A világűr nem üres kutatási adatok szerint 1 köbcm, világűr átlag öt részecskét tartalmaz, ezt 1köbmm-es cső formájú tér gyanánt vizsgálva 1m. hosszú térrészben öt részecskét találunk. Vizsgáljunk most részecske átmérőjű világűr teret fényévnyi hosszban, tegyük fel, ha ebbe egy részecske esik, (most nem akarok nagy számokkal bíbelődni) akkor 12 milliárd fényévnyi hosszú térrészbe a valószínűség szabályai szerint 12 részecskét találunk. Ennyi részecskén küzdi át magát az a foton amelyik ilyen messziről érkezik hozzánk. A felkelő és a lenyugvó napból szemünkbe érkező fény valószínűleg ugyan ennyi részecskén verekedte át magát, mivel a sűrű légrétegen ferdén jutott el hozzánk.
ugyanis meggyőződésem szerint a színkép vonal elmozdulásnak lehet más magyarázata, mint a távoli objektumok nagy sebességű tovasuhanása.
Valóban. Ugyanis a távoli fénylő objektumok távolodnak tőlünk nagy sebességgel, még ha távolabbra is kerülnek tőlünk. Azok nyugalomban vannak, nem hat rájuk semmilyen gyorsító erő, ami a fényük vöröseltolódását megmagyarázná. Ezzel szemben maga a tér tágul. És nem csupán a távoli objektum helyén tágul, hanem mindenhol az univerzumban, így itt a saját csillagrendszerünkben is. Ezért lehet közel arányos a vöröseltolódás mértéke a tőlünk való távolsággal.
Ettől persze az is igaz, hogy a távolodó fényforrások fénye Doppler-eltolódást szenved. Ez már a relativitás elmélet megszületése előtt is nyilvánvalóvá, és bizonyossággá vált (Doppler, Fizeau). Ez a fény hullámszerű terjedéséből, és egyszerű geometriai megfontolásokból adódik. Ezért a csillagrendszerek, galaxisok lokális mozgásai módosítják, és bizonytalanná teszik a kozmikus vöröseltolódás méréseit.
A Nagy Bumm elnevezés félrevezető lehet, mivel a szokásos robbanás erőhatásokat feltételez, ami a tér tágulása esetében értelmezhetetlen. De a téridőre mégis hatással van a benne levő energia, csak egészen másképpen, mint ahogyan az anyagi részecskék hatnak egymásra. Az általános relativitás elmélet tárgyalja ennek részleteit.
Köszönöm a segítségedet, közben Elminster Amurál átvette a kioktató szerepet, (utóbb már egész kedves hangon). Valóban elhanyagoltam úgy 10-15 éve az asztronómi a tanulmányozását, már akkoriban vitattam a Nagy Bummot, így aztán (elmélyültem az asztrológiában).
Úgy, hogy most Elminster Amurál beidézett anyagin rágódom.
Elismerem, ez a téma nem ide való, nem írok többet ide ebben a témában. Akiknek most nem válaszolok, megtalálnak a Cáfoljuk a relativitáselméletet topikban: link.
Az illető ontopik. Most éppen azt "bizonyítja", hogy a mozdonyok közötti távolságnak is csökkennie kell. Azaz mindennek. Tehát nem volt ősrobbanás, hiszen akkor tágulnunk kéne. :o)
"Én még 13,8 milliárd fényévnyi látótávolságról tudtam. Most 13,8 milliárd évesnek tekintik a nagy BUMM-os okosok a világ életkorát?"
Bizonyára nem figyeltél, amikor erről írtam: a sugárzási kor az univerzum életének első pár ezrelékéig tartott. A három tizedes pontossággal leírt számban - főleg, hogy egyessel kezdődik - ez az eltérés meg sem jelenik.
Bétaverzson ezt már megválaszolta. De azt kiegészítve: a létraparadoxon olyasmi, aminek SEMMI KÖZE A KOZMOLÓGIÁHOZ, úgyhogy akik nem voltak még képesek megérteni a specrelt, azok legyenek szívesek átfáradni a specrel témába és ott értetlenkedni az idők végezetéig, vagyis amíg a gyorsulva táguló univerzum ki nem ürül teljesen.
"Az ikerparadoxon problémaköre még nem tiszta előttem."
Ne bánkódj emiatt. És ha azzal állsz elő egyszer egy ehhez hasonló fórumon, hogy már érted, rögtön előkerül néhány szuperhős bebizonyítani, hogy rosszul érted!
"Ezekből a vonatos-fényfelvillanásos példában rögtön kijön az egyidejűség rendszerfüggése már akkor, amikor Lorentz-traszformációról, hosszkontrakcióról még szó sem volt."
A Lorentz-transzformáció megszületése megelőzte Einstein elméletét. - Ha jól tudom Einstein értelmezte a képletet a relativitás szellemében.
