Az Ön által felkeresett topic fegyverek, ill. annak látszó eszközök
forgalmazásával kapcsolatos adatokat is tartalmazhat.
Felhívjuk figyelmét, hogy csak akkor lépjen be, ha Ön fegyverek forgalmazásával
vagy felhasználásával hivatásszerűen foglalkozik, és a honlap látogatása nem
eredményezi valamely Önre vonatkozó jogszabály vagy egyéb szabályozás
rendelkezéseinek megsértését.
Az Port.hu Kft. a fórum számára kizárólag tárhelyet szolgáltat, a honlapon
megjelenő információk vonatkozásában szerkesztői felelősséget nem vállal.
Amennyiben megítélése szerint a honlapon jogellenes tartalom jelenik meg, úgy
azt kérjük, jelezze az Port.hu Kft. mint tárhelyszolgáltató felé.
Érdekes, a HAWK a mi Dvinánkkal hasonló korú eszköz, és mégis mindig rendszerben van. Én is láttam azokat a konténereket, de az semmiképpen nem Patriot. Én négy konténerre emlékszem egy járművön, és ahogy a kerék méretével összehasonlítom a konténer méretét, akkor az az eszköz úgy 10 - 15 km hatótávolságú eszköz lehet. Viszont nem tudom, milyen eszköz lehet.
Tudom hogy semmi realitása nincsen de egy alföldi (mondjuk kunmadarasi) és egy dunántúli (mondjuk mezőfalvi) Favorit osztály egy harcállásponttal és egy technikai csoporttal (mondjuk Szabadszállás) megoldhatná a problémát. Az orosz ezt úgy reklámozza hogy a NATO szabványú rendszerekhez is kapcsolható. Ebből nemtom mi lehet igaz? A dunántúlon meg (Medinán?) ott kell legyen az Oborona -14, ami a maga érzékelési távolságával meg a VHF-sávjával bevonható lenne az ezred működésébe. Emellett pedig Győr elláthatná a csapatlégvédelmet. Onnan meg kiszórnám a Mistralt és helyette a svéd RBS-23 Bamsét használnám. Azzal akár Bp köré is ki lehetne települni a régi tüzelőállások maradványaiba mert a rendszer egyes elemei 10km-re telepíthetők egymástól!
Na jó befejeztem az álmodik a nyomor offtopicot, csak az ilyen esetek után ordítani tudnék...
Lassan ideje lenne tudatosítani minden idióta politikusunkban hogy a légvédelmünk nemhogy támadó kötelék szétkergetésére, de egyes támadó lelövésére sem alkalmas. Hogy ezt ilyen kategorikusan miért jelentem ki? Tavalyi eset: adott egy török Airbus utasszállító, amelynek a pilótái nem figyelték a rádióforgalmazást. Arad felől belépett a magyar légtérbe, bejelentkezett a távolkörzetnek, aztán buddogott tovább a légtérben...egyenest Paks felé, ami érthető okokból 0m-től a csillagos égig tiltott légtér. További üzenetekre nem reagált, amire a polgári irányító felhívta Veszprémet, hogy van egy kis probléma. Tippeltek mi történt? Sajna most is felspannoltam magam ezen írás közben úgyhogy türelmetlen leszek és ideírom:SEMMI!!! Honvédségünk közölte hogy Kecskemét nem tud gépet emelni, mert csak a NATO-készültség üzemképes és annak az emelésére pedig Nápolyból vagy Avianóból vagy tudomisén honnan kell engedélyt kérni. Légvédelmi rakéta meg ugye az van ami, tehát azt is felejtse el a polgári irányítás.
Na most ha az a gép azért nem válaszolt volna mert a terrorista szétlőtte a rádiópanelt, akkor mi most lámpa nélkül olvasgatnánk éjjelente...még a politikusok is...ha túléljük...
Íme a légvédelmi rendszer, NATO, Magyarország, 2004-ben...
Közröhej írhatnám, ha nem lenne inkább sírni kedvem ilyenkor!!!
