Keresés

Részletes keresés

kognitív teknősbéka Creative Commons License 2010.02.06 0 0 69
"Ezzel így teljesen egyet is értek, de ha a végletegik általánosítod ezt a képletet, akkor az jön ki, hogy minden ember egyenlő, ami ugyanúgy hibás értékrendszer szerintem."

Miért hibás értékrendszer, ha azt mondjuk, hogy minden ember egyenlő? Ha nem egyenlő, akkor hogyan döntöd el, hogy ki az értékesebb? A "Kognitív viselkedésterápia" topikban írtam már a témáról (pontosabban idéztem valakit, akivel egyetértek), arról mit gondolsz? Bemásolom, hogy mit írtam, hogy ne kelljen keressed:

Burns a könyvében négy utat sorol fel az önértékeléshez, négyféle olyan értékrendszert, ami a lelki egészséghez vezet.

1. Filozofikus-pragmatikus út. Azt mondod, hogy az ember "értéke" igazából egy jelentés nélküli kifejezés (akárcsak az "igazi önmagad"). Koncentrálj arra, hogy milyen problémákat kell megoldanod, és ne arra, hogy "mennyit érsz". Ettől persze még tisztelheted magadat.

2. Spirituális-humanista út. Azt mondod, hogy minden embernek van értéke, de ez az érték nem változik a születése és a halála között, bármit is tesz, és minden ember értéke ugyanannyi. Lehetsz boldogabb, hatékonyabb, de senki sem válhat értékesebbé vagy kevésbé értékessé.

3. Belátod, hogy csak úgy tudod elveszíteni az önértékelésedet, ha te gyötröd magad logikátlan negatív gondolatokkal. Akkor értékeled magad, ha visszabeszélsz a téged becsmérelő automatikus gondolatoknak, és sikerül idővel automatikus racionális gondolatokra cserélni őket

4. Úgy bánsz magaddal, mint egy legjobb és fontos barátoddal. Becsmérelnéd a látogatóba érkező barátodat olyan gyalázkodásokkal, mint amilyeneket önmagad ellen intézel? Lovagolnál a gyengeségein és a tökéletlenségein? Nem. Akkor miért tennéd önmagaddal?
Előzmény: arsen__ (67)
porter2 Creative Commons License 2010.02.05 0 0 68
itt nem a felszabadult társalgóról van szó csak, hanem a felszabadult énről. és most ne egy külső megfigyelő szemével nézzük magunkat, hanem a saját szemünkkel. nem szabad azért akarni meggyógyulni hogy felszabadult társalgók legyünk, vagy legyen barátnőnk, vagy hogy elfogadjanak. ez már csak következmény. az önkifejezés öröméért kell csinálni mindent, a saját örömünk legyen az elsődleges szempont. ha ezt nem tartjuk szem előtt, a hatalmunkat már megint átruházzuk valamiféle külső szempontra, elvárások, ítéletek tömegére.

persze el kell fogadni az aktuális állapotunkat is, hiszen, ha nem tudjuk szeretni magunkat, nehéz kimozdulni ebből a pontból. azt kell nézni szerintem, hogy a nyomi kukából lesz mondjuk egy felszabadult társalgó (bár már a megnevezés is egyenlőtlenségre utal), akkor a lényegi mindig az marad benne. tulajdonképpen nem is változik semmi, hiszen amit szeretnie kell magában már megvan most is. csak azt kifejezésre kell juttatni, "ennyi" a feladat.

tehát nem állhatunk úgy hozzá, hogy majd akkor fogom elkezdeni szeretni magam, ha végre kimozdulok ebből az állapotból.

ezt nem könnyű megtenni, valamiféle "énközpontú" szemléletváltásra van szükség, de az tényleg nagyon fontos, hogy csak saját magunk miatt akarjunk kijönni ebből. máshogy nem is lehet. a többi szempont csak kényszerítő, nehezítő nyomás.
és paradox módon tényleg akkor fogunk "megfelelni" másoknak, ha először önmagunknak akarunk.
Előzmény: kognitív teknősbéka (66)
arsen__ Creative Commons License 2010.02.05 0 0 67
Ezzel így teljesen egyet is értek, de ha a végletegik általánosítod ezt a képletet, akkor az jön ki, hogy minden ember egyenlő, ami ugyanúgy hibás értékrendszer szerintem.
Előzmény: kognitív teknősbéka (66)
kognitív teknősbéka Creative Commons License 2010.02.05 0 0 66
"soha senki nem fogja elfogadni, hogy egy nyomi kuka egyenlő egy embertársakkal jól bánó valakivel."

