„Ne tegyünk úgy, mintha az ortográfia axiomatikus tudomány lenne.” Valóban nem az, két okból: se nem axiomatikus, se nem tudomány. Az utóbbin nem hiszem, hogy lehetne változtatni, azon vagyok viszont, hogy az előbbin lehessen.
„a helyesírás felüldefiniálhatja az olyan vonzáskörébe tartozó fogalmakat, mint a szó, de az olyan diszjunkt ideákat, mint az intézmény, belterület, azt nem.” Szerintem nyugodtan megtehetné, de – mint megmutattam – nem tette meg, az intézmény szó 1. jelentését használja. A 2.-at nem is használhatná, hiszen úgy néz ki, a 2. jelentés csak birtokszóként használatos. Az a szótár hibájának tűnik, hogy ezt nem tüntette fel. Egyébként az ÉrtSz. tud egy 3. jelentésről is: 3. (ritk, biz, tréf) <Jó tulajdonságit, értékelést kifejező jelzővel:> dolog, tárgy, találmány. Kitűnő intézmény a jó puha ágy. A tarisznya … nevezetes intézmény. (Eötvös Károly) Akkor mostantól írjuk az Ágyat és a Tarisznyát is nagybetűvel? Komolyan nem értelek.
Nem hiszem, hogy a különféle becenevek kizárnák egymást. Sőt még az sem szükséges, hogy az egyik típus írásmódja azonos legyen a másik típuséval. Én az ELTE Radnóti Miklós Gyakorlóiskolába jártam, hívtuk ezt gimnáziumnak, Radnótinak, Radnóti-gimnáziumnak, ezek mind becenevei. Amire érdemes odafigyelni, hogy a nagybetű nem annak szól ilyenkor, hogy az egész tulajdonnév, hanem annak, hogy az elem az. És hát a Bocskorszaggató elem is fantázianév, így tulajdonnévi értékű, de ha per belügy aposztrofálom a Belügyminisztériumot, az már nem tulajdonnévi értékű, tehát kisbetűs.
„Ugyanakkor továbbra sem látom be, hogy a centralizáltság miért lenne attribútuma az intézménynek: ha valami attribútuma, akkor az a hierarchia” Valóban, pontatlanul fogalmaztam.
„a Földrajzi nevek helyesírása pl. az 1.7 pontjában az állam szó ÉKsz.2 szerinti 2. jelentését használja” Ebben a pontban az állam csak összetételi tagként fordul elő, így nem értem ezt az állítást. Nyilván számos alkalommal a kontextus egyértelműsít egy bizonyos jelentést, és nyilván számos esetben nem az első jelentés az ÉKsz. 1. jelentése, de azt azért általános elvnek tekinthetjük, hogy jelöletlen helyzetben a jelöletlen (tehát gyakoribb, jellemzőbb) jelentést célszerű feltételezni. Ez összhangban áll a grice-i maximákkal is.
„Az ÉKsz.2 nem emlékezik meg számlaszámról, tulajdonosról, székhelyről és igazgatóról.” Ezek kissé tréfás pars pro toto megnevezések, a kifejezett tartalom azonban lényegében ugyanaz az ÉKsz. szabatos értelmezésével.
Kétféle intézmény fogalom van: 1. "Vmely közösségi célra létesített, bizonyos személyi kerettel rendelkező társadalmi v. állami szervezet." 2. "A társadalomban kialakult rendszer, forma, szokás." (Pl. a házasság intézménye). Namost, a'sszem, az a különbség köztünk, hogy az a valami, amin te az Internetet mint intézményt érted, az nekem sokkal inkább a 2. kategóriába tartozik (a közös protokollhasználat folytán létrjövő valami, és nem "célra létesített" valami), és az utóbbiakat, ugye kisbötűvel írjuk.
> ez nekem bizony csak az ebnek a karóhoz való ügyetlen madzadolgatása.
Ez az érzés bizony kölcsönös, és némi nehézséget vélek felfedezni a fogalmi elhatárolások terén. Te most olyasmivel próbálsz vitatkozni, amit én egyébként nem vitatok: van magyar posta. De van Magyar Posta is. Ezek nem kizáró, hanem egymást feltételező dolgok.
ez nekem bizony csak az ebnek a karóhoz való ügyetlen madzadolgatása. A posta nevű globális rendszert számtalan, az ő protokollját alkalmazó intézmény teszi ugyan, nevük többnyire Ilyen-Olyan Posta, ettől az a valami, amit postának hívunk, nem intézmény. A párhuzam pontos, csúsztatás sehol: az internetet is számtalan intézmény (is) teszi, a rendszer ettől még nem intézmény. Még akkor se, ha volna ezek között a szervezetek között Internet nevű, de nincs.
