainkat, a konzervgyáraink termékeit, a szabolcsi almát, stb. Ám az orosz akkor nem tudott dollárral fizetni, úgyhogy az okosok szétkapták a babaruhát. Az amerikai, német, japán és egyebek meg alig várták, hogy betehessék a lábukat oda, ahonnan mi kivonultunk. Nos tehát az orosz haderő kivonult, és azt hagyott itt, amit látni lehet manapság. Amit nem lehetett hazavinni, azt elcsencselték, szétverték, felrobbantották, megfúrták. Igaz, odahaza még évekig sátorban laktak családostul. No persze a jelenlegi állapothoz az is kellett, hogy a magyar gyüjtögető ember szereti az építőanyag-igényét innen-onnan kielégíteni. Na meg az is kell, hogy a már akkor is a bányász béka valaga alatt lévő hadsereg nem volt képes ezeknek az objektumoknak nemhogy a hasznosítására, de a fenntartására és az őrzésére sem.
Az oroszról kérdezd Volt tüzér-t, ő tudja, hogy miért bontott-rombolt az orosz, a maradékot meg élelmes "állampolgáraink" tették magukévá, vagy újrahasznosításra felajánlották állam bácsinak egy hárombetűs cégen keresztül(mintha ilyenekkel találkoztunk volna Hpasp-val a legutobbi kir.-on)..a német más mentalitás, ne feledd, de ott is van amit romhalmazzá tettek(ja, és az orosz onnan csak'94-ben ment ki, s úgy látszik gondosabban vigyázott a német az eltávozásukkor)...:)
Sziasztok!
Most hogy végignéztem jó pár web oldalt amin volt NDK területen levő szovjet objektumok vannak ,valamit nem értek.Ti talán jobban vágjátok ezt a témát.Ott mért maradt szinte minden érintettlenül?Olyanok is vannak ahonnan ép csak mintha szabin lennének.Nálunk mindent lebontott az orosz,vagy már a szorgos aprónépek hordtak szét mindent?Tudtok erről valamit hogy ott mért ilyen pöpec minden?
1987-től 1991-ig a 104. ezrednél dolgoztam a hadműveleten. A Palócot 1980. óta ismerem, amikor a Gyáli osztálynál voltam újonc bázison. Ő akkor ott volt kannibál századparancsnok. 1992. óta a rendőrségen dolgozom. Szlávik urat onnan ismerem, hogy amikor a koszovói háború volt, akkor én összekötő voltam a SZFVK-nál, és többször voltam vele szolgálatban. A hadkiegészítő parancsnoksággal egyébként a beosztásomból adódóan napi kapcsolatban vagyok. Polyákot meg onnan ismerem. A veszprémiek közül meg azért van sok ismerős, mert azok nagy része, akivel valaha együtt dolgoztam, azok most ott vannak. (Polonkai, Tóth Lajos, Birinyi, stb.) Lehet, hogy azóta már rájöttél, ki vagyok.
Részvétem Kolléga! Nemrég jártam Mezőfalván, és kénytelen voltam megállapítani, hogy már nincs meg a technikád. Ugyanis az összes UNK kabint szétbontották, a bele elektromos szemét formájában az egyik nyitott színben rohad, a kabinokat meg kiürítve próbálják eladni. (A VIKO-k indikátorképe alapján valamennyi osztály technikáját tudtam azonosítani.) Az indítóállványok még megvannak, az UNV-k is, azokat láttam is. A lövegtalp majd megy ócskavasnak, de az antennarendszerrel egyelőre nem tudnak mit csinálni. Tehát ha netán annyi pénzem lenne, amennyi nincs, akkor sem tudnék múzeumi célra Nyevát venni, mert már nincs. A Volhovok még nagyjából egyben vannak, bár már azokat is elkezdték szétszedni.
Ma érkeztek haza az első emberkék, szvsz most alszanak( egész éjjel utaztak a busszal)
A hivatalos értékelés még hátravan, a MISTRAL , KUB és iGla is sikeresen vette a célokat. ( Igen az a Mistral ami eddig nem jeleskedett) Bővebben info majd ha kiteszik a saját honlapra....