Dehogynem hajlandó. Rengeteg ember hajlandó egyenlőnek elfogadni a "nyomi kukát", például én is. Ha például azt nézném, hogy kivel töltsem szívesen az időmet, rengeteg tulajdonság lenne sokkal fontosabb annál, hogy a másik mennyire felszabadult társalkodó.

Ezzel nem azt akarom mondani, hogy a "nyomi kuka" kellemes vagy kívánatos állapot, vagy hogy nem lenne jó megváltoztatni, hanem csak azt, hogy senkinek sem kellene gyűlölnie és elutasítania magát emiatt. Például ha valaki azt gondolja, hogy ő így valahogy "nem méltó" arra, hogy egy emberekkel felszabadultan bánó emberrel járjon, mert ő eleve alacsonyabb rendű, akkor valami nagyon nem stimmel az értékrendszerében.

Persze neked volt pasid szocfóbos időszakodban. Talán nem is érted, hogy miről beszélek. Ez esetben tartsd magadat nyugodtan szerencsésnek :)
Előzmény: porter2 (65)
porter2 Creative Commons License 2010.02.05 0 0 65
"Tehát nem elég azt mondani (magunknak vagy másnak), hogy "fogadd el magad", hanem azt is részletezni kellene, hogy egy "kis nyomi kuka" ugyanannyit ér mint egy "emberekkel jól bánó" egyén, meg hogy jobb leszokni arról, hogy másokkal túl sokat hasonlítsuk össze magunkat"

na egész rászoktam erre a másolgatásra.

szóval értem hogy érted, de ezt soha senki nem fogja elfogadni akármennyire is részletezed.soha senki nem fogja elfogadni, hogy egy nyomi kuka egyenlő egy embertársakkal jól bánó valakivel. pontosan azért mert senki nem hajlandó - ha mélyen, magába néz- elfogadni a tényt, hogy ő egy nyomi kuka. és nagyon jól is teszi!

az hogy nem engedi kifejezésre juttatni az énjét, hogy visszafogja az élet-energiáit, ezáltal létrehoz egy nyomikuka-állapotot az lehet. ezzel szembe is kell nézni. de ez csak egy állapot. ha ez valójában ő lenne, nem lenne konfliktus. a konfliktus nem csak abból ered, hogy nem tud beilleszkedni a társadalomba, hogy nincsnek barátai és nem képes munkát vállalni. a valódi konfliktus egy réteggel mélyebben arról szól, hogy nem vagyok önmagam. hogy én nem ez vagyok. nem ilyen vagyok. nem azt látják aki vagyok. és nem tudom kifejezésre juttatni mindazt az értéket és egyediséget ami bennem van.
Előzmény: kognitív teknősbéka (64)
kognitív teknősbéka Creative Commons License 2010.02.05 0 0 64
"csak magamból indultam ki, hogy én annak idején nem sok mindent tudtam volna kezdeni ezzel. mert érted, ezt most ki nem tudja, hogy el kell fogadnunk magunkat, meg inkább legyünk optimisták, mint pesszimisták...csak a felismerés még nem elég egy mélyen gyökerező séma megtöréséhez."

Én is úgy voltam sokáig, hogy az ilyen bölcsességek az én esetemben sajnos nem működnek, hiszen hogyan is fogadhatnám el magam, amikor... (a pöttyök a régebbi irracionális gondolataim hosszú felsorolását jelentik :)

Most úgy gondolom, hogy nem elég egy dolgot másképp látni, hanem egymással összefüggő gondolatok, hiedelmek, sémák egész hálóját kell újragondolni. Tehát nem elég azt mondani (magunknak vagy másnak), hogy "fogadd el magad", hanem azt is részletezni kellene, hogy egy "kis nyomi kuka" ugyanannyit ér mint egy "emberekkel jól bánó" egyén, meg hogy jobb leszokni arról, hogy másokkal túl sokat hasonlítsuk össze magunkat, meg bizonyára sok egyéb irracionális gondolatra is fény derülne egy kognitív terápiában.

