Én is arra gondoltam először, aztán azért kezdtem kétségbe vonni, mert van ott férfinév is, ha jól látom (Behinya Antal), plusz, ahogy oda-vissza belelapozgattam, nemigen láttam ugyanazon női neveket ismétlődni.
Igaz, halvány fogalmam sincs mekkora volt anno a szülésznői felhozatal, de ez kicsit soknak tűnt. Ráadásul egyik sem férjezett név.
Tudnátok segíteni abban, hogy az 'Észrevételek' bejegyzésnél, ahol az van bejegyezve, hogy a szülői pár honnan származik, minden rubrikában van egy név, de mind különböző. Az mi lehet?
Szerintem a teljes bizonyosság határa valahol az 1810-1825 között található..... Ugyanis az általam használt házassági anyakönyvek innentől tartalmaznak biztosan beazonosítható házasulandókat, ahol már szerepel az anya és az apa neve is valamint egy kevésbé megbízható(támpontnak megfelelő) kor, amiből behatárolható a születési év. Az ezelőtti házasságok(személyek) -- szerintem -- csak puzzle szerűen (talán Ő lehet alapon) vehetők fel.
Én leginkább FS-en készítem a családfámat, ahol a kevés infó miatt az egyik ágat nem kutattam tovább, viszont közös fa lévén volt aki tovább ment 2-3 generációval. Nálam is beindult a dilemma hogy jól van-e ez így. Aztán arra jutottam hogy ahol nem volt azonos néven születés az adott időszakban azt elfogadom és nem nyúlok bele, inkább megpróbálom más forrással alátámasztani vagy megcáfolni. Alapból mostmár az FS fához úgy viszonyulok hogy nem gond ha vannak benne bizonytalanságok és hiábak, majd idővel ha előkerül egy új info akkor lehet javítani. Viszont amit mondjuk magamnak itthon kinyomtatok saját családfát, azon csak azok szerepelnek akik biztosnak tűnnek.
Csak akkor, ha van más forrás is, ami arra utal (mondjuk nemesi összeírás vagy adójegyzék), Külön szoktam felírni, aztán ha merül fel új információ később, akkor hozzáadom. (nemrég találtam egy "nem hivatalos" nemesi összeírást, ahol 5 generációra visszamenőleg feltüntették a leszármazást (és még kettőt előre, azaz 8 generációt lehetett kiolvasni egy bejegyzésből, és ez alapján - meg még néhány egyéb apró morzsa alapján már javítottam wikipédiát is :D) Mondjuk jártam úgy, hogy biztos voltam valamiben, aztán kiderült, hogy mégsem volt jó, mert a halotti anyakönyvben rosszul írták az apa nevét, és később véletlenül találtam meg, hogy valahonnan a világ végéről került oda férjhez, és nem a szomszéd faluból való azonos nevű személyről van szó (aki ugyanabban az évben született, mert miért ne...)
én sem teszem be addig, amíg nagyon-nagyon biztos vagyok benne, és akkor is érdemes megjegyzés tenni magadnak, hogy nem biztos találat.
Pl csak nevem van szülőre (csak anya), és nincs más infóm, akkor végignéztem a teljes települést visszamenőleg 30-40 évre, hogy ki született olyan névvel, és próbálom lenyomozni ki halt meg közülük és házasodott meg, de ha még így is marad több, akkor nincs biztos találat, de ha csak egy van, akkor is lehetett beköltöző, aki nem ott született, tehát a találat sem biztos találat...
Én is hasonló kérdésekkel küzdök. A kétes, de időrendbe beilleszthető személyeket találok, kijegyzetelem magamnak, de nem illesztem be a családfámba. Nálam már az 1800-as évek elején is jelentkeztek az anya neve nélküli bejegyzések. Talán ha ráakadok házassági és születési vonalon is, akkor már lehet, hogy biztosabb lennék a dologban. Az is hátráltatja a dolgot, hogy vannak hiányzó évek, évtizedek az anyakönyvekből. Néha abbahagyom, aztán újra elkezdem valamelyik másik ágon, előbb-utóbb csak kristályosodik valamennyire.