"mindaddig, míg ez meggyőződéseddé nem vált, kedves olvasóm, ne haladj tovább"**,
Ez nem jelenti azt, hogy ezentúl csak ez az elv érvényes. Pl a szimmetrikus rendszerekben (létparadoxon) szerintem csak korlátozottan.
Nem vitattam egyik nézőpont igazságát sem, csupán azt, hogy a létra (és a létra rendszeréből nézve a garázs) valójában nem lesz rövidebb s a létra így sem, úgy sem fog beférni annak ellenére, hogy a garázs rendszeréből nézve úgy látszik, hogy befér.
Ezzel tényleg át kellene menni egy specrel-es topikba, mert itt kozmológiáról kellene diskurálni. Ma már késő van, de holnap folytathatjuk pl itt.
"Tegyél a garázs két ajtajához egy egy a garázs rendszerében szinkronizált órát és számold ki mennyit mutatnak amikor a létra végig halad a garázson. [...] Ezt kellene belátni. Ehhez nem elég csak a hosszkontrakciót számolgatni, hanem az óraállások is kellenek."
Ha csak a garázs rendszeréből számolunk, akkor igazad van, de számolhatunk a létráéból is, s akkor a garázs lesz rövidebb...
A megálló a létra is ugyan azt a látszólagos rövidülést mutatja, mint fordított esetben, ha a garázs áll meg. Akkor a garázs fog megrövidülni. Ezzel tehát nincs feloldva a kérdés.
"Sem a garázs, sem a létra vagy a harmadiknak választott rendszer valósága nem valóságosabb mint a többi."
Nem vitattam egyik nézőpont igazságát sem, csupán azt, hogy a létra (és a létra rendszeréből nézve a garázs) valójában nem lesz rövidebb s a létra így sem, úgy sem fog beférni annak ellenére, hogy a garázs rendszeréből nézve úgy látszik, hogy befér.
Ha a létra is, meg a garázs is áll (egy pillanatra) akkor azok kvázi egyetlen (álló) rendszert alkotnak, ahol nincs mit számolni, mert nincs egymáshoz képest (relatív) sebesség. Így abban a pillanatban sem fér be a létra... Az mindegy, hogy előtte - amíg volt sebesség - hogyan ketyegtek az órák, sőt az is mindegy, melyik rendszerből vizsgáltuk az eseményeket.
"A gond csak az, hogy a világ objektumai akkor kezdtek képet adni magukról amikor még "kicsi" a világ, az akkori 13 milliárd éve elrugaszkodott látványa a kicsiny világon átszáguldván nem igen jöhetettek egy mostani pozícióhoz, vagyis hozzánk."
B@zmeg!
Mit nem lehet azon érteni, hogy TÁGUL AZ UNIVERZUM????????
Elindul a fényjel az irányunkban, de mivel a tér folyamatosan tágul, ezért több utat kell megtennie, mint amennyi az elindulás pillanatában előtte állt.
Nagyon köszönöm a tisztességes hangnemben megfogalmazott válaszodat!
A gond csak az, hogy a világ objektumai akkor kezdtek képet adni magukról amikor még "kicsi" a világ, az akkori 13 milliárd éve elrugaszkodott látványa a kicsiny világon átszáguldván nem igen jöhetettek egy mostani pozícióhoz, vagyis hozzánk. Vagy mégis.De lehet, hogy valami spirális utat választván minden áron - a nagy bumm igazolása érdekében - hozzánk akar érkezni? Okoskodó kérdés!
"Azért egy 0,8 milliárd éves - valószínűleg kisméretű - világból hogyan jöhet 13 milliárd fényévnyi hosszú úton át egy látvány."
Az, hogy 800 millió éves, nem jelenti azt, hogy kisméretű lenne!
Speciel, ha érdekel, akkor elárulom, hogy a 13,4 milliárd éves képét mutató GN-z11 galaxis a most beérkezett fényjel indulásakor 2,66 milliárd fényévnyire volt, de mivel az univerzum tágul, ezért az induláskor meglévő távolság helyett a fényjelnek végül 13,4 milliárd fényévet kellett befutnia. (A galaxis most tőlünk 32,2 milliárd fényévnyire van.)
"Kezdjetek a saját fejetekkel is gondolkodni! mielőtt becsméreltek egy kérdésen töprengő embert."
Hányszor mondjam: ha nem tanulod meg a kozmológia jelenlegi ismereteit, akkor HIÁBA TÖPRENGSZ A KÉRDÉSEN! Akkor csak időpocsékolás amit csinálsz.
HA csak töprengenél, azzal semmi baj nem lenne, de te kinyilatkoztatásokat teszel olyasmikről, amikhez síkhülye vagy, közben köpködsz olyanokat, akik nálad valamivel többet konyítanak hozzá. ("nagy BUMM-os okosok"). Mégis mit vársz ezek után?