Nem áltatom magam azzal, hogy a hozzászólásaim valamiféle "online kognitív terápiát" alkotnak, mivel hatékonyan segíteni az embereken nehéz és fáradságos, ahogy arsen is írta, és mellesleg nem is vagyok pszichológus. De ettől még leírhatom, hogy szerintem mi a nagyjából jó irány, aztán mindenki eldöntheti magának, hogy mit kezd ezzel.
Előzmény: porter2 (62)
ebcsont____ Creative Commons License 2010.02.05 0 0 63

Ha ez számít, én elhiszem hogy szocfóbos voltál és a hogy már nem vagy az. Ugyanezeken mentem kereesztül én is. (Megszünt a görcs a testemben, felszállt a köd a fejemből, gondolom ismerős. :)

Ráadásul egy sor olyan dolog is megváltozott, amit nem is ennek tudtam be.

 

Igaz, a kajálás fóbia még hátra van, de az annyira mélyen van bennem (sejtem is az okát), hogy szakember segítsége nélkül egyedül nem fog menni.

 

Csakhogy a javuláshoz nem kellett megerőszakolni az életvitelem, ezért gondolom hogy máshol van a titok.

 

De egyetértek, érdemes mindent kipróbálni, ha akárcsak 1 embernek is segít, az már jó.

Előzmény: porter2 (58)
porter2 Creative Commons License 2010.02.05 0 0 62
áh, értem. ami nekem elsőre okoskodásnak tűnt, az valójában saját sikerélményen alapuló online kognitív terápia. bocsánat akkor. minden jó, ami segíthet. csak magamból indultam ki, hogy én annak idején nem sok mindent tudtam volna kezdeni ezzel. mert érted, ezt most ki nem tudja, hogy el kell fogadnunk magunkat, meg inkább legyünk optimisták, mint pesszimisták...csak a felismerés még nem elég egy mélyen gyökerező séma megtöréséhez. de mondom, ha valakinek segít az jó.
Előzmény: kognitív teknősbéka (61)
kognitív teknősbéka Creative Commons License 2010.02.05 0 0 61
"te szereted és elfogadod magad?"

Persze, épp demonstrálom, hogy én mennyire át is élem a tanácsaimat :)

Kaphattam volna dührohamot is, amiért ilyen ítéleteket engedsz meg magadnak (nem tudom élni a tanácsaimat, kényszereim vannak) miközben az égvilágon semmit sem tudsz rólam. Vagy hihettem volna neked, és lehettem volna emiatt depressziós, és elhatározhattam volna, hogy nem nekem való a fórumokon való hozzászólás, amíg az "állapotom nem javul".

De ezek helyett nem izgatom magam túlságosan, mert az önértékelésem nincs veszélyben, akármit is gondolsz vagy mondasz rólam :)

"hogy kezdjen hozzá?"

Többféle módszer létezik, például a gondolatok elemzése. Egyébként pont azt csináltam - elemezni próbáltam selyemcukorka leírt gondolatait.

"erről valószínűleg már ő is értesült. olyat írj ami hiteles, mert éled. neked sikerült. hogy sikerült? ez csak levegőben lógó áltanács."

Pontosan annyi okod van azt gondolni, hogy ez nem sikerülhet, mint másnak azt gondolni, hogy te nem is voltál soha igazi szocfóbos. Ismételgetheted görcsösen, hogy ami neked eddig nem sikerült, az másnak sem sikerülhet, és neked sem érdemes többet próbálkoznod (ez jót tesz az önbecsülésednek, csak mellékhatásként elbassza az életedet), vagy lehetsz egy kicsit nyitottabb.
Amúgy nekem leginkább a kognitív terápia által sikerült, ezt már annyiszor leírtam, hogy már unom is ismételgetni. Nem vagyok távolról sem tökéletes most sem (szerencsére már nem is akarok tökéletes lenni), de sokat javultam, és elszomorít, ha a régi öngyűlöletemet látom másokban, ezért írtam selyemcukorkának. Mondhatjuk hogy kényszeresen együttérző vagyok, ha mindenképpen negatívan akarod megfogalmazni :)
Előzmény: porter2 (57)
arsen__ Creative Commons License 2010.02.04 0 0 60
Azért nincs igazad porter, mert már ismerjük, olvastuk egy csomó hozzászólását, árult már el magáról egy-két dolgot, épp eleget ahhoz, hogy el tudjuk képzelni. Nem a levegőben lógnak a szavai. De amúgy a kérdéseid jók, engem is érdekelne, hogy honnan jött fel eddig, és hogy.
Előzmény: porter2 (57)
arsen__ Creative Commons License 2010.02.04 0 0 59
Meghallgattam, jó... nem is tudtam erről a Maradona filmről, pedig így első infók alapján instant get kategória.