> Az internet nem szervezeti entitás (bár önkormányzó), hanem műszaki közlekedési eszköz, közeg...
Ezt mondom én is: az internet nem szervezeti entitás (és nem is önkormányzó), hanem műszaki közlekedési eszköz, közeg; de az Internet az bizony szervezeti entitás.
> ahogy nem nyomtathatsz a saját szakálladra levélbélyeget - attól még a posta - in genere és an sich - nem intézmény.
nyomhastz saját szakálladra levélbéyeket, vö. Sealand. Itt te most csúsztatással operálsz, eltekintesz azoktól a szervezetktől, amelyeknek neve szontén posta és egy adott területen monopolizálja a posta médiumot. Ezt nálunk úgy hívják Magyar Posta Rt. (vagy mi). Ez bizony inbtázmény, és még a brit megfelelője is intézmény, jóllehet ott még postahivatalok kinézete sem mindig intézményi jellegű. Az Internet és a Magyar Posta között csak annyi a különbség, hogy az előbinek nagyobb a területe, de területe az van, mert vannak olyan internetek, amelyek más szervezetbe tömörülnek, más területi dependenciákkal (erre volt példa a Bitnet, Usenet stb.)
> A leghatározottabban nem értünk egyet. Egy diszciplína terminológiájában használatos terminus technicus (márpedig a helyesírásban az intézmény[név] ilyen) teljességgel független lehet e szó rendszeren kívül használt jelentéseitől
Ne tegyünk úgy, mintha az ortográfia axiomatikus tudomány lenne. Annál is inkább, mivel -- ugye -- az ortográfia nem definiálja sem az intézmény, sem a cég, sem a márkanév, sem az állam, sem az ország, sem az etnikai körzet, sem a belterület fogalmát, pedig ezek mind hivatkozottak helyesírási szabályokban. Ennek oka, hogy ezek mind készen kapott, a priori koncepciók a helyesírás szempontjából.
Amikor egy diszciplína, ilyen a saját illetékességi körébe nem tartozó fogalomról el kezdi állítani, hogy felüldefiniálta, akkor lehet látni, hogy ott sumákolás van. Én ökológiakollokviumon meg is mondtam a vizsgáztatónak, hogy az a definíció, hogy a niche egy N-dimenziós hipertér az marhaság, mivel megkérdeztem matematikusokat, akik szerint az N-dimenziós hipertér teljességgel mást jelent. Ez az ökológiai meghatározás csak egy kétségbeesett kísérlet volt arra, hogy absztraktnak imponáló köntöst kölcsönözzenek ennek a tudománynak.
Úgyhogy a vargának a kaptafánál érdemes maradnia: a helyesírás felüldefiniálhatja az olyan vonzáskörébe tartozó fogalmakat, mint a szó, de az olyan diszjunkt ideákat, mint az intézmény, belterület, azt nem.
Egyébként korábban hozott példád cáfolja éppen azt, hogy itt sajátságos definíció lenne: ahogy változott az intázmény képzete az időben, úgy változott az akadémia nevének írásmódja. A helyesírás -- nagyon helyesen! -- tükrözi a társadalom képzeteit a fogalmakról (ha egy kis spéttel is); és merőben elefánttornyosodásnak tekinthetjük, ha a társadalomnak kellene követnie a helyesírási kodifikátorok képzeteit.
> Helyesírási szempontból nagyon is fontos, hiszen az intézmények beceneveit általában nem intézménynévként írjuk: Eötvös Loránd Tudományegyetem, de: egyetem (még ha egyértelműen az ELTE-re vonatkozik is), Berzsenyi Dániel Gimnázium, de: Berzsenyi-gimnázium.
Ezek a példák nem jók: vegyünk egy céget, amelyet Bocskorszaggató és Kalucsnielvásító Szolgáltató és Kereskedelmi Kft.-nek hívnak. Ennek beceneve, vagyis rövid cégneve a Bocskorszaggató Kft. Világos, hogy a dolgozói időnként, mint káeftére fognak hivatkozni, ugyanúgy, mint ahogy az Eötvös Loránd Tudományegyetemhez kötődők az egyetemre. Ettől még egyik megjelölés sem lesz becenév: az a Bocskorszaggató Kft. és az ELTE lesz. Ugyanígy a Berzsenyi Dániel Gimnázium beceneve egyszerűen Berzsenyi, mint ahogy Fodor Gábor képviselő gimnáziumának beceneve Berze (< Berze Nagy János Gimnázium). Arra is felhívnám a figyelmet, hogy az Opera az Opera, és nem *Operaház, ha ez utóbbit használjuk, akkor már kisbetű operaház (tehát ez is ekvivalens a Berzsenyi becsenév vs. Berzsenyi-gimnázium megnevezés kettősével).