Láttam a riportokban pár bevágást a telepített eszközeikről. A Hawkot felismertem, de volt ott még valami utánfutóra telepített konténerekből indított eszköz is. Patrotnak kicsinek tűnt és mintha 8 konténer lett volna az utánfutón. nem tudod mi lehet ez? vagy én néztem rosszul és az olasz mégis rendszeresített Patriotot? Mert akkor keresek egy kötőtűt :-((
Azért bátorkodom válaszolni erre a kérdésre (Mi értelme van mindent egy helyőrségben tartani?) mert abban az időszakban volt közöm a Honvédséghez. A helyzet az, hogy amikor 97-98-ban kialakították az új szervezetet, mindent alárendeltek a pénzügyi szempontoknak. Asszem valamelyik 1997-ben megjelent Új Honvédségi Szemlében volt egy írás az akkor még vkfség előtt álló Fodor Lajos tollából. Ebben azt boncolgatta, hogy a honvédelmi költségvetésből arra futja (1997), hogy a fegyvernemi kultúrákat egyetlen helyőrségbe vonják össze. Vagyis itt szó nem volt célszerűségről, hanem azon az alapon hogy nincs több pénz úgy döntöttek, hogy a lérak kultúrát Győr fogja továbbvinni. Végig az volt a benyomásom, hogy a menthető mentése a cél: az hogy majd ezekből a fegyvernemi magocskákból egyszer talán még egy valóban működőképes szervezetet lehessen kialakítani ha egyszer lesz rá pénz. Hát...nem lett. A többi pedig már ismert.
Ezzel kapcsolatosan meglehetősen szkeptikus vagyok, hiszen az a pár nyomorult alegység lehet, hogy ott van időre, ahol kell, de mit képes lefogni. Mekkora területet. Vagy mivel a Kub meglehetősen mobil, hol itt van, hol ott? (Hun itt, hun ott, mint a hunok?)
Egyik válasz: 1-2 nap múlva.... másik válasz: azonnal. :-)
De igy komolytalan volt a kérdés...
Ez nem igy működik, hogy váratlanul valami megjelenik valami pl keletről.... Annak előzménye van, hírszerzés,felderítés, nemzetközi helyzet... stb stb hadd ne irjam le , szóval annak ha vmi támadás fenyegetné az országot akkor a csapatlégvédelem addigra a megfelelő helyen települt...
SZ-200VE: szia, én a mernok lánya vok, jóh, háát a név alapján amúgy se lenne nehéz kitalálni. :) bocsi, h pont ilyen témáju "izébe" írok, csak tudom, h oszt. társa voltál apunak és szeretném megkérdezni azt az internetes oldalt, ahol az oszt-nak van 1 fóruma; biztos tudod miről beszélek. lécci küldd el mondjuk e-mailbe a címet, mert naon szeretném megnézni. előre is köszi, K. Judit
Bocs a laikus véleményéért, de nekem a KUB-bal csak az a bajom, ami miatt rendszeresítették, a csapatlégvédelem, tehát honi légvédelemre "korlátozott " mértékben alkalmas, hogy a Mistral mire, azt hagyjuk..:(( ..mondjuk egy keletről belépő támadó kötelékre mikor tudna a mai légvédelmünk reagálni..?
pl legutóbb amikor Tony Blair itt járt Öszödön akkor is pár nappal elötte szóltak , hogy mozduljanak meg. Akkor fél nap alatt leértek Győrből, trailereken szirénázó rendőri biztosítással, és délben akár már lőhettek is volna... A "gyakorlat" neve: Bárányfelhő....
Mellesleg ezt semmilyen média nem jelentette be (nem tudta róla) hogy a környék "tele" volt pakolva rakétákkal, inkább a parkaban sétáló biztonsági őröket mutogatták.. :-) :-) :-)
A csapatlégvédelmi eszközöknek nem kellett semmiféle terület előkészítés, a meghatározott harcrendbe szétbontakoztak, és már készen is volt. A Kubot és a Krugot még kábelezni sem kellett.
A honi eszközök települési helyét sem kellett előkészíteni, hiszen a kitűzött területen ki kellett tűzni a meghatározott harcrendben az eszközök helyét, és már mehetett is a telepítés. Tény és való, az eszközök védtelenek voltak, de hát ez volt, ezut kellett megszokni. Az egyébként senkinek nem jutott eszébe, hogy a feladott régi tüzelőállásokat nem kellene átadni az enyészetnek, így azok esetleg tartalék tüzelőállásnak jók lesznek.
Azért akármennyire is lesújtó a helyzet, a tragédia nem a mobilitás terén van. Végül is a Kub tud mozogni, és ha kell teljesíti a 40 km/h sebességet. A Mistral - akármennyire keveset is ér a szememben - csak mobil, és ráadásul kerekes járművek viszik, tehát bárhol tud mozogni. Tehát ha mindenképpen menni kell, akkor nem kell oda vasút. A vasút békeidőben csak arra való, hogy a lánctalpak ne tegyék tönkre az utakat, meg a vasúti szállítás olcsóbb, mint a keréken végrehajtott manőver. Egy adott közepes osztály menete kb háromszor annyiba karült, mint a vasúti szállítása. Itt nem azzal van a baj, hogy hogy viszik oda, hanem az, hogy mit. Mert az az 5 üteg és az a 12 darab Mistral indítójármű (most durva leszek) LÓFASZT sem ér. A nyolcvanas évek végéig rendes légvédelmi rendszer volt az országban, ha csak a telepített technikát nézzük. Ám ha a csapatlégvédelmet is hozzávesszük, akkor elég nehéz lett volna keresztül repülni az országon valamilyen ráhatás nélkül. Most meg...