"1995 nyarán megszûnt a készültségi szolgálat, és fokozatosan lelépett a ht. állomány nagy része. A sorállomány létszáma is csökkent, egyre kevesebbet vonultattak hozzánk. Az átállások még végre lettek hajtva, de egyre kisebb hatásfokkal. A nagymértékû pénzhiány miatt egyre ritkábban lehetett bekapcsolni, az üzemanyag fogyasztást drasztikusan korlátozták. Havonta adták meg a kvótát. A hálózati üzemelést se engedték, a dandár jó néhányszor elmaradt a villanyszámla kifizetésével. A fûtési rendszer már 95 telén szétfagyott, mivel kedvenc PU-s fûtõim nem tudtak mit kezdeni az olajtartály alján található vízzel, az elhelyezésnek meg nem volt pénze kiszivattyúzni. A keringetõ szivattyú teljesítménye pedig elégtelen volt, az õrszobára elektromos fûtõtesteket kellett rakni. A srácok vödörrel merték ki a fûtõolajat a tartályból, hogy meg ne fagyjanak a 10-es épületben. És persze abból töltöttük fel a tolólapos KRAZ-t is, hogy a havat eltoljuk. Én már akkor mb. ATSzF voltam, azért írok ezekrõl. 1996-ban az osztály átkerült Mezõfalva állományába, az osztálycsoport szervezetre történõ áttéréssel. A diszlokációt végül nem hajtottuk végre Mezõfalvára, csak a Vasvári laktanyáig jutottunk, mert közben új koncepció született, a zászlóalj szintû szervezet. 1996 nyarát azzal töltöttük, hogy felkészítsük a technikát a menetre. A lokátorokat és a ciklót összecsomagoltuk. Heteken keresztül pakoltuk õket, mire a szabályzatokból megtanultam, mi mire való. Felszabadították az „M” zárolt KRAZ-okat, sajnos az egyiknek reménytelenül szét volt fagyva a motorblokkja, de a 22-68-as nagyon jó autó volt. 96 nyarán már én voltam a HV század mb. pk.-a is. A Hc század fhdgy.-a eü. okból leszerelt, és ott hagyta azt a szemétdombot, ami a HV szd. technikája volt, legalábbis anyagi területen, persze normális átadás nélkül. 96 õszén megindultunk a Vasiba, ott kaptunk egy hangárt, a volt KHAR raktárát (a nagy parancsnoki és a telephely között). A Javítósok két KRAZ-a és a mi két vontatónk heteken keresztül vitte a technikát meg az anyagokat a Vasiba. Az M-7-esen mentünk, rendõri biztosítással. A P-15-öst leadtam Tápiószecsõn, saját lábán ment Piliscsabáig, a vasúti rakodóig. Igaz, hogy lépésben, a falvakban a gyerekek mellettünk szaladtak, azt hitték, filmforgatás van. A P-18-as egyik URAL-ja pedig gázolaj-benzin keverékkel ment, mert aki ellopta a benzint, gázolajat töltött utána. Az objektumot kiürítettük, az elhelyezési anyagot leadtam, az elhelyezési szakmunkások leszerelték, amit csak lehetett, és érdemes volt. A szemétdombot a KRAZ tárolónál felszámoltuk, amit lehetett, elvittük a MÉH-be. A belsõ kerítéseket is lebontottuk, az oszlopokat elvitte az õrszakasz parancsnoka. Még a HÁP belsõ alumínium burkolatát is leszedettem, szerencsére. Az elhelyezés még a trafóházat is lekötötte, és az oszloptrafót is megpróbáltuk leszedni, de a daru nem tudott oda állni, így az ott maradt. A környezetvédelmi szempontoknak is igyekeztünk megfelelni. 1996 novemberében végleg bevontuk az õrséget, ezzel a terület kiürítése befejezõdött. Az év õszén 18 sorkatonánk már Mezõfalvára vonult, egy tiszt és egy tiszthelyettes volt velük, akik eleve onnan kerültek áthelyezésre hozzánk. A régebbi vonulás leszerelése után csak öt ht. maradt a Vasiban, hivatalosan Mezõfalva állományában, de visszavezényelve a dandárhoz. Mezõfalváról egy bizottság átvette a technikát, és egybõl vissza is adta nekem az egészet.