Kedves fórumtársak, egy kis közvéleménykutatás: amikor eljuttok arra a pontra, hogy a születési anyakönyvben csak az apa van feltüntetve (nálam ez 1788-90 körül van), haladtok-e tovább feltételezések nyomán? Mert ugye megtalálhatok én az apáról egy házassági bejegyzést, de akkor is, ha az az egyetlen ilyen nevű ember akár 30 év időtartam alatt, nem feltétlenül az én ősapám. A halotti anyakönyvi bejegyzések sem túl bőbeszédűek, a nőknél nagyobb szerencsével járhatunk, ha az asszonyneve mellé a lánykori neve is oda van írva, de a férfiaknál ismét csak találgathatunk. Párat kíváncsiságból kikutattam, de ezeket nem illesztem bele a családfámba, mert csak feltételezések. :( Gondolom, ti sem, de egy kérdést megér. :)
jatke: "A ’Jegyzetek’ rovatba a következőt írták: Felekezetnélküli lett. Nézd meg 154/1908. sz. alatti actát". A felekezetnélkülivé válásról A linkelt könyv 35. oldalán lehet olvasni: ITT
Az Est hármaskönyvében bővebben is lehet olvasni róla az ADTplus-on: ITT
viola54: Ha a keresztelési anyakönyvekbe nem írták bele az anya nevét, a házassági és halotti anyakönyvből szerencsés esetben meg lehet tudni az apa feleségének (tehát az anyának nevét). Arra figyelni kell, hogy lehetett többször házasodott az apa, tehát a gyermekek több anyától is származhattak. És nem biztos, hogy a férj a lakhelyén házasodott meg.
Szuper ez a fórum , sok kedves segítő Emberrel ! Talán kapok én is választ , vagy tanácsot ....Több éve keresem családom gyökereit , nagy öröm ha sikerül egyezést találnom . Időnként jól belekeveredek ,ekkor úgy érzem én vagyok a "gyökér " leállok hónapokra , majd újra bogozom . 1766-1768 -ig tudtam fellelni a Zobor famíliát , ami akár sikeres is lehetne , ha tudnám az anya nevét hol találom , de ennek örömére a fél falu " keresztszüle " Köszönöm , hogy meghallgattok .
Érdekes dolgok ezek :) Néha amikor csak úgy elolvasgattam itt, gondolkodtam rajta, hogy ezeket az érdekességeket össze lehetne gyűjteni valahová, mert jó olvasni.
Az én családfámban volt hasonló a XVIII. század közepén. Ott az volt, hogy ikrek születtek, az egyiket a bába sietősen keresztelte meg, de ő még aznap meghalt, a másik gyereket másnap keresztelték meg. Mindketten ugyanazt a nevet kapták.
Nagyon örülök, hogy megerősítetted, hogy valószínűleg ugyanaz a kislány, két keresztelési bejegyzéssel.
Igen, azt elfelejtettem írni, hogy megnéztem a halotti anyakönyvet és az első kis Terézia meghalt 2 évesen. A FS amennyire nagy segítség, sok esetben legalább annyira hátráltatja az embert, nemcsak a néha nagyon rossz index miatt, hanem azért főleg, mert már 3 esetben futottam bele olyasmibe, hogy szimpla névazonosság miatt olyanokat kapcsoltak egymáshoz, hogy beleizzadtam, mire szétbogoztam.
VajákosBiri: Igen, ez a lehetőség elvethető. Három másikra gondolnék: 1) A gyereket még egyszer megkeresztelték, 2) a pap fontosnak tartotta beírni még egyszer a keresztelést, ezúttal a helyes keresztszülőkkel, 3) a keresztelő elírta a szülő(k) nevét. Az egyik Terézia meghalt 1830-ban, 1828-ban egy sem. Nagyon ritkán fordult elő olyan, hogy egy élő gyermek testvérének ugyanazt a nevet adják. (Egyedül a Hunyadi családnál láttam ilyet, ahol a kormányzó egyik testvérét szintén Jánosnak hívták.)
nyilmihály: A dokumentumot nem hiszem, hogy ki fogják neked keresni, ugyanakkor, ha feltételezzük, ha kevés esély van is rá, hogy a falu iratai között található a végrendelet, a levéltárak fondjegyzékeiben meg tudod nézni, hol vannak a település anyagai. Nem ismerem a cirill betűket, de azt hiszem ez az ungvári levéltár fondjegyzéke: https://undiasd.archives.gov.ua/doc/metric-books/mbv1.pdf (Lehet, hogy csak az anyakönyveket sorolja fel, nem tudom.)
Két napi kutatás után "rendet raktam". A Bors-Maár házaspár Bors Emericusa 1826-ban meghalt. Tehát utána közös gyermekük nem lehetett. Viszont van két Theresia Bors 1828 szeptemberében és decemberében ugyanazon szülőktől. Nagyon Istentől elvetett gondolat az, hogy az említett 2 Theresia ugyanazon Bors-Marusi gyereke akit sürgősséggel megkereszteltek szeptemberben a születése után, aztán még egyszer másik keresztszülőkkel?
Segítséget szeretnék kérni az alábbi anyakónyvi bejegyzés elolvasásában. Az megvan, hogy ki kivel (Mátay Farkas és Módon Judit), de sok a körítés, amit nem értek. Kik a többi személyek? Tuboly Mihály és Farkas Krisztina stimmel, mint tanúk (a szolgabíró és a felesége, még a wikipedián is megtaláltam őket). Módon Ferenc gondolom a menyasszony elhalt édesapja. De ki az a sok Judit, akit még emlegetnek? És ki Király Ilona ("Helena Kyráll")?