Engem megerősít amit írsz, úgyhogy az egy már nem kérdés, a második emberért megy a most vita :) De engem is csak megerősít, mert hasonlókra jutottam magamtól is, bár így nem fogalmaztam meg. Nem tudom, megváltani tudna-e, ha épp szarba lennék.
Előzmény: porter2 (58)
porter2 Creative Commons License 2010.02.04 0 0 58
szia arsen!

hát ha még csak az elején tartasz, olvasd csak tovább, akkor látod igazán, hogy mennyire nem könnyű...

igen, erre már én is gondoltam, hogy nyílván hatásosabb lenne élőben, csak hát ott is csak ezt tudnám mondani, amit itt leírok. de sokat számít hogy az embernek van arca és úgy mondja. és a kritikákat is arccal mondják. talán kevesebb lenne a konfliktus, vagy könnyebben kezelnénk. ebben én is hibás vagyok egyébként tudom, csak bosszant, hogy hol a párkapcsolatomról kell beszélne, hol az szocfóbos exvoltamat bizonygatnom, hol pedig természettudományos vitákba bonyolódom, ahelyett, hogy mehetnénk előre. ez ezzel jár. nem készültem föl erre. de ha bárkinek, egy embernek is segít majd, akár csak egy kis javulást is eredményez, akkor már nem volt hiába.

na ezt hallgassátok meg. ez ment amíg írtam. ha megvárjátok a végét látszik, hogy a Maradona tök elérzékenyül. de jó hangosan hallgassátok úgy ér.



http://www.youtube.com/watch?v=DHzH3eiaNno

Előzmény: arsen__ (55)
porter2 Creative Commons License 2010.02.04 0 0 57
"Először talán jobb lenne önmagadat elfogadnod és szeretned, akármilyen is vagy, akármit is gondolsz arról, hogy mások mit gondolnak rólad."

például egy ilyesmi tanáccsal elég nehéz mit kezdeni. te szereted és elfogadod magad? hogy kezdjen hozzá? erről valószínűleg már ő is értesült. olyat írj ami hiteles, mert éled. neked sikerült. hogy sikerült? ez csak levegőben lógó áltanács.
Előzmény: kognitív teknősbéka (53)
porter2 Creative Commons License 2010.02.04 0 0 56
"Arról van itt szó, hogy a figyelem irányítását lehetővé tesszük azzal, hogy az ülő, fekvő, szellemi tevékenységeket megbontjuk valami fizikai, testi, mozgásos tevékenységgel. A figyelmünket tudatosan nem is kell ilyenkor irányítani, tehát nem kell görcsösen törekedni arra, hogy kifelé irányuljon. Ez idővel magától ki fog alakulni. Ha egész nap nem tettünk semmi aktívat., semmi mozgással járó „profán” dolgot, akkor ne várjuk, hogy egy esti fél órás mosogatástól a figyelmünk a tevékenységre irányul majd. Mivel a tudat megszokta, hogy befelé figyeljen, ezért a váltás nem megy. De ha napközben tudatosan váltogatjuk a fókuszt a tevékenységeken keresztül, szépen automatikusan ki fog alakulni, hogy hol be hol ki. Rugalmasabbá válik a tudat, a figyelem. Itt a hangsúly a váltogatások gyakoriságán múlik. Nem az erőltetett figyelemirányításon. A tudat fókusza, a figyelem idővel idomulni fog a váltott típusú tevékenységekhez."

tigris ezt a 18as hszemből másoltam.

az a legrosszabb ha rágörcsölsz, hogy kifelé akarsz figyelni. csak arra figyelj, amit csinálsz. az úgy bőven elég.
Előzmény: Törölt nick (38)
arsen__ Creative Commons License 2010.02.04 0 0 55
Szia topik, elolvastam amennyit tudtam, ijesztően sűrűn vannak a betűk az elején. :)
Porter, én azon gondolkoztam mostanában, hogy a segítő technikákat másnak átadni mennyire nem könnyű. Végülis a pszichológusok is ezt csinálják, és azért tudnak megélni belőle, mert ez kőkemény munka. Mindig adott időre késznek kell lenniük segíteni, kell hogy legyen mindig adott személyre szabott mondanivalójuk, amit hitelesen meg kell tudniuk magyarázni... jó fárasztó lehet. Neten, nikkel meg még nehezebb (ha nem lehetetlen), mert a hivatásos vállalja a nevét és az arcát, amitől már indulásnál hitelesebb lehet, mint egy nikk, főleg a frissreg... Szóval elég kemény fába vágtad a fejszédet, ne vedd magadra szerintem, ha esetleg nem sikerül.
ebcsont____ Creative Commons License 2010.02.04 0 0 54
Az tényleg fusztráló lehet, ha a párod természetes és spontán másokkal, te meg képtelen vagy rá...
Előzmény: selyemcukorka (47)
kognitív teknősbéka Creative Commons License 2010.02.04 0 0 53
Téged most csak annyira "szedtelek ízekre", hogy megjegyeztem, hogy az izmok nem termelnek oxigént. Nem tettem volna, ha tudom, hogy ekkora lelki törést okoz :)