Azt is látni lehet, hogy vannak részrendszerek, ahol ez a kettősség teljesen kiépült: a cégnevek és az országnevek. A helyzet az intézményveknél is ilyen, csak defektív: azaz nem minden intézmény rendelkezik rövid intézménynévvel.
> „hanem az, hogy az az izé, amire utaltam az is egy olyan intézmény, amelynek nincs igazgatója, számlaszáma.” De az intézményszerű felépítés, struktúra, a centralizáltság egyértelműen jellemző rá, szemben az internettel, amelynek leglényege a decentralizáltság, az intézményszerűtlenség.
Vegyük azt, hogy jut valaki IP-címhez, és hogy jut valaki országgyűlési képviselői mandátumhoz. Ha ezt vesszük, akkor a helyzet éppen fordított ahhoz képest, amit mondasz. Hát még, ha azt vesszük, hogy az IP-cím, illetve a mandátum elnyerése után kinek-minek tartozol felelősséggel...
Akkor lenne az Internet intézményszerűtlen, ha pl. mindenki hasraütésszerűen allokálhatna magának IP-címet, ill. doménnevet. Ugyanakkor dolgoztam olyan kórházban, melynek bizonyos osztályai egyetemi tanszékek voltak, míg mások nem. Ennek a kórháznak két(!), szeparált internetet kellett bevezetnie, mert az egyetemi gerincre csak oktatási egységek csatlakozhatnak. Ez pedig azért van, mert az Internetnek is van "SZMSZ"-e, és van erőszakszervezete, amely az "SZMSZ" sértést szankcionálja.
Ugyanakkor továbbra sem látom be, hogy a centralizáltság miért lenne attribútuma az intézménynek: ha valami attribútuma, akkor az a hierarchia, a belső felelősségi rendszer és ezek izoláltsága a környezettől. Itt most te egyszerűen öszetéveszted a hierarchiát a centralizáltsággal. Nálunk a kórház gyógyítóágazata egy feudális, centralizált rendszer, az USA-ban pedig egy hálós szervezet: mégis kórház mindkettő. Talán a diszkrepanciát az okozza, hogy errefelé még nincs elterjedve a hálós szervezeti modell: ez nem centralizált, de hierarchikus, és legalább annyira intézményszerű, mint a mi poroszos modellünk.
> Egyrészt az ÉKsz.-ben szerepel egy 1. jelentés is: 'vmely közösségi célra létesített, bizonyos személyi kerettel rendelkező társadalmi v. állami szervezet' – így megszorító kontextus nélkül ennek kell a default értelmezésnek lennie
Ilyen default értelmezésre semmi nem ad alapot. Sőt, a Földrajzi nevek helyesírása pl. az 1.7 pontjában az állam szó ÉKsz.2 szerinti 2. jelentését használja.
> (ez érdekes módon összhangban is van a szabályzat fogalomhasználatával)
Nem, nincs. Az ÉKsz.2 nem emlékezik meg számlaszámról, tulajdonosról, székhelyről és igazgatóról.
> másrészt pedig a 2. jelentésnél az ÉKsz. hoz példát is: a házasság ~e – ebből tisztán látható, hogy szó nem lehet helyesírási vonatkozásban erről a jelentésről, hiszen akkor a Házasságot is nagybetűvel kéne írni.
Ha lenne a házasság intézményének neve, akkor lehetne nagy betűvel írni.
> van valami elfogultság abban, ha megtagadjuk azt, hogy a populáció egy része autonóm önkormányzó szervezeti entitásnak (magyarul: intézménynek) fogjon fel valamit.
Na, itten van, imho, a kapitális marhaság elhantolva. Az internet nem szervezeti entitás (bár önkormányzó), hanem műszaki közlekedési eszköz, közeg, amelynek egyetlen ismérve a szabadon használt szabvány (protokoll). Éppen mint a rádió, a tévé, a posta, a vasút stb. Persze tele van intézményi elemekkel, pl. nem hozhat létre boldog boldogtalan top-level doménneveket, pont, ahogy nem nyomtathatsz a saját szakálladra levélbélyeget - attól még a posta - in genere és an sich - nem intézmény.