І тому в заповіті князя Ференца Гнилянського 1658 року нічого не сказано що він залишає синові. А лише зазначено. Що «видав дочку заміж і дав їй віо, зо їй належалося». «Я роблю цю духівницю тільки для того, щоб по моїй смерті ніхто не турбував мого сина Василя.
Ennyi információm van.
Tehát egy testamentumot említ. Sajnos a könyv szerzöi már valszeg nem élnek. A könyv taglalja a ma Karpatske-nek nevezett falu történetét, de számomra csak a végrendelet lenne fontos. A szerzök nyílván meg tudnák mondani, hogy hol található az eredeti dokumentum, de nem jártam velük sem sikerrel. Az egyik történész szerzö dolgozott régen a lvov-i egyetemen, de 1936-ban született, nem tudnak ott már róla semmit. A másikról pedig semmi sem derült ki.
Írtam az ungvári és a lvov-i levéltáraknak is, Lvov-ból visszakaptam egy olvasási nyugtát, Ungvárról még azt sem. Többet sajnos egyelöre nem tudok.
Csak az érdekesség kedvéért , ezt a gácsországi Karpatske falut 1960-ig Gnyila (lengyel írással Hnyila) néven tartották számon. A Гнилянський név valószínüleg a falu nevéböl keletkezett, ami annyit jelent, hogy posványosi, mert a falu egy hegyi posványos mocsaras katlanban fekszik. De az ott eredö folyónak is ugyanaz a neve. Eredetileg azt gondoltam, hogy a név akkor jött létre, amikor valaki elköltözött a faluból, és rámondták, hogy "posványosi". Elkötözökre találtam is példát a kárpátaljai Zahorb községben. Ez a végrendelet azonban azt mutatja, hogy már a faluban is létezett a név. Ukrajnában pedig ezen a néven ma elég sokan élnek, valószínüleg nagyon távoli rokonok. A név-ős az 1700-as évek elején költözhetett be a szabolcsi Pap községbe, de konkrét adat csak 1776-tól ismert, a gyerekeiröl.
Régóta olvasgattam már a fórumot és rengeteg segítséget adott, most viszont érdekes jelenségre bukkantam.
Oké, hallottam már olyanról, hogy egy nő teherbe eshet úgy is, hogy már amúgy is teherben van, de olyankor a két magzat egyszerre születik meg és az egyik koraszülött lesz. Azt viszont, hogy ugyanannak a párnak 3 hónap különbséggel szülessen Theresia nevű gyermeke, nem nagyon tudom hova tenni. Engem a Marusi-Bors házasság érdekel.
1828 december 23-án: Theresia. Szülők: Emericus Bors és Catharina Marusi
Ők 1827 október 7-én kötöttek házasságot, így átnyálaztam a házassági anyakönyveket, és bár van hasonló házasság 1818-án, Emericus Bors és Catharina Maár, talán az egyik Theresia az övéké, csak a pap kicsit sok misebort ivott és elírta.
Mivel 3 a magyar igazság, még egy harmadik Theresiájuk is van, bár ő már 31-be született, és az ő születési bejegyzése alatt van egy Francisca nevű kislány, akinek a szülei Hegedűs Michael és Anna Madari... Hogy ennek mi a jelentősége, egy kicsit lejjebb van, ahol a keresztszülőket taglalom.
És, hogy ne legyen már nyugtom, van még egy kakukktojt gyerek, akit a születési ideje szerint a Maár-Bors házasságba sorolnék be, de sehogy nem értem, hogy sikerült a Maár-ból a Mási?? Mert én annak olvasom:
Az elsőként írtam Theresiát, neki a kereszszülei Kutovics Stephanus és Theresia Horváth. Ebből úgy gondoltam, hogy ez az ''én Theresiám'' lehet, mert a keresztszülők fia vette feleségül a Bors-Marusi házaspár Julianna nevű lányát.
A másik 3 gyereknek a keresztapja ugyanaz, Hegedűs Michael és a keresztanyja is mindegyiknek valamilyen Anna, de egyiket se lehet normálisan kisilabizálni.
A kis Theresiánál akár Markoti-nak, vagy Marusi Annának is olvasnám. A 31-ben született kis Theresiánál kb. Nádasi-nak, a kis Stephanusnál meg Madary-nak.
Nem tudom mennyire sikerült ezt érthetően idevarázsolni, de mire idekörmöltem, én a logika szerint az első Theresiát tudnám be ''sajátomnak'' a másik két Marusi anyának tartott Theresiát és Stephanust a keresztszülők miatt (is), meg Stephanus születési ideje miatt is a Bors-Maár család sarjainak.