Ha a másoknak adott tanácsaimmal is bajod van, akkor szerintem jobb lenne, ha a személyeskedés helyett - amiben nem szeretnék a színvonaladra leszállni - a konkrétumokról beszélnél. Szívesen hallanám, hogy pontosan mit látok rosszul.
Előzmény: porter2 (52)
porter2 Creative Commons License 2010.02.04 0 0 52
teknős kérdezhetek tőled valami? talán bántón hangzik majd, de őszintén érdekel hogy van ez veled.

szóval hogy van az, hogy töményen lököd a kifogástalan elméleteidet miközben élni abszolút nem tudod őket. tanácsokat osztogatsz, kijavítasz, ízekre szeded bejegyzéseket, a hozzászóló személyiségét, viselkedését, egy részlet sem kerüli el a figyelmed. mindez azonban a "szádból" üres spekulációnak hangzik. na ez itt a bántó része, bocsi tényleg előre is, de nem fér a fejembe, hogy honnan jön neked ez az ellenállhatatlan tanácsadási, megmondom hogy vannak a dolgok valójában-kényszered.

válaszolok mecseki tigrisnek, és írok is a topic témában is, ez csak ilyen off bejegyzés mondjuk.

(szóval teknős ess neki a bejegyzésemnek, másold vadul a soraimat és mondd meg hogy is vannak a dolgok valójában:))
Előzmény: kognitív teknősbéka (51)
kognitív teknősbéka Creative Commons License 2010.02.04 0 0 51
"Folyamatosan összehasonlítottam magam vele, hogy ő milyen jól bánik az emberekkel, különben is mit akar tőlem, aki egy kis nyomi kuka vagyok..."

Nem tudom, mennyire világos, hogy ez a fajta gondolkodás a szocfóbnál is nagyobb baj. A rosszabbodás az önmagad felett való felesleges ítélkezés miatt lehetett, és nem a szocfób szükségszerű következménye volt.

"Szóval én csak annyit tanultam az esetből, hogy addig nem akarok komoly kapcsolatot, amíg én nem jöttem rendbe."

Hát ha rendbejövés alatt azt érted, hogy ha majd te is "jól bánsz az emberekkel", akkor szerintem nem a jó tanulságot vontad le. Először talán jobb lenne önmagadat elfogadnod és szeretned, akármilyen is vagy, akármit is gondolsz arról, hogy mások mit gondolnak rólad. Ha ez megvan, az "emberekkel való bánás" is könnyebben fog menni.
Előzmény: selyemcukorka (47)
selyemcukorka Creative Commons License 2010.02.03 0 0 49
Nem, azóta semmi nem volt....Sajnos :S:((((((((((((((
Előzmény: Törölt nick (48)
selyemcukorka Creative Commons License 2010.02.03 0 0 47

Nekem volt 17-18 évesen egy komoly kapcsolatom, de nemhogy segített, inkább rosszabb lett. Folyamatosan összehasonlítottam magam vele, hogy ő milyen jól bánik az emberekkel, különben is mit akar tőlem, aki egy kis nyomi kuka vagyok... Ráadásul nagy csajozógép volt (engem mondjuk nem csalt meg), és így féltékeny is voltam, ok nélkül. Szóval én csak annyit tanultam az esetből, hogy addig nem akarok komoly kapcsolatot, amíg én nem jöttem rendbe.

Egyébként egyetértek azzal, hogy egy szocfób lánynak könnyebb összeszedni vkit. A volt párom nagyon-nagyon rámenős volt és nem hagyott békén. Így jöttünk össze.

Előzmény: sign14 (41)
kognitív teknősbéka Creative Commons License 2010.02.03 0 0 45
"CSak én annyira szorongtam, hogy még amikor a lányok hívtak el akkor sem mentem randira a félelem nagyobb úr volt."