„óvást kell bejelentenem. A definíciónak a rendszeren kívülről kell erednie, különben »a saját farkunkba harapunk«.” A leghatározottabban nem értünk egyet. Egy diszciplína terminológiájában használatos terminus technicus (márpedig a helyesírásban az intézmény[név] ilyen) teljességgel független lehet e szó rendszeren kívül használt jelentéseitől. Ugyanakkor elismerem, hogy valóban szerencsétlen eljárásmód, hogy a szabályzat olyan terminus technicusszal él, amelyet nem definiál előre pontosan.
„Amin mi vitatkozunk, az nem a helyesírás: hanem az intézmény fogalom tartalma.” Ami jelen esetben egy helyesírási terminus technicus, így a helyesírás tárgykörébe tartozik.
„Akkor nem Országgyűlést írok, hanem a Magyar Köztársaság Országgyűlése't. Itt nem az volt a lényeg, hogy le tudom-e írni az adott intézmény pontos megnevezését,” Helyesírási szempontból nagyon is fontos, hiszen az intézmények beceneveit általában nem intézménynévként írjuk: Eötvös Loránd Tudományegyetem, de: egyetem (még ha egyértelműen az ELTE-re vonatkozik is), Berzsenyi Dániel Gimnázium, de: Berzsenyi-gimnázium.
„hanem az, hogy az az izé, amire utaltam az is egy olyan intézmény, amelynek nincs igazgatója, számlaszáma.” De az intézményszerű felépítés, struktúra, a centralizáltság egyértelműen jellemző rá, szemben az internettel, amelynek leglényege a decentralizáltság, az intézményszerűtlenség.
„Ha az ÉKsz.2 definícióját vesszük, akkor az illetők számára ez is intézmény: »2. Szociol is, vál A társadalomban kialakult rendszer, forma, szokás«” Ha feltesszük, hogy a helyesírási szabályzat nem autonóm terminus technicust használ is e helyt, ez akkor is nagyjából képtelenség. Egyrészt az ÉKsz.-ben szerepel egy 1. jelentés is: ’vmely közösségi célra létesített, bizonyos személyi kerettel rendelkező társadalmi v. állami szervezet’ – így megszorító kontextus nélkül ennek kell a default értelmezésnek lennie (ez érdekes módon összhangban is van a szabályzat fogalomhasználatával), másrészt pedig a 2. jelentésnél az ÉKsz. hoz példát is: a házasság ~e – ebből tisztán látható, hogy szó nem lehet helyesírási vonatkozásban erről a jelentésről, hiszen akkor a Házasságot is nagybetűvel kéne írni.
Nagyrabecsülésem dacára itt óvást kell bejelentenem. A definíciónak a rendszeren kívülről kell erednie, különben "a saját farkunkba harapunk".
> mivel ellentmond a helyesírás szabályainak a nagybetűs Internet
Amin mi vitatkozunk, az nem a helyesírás: hanem az intézmény fogalom tartalma. Így a nagybetűs Internet nem mond ellent a helyesírás szabályainak: mivel ebben a megközelítésben az Internet intézmény(szerű), az internet pedig nem.
> Egyébként nem igaz, hogy zavar a nagybetűs Internet
A fentiek szellemében én továbbra is úgy vélem, hogy van valami elfogultság abban, ha megtagadjuk azt, hogy a populáció egy része autonóm önkormányzó szervezeti entitásnak (magyarul: intézménynek) fogjon fel valamit. Azt aláírom, hogy te sosem tekinted ilyennek. Ebből viszont csak az következik, hogy te sosem írod nagy kezdőbetűvel. De az még nem következik ebből, hogy én ne tekinthetném ilyennek. Azt is hangsúlyoztam, hogy én világos distinkcióval élek a két alkalmazás között: amikor nem intézményszerű szerepben fordul elő, akkor én sem írom nagy betűvel. De ez megint nem implikálja azt, hogy amikor viszont intézményszerűnek vélem, akkor ne írnám nagy kezdőbetűvel.
