Az eddig feltételezetteknél háromszáz évvel fiatalabbnak bizonyult Madrid.
Hat, a XII. századból származó középkori épület maradványait fedezték fel egy ásatás során a spanyol fővárosban. Az eddigi feltételezések a hivatalos történetíráson alapultak, amely szerint a település már a IX. században város volt és arab fennhatóság alatt állt. A kutatók az új felfedezések alapján viszont úgy vélik, hogy I. Mohammed cordóbai emír a IX. század második felében azon a területen, ahol a későbbi Madrid kialakult, csak katonai erődítményt hozott létre, nem pedig tartós települést.
"Madrid csak a XII. században fejlődött várossá, miután keresztény uralkodók visszahódították a területet" - fejtette ki Esther Andreu régész az El País című lapnak. A kutatás vezetője hangsúlyozta: "A IX. századból nem találtuk lakóházak nyomait. Az általunk felfedezett XII. századi épületek bizonyulnak a legrégebbi maradványoknak, amelyek Madridból mint városból fennmaradtak" - fejtette ki a régész. Az ásatásokat közvetlenül a királyi palota mellett végezték
A spanyolok természetesen Amerikában a kezdetekben azért nem viselkedtek humánusan. Az arany vágy számos esetben kegyetlenkedésekre késztette őket, de valóban a fekete legenda túlzás.
II Fülöp Fülöpszigetek kolonizációja során külön gondoskodott a kegyetlenkedések elkerülésére.
Észak Amerikában is sokkal nagyobb népsűrűség volt Kolombusz előtt, a járványok itt is jelentősen csökkentette az indiánok számát akár 90%-kal is.
Az indiánok fő gyilkosai még az angolszász telepeken is: Fekete himlő, kanyaró (gyerekkorban enyhébb betegség, felnőtkorban elképesztó halálozású betegség), pestis, TBC, sárgaláz (afrikából), malária (afrikából), stb..
"The Christian reconquest of Spain was a far more complex affair than is generally perceived. Never a straightforward Arab versus Christian struggle, it involved centuries of unlikely alliances of convenience, where the cross and the crescent were as likely to fly side by side as to face each other across the field of battle. But as the 15th Century moved inexorably to its end the writing was plainly on the wall - and the writing was in Castillian Spanish. The Moors were losing their grip, and the end of their long tenure was in sight. The most decisive year was undoubtedly 1485. Across the length and breadth of Andalucía their towns fell to the Christians like skittles in a bowling alley."
Az "Armada pusztulása" könyvben (1981) a brit történész azt írja, h a hivatalos ánglius story tele van 19sz-i birodalmi sztereotípiákkal, tévedésekkel, stb. és, h a spanyol forrásokat nemigen vették figyelembe addig.
A La leyenda elsősorban António Pérez "Relaciones De Antonio Perez Secretario De Estado, Que Fue, Del Rey De España Don Phelippe Ii. Deste Nombre" (egyszerűen csak Relaciones címen szokták emlegetni) címen, 1598-ban Párizsban kiadott művén, illetve Orániai Vilmos, a Hallgatag Herceg neve alatt 1580-ban megjelent Apologia című könyvén alapul. Mindkettő kőkemény propagandairat, a protestáns hatalmak korabeli befeketítési kísérlete a spanyol nagyhatalom ellen.
Az igazi hatásukat amiatt tölthették be, hogy az angolszászok elég erősen alányúltak az elméletnek, mivel a mindenkit legyilkolni szándékozó, agresszív terjeszkedő és gonosz spanyol birodalom, amely százezerszámra irtja ki saját népességét (és az indiánokat...) tökéletes "fedősztori" volt az angolszász terjeszkedés és indiánmészárlások elfedésére. Még a 20. század 70-es éveiben is alapvetően erre alapultak az angolszász történeti művek - ebben persze közrejátszott az is, hogy az angolok nem nagyon szerettek megtanulni spanyolul, így ottani levéltárakban nem is kutattak nagyon,, így hát elfogadták azt, amit saját elődeik írtak. Hála égnek azonban a század közepére felnőtt egy nemzedék, amely elég erőteljesen termeli ki a saját utánpótlását: egyre több angolszász történetíró kutat spanyol levéltárakban, és már ők is rájöttek, hogy a Fekete Legenda legenda, semmi több.
Antonio Pérez érdekes figura egyébként, kevés ember okozott akkora kárt saját országának, mint őneki sikerült - személyes sértődöttségből... Ha érdekel, róla írhatok majd:)
Szerintem ez a kérdéskör azért ennél jóval bonyolultabb.
A fekete legenda ugyanis nem egyetlen könyv - bár lehet, hogy egyetlen könyv alapján indult el az egész, nem tudom - hanem inkább egyfajta történelemfelfogás, amit elsősorban a protestáns, azon belül is leginkább az angolszász történetírók tettek magukévá.
Az a lényege, hogy a kora újkori-újkori spanyol birodalom történelmi szerepét merőben negatív színben akarja feltüntetni, erősen kihangsúlyozva és eltúlozva olyan - valóban súlyos - történelmi tetteket, mint a moriszkók és zsidók kűzése, az eretnekek és más vallásúak üldözése, nyilvános és tömeges elégetése (auto da fé), Amerika őslakosságának megtizedelése és az amerikai magascivilizációk (azték, maja, inka ) elpusztítása.