Hát egy hét alatt nem biztos, hogy fel tudna rá készülni a honvédségünk, mert pl. Kalocsán volt lv.rak.(KUB), ami valószínűleg azért került rendszeresítésre pont ott, mert közel volt Paks, s úgymond a lv. megerősítése volt, legalábbis gondolom maga az alakulat...ugye felszámolták, a technikát meg elvitték Győrbe, 2001-ben, szept.11. után meg pánikszerűen vissza..s most, nem akarva bántani a győrieket, mi értelme van ott tartani az összest egyben, messze az esetlegesen védendő(már, ha védhető) objektumoktól, ha egy kitelepüléshez napok kellenek...lásd vasúti száll., települési körlet előkészítése....morbid, s lehet, hogy egy kicsit tiszteletlen is, de szegény pápának egy héttel előre kellett volna jeleznie, hogy meghal...:((
Most nézem a híradót, és természetesen a fő téma a pápa temetése. Mutatják, hogy Róma környékén légvédelmi rakétákat telepítettek az olaszok, és azt komolyan is gondolják. Tiszta szerencse, hogy nem nálunk kell eltemetni II. János Pált, hiszen akkor itt nem tudom, mit raknának ki légvédelmi rakéta helyett. Mert ami maradt, az szinte már csak üres fenyegetés.
Mesélek. Ha nincs ellenetekre, akkor mesélek néhány gondolatot a légvédelmi lövészeteimről. Összesen hatszor voltam kint lőni, többnyire saját alegységgel, de voltam vendégmunkás is néhányszor.
A lövészet ténye nem volt rendkívüli dolog a légvédelemben, csupán annyi volt benne a szokatlan, hogy honi légvédelmi rakéta technikával nem "lehetett" lövészetet tartani Magyarországon. Nem is történt az országban éles indítás, csupán egyetlen alkalommal kerültek hozzá közel. A régi időkben éppen Börgöndön különféle párt potentátoknak mutatták be a technikát, és ott annyira élethűen mutatták be a rakéta indítást, hogy a rávezető tiszt a bemutató céljából felkészített rakéta csatornáján nyomta meg az indítás gombot. Annak rendje és módja szerint beindultak a piropatronok, feltöltött az ampollás akkumulátor, kifújt a pitot cső, de a rakéta szerencsére mégsem indult el, mert valami "feledékeny ember" a starthajtómű és az utazó rész között elfelejtett összedugni egy csatlakozót. Ez az egyetlen ok volt, hogy a répa nem ment el. Az akkori kollégáknak nagyon szétrúgták a valagát. Ott egyébként érdekes dolgok is elhangzottak. Az egyik okos ember a Dvina rakéta Laval körtéjét meglátva feltette a kérdését: "Az meg ott mi a fene?" Az okos kannibál tiszt válaszolt is, meg nem is, mint Mátyás király egyszeri szolgáló lánya hozott is, meg nem is. Azt válaszolta, hogy az a rakéta ütőszege. Úgy lehet ellőni a rakétát, hogy rugóval felhúzzák a lángterelő lapot, és az indítás parancsra a lap előrecsap, beleüt az ütőszegbe és ettől indul el a rakéta. A vendégek elhitték.
Na lövészet. Magyarországon nem lehetett lőni, mert nem volt elég hely, nem volt célanyag, meg egyáltalán nem volt semmi, csak a vágy. Ezért szinte a kezdetektől fogva külföldre jártunk lövöldözni. Elente a román tengerpartra, aztán jött a szovjet állami légvédelmi lőtér, majd ismét tengerpart, ám ezúttal a lengyel. Én valamennyi alkalommal kint voltam a SZU-ban. Azért nem írok Oroszországot, mert a lőtér pont az orosz és kazah határterületen volt. Orosz területről kazah területre lőttek.
Na persze nem volt egyszerű oda kijutni. Hogy kik mennek lőni, az nem volt titok, mert az én időmben minden alegységre három évente került sor. Az emberekre már nem feltétlenül. Többek között én is kint voltam 1979-ben, 1981-ben, 1982-ben, 1983-ben, 1984-ben és végül 1987-ben. Háromszor saját alegységgel, kétszer vendékmunkásként, egyszer meg segítő technikusként, ami olyasmi volt, hogy egy tapasztaltabb technikust is vittek ki, aki ment segíteni, ha valami fennakadás volt.