> Az Országgyűlés nem egészen ide tartozik, az inkább az Akadémia, Opera hagyományos kivételek sorába
Akkor nem Országgyűlést írok, hanem a Magyar Köztársaság Országgyűlése't. Itt nem az volt a lényeg, hogy le tudom-e írni az adott intézmény pontos megnevezését, hanem az, hogy az az izé, amire utaltam az is egy olyan intézmény, amelynek nincs igazgatója, számlaszáma. (Egyébként szerintem ezek sem hagyományos kivételek, hanem az adott intézmények rövid nevei.)
> 1832-ben az MTA előd Magyar Tudós Társaság is csupa kisbetűvel volt megnevezve a szabályzatban
Amennyiben az intézményeket ma sem kellene nagy kezdőbetűvel írni, úgy én sem írnám nagy kezdőbetűvel az intézményszerű Internetet. Etől még a fogalmi különbség továbbra is létezne az orgware (Internet) és a hadrware (internet) között, csak a helyesírás szintjén fenotipikusan nem jelentkezne.
> De amilyen futótűzként terjedt az akadémiai helyesírás történetében a nagybetűzés, nem lepődnék meg azon se, ha előbb-utóbb minden főnevet nagybetűvel írnánk
Ez bízvást egy retorikai túlzás, persze sok igazság van benne. A magyar részt nem tudom, hogy pl. a neves ünnepeket miért ne lehetne nagy kezdőbetűvel írni azoknak, akiknek az adott ünnep tartalma fontos. Ha az ÉKsz.2 definícióját vesszük, akkor az illetők számára ez is intézmény: "2. Szociol is, vál A társadalomban kialakult rendszer, forma, szokás"
Minthogy az Internet és az internetek írásmódját tekintve egyetértünk, a vita többi része érdektelen. (Amúgy szerintem Internet, azaz ilyen nevű intézmény nem létezik).
Egyébként amit a Kádár-rendszerrel kapcsolatban írsz, nagyon áll, hiszen (sejtésem szerint) azért Toldi mozi, Ibolya presszó, Malomtó étterem vs. Katona József Színház, Palace Szálló, mert akkoriban az előbbiek általában egy nagyobb intézmény részegységei voltak, míg az utóbbiak önálló gazdálkodóegységek. Ez a magyarázat viszont valóban csak sejtés a részemről, de mivel elfogadható, a rendszerbe beleillő más magyarázatot nem találtam, valószínűsítem ezt.
„Szeretném, ha idéznéd azt az autorizált forrást, ahol ezek szükséges kritériumként definiálódtak.” Fábián Pál szíves szóbeli közlése. Például ennek alapján intézménynév a Szegedi Szabadtéri Játékok, de nem intézménynév az olimpia. Az Országgyűlés nem egészen ide tartozik, az inkább az Akadémia, Opera hagyományos kivételek sorába. Egyébként nem igaz, hogy zavar a nagybetűs Internet, és ezért kerestem hozzá valami magyarázatot, hanem az az igaz, hogy mivel ellentmond a helyesírás szabályainak a nagybetűs Internet, ezért zavar. De amilyen futótűzként terjedt az akadémiai helyesírás történetében a nagybetűzés, nem lepődnék meg azon se, ha előbb-utóbb minden főnevet nagybetűvel írnánk. (1832-ben az MTA előd Magyar Tudós Társaság is csupa kisbetűvel volt megnevezve a szabályzatban.)
> A BITNet mozaikszó, melynek ez a helyes írása. Az UseNet egy bizonyos hálózat, ez név, nem közszó. Ilyen alakban nem találkoztam vele, vagy csak csupa nagybetűvel, nagy nagy kezdőbetű és utána kicsi.
Nem az írásmódokat állítottam szembe, hanem a szervezeteket. Ezek egymástól diszjunkt szervezetek (voltak), amelyek alkotóelemei csak a saját szervezeti térben bírtak -- szabványbetartási stb. -- felelősségi körrel. A lényeg: a BITNet és a Usenet (akárhogy is írjuk őket) internetek, mivel önálló hálózatokat integrálnak egy hálózatok feletti hálózatattá. Ugyanakkor ezek nem az Internet. És itt van az a azsmebenállás, amely a kisebetűs vs. nagybetűs írásmódot meghatározza, ez utóbbi internetet, melynek neve is Internet, mint intézményt írhatjuk le a rendelkezésünkre álló fogalmi készlettel.
Persze leírhatnánk úgy is,hogy a nagybetűs Internet az egy zizé, és a helyesíási szabályokból következik, hogy a zizékre az analógia folytán az intézményekre vonatkozó szabályokat kell alkalmazni.