Sok mindenen múlik az ilyesmi, nem csak a te állapotodon. Ezt fontos szerintem átgondolnod, mert úgy látom, hogy ez a megfutamodásod számodra meghatározó élmény volt. Valószínűleg ha még türelmesebben, bátorítóbban hívogattak volna azok a lányok, csak elmentél volna azokra a randikra. Tehát a tapasztalataid NEM azt bizonyítják, hogy te valahogy reménytelenül randiképtelen vagy.

Persze a szocfóbos lányoknak könnyebb. Emlékszem, mesélte valaki, hogy egy teljes napon keresztül győzködte egy pasi, mire kezdett felengedni. Téged nem fognak egész nap győzködni, már csak azért sem, mert feltehetőleg férfimódra eltitkolod az érzelmeidet, így a nők nem is érthetik, hogy mi lehet a gond veled.
Előzmény: sign14 (41)
kognitív teknősbéka Creative Commons License 2010.02.03 0 0 44
"Ha mozdulunk az izmaink oxigént termelnek, szívünk vért pumpál és energiához jutunk. És ami a jó, hogy az energia a lendületen keresztül további energiát szül. de a kezdő lépés az akarat, mely beindítja a folyamatot."

Ezek a fránya természettudományok... Az izmaink nem termelnek oxigént, csak fogyasztják azt :)
De ettől a lényegtelen részlettől eltekintve, szerintem is nagy igazság van itt. Minél depressziósabb valaki, annál gyengébb az akaratereje, és annál kevesebb kedve van bármit is tenni. És mégis, nincs más út, mint cselekedni, akár van kedve az embernek, akár nincs, akár értelmesnek tűnik a cselekvés, akár hiábavalónak.
Előzmény: porter2 (19)
sign14 Creative Commons License 2010.02.02 0 0 43
:D
Előzmény: Törölt nick (40)
sign14 Creative Commons License 2010.02.02 0 0 42
Az írásaim alapján Neked az jön le, hogy mostanság napjában váltogatom a nőket?
Előzmény: Törölt nick (39)
sign14 Creative Commons License 2010.02.02 0 0 41
Ne a szavakon lovagolj.
Akkor pirulással, izzadással, félelemmel az arcodon, menekvévággyal, hogy tudtál megismerkedni a barátoddal?

Gondolom mentetek ide-oda. Valaki "végig" fogta a kozedet a lelkitársad volt stb. Ez tudod mekkora előny?
Ha nekem lett volna 17-18 évesen barátnőm valószínűleg már ki tudtam volna ebből az egészből jönni. CSak én annyira szorongtam, hogy még amikor a lányok hívtak el akkor sem mentem randira a félelem nagyobb úr volt.



Előzmény: porter2 (35)
porter2 Creative Commons License 2010.02.02 0 0 36
jajaj tigris nem erről van szó, ne vidd el ezt ilyen irányba, mert ez a másik véglet. agresszió, magabiztosság ok,

arrogancia, gátlástalanság sok

önzőség a jó értelemben véve. add meg magadnak ami jár, figyelem, anyagi, szellemi lelki táplálék stb, hogy aztán legyen erőd másnak is adni. majd írok még sokat az agresszióról is, mert rengeteg tévhit van körülötte.
Előzmény: Törölt nick (34)
porter2 Creative Commons License 2010.02.02 0 0 35
én olyat nem írtam hogy nem mertem a szemükbe nézni...

Előzmény: sign14 (32)
sign14 Creative Commons License 2010.02.02 0 0 32
Én adok a gyakorlatra is, de tanácsként írom, hogy próbáld meg jobban kihangsúlyozni az írásaidban.

Egyébként nagy mákod van, hogy 5 évig párkapcsolatban éltél. (ha jól emlékszem) Ez volt a legnagyobb védőfaktorod. Biztos alap.

Egyébként ha még a családtagjaid szemébe sem mertél belenézni, akkor hogy sikerült összejönnöd a pároddal anno?
Előzmény: porter2 (31)
porter2 Creative Commons License 2010.02.02 0 0 31
eddig semmi másról nem írtam, csak arról, hogy hogy értem el ezt. én csak a gyakorlatokra építek. ha ezeknek nem adsz esélyt, nincs miről beszélnünk.
Előzmény: sign14 (30)

Ha kedveled azért, ha nem azért nyomj egy lájkot a Fórumért!