A lövészet ténye a valós feladat előtt egy évvel már jelentkezett. Az egyébként is rendszeres kollektív és egyéni kiképzés ekkor intenzív szakaszba lépett, ekkortól az osztályoknál mindent alárendeltek a felkészülésnek. Módszeresen mentek a gyakorlások, az elöljáró részéről a segítő szándékú és nem annyira segítő ellenőrzések és más egyebek. Engem az elődöm - aki addigra a dandár PV javító főtechnikusa lett - járt piszkálni, és így huszon év távlatából nem nagyon emlékszem, hogy mennyire segítőkész lett volna. Kötözködni, piszkálódni viszont nagyon tudott, és általában neki volt igaza, hiszen "ő volt a magasabb beosztású, az öregebb, és az okosabb". Havonta legalább egyszer megejtettek egy házi vizsgáztatást, aminek az eredményét keményen figyelembe vették.
Az első lövészetem az avatásom után egy éven belül megtörtént. Úgy kerültem a PV kabinba, hogy azt sem tudtam, mi az, mit hol találok benne. A főiskolán teljesen mást tanultam, de az a tény abban az időben senkit nem érdekelt. Eleinte valóban fingom sem volt arról, hogy mit kellene csinálni, de azért nem egészen egy év múlva már ültem is a vonaton a lőtér felé. A helyzetet súlyosbította az a tény, hogy a technikához dokumentáció sem volt, csak oroszul. Volt ugyan egy magyar nyelvű üzemeltetési utasításom a kabinról, hogy a méréseket meg tudjam cxsinálni, de azt nyers fordítás helyett inkább nyers ferdítésnek lehetett nevezni. Ilyen körülmények között kellett tehát mindent megtanulnom. Végül is csináltuk a dolgunkat.
A felkészülés egyébként a technikusok összevadászásával kezdődött, hiszen a hetvenes évekre állandósult az osztályoknál a létszám hiány. Minden lövő alegységet feltöltöttek tehát technikusokkal, ha másként nem, legalább a lövészet idejére. Ezeknek az embereknek mindig ott kellett lenni a vendéglátó osztálynál minden havi mérésnél, minden kollektív felkészülésnél, és minden vizsgáztatásnál. A program természetesen súlyosbodott, ahogy közeledett a lövészet. A lövészetre való kiutazás előtt jó egy hónappal a lövő osztályokat összevonták úgynevezett "szűkített harcrendbe". Ez a dandárnál többnyire Börgöndön volt, ott a közepes osztályok a 2. osztály területén, a kicsik pedig a repülőtér túlsó szélén települtek le. Az egésznek az volt a célja, hogy gyakorolni tudják a manővert, a telepítést, az ellenőrzéseket, és a repülőknek is könnyebb volt, ugyanis egy helyre koncentráltan kellett célt repülniük.
Mikor beüzemelték a Vektort, akkor a szűkített harcrendek kora is lejárt, hiszen a Vektorral könnyen lehetett az osztályokat irányítani úgy is, hogy nem voltak egy helyen. Akkor már csak azzal nehezítették meg a dolgot, hogy a lövő osztályt technika nélkül áthelyezték egy másik osztályhoz, úgy legalább az idegen technikán való tevékenységet is lehetett gyakorolni.
Ez a vacak kifejezetten szárazföldi holmi. ILyen csak az olyan rendszer mellé kell, (pl. tábori tüzérség) ahol ha egyszer elindították a rakétát vagy lőttek egyet, az nem tudták semmiképpen befolyásolni. Ott az eredmény érdekében előre kellett minden befolyásoló tényezőt figyelembe venni, például az időjárást is. A légvédelem irányított eszközöket használt - most mindegy, hogy parancsirányítású vagy önrávezetésű eszköz - ott az időjárás nem volt olyan komoly befolyásoló tényező. Hiszen a rakéta akkor is a célba talált, ha fújt a szél. Nekünk tehát ilyesmink nem volt. A repülőtereken volt meteor szolgálat, de az meg komolyabb eszközöket használt.
Bocsásd meg a laikus kérdésem de mi az a többször emlegetett L-raktár?
Ami a Granitot illeti arról tudom hogy atomtöltetet tárolt gondolom ezért A-raktár. Ilyen található Kunmadarason kibelezett állapotban bár most a fene se tudja hogy nézhet ki...
