Kedves bárki.nagyon hálás lennék,ha valaki képet tudna mutatni a hajnal utcáról.Én a 2 ben laktam,és amíg élek nem felejtem el ezt az időszakot.Jó lenne látni vizuálisan is szertett utcámat. Köszönettel Lovas István Ónodi u iskolai tanuló
Pesterzsébeten 1956, november ,4-én, 4óra , 30 perc körül egy orosz tank ,a Határ úton hátal az Árpád utcának, ágyúcsővel Gubacsi útra nézve ált . Eljött. a reggel a Sárga köves Árpád utcában , jöttek mentek az emberek A tankból elő bujt egy orosz katona , lehet hogy friss levegőé vagy napozni nem tudni ,Erre a Hajnal utcából jövet két ember megjelent egy orosz kerekes géppuskával,és le akarta szedni az orosz katonát, A varroda bejáratánál lehasaltak a géppuska mellé , és célba vették a hátátfordító katonát ezt az utca lakói nem engedték, elé állták , és így nem tudtak lőni, és az utca is meg maradt , az orosz tank egyszer-csak el indult a Gubacsi út irányába. A képen a régi Árpád utca, a fotó a varroda bejáratnál készült,ahol 56-ban a légó picijében sok Árpád utcai volt elszállásolva.
Ferencváros ismét azon kerületek közé tartozik, amelyek erősen tagolt térszerkezetet mutatnak fel. A jelentős részben kültelekből álló kerület belső, Nagykörút által lezárt részét jórészt a középosztály lakja, ezen túl pedig elsősorban a munkáslakosság jellemző. A kerület külső része „valóságos gyárváros, melynek munkásai nagyobbrészt a közeli községekben: Kispesten, Erzsébetfalván, Soroksárt és Csepelen laknak”.56 A kerület közbiztonsági szempontból kritikus pontját a Gubacsi dűlő és Erzsébetfalva között elterülő, a város határát képező fás terület – ahogy az 1913-as jelentés fogalmaz, „véderdő” – jelentette, ahol ekkoriban rablóbandák garázdálkodtak. A környéken lakók által csak „Kis-Bakonynak” nevezett rész különösen fontos Erzsébetfalva szempontjából, mivel az erzsébetfalvi munkások, akik a fegyvergyárban dolgoztak, ezen a területen keresztül jártak gyalogosan munkába. Az Erzsébetfalvi Közlöny szerint egészen odáig fajultak a dolgok, hogy a „különben erős, izmos fegyvergyári munkások […] csak csoportosan bátorkodnak ezt a zsiványtanyát megközelíteni”.57 A terület rendőri szempontból „senkiföldjének” számított, mivel a Pest megyei csend-őrség nem léphette át a főváros határát, a budapesti rendőrök pedig az újságíró csípős megjegyzése szerint ritkán vetődtek errefelé. Sőt, „megesik, hogy míg az egymást sűrűen felváltó csárdákban szórakozik [az „államrendőr”], addig hangzanak ki a sűrűségből a megtámadottak segélykiáltásai.
A 13 aradi vértanú kivégzésének napja. A vértanúkról utcákat neveztek el a régi Kossuthfalvában.
Aulich Lajos a szabadságharc utolsó honvédelmi minisztere: Aulich utca. Damjanich János szerb származású honvédtábornok a 3. hadtest parancsnoka: Damjanich utca. Dessewffy Arisztid császári tisztbõl lett a szabadságharctábornoka: Dessewffy utca. Kiss Ernõ örmény-magyar származású tiszt: Kiss Ernõ utca. Knezich Károly horvát származású császári tisztbõl lett honvédtábornok Knézich utca. Lahner György császári hadapród, honvéd hadosztályparancsnok. Róla nincs utca elnevezve. Lázár Vilmos örmény származású hadosztályparancsnoka: Lázár utca. Gróf Leiningen - Westerburg Károly, német fõnemes volt Leiningen utca. Nagy Sándor József a császári hadsereg nyugdíjasa, a tavaszi hadjáratban a fõsereg lovassági parancsnoka: Nagysándor József utca. Poeltenberg Ernõ osztrák származású honvédtábornok: Pöltenberg utca. Schweidel József osztrák nemes, császári tiszt, a fel-dunai hadtest hadosztályparancsnoka. Róla nincs utca elnevezve. Török Ignác a császár mérnökkari tiszt, Komárom, Buda és Szeged várának erõdítését irányította Török utca.
Pesterzsébet, Nosztalgia járat a hév vonalán, Ráckeve felé. A távoli vonat ez egy jő kép, János barátom csinálta,csak az a jobb oldali ember elrontotta a képet.
Mielőtt elkezdeném a képeket felrakni, az Árpád -házi Szent Erzsébet Plébániatemplom rol.Két embernek köszönhetjük ezt a felejtetlen délelőttöt. Gábor Óváry ,és Zoltán Ettelének ,
Sziasztok! Furcsa kérdésem lenne, mivel eddig senkinek sem sikerült válaszolnia rá, gondoltam megkérdezem, hátha tudtok segíteni. Mikor Pesterzsébet és Soroksár egyesült és Budapest 20. kerülete ként működött, jó pár filmet forgattak a kerületben. Elképzelhető, hogy csak jeleneteket forgattak a filmekből. Honnan lehetne megtudni, mely filmeket forgatták az akkori kerületben. Ez körülbelül az 1960-1980 közötti időszakban történt. Előre is köszönöm a segítséget!!!
Anekdotagyűjtő projektbe kezdtünk Budapest egyik kevesek által ismert szeglete, a Hullám (Somody) Csónakházak aranykoráról és vészterhes időszakairól. Szívesen beszélgetnénk olyan helybéliekkel, akik egykor részesei voltak, vagy akár még ma is osztoznak az épületegyüttes nyújtotta örömökben, hogy történeteiket rögzítsük az utókor számára. Minden információmorzsát, régi fotót megköszönünk! Várjuk jelentkezésüket, kérdéseiket kommentben, üzenetben vagy a szervacsoport@gmail.com e-mail címen "Éjszaka a kabinokban hálni tilos" jeligére! Laki Nóra és Zeisler Judit
1780-ba épült, át alakították 1878-ba.Az egyház tulajdona, és műemlék HELSINKI úton a Soroksár határába , látható,tehát a 23, -kerületé. A 18-századba végén épült copf stílusba. SEGÍTŐ MÁRIA, vagy SZENT VENDEL kápolna ?? A kereszt alatt látható írás már megkopott .A szöveg a következő. ISTEN DICSŐSÉGÉRE A CSALÁDJÁBAN ELŐFORDULT GYÁSZOS ESET HELYSZÍNÉN AZ ÚRNAK 1901 ÉVÉBE. HOCHSTEINER SEBŐ ,és neje SCHAFFER KATALIN.
Pesterzsébet fő utcája. Kezdetekben a Soroksári úttól a Piac tér-ig tartott, és 1876-tól Hitel Márton utca volt a neve. 1904-ben Kőburkolattal látták el. 1908-ban megkapta Kossuth Lajos nevét. Ekkor már az utca továbbfejlődött a Kende Kanut utcáig, de a Hitel Márton neve még megmaradt egy darabig. 1923-ra ez a rövid szakasz is megkapta Kossuth nevét. Ekkorra alakulhatott ki a "Kiskosuti" "Nagykosuti" szleng elnevezés. Teleki grófné birtokának felosztása után már lehetőség volt az utca továbbvitelére. Ekor a telekrendezések során az utca kiért a Nagykőrösi útig.
Az utca különlegessége a helyi szleng elnevezése. - A soroksári úttól a Fogadalmi templomig "Nagykosuti" vagy "Kosuti"a neve. Az utcaszakasz korzózó-vásárló funkciót tölt be. Az utca egy része ma sétáló utca. - A Fogadalmi templomtól a Jókai Mór utcáig "Kiskosuti" ez bevásárló helyként üzemel. - A maradék rész a Nagykőrösi útig tart, ennek nincs beceneve, főként lakóövezetként funkcionál. Névadója Udvardi és kossuthfalvi Kossuth Lajos (1802. szeptember 19. – 1894. március 20.) államférfi, a Batthyány-kormány pénzügyminisztere, a Honvédelmi Bizottmány elnöke, Magyarország kormányzó-elnöke.
Pesterzsébet. Suda János ügyvéd, Erzsébetfalva egyik alapítója. Negyven évig tevékenykedett a telep érdekében. Elősegítette a községháza, távírda, gyógyszertár, HÉV - vonal építését. Több családtagjáról utca van elnevezve, a régi villája környékén.. Ezek az Emilia utca, Kálmán utca, és aMária utca. A János utca és a János tér róla van elnevezve.
Szép napot mindenkinek! Ajánlom figyelmükbe a pesterzsébeti 56-os forradalom Róka Rádiójának, Illés József rádióműszerésznek, Szeifert Mihály rádiósnak igaz történetét. 28 perces kisfilm, igazán érdemes végignézni.
Erzsébetfalva. A jutagyár sokáig Erzsébetfalva legnagyobb üzeme volt. A saját tisztviselői és munkásai részére nyolc házból álló kislakótelepet épített az 1920-as években. Ez volt a Jutagyári kolónia. A kép az Irma utca felől készült, amelyet a fejlődő gyáripar fokozatosan beépített