(Kivéve a ciklót és a híradóanyagokat, mert annak átvételét eleve megtagadták a nagy mértékû rendezetlen hiány miatt.) Bezzeg az indító rendszerrel semmi gond nem volt, persze, azzal rengeteget szívtak a PU-sok még 94-ben, mikor rendbetették. A felsõ vezetésnek tervei voltak az objektummal, azt hiszem, tartalék HÁP-ot akartak ott létrehozni. Mindent lezártunk, lelakatoltunk. Én lettem az osztály mb. parancsnoka, ebbeli minõségemben havonta ki kellett volna járnom, ellenõrizni, de miután az UAZ-unk szélvédõje kitört egy felpattanó kõtõl az utolsó mezõfalvai úton, 96 decemberében, és persze a dandár soha nem adott nekem autót, nem mentem ki 1997 márciusáig. A hóolvadás beköszöntével betelefonált egy Érd-parkvárosban lakó nyugdíjas rendõr a laktanyába, hogy napok óta erõs forgalom van a bekötõúton. Akkor mentem ki utoljára Biára, az elhelyezési szolgálat fõnökével együtt, felmérni a károkat. Szóltak, hogy fegyvert is vigyek. Megjelenésünkre szétspriccelt néhány szakadt LADA, de nem mentünk utánuk. Mit is tehettünk volna? A helyi újrahasznosító brigád addigra már mindent elvitt, amit még lehetett. A 7. épület és a szakaszfedezékek ajtóit ott helyben szedték szét, csak a vas és az alumínium között lévõ hungarocell darabok maradtak. A személyi fedezékek óvóhelyeinek az ajtói is eltûntek, még a kicsi vészkijárat ajtók is, talán csak egy maradt meg. A külsõ kerítés is jó darabon elpárolgott, és a bejárati vaskapunak is csak a fele maradt meg, kidöntve, a katonák által leszereléskor rázárt lakatokkal. A 10.- est teljesen szétverték, az összes ablak, ajtó eltûnt, vagy össze lett törve. Volt egy csomó kulcsom, csak a zárak és a lakatok már nem voltak sehol. Az oszloptrafót is lerángatták, széttörték, csak a trafóolaj nyomai maradtak a talajon. A feljelentést megtettem a rendõrségen, ismeretlen tettes ellen, megírhattam az igazoló jelentést arról, hogy miért nem ellenõriztem gyakrabban, de miután világos volt, hogy nem tudtam volna megakadályozni a történteket, leírták a kárt. 1997 szeptemberében megalakult az 1. (Nyeva) lérak. zászlóalj a Vasvári laktanyában, és odakerült az összes Nyeva technika. 1998 õszére sikerült rendezni (papíron lejátszani) az összes HV-s hiányt is, azt hiszem, ezzel egyedülálló teljesítményt nyújtottam a magyar Honi légvédelem történetében. A Vasváriban már nem folyt igazán komoly tevékenység, 1999 telén egy harcászati ellenõrzõ gyakorlat keretében megpróbáltuk bizonyítani a létjogosultságunkat a NATO-ban, nem jött össze. (Az istennek sem sikerült egynél több célcsatornát produkálni, miután a ruszki csak egyet rakott bele.) 2001 tavaszán az összes technika leszállításra került Mezõfalvára, Tápiószecsõre és Nyíregyházára, ahol persze még a polgáriak tételesen átvették, hogy ismét lehessen néhány kárfelvételi jegyzõkönyvet kreálni, és azóta is ott rohad. És néha a falba tudnám verni a fejemet, hogy mennyit dolgoztattam a srácokat kint Bián, amikor olyan szépen felújítattam velük az indító rendszer összes vasdarabját."
A www.honvedelem.hu szerint sikeres volt a lengyelországi rakétalövészet. Tud valaki esetleg további részleteket, a cikken felül?
Ha olvassa valaki a végrehajtó állományból, gratulálok! Nem lehetett könnyű a cikk alapján, elég komplex helyzetnek tűnt, amit megoldottak! (legalábbis egy olyan lelkes amatőrnek, mint nekem :-)
Szerintem Papa 1970 arra gondolt hogy minden alapvető müködés nélkül ,mint egy haditechnikai park felállítani egy bázist,újra ,ez nem kerülne túl sokba ,csak álló technika lenne mint kecelen ,érdekes lenne ,és a lényeg látszana.