(rumci ott téved, hogy nem a tartalma, hanem a formája alapján ítéli meg az intézményi státust. Mivel rumci is általában megengedő, és érzékeli azt, hogy a modern élet jelenségeit, amelyek az AkH.11 megszövegezésekor még nem léteztek, analógiával kell megközelíteni, ezért az ebbéli rigiditását én prekoncepciónak érzem: a nagybetűs forma iránti ellenszenve kifejeződéseként. De hát senki nem akarja őt arra kötelezni, hogy nagybetűvel írja az internetet, ha nem tekinti azt intézménynek. De attól sem tagadhatjuk meg a döntés jogát, aki viszont látja a distinkciót, és látja -- bizonyos esetekben -- az Internetet, mint intézményt.)
> Ki ennek az intézménynek az igazgatója, tulajdonosa, hol van ennek a székhelye, bankszámlája? Ezek ugyanis az intézménységnek kritériumai.
Szeretném, ha idéznéd azt az autorizált forrást, ahol ezek szükséges kritériumként definiálódtak.
Az megengedem, hogy ezek a te felfogásodban szükséges kritériumok, de az enyémben nem. Amit te felsoroltál, azok egy _hierarchikus szervezet_ attribútumai, de egy intézmény nem szükségszerűen hierarchikus.
Ilyen alapon pl. meg lehetne tagadni a peer-to-peer hálózatoktól a hálózat fogalmát, pusztán azért, mert nem hierarchikusak. Továbbá: az anarchia is államforma.
Ha az Internet nem lenne intézmény, akkor boldog-boldogtalan létrehozhatna új top-level domainneveket, de ez utóbbi feladatra külön szervezeti struktúra szolgál. Külön struktúra addresszált az RFC-k karbantartására. S.í.t.
De vegyük pl. az Országgyűlést, amely szintén intézmény igazgató, tulajdonos és bankszámla nélkül. Mégcsak nem is jogi személy, így nem is perelhető! Mindezen attribútumok az Országszággyűlés beosztott szervezeteihez kapcsolódnak, pl. az Országgyűlés Hivatalához. Mint ahogy az Internetnél pl. a RIPE-nek már van igazgatója, bankszámlája, székhelye stb.
-----
Ezen túlmenően persze maga az intézmény fogalom anakronizmus, hiszen ennek értelmezésében az államszocializmus fogalmait éltetjük tovább, ahol alaulról szerveződve, peer-to-peer jelleggel ilyenek nem jöhettek létre. Szabatosabb lenne ilyenkor inkább pl. entitásra gondolni.
Köszönöm a segítséget közben megtaláltam a megfejtést.
Internet vagy internet Elhangzott: 1999. március 11. 2004. június 8., kedd 0:00 124 olvasás
Itt meghallgatható.
A kisbetűs és a nagybetűs írásmód is használatos, a Magyar helyesírási szótár ajánlása szerint tulajdonnévi értelemben nagybetűs az Internet, köznévi értelemben kisbetűs. Az internet írásmódja más, mint a televízióé vagy a rádióé, mert ezeknek már régóta nincs egyedi, tulajdonnévi értékük, és már évtizedek óta közhasználatúak, így föl se merül a nagybetűs írásmódjuk. Ezzel szemben az Internet a sokfajta hálózat közül az egyik, kifejezetten jellegzetes felépítésű rendszer, így – egyelőre – indokolt a nagybetűs, tulajdonnévi írásmódja is. A helyesírási gyakorlatban jellemzően a kisbetűs változat fordul elő, még akkor is, ha tulajdonnévi értelemben használják. Ezt a kérdést minden bizonnyal az írásgyakorlat fogja eldönteni, és jelenleg a kisbetűs változat elterjedésére van nagyobb esély.
Az UseNet egy bizonyos hálózat, ez név, nem közszó. Ilyen alakban nem találkoztam vele, vagy csak csupa nagybetűvel, nagy nagy kezdőbetű és utána kicsi.
> De hát a muszáj szót is elég gyakran írják ly-nal…
Azért ez nem analóg eset, mer itt a j ~ ly distinkció nem mérlegelés kérdése. vValaminek az intézmény volta pedig erősen mérlegelés kérdése. Szerintem pl. van Internet nevű intézmény (amely szemben áll[t] pl. a UseNet és a Bitnet nevű intézményekkel).
Azt szeretném kérdezni, hogy szerintetek milyen esetekben kell az internet szót nagy i-vel, illetve kis i-vel írni. Úgy tudom, hogy az Internet és az internet szó mást és mást jelent.