Az Ön által felkeresett topic fegyverek, ill. annak látszó eszközök
forgalmazásával kapcsolatos adatokat is tartalmazhat.
Felhívjuk figyelmét, hogy csak akkor lépjen be, ha Ön fegyverek forgalmazásával
vagy felhasználásával hivatásszerűen foglalkozik, és a honlap látogatása nem
eredményezi valamely Önre vonatkozó jogszabály vagy egyéb szabályozás
rendelkezéseinek megsértését.
Az Port.hu Kft. a fórum számára kizárólag tárhelyet szolgáltat, a honlapon
megjelenő információk vonatkozásában szerkesztői felelősséget nem vállal.
Amennyiben megítélése szerint a honlapon jogellenes tartalom jelenik meg, úgy
azt kérjük, jelezze az Port.hu Kft. mint tárhelyszolgáltató felé.
SZ-125-ös technikát tanultam a főiskolán (SA-3) de egy percet sem üzemeltettem. MIkor kikerültem csapathoz, éppen akkor volt technika váltás. Még ott volt, de már szétszedve a régi SZA-75M vagy RSZNA-75M Dvina (SA-2) és telepítve volt a SZ-75 M2 vagy RSZN-75V M2 Volhov (érdekes, ez is SA-2 volt) Aztán 1985-től következett az SZ-200 VE Vega (SA-5). Utoljára volt még szerencsém az Igla rakétához is, de már csak egy rövid időre.
Az SZ-125 Pecsora volt az ős. Ezt a komplexumot fejlesztették ki abból a haditengerészeti légvédelmi rakétából, ami a cucc elődje volt. (ahhoz képest csak a rakéta volt változatlan? meg az irányítás rendszere) A földi üzemnek megfelelően átalakították a rakéta rávezetését, kialakították a rávezető állomást, és erre a célra készítettek egy - emelhető - antennaposztot (UNV). A komplexumnak hat indító állványa volt, állványonként 2 indító sínnel, mindkét indító pálya mögött lángterelő lappal. (valószínűleg az akkor már jó régen működő és bevált Dvinák után megmaradt atavizmus)
Az SZ-125M komplexumot a Pecsora továbbfejlesztéseként készítették. Az elv, az irányítási rendszer, a rakéta kis változtatásokkal maradt a régi, Csak kissé korszerűsítették a technikát. Összehozták a Nyevára jellemző négysínes indító állványt. Maradt a kétcsatornás technika, és már csak négy indító állvány maradt. Beépítettékj a Karátot. Ha egyébként valahol találsz idevágó képeket, akkor hasonlítsd össze a TZM-eket. Fő különbség csak a hordozó járműben lehet, egyébként minden maradt a régiben.
Bár a Nyeva viszonylag gyorsan mobilizálható, az orosz megcsinálta a Pecsora 2-t, ami önjáró. Az ötletet a lengyelek adták, akik az összes Nyevájukat mobilizálták. Vagy MAZ alvázra, vagy T-54 alvázra rakták a komplexum elemeit, és az elemek közé nem kellett a kábel kapcsolat, hanem mikrohullámú kapcsolatot teremtettek.
Egyébként amikor a Vegát nálunk leszerelték, akkor a lengyelek a Vegáért cserébe az összes Nyevánkat át akarták alakítani.
Az orosz szűken csak a technikát telepítette oda a repülőtér mellé. Sem laktanya, se egyéb technikai terület nem kellett nekik, hiszen a repülőtér területén hatalmas terület állt rendelkezésükre. A magyar osztálynál egy kupacban volt minden, ezért foglalt el nagyobb helyet. A technika telepítésének egyébként kötött mérete van, már csak a kábelek hossza miatt. Azt csak a Vegánál csinálták meg, hogy háromféle kábelkészlet volt hozzá - Nekünk csal egy méret volt - ráadásul az indítórendszert vagy 80 - 100 kilométerre előre lehetett telepíteni, és máris megnőtt az alkalmazási távolság. A lokátor bírta.
A negyedik sorozatban találtam némi Nyeva technikát. Most ezeket a képeket már nem tudnád elkészíteni, és nem a fényképezőgép vagy az amerikaiak hiányoznak hozzá, hanem a Nyeva. Egyetlen darabot sem lehetne összerakni, mert Mezőfalván szétszedték.
A kettő nem egy kategória. Az SZ-300 bár mobil, mégsem kifejezetten arra találta ki az orosz, hogy a csapatokat kövesse és oltalmazza. Egy jó csapatlégvédelmi komplexum arról híres, hogy a megállás után már 20 - 40 másodperc múlva képes harcolni. Az SZ-300-nak azért ennél több kell. Én mindkét jellegű eszköz harcásazatát tanultam - a honi rakéta eszközökét persze kissé jobban - hát ég és föld a különbség.
Parancsirányítású technika, a rakétát a repülés teljes szakaszán a rávezető állomásról irányítják. A parancsképzése viszonylag egyszerű, mivel a komplexum irányítási síkjai és a rakéta vezérlő síkjai megegyeznek egymással.
A technika kifejezetten kis magasságra készült, a 25 km-es ferde távolság mellé általában 30 méteres alsó magasság társul. Van hozzá egy lehetőség, amivel az antennaposztot felemelik - vagy a saját AMU taggal, vagy valami nagy kupac földdel - és akkor a megsemmisítési lehetőség alsó határa lemegy akár 11 méterig is. A zóna felső határában nem vagyok biztos, de valahol 20 000 méter körül lehet.
A komplexum egy célcsatornás és két rakéta csatornás, ami azt jelenti, hogy egy idejűleg egy célra tud tevékenykedni, ennek során egy célra két rakétát tud irányítani.
A rakéta kétfokozatú, mindkét fokozatban szilárd hajtómű van.
Maximális sebességeket nem tudok.
Nálunk is volt néhány darab, de már nincs egy sem, mert Mezőfalván szétbontották